BH 1978.2.74 Ha vad és gépjármű összeütközése a vadászatra jogosultak vadászterületét egymástól elválasztó úton következett be, a kár megtérítése iránti igény - egyéb feltételekfennállása mellett - az út két oldalán elterülő vadászterületeken vadászatra jogosultak közül bármelyik vagy mindkettő ellen érvényesíthető [1970. évi 28. sz. tvr., 1961. évi VII. tv. 35. §, 30/1970. (XII. 24.) MÉM sz. r. 15. § (5) bek.].

A felperes személygépkocsijával mintegy 50-60 km/ó sebességgel közlekedett a 3. számú főútvonalon, amikor H. külső területén a menetiránya szerinti bal oldalon egy szarvas ugrott az útra a gépkocsi elé. A felperes fékezése ellenére sem tudta elkerülni az összeütközést, s ennek következtében a szarvasbika kimúlt, a felperes gépkocsija pedig megrongálódott.

A felperes keresetében 16 981 Ft kártérítés fizetésére kérte az alperesek kötelezését, - 9760 Ft gépkocsi javítási költséget, 1841 Ft, a gépkocsi szállításával kapcsolatos kiadást, 5000 Ft általános kártérítést és 380 Ft, a szakértői vélemény beszerzésével felmerült költséget számított fel.

Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte, hivatkozott arra, hogy az ő vadászterületén szarvas nincsen, az állat nyilván a III. r. alperes területéről váltott ki. Utalt arra is, hogy az országút, ahol a káreset történt, az I. és II. r. alperesek vadászterületének közös határa. A II. r. alperes ugyancsak a kereset elutasítását kérte, mert ún. apróvadas terület a bérleménye. A III. r. alperes viszont arra hivatkozva kérte a kereset elutasítását, hogy a 3. sz. főútvonal kérdéses szakasza távol esik a gazdaságának a határaitól.

Az első fokú bíróság arra kötelezte az I. r. alperest, hogy 11 681 Ft kártérítést, ennek kamatát és 2120 Ft perköltséget 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Tényként állapította meg, hogy a szarvas az I. r. alperes vadászterületéről ugrott az útra, és így az I. r. alperes felelősségét az 1970. évi 28. sz. tvr.-rel módosított 1961. évi VII. tv. (EVT) 35. §-ában foglaltak alapján állapította meg.

Az összegszerűség tekintetében az 5000 Ft általános kártérítésre vonatkozó részében alaptalannak találta a keresetet.

Az ítélet ellen az I. r. alperes fellebbezett s a kereset elutasítását kérte.

A másodfokú bíróság az első fokú ítélet fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezéssel támadott részét pedig helyben hagyta.

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

Az EVT 35. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó és muflon által a mezőgazdaságban a mezei nyúl által a gyümölcsösökben okozott kárt, valamint bármely hasznos vad és vaddisznó által a mezőgazdaságon és az erdőgazdaságon kívül okozott kárt.