15/1976. (XII. 7.) IM rendelet

a polgári eljárási cselekményeknek hangfelvétellel való rögzítéséről

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 115. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § (1) A bíróság a tárgyalás (meghallgatás) anyagát jegyzőkönyv helyett hangfelvételen is rögzítheti. Ezt az iratokra fel kell jegyezni. A bíróságnak az erre vonatkozó határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) A hangfelvételnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyeket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az eljáró tanács elnöke (egyesbíró) határozza meg, hogy a hangfelvétel alapján milyen esetben kell jegyzőkönyvet készíteni.

2. § (1) A hangfelvétel alapján a bíróság nem készít jegyzőkönyvet, ha

a) az eljárás szünetel,

b) a bíróság a pert megszünteti,

c) a fellebbezésről valamennyi jogosult a határozat kihirdetése alkalmával lemond [Pp. 221. § (4) bekezdés],

d) a bíróság elismerés vagy lemondás alapján hozott ítéletet [Pp. 221. § (2) bekezdés],

e) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű, és az ítéletnek csupán a rövid tényállást és az alkalmazott jogszabályokra való utalást kell tartalmaznia [Pp. 221. § (3) bekezdés].

(2) A hangszalagon rögzített egyezség, a szóban előterjesztett beszámítási kifogás, viszontkereset, ellenkérelem, elismerés, lemondás vagy más rendelkező cselekmény, valamint az olyan határozat szövegét, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, az (1) bekezdésben említett esetekben is jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvnek ilyen esetben a Pp. 116. §-ában megjelölt adatokon kívül kizárólag az említett nyilatkozatok tartalmát, illetőleg a határozat vagy az egyezség szövegét kell magában foglalnia.

3. § (1)[1] A hangfelvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, ha

a) a bíróság elrendelte a keresetlevél, illetőleg a per áttételét,

b) az elnök a hangfelvétel olyan kiegészítését vagy módosítását rendelte el, amely annak írásba foglalása nélkül nem tekinthető át,

c) a bíróság vagy a közjegyző előzetes bizonyítást folytat le,

d) a bíróság megkeresés alapján jár el,

e) a bíróság határozata ellen a hangfelvétel őrzési ideje alatt benyújtott jogorvoslat folytán az iratokat fel kell terjeszteni,

f) a másodfokú bíróság az első fokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és az első fokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja,

g) a közigazgatási és munkaügyi bíróság a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és a döntőbizottságot (szolgálati felettest) végzéssel új eljárásra utasítja,

h) a közigazgatási és munkaügyi bíróság az új eljárás iránti kérelemnek helyt ad és az iratokat visszaküldi.

(2)[2] A gyermeket érintő szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése és kiadása (átadása) iránt indult perben, továbbá az apaság megállapítása nélküli tartási perben a hangfelvétel alapján a jegyzőkönyvet minden esetben el kell készíteni.

4. § (1) A hangfelvételt - ha annak alapján jegyzőkönyv nem készült - egy évig kell őrizni. Az egy évet az eljárást befejező, illetőleg a félbeszakadást megállapító határozat jogerőre emelkedésétől, szünetelés esetében a per megszűnésétől kell számítani.

(2) Az eljáró tanács elnöke az őrzési idő eltelte előtt elrendelheti a hangfelvétel más szalagra való átmásolását, ha előreláthatólag az őrzési idő eltelte után kerül sor az eljárás folytatására, így különösen az eljárás félbeszakadása (Pp. 111. §), a tárgyalás felfüggesztése (Pp. 152. §) esetében, valamint akkor, ha a mulasztó felet a megjelent fél perbeli cselekményeiről kell tájékoztatni [Pp. 136/B. § (2) bekezdés].

5. § Folytatólagos tárgyalás esetében (Pp. 144. §) az ismertetés hangfelvétel alapján is történhet.

6. § (1) Az eljáró tanács elnöke lehetőséget ad arra, hogy a hangfelvételen rögzített nyilatkozatot, vallomást vagy egyéb kijelentést annak megtétele után az érdekeltek nyomban meghallgathassák.

(2) A hangszalagot a tárgyalás (meghallgatás) befejezése után az érdekeltek az értesítés adási időben az erre rendelt helyiségben hallgathatják meg.

(3) A felek, az ügyész, a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői, az őrzési idő alatt kérhetik a hangszalagon rögzített nyilatkozat, vallomás vagy kijelentés egészének vagy egy részének írásba foglalását. Ilyen esetben a bíróság az írásba foglalt nyilatkozatot, vallomást, kijelentést vagy az elkészített jegyzőkönyv eredeti példányát az iratokhoz csatolja, másolatát pedig az írásba foglalást kérő részére kiadja.

(4)[3] A hangfelvétel meghallgatására, arról jegyzőkönyv, másolat vagy kivonat készítésére, illetőleg a hangszalagon rögzített nyilatkozat, vallomás vagy kijelentés írásba foglalására a Pp. 119., illetőleg 375. §-a megfelelően irányadó.

7. §[4] Ha a fél kéri a hangfelvétel alapján a jegyzőkönyv elkészítését vagy a hangfelvételt saját szalagjára másolja át, azt - költségmentességére vagy illetékmentességére tekintet nélkül - csak a külön jogszabályban meghatározott illeték lerovása esetében lehet elvégezni. Ez a rendelkezés a gazdálkodó szervezetek egymás közötti pereire nem vonatkozik.

8. § Ez a rendelet 1977. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyben kell alkalmazni.