3197/2012. (VII. 26.) AB végzés
alkotmányjogi panasz visszautasításáról
Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
végzést:
Az Alkotmánybíróság a Heves Megyei Bíróság P.20.019/2006/16. számú ítéletével, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/12. számú ítéletével, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/12. számú jegyzőkönyvével, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/14. számú végzésével összefüggésben benyújtott, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 66. § (2) bekezdése, 67. § (1) bekezdés d) pontja, 73/B. §-a, 115., 11 6., 117. és 118. §-ai, és 233. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 39. § j) pontja, a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet, a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/12. számú ítélete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.
Indokolás
[1] 1. Az indítványozók 2007. március 2-án alkotmányjogi panasz előterjesztéséről értesítették írásban az Alkotmánybíróságot a Heves Megyei Bíróságnak, valamint a Fővárosi Ítélőtáblának a jelen határozat rendelkező részében megjelölt ítéletei, végzései, valamint a Fővárosi Ítélőtábla jegyzőkönyve ellen. Az alkotmányjogi panasz előterjesztéséről szóló értesítés mellett az indítványozók arról is tájékoztatták az Alkotmánybíróságot, hogy indítványuk "jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára" is irányul. Az indítvány indokolását tartalmazó kiegészítés - amely mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmet is tartalmazott - 2007. november 20-án érkezett az Alkotmánybíróságra.
[2] Az indítványozók a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 66. § (2) bekezdése, 67. § (1) bekezdés d) pontja, 73/B. §-a, 115., 116., 117. és 118. §-ai, és 233. § (3) bekezdés b) pontja, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1 997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: régi Bszi.) 39. § j) pontja, a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről szóló 15/1976. (XII. 7.) IM rendelet, a bűnügyi és az igazságügyi tájékoztatásról szóló 10/1986. (IX. 1.) IM-BM együttes rendelet, továbbá a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.068/2006/12. számú ítélete megsemmisítését kezdeményezték.
[3] Az indítványozók az alkotmányellenesség és a megsemmisítés megállapításán túlmenően kérték a régi Bszi. 39. § j) pontja, valamint a Pp. 67. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében a visszamenőleges hatállyal történő alkalmazási tilalom kimondását is; a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását pedig a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 70/K. §-a összefüggésében arra az álláspontjukra alapozták, hogy az Országgyűlés elmulasztotta megalkotni az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények bíróság előtti érvényesíthetőségének eljárási szabályait.
[4] 2. Az indítványozók indítványukban az Alkotmány rendelkezéseinek sérelmére hivatkoztak.
[5] Az Alkotmány azonban 2011. december 31-én hatályát vesztette, és helyébe 2012. január 1-jei hatállyal az Alaptörvény lépett. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 71. § (1)-(2) bekezdései alapján 2012. január 1-jei hatállyal minden olyan folyamatban lévő eljárás megszűnik, amely tartalma szerint jogszabály alkotmányellenességének a 24. § (1) bekezdésében meghatározott utólagos vizsgálatára irányul, és amelyet nem az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghatározott indítványozó terjesztett elő, illetve ugyancsak megszűnnek a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló ügyek is. Az Abtv. 73. § (1) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság előtt 2011. december 31-én folyamatban lévő, alkotmányjogi panasz alapján indult ügyekben az Alkotmánybíróság eljárását a 2012. január 1-jén hatályba lépett Abtv. rendelkezései szerint le kell folytatni, ha az ügy az Alaptörvény rendelkezéseivel összefüggésben vizsgálható, és az indítványozó indítványozói jogosultsága az Abtv. rendelkezései alapján fennáll.
[6] Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozókat, hogy alkotmányjogi panaszukat 2012. március 31-ig egészítsék ki a tekintetben, hogy a panaszban támadott rendelkezések a 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény mely rendelkezéseit sértik és miért. Az Alkotmánybíróság felhívása értelmében, az Abtv. 26. §-ára és az 52. § (1) bekezdésére tekintettel, az alkotmányjogi panaszt ki kellett volna egészíteni, és egyértelműen megjelölni, hogy az ügyben az indítványozóknak az Alaptörvényben biztosított mely jogai sérültek.
[7] 3. Az Abtv. 51. § (2) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasz eljárás során kötelező a jogi képviselet. Az Alkotmánybíróság felhívta az indítványozókat, hogy gondoskodjanak jogi képviseletük-ről vagy igazolják, hogy jogi szakvizsgával rendelkeznek, és erről 2012. március 31-ig értesítsék az Alkotmánybíróságot. A képviseleti jogosultságot az indítványozóknak az Abtv. alapján legkésőbb 2012. március 31-ig igazolniuk kellett volna, ellenkező esetben az eljárás érdemi lefolytatására nincs lehetőség.
[8] 4. Az indítványozók az Alkotmánybíróság végzését 2012. január 24-én és február 6-án átvették. Az alkotmányjogi panasz kiegészítése elmaradt, ezért az indítvány formai szempontból nem felel meg az Abtv.-ben foglalt törvényi feltételeknek, így az eljárás érdemi lefolytatására nincs lehetőség. Az Alkotmánybíróság ezért az indítványt - az Abtv. 64. § c) pontja alapján - visszautasította.
Budapest, 2012. június 25.
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
kijelölt tanácsvezető alkotmánybíró
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szalay Péter s. k.,
előadó alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: IV/59/2012.