BH 2014.1.14 Ha a képviselő az általa képviselt gazdálkodó szervezet tartozásáért a szerződési nyilatkozatok megszövegezéséből kétséget kizáróan kitűnő módon saját személyében készfizető kezességet vállal, a kezességvállalás érvényességéhez nem szükséges, hogy a cégszerű aláírása mellett külön természetes személyként még egyszer aláírja a szerződést [Ptk. 272. § (2) bek.].

A felperes mint bérbeadó, valamint az alperes ügyvezetése alatt álló N & N 94. Építőipari Kft. mint bérbevevő között bérleti szerződés jött létre zsaluelemek bérbeadására. A bérleti szerződés VII.39. pontjában az alperes mint a bérbevevő cégbíróság által nyilvántartott tisztségviselője kötelezettséget vállalt arra, hogy a szerződés aláírásával egyidejűleg magánszemélyként is készfizető kezességet vállal a bérbeadó felé, amennyiben a bérbevevő a szerződés szerinti kötelezettségét nem teljesíti. Az alperes a szerződés 1. és 7. oldalát a név aláírásával és a bérbevevő társaság nevét, székhelyét és adószámát feltüntető bélyegző lenyomattal, míg a szerződés 2-6. oldalait a bérbevevő társaság nevét tartalmazó bélyegző lenyomattal látta el.

A bérleti szerződéshez kapcsolódóan a felperes, valamint az alperes ügyvezetése alatt álló társaság között 2008. november 03. napján óvadéki szerződés is létrejött.

Az alperes vezetése alatt álló Kft. a kereseti kérelemmel érintett számlák befogadása ellenére a bérleti díjat nem fizette meg. A felperes 2010 októberében bejelentette a követelését az időközben felszámolás alá került bérbevevő társaság felszámolási eljárásában, megtérülésre azonban nem került sor.

A felperes 2010. október 11-én felszólította az alperest mint készfizető kezest a tartozás megfizetésére. Az alperes a társaság tartozásának jogalapját és összegszerűségét nem vitatta, azonban azt nem egyenlítette ki.

A felperes kereseti kérelmében 4 598 361 forint bérleti díj, valamint járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest készfizető kezesség jogcímén.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a peres felek között érvényes kezesi szerződés nem jött létre, illetve nem tudott a bérleti szerződés azon pontjáról, amely őt készfizető kezesi kötelezettséggel terheli.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alperest. Megállapította, hogy készfizető kezesi kötelezettségre vonatkozó szerződéses rendelkezés a bérleti szerződés részeként magánokirati formában írásbafoglalásra került. A Kft. cégszerű jegyzése magában foglalta az alperes aláírását is, így az alperes alaptalanul hivatkozott a szerződés alaki hibájára. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a bérleti szerződés egyéb rendelkezései mellett megismerte a szerződés készfizető kezességet vállaló részét is, erre az alperes figyelmét több ízben is felhívták.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. A jogerős ítélet értelmében, habár a szerződés VII.39. pontja tartalmazza a készfizető kezességvállalást, de a kezességvállalást tartalmazó nyilatkozatot az alperes külön nem írta alá, és erről önálló írásos kötelezettségvállalás sem készült. A kezességi szerződés érvényessége ugyan nincs írásbeli alakhoz kötve, de a kezességvállalása csak írásban történhet. E követelménynek az alperes mint kezes által külön alá nem írt okirat nem felel meg, így a perben nem volt jelentősége annak, hogy az alperes a kezességvállalásról kapott-e tájékoztatást. A másodfokú bíróság döntése szerint a jogszabályban előírt alakiság megsértésével kötött szerződés semmis, ezért érvényes kezességvállalás hiányában az alperesnek kezesi felelőssége áll fenn.

A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, illetve a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására, és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes érvényesen vállalt készfizető kezességet az ügyvezetése alatt működő Kft. tartozásaiért, ezért a jogerős ítélet sérti a Ptk. 272. § (2) bekezdését. Előadta, hogy a szerződés egyértelműen meghatározza, hogy a kezességvállaló nyilatkozatnak ki az alanya, és a jogerős ítélet indokolásával szemben megállapítható az is, hogy a szerződést az alperes mint magánszemély aláírta. Miután az N & N 94. Építőipari Kft. cégszerű aláírása akként áll össze, hogy az ügyvezető mind a saját aláírását, mind a cég nevét (bélyegző lenyomatát) aláírja, így a jogerős ítélet sérti a Ptk. 217. § (1) bekezdését is, mivel a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a kezességvállaló nyilatkozat maradéktalanul megfelel a törvény által támasztott alaki feltételeknek. Érvelése értelmében az elsőfokú bíróság a felmerült bizonyítékok helyes mérlegelésével foglalt állást arról, hogy a szerződési feltétel megtárgyalása az alperes külön tájékoztatásával megtörtént, így e kikötés érvényesen a szerződés részévé vált.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Előadta, hogy nem fogadható el a természetes személy aláírásának a bérlő Kft. cégszerű aláírásában meglévő, a természetes személy mint ügyvezető név aláírása.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptk. 272. § (2) bekezdését és 217. § (1) bekezdését.

A Ptk. 205. § (1) bekezdése alapján a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre. A szerződés létrejöttéhez a Ptk. 205. § (2) bekezdése szerint a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A Ptk. 216. § (1) bekezdése értelmében szerződéseket akár szóban, akár írásban lehet kötni, és a szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni. Jogszabály ugyanakkor a Ptk. 217. § (1) bekezdéséből kitűnően a szerződésre meghatározott alakot szabhat. Az alakiság megsértésével kötött szerződés - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - semmis.

A kezességi szerződéssel a kezes a Ptk. 272. § (1) bekezdése szerint arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Erre figyelemmel a kezességi szerződés létrejöttéhez a szerződő feleknek azonosítható módon meg kell határozniuk a biztosított követelést, és a kezesnek a kezességvállalásra irányuló egyértelmű akaratnyilatkozatot kell tennie.

A kezességvállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni, kezességet ugyanis a Ptk. 272. § (2) bekezdése alapján csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezességvállalás elfogadása ugyanakkor írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is megtörténhet.

Jogszabályt sértve jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperesnek ahhoz, hogy a kezességvállalást tartalmazó nyilatkozata érvényes legyen, a szerződést külön is alá kellett volna írnia.

Az nem volt vitás a peres eljárás során, hogy az alperes az M & N-94. Kft. önálló cégjegyzési jogosultsággal rendelkező ügyvezetője. A szerződés VII.39. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a szerződés aláírásával a cégjegyzésre jogosult képviselő a saját nevében készfizető kezességet vállal, és amennyiben a bérlő megfelelő határidőben nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. Az okirat tartalmából, annak megfogalmazásából a készfizető kezes és a jogosult személye kétséget kizáróan megállapítható. A bérleti szerződés tartalmazza mind a bérlő és a felperes közötti bérleti szerződés lényeges elemeit, mind pedig az alperes kezességvállaló nyilatkozatát, amelynek érvényességéhez - a másodfokú bíróság álláspontjával szemben - nem volt szükség arra, hogy az alperes az okiratot kétszer, egyrészt a bérleti szerződés bérlőjének képviselőjeként, másrészt készfizető kezesként, mint természetes személy külön aláírja (Pfv.V.20.976/2012/4., Pfv.V.20.997/2012/7.). A szerződési nyilatkozatok szövegezéséből kétséget kizáróan kitűnik, hogy az alperes az okirat aláírása során egyidejűleg mindkét minőségében eljárt.