BH 2017.10.340 I. A bejegyzéssel keletkező jogokra vonatkozó ingatlan-nyilvántartási pozíció a jóhiszeműen szerző harmadik személyre is kiterjedően csak a törlési perre irányadó feltételek szerint változtatható meg, a kiigazítási per ilyen joghatás kiváltására nem alkalmas.

II. Amennyiben az érdekelt elmulasztja a hiányos bejegyző határozattal szembeni rendes jogorvoslatot, a bejegyzési igényét csak a jóhiszeműen, ellenérték fejében szerző harmadik személy jogainak sérelme nélkül gyakorolhatja [1997. évi CXLI. tv. (Inytv.) 5. § (3) bek.; 62. § (1) bek. c)-d) pont; 62. § (2) bek.; 1952. évi III. tv. (Pp.) 3. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az I. és a II. rendű felperes eltartottak 2000. március 7-én tartási szerződést kötöttek az I. rendű alperes eltartóval. A tartás ellenértékeként a felperesek az osztatlan közös tulajdonukban álló perbeli ingatlan tulajdonjogát az őket illető tartási jog fenntartása mellett az I. rendű alperesre átruházták, azonban a földhivatal - a szerződő felek bejegyzés iránti kérelmének erre vonatkozó részét figyelmen kívül hagyva - a tartási jogot nem, kizárólag az I. rendű alperes javára szóló tulajdonosváltozást vezette át az ingatlan-nyilvántartáson. A felperesek a földhivatal határozata ellen nem éltek fellebbezéssel. Az ingatlan ezt követően több esetben szolgált az I. rendű alperes által felvett kölcsönök fedezetéül, majd 2004-ben az I. rendű alperes a II. rendű alperes pénzintézettel kötött deviza-hitelszerződést, amelynek biztosítására a földhivatal a II. rendű alperes javára szóló jelzálogjogot 2004. november 29-i hatállyal, a tulajdoni lap III. részének 12. sorszáma alatt 34 060 CHF és járulékai erejéig bejegyezte.

[2] A felperesek 2013-ban kérték a földhivataltól a 2000-ben bejegyezni elmulasztott tartási joguk bejegyzését, azonban a földhivatal a 2013. július 30-i keltű végzésében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 54. § (2) bekezdése alapján úgy foglalt állást, hogy a II. rendű alperes hozzájárulásának hiányában nincsen lehetőség a 2000-ben hozott határozatának saját hatáskörben történő kiegészítésére. Ezért a hozzájáruló nyilatkozat csatolására hívta fel a felpereseket, majd - miután a hozzájárulás csatolására nem került sor - a 2014. március 11-én meghozott határozatával a felperesek tartási jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. A felperesek a földhivatal határozatával szemben fellebbezéssel nem éltek.

[3] Az I. rendű felperes ezt követően, 2013. augusztus 22-én benyújtott keresetével tartási jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérte. A bíróság a pert jogerősen megszüntette és az iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező földhivatalhoz tette át. Az I. rendű felperes a 2014. november 5-i keltezésű, a korábbival azonos tartalmú beadványában kiigazítási kérelemmel fordult a földhivatalhoz. Válaszlevelében a földhivatal arról tájékoztatta az I. rendű felperest, hogy az eredeti határozat saját hatáskörben történő kiegészítésére nincs lehetőség, egyidejűleg utalt a kiigazítási per indításának lehetőségére.

A kereset és az alperesek ellenkérelme

[4] A felperesek a jelen pert megindító keresetükkel kiigazítás címén kérték az eredeti, 2000-ben benyújtott kérelmüknek megfelelő ranghelyen a tartási szerződés alapján őket megillető tartási jog bejegyzését és az alperesek ennek tűrésére kötelezését.

[5] Az I. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte. A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Ellenkérelmét utóbb úgy módosította, hogy az ingatlanból való kielégítési elsőbbsége érintetlenül hagyása esetére nem ellenezte a kereset teljesítését.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alpereseket annak tűrésére kötelezte, hogy a felpereseket illető tartási jogot az I. rendű alperes tulajdonában álló ingatlanra az ítéleten alapuló megkeresés földhivatali iktatása időpontjának megfelelő ranghelyen jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba. Ennek megfelelően rendelkezett a földhivatal megkereséséről, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A helyt adó rendelkezéshez kapcsolódó le nem rótt kereseti illeték megfizetésére a II. rendű alperest kötelezte.

Ítéletének indokolásában rámutatott: a tartási szerződés megkötését követően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték a jóhiszemű szerző II. rendű alperes jelzálogjogát, ezt a jogot a felperesek által kérelmezett kiigazítás nem sértheti, ezért nincsen lehetőség a tartási jog visszamenőleges hatályú, csak a következő ranghelyen történő bejegyzésére. Utalt arra: a felperesek megkísérelték a bejegyzés földhivatali eljárásban történő pótlását, amelynek sikertelenségére figyelemmel a kiigazítási (pótlási) per megindításának nem volt akadálya, ugyanis a kiigazítási per törvényi előfeltétele teljesült.

[7] A felperesek az ügy érdemére vonatkozó fellebbezésükben az elsőfokú bíróság ítéletének "megsemmisítését" és a keresetnek helyt adó rendelkezés hozatalát kérték: tartási joguk 2000. március 7-ével történő bejegyzése elrendelését azzal, hogy "minden ezt követően szerzett jog semmis."

A II. rendű alperes fellebbezése az illetékfizetésére kötelező rendelkezés mellőzésére irányult. Hangsúlyozta: a perben csak azt ellenezte, hogy a tartási jogot az őt illető jelzálogjogot megelőzően jegyezzék be, az elsőfokú ítéleti rendelkezés értelmében pervesztesnek nem tekinthető, ezért illeték fizetésére sem köteles.

[8] A másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét: a tartási jog bejegyzését az eredeti bejegyzési kérelemnek megfelelően, a II. rendű alperest megelőző, 2000. március 31-i ranghelyen rendelte el, a II. rendű alperest terhelő illetékfizetési kötelezettség összegét pedig felemelte. Mellőzte a kereset elutasítására vonatkozó rendelkezést, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a felperesek tartási jogának bejegyzésére az ingatlanügyi hatóság bejegyzés körében vétett hibája miatt nem került sor, ez az ún. eredeti helytelenség, amelynek kiigazítása körében a jóhiszeműen szerző II. rendű alperes védelme nem érvényesül: a kiigazítás a téves bejegyzés eredeti ranghelyén történik. Utalt a Pfv.I.21.736/2013. számú felülvizsgálati ügyben hozott határozatra, amelyben a Kúria hasonló jogi álláspontot foglalt el.

A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem

[9] A jogerős ítélet ellen hatályon kívül helyezése és a per fő tárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása, azt meghaladóan illetékfizetési kötelezettségének mellőzése érdekében a II. rendű alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Hangsúlyozta: nem bizonyított, hogy a földhivatal hibája miatt maradt el a tartási jog bejegyzése, amennyiben ugyanis a szerződést készítő ügyvéd mulasztott, a felperesek nem is élhettek kiigazítási keresettel. Megjegyezte, hogy e körülményre a fellebbezésében is hivatkozott, a másodfokú bíróság azonban ezzel nem foglalkozott. Érvelése szerint a keresetet el kellett volna utasítani, figyelemmel arra, hogy a földhivatal hiányos bejegyző határozata ellen a felperesek nem éltek fellebbezéssel, így hiányzik a kiigazítási per megindításának törvényi előfeltétele. A másodfokú bíróságnak is biztosítania kellett volna számára a jóhiszeműen szerzett jogainak védelmét: az előző ranghelyre történő bejegyzést csak a hozzájárulásával rendelhette volna el, a maga részéről azonban kifejezetten ellenezte a tartási jog ily módon történő bejegyzését. Az I. rendű alperes a kölcsön felvételekor sem jelezte, hogy tartási jog áll fenn az ingatlanon, a felperesek pedig csak a kölcsönszerződés felmondását megelőző utolsó fizetési felszólítást követően kezdeményezték a tartási jog visszamenőleges hatályú bejegyzését.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére