BH 2010.4.99 Jogszabálysértő a vadászterület földtulajdonosi közösségének az a közgyűlési határozata, amely a közösség működési szabályzatát azzal a tartalommal fogadja el, hogy a vadászatra jogosultat megillető valamennyi jogosítvány gyakorlására és a közösség bevételeivel való rendelkezésre a vadászati közösség képviselőjét jogosítja fel és számára csak a többlet-használati díj tekintetében ír elő elszámolási kötelezettséget [1994. évi LV. tv. (továbbiakban: Vtv.) 3. §, 4. §, 6. §, 12. §, 14. § (4) bek.].

Az alperes 2007. április 6-án közgyűlést tartott, ahol 9/2007. számú határozatával elfogadta - többek között - Működési Szabályzatát (MSz.). A felperes módosított keresetében (2008. február 27-ei 26. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal) a kérelmet azzal indokolta, hogy a MSz. 9. pontja jogszabálysértő. A földtulajdonosok érdekeit sérti ugyanis a 9.2. pontjában, valamint 9.3. pontjában írt rendelkezés. A MSz. 9.2. pontja úgy rendelkezik, hogy a közösség működtetését a közös képviselő jelen Működési Szabályzatban, valamint a vadászati közösség közgyűlései határozatai figyelembevételével végzi. A Működési Szabályzat elfogadásával felhatalmazták a közös képviselőt, e tevékenységével összefüggésben a vadászatra jogosultat megillető összes jogosítványt gyakorolja. A 9.3. pont azt tartalmazza, hogy a közös képviselő a vadászterület működtetése során a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi költséget viseli, és a tevékenységgel járó kötelezettséget magára vállalja. A költségek fedezetére a vadászterület működtetéséből származó bevételek szolgálnak, a közös képviselő a vadászterület működtetéséből származó bevételek felett ennek megfelelően rendelkezik. A felperes előadása szerint a MSz.-nek ez a rendelkezése a szabályzat 6/2. pontban rögzített, a tulajdonosok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési jogkört vonja el a közösségtől. A MSz. hivatkozott rendelkezései továbbá ellentétben állnak az MSz. 7.1. alatt megfogalmazott azzal a szabállyal is, hogy a közös képviselő külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, beleértve a vadgazdálkodási feladatok ellátását biztosító szerződés megkötését is. E rendelkezés szerint továbbá képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, bírósági eljárásban és más szervek előtt harmadik személyekkel szemben. A felperes előadása szerint a sérelmezett rendelkezések nemcsak jogszabályellenesek, hanem a kisebbség jogos érdekeit is sértik.

Keresetét a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1994. évi LV. tv. (Vtv.) 14. § (4) bekezdés b) pontja alapján terjesztette elő.

Alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az MSz. a Vtv. és annak végrehajtására kiadott 79/2007. (V. 7.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) előírásait nem sérti. Álláspontja az volt, hogy vadászati tevékenységre, annak konkrét gyakorlására vonatkozó döntéshozatalnál a vadászati tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében és a rendelkezésre álló vadászati lehetőség függvényében, egyes földtulajdonosok akár teljesen ki is zárhatók a vadászati tevékenységből. A földtulajdonosi közösség azonban többségi döntéssel minden földtulajdonosra vonatkozóan a vadászati lehetőséget biztosította (MSz. 8. pont), a nem vadászó tulajdonostárs javára pedig többlethasználati díjat állapított meg. Abban az esetben azonban, ha a tulajdonostárs vadászati jogával élni kíván, elsősorban tulajdoni arányához mérten többlethasználati díj felvétele helyett vadászhat, a többlethasználati díjat meghaladó mértékben pedig oly módon, hogy ellenérték megfizetése mellett a közös képviselővel megállapodást kötött.

A felperes által sérelmezett, a közös képviselő által vállalt költségek fizetésére, illetőleg bevételek kezelésére vonatkozóan előadta, hogy a közös képviselő feladata gondoskodni a vadászterület működtetése során a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi költség viseléséről és a tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek ellátásáról. A közös képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségének egyszemélyi felelős vezetője a MSz. 9.3. pontja szükséges rendelkezés ahhoz, hogy feladatait el tudja látni.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének a MSz. kisebbség számára hátrányos rendelkezéseire tekintettel helyt adott, és az azt elfogadó közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az alperest a Vtv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti társult vadászati jog illeti meg. Az a Vtv. 6. § (2) bekezdése alapján a vadászterület tulajdonosainak közösségét jelenti. A Vtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a társult vadászati jog esetén a földtulajdonosai szótöbbséggel határoznak a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről. A (2) bekezdés kimondja, hogy a közösség képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyében eljárva a tulajdonosok nevében szerez jogokat és kötelezettségeket, és képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő eljárásokban. A Vtv. 13. § (2) bekezdése elszámolási kötelezettséget ír elő a képviselő terhére a közösség irányában.

Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a MSz. rendelkezéseiből az tűnik ki, a földtulajdonosok a jogaikkal nem élhetnek, kötelezettség őket nem terheli, joguk csupán arra van, hogy a szabályzatban meghatározott használati díj mértéke erejéig vagy vadászhatnak, vagy felvehetik a többlethasználati díjat, ezen túlmenően azonban minden vadászati lehetőség és bevétel a közös képviselő döntéseitől függ. A képviselő azonban nem sajátíthatja ki a vadászati jog gyakorlását és nem veheti magára a gazdálkodás terheit, nem élvezheti az ezzel kapcsolatos előnyöket. Saját személyében magára nézve jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet. Ezért sérti a kisebbség jogos érdekeit, megfosztja őket a vadászati jog tényleges gyakorlásától és a kötelezettségek teljesítésétől, azt teljes egészében a képviselőre ruházza. A MSz.-t elfogadó közgyűlési határozatot erre való tekintettel hatályon kívül helyezte.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást alapul véve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az abból levont jogi következtetések nem helytállóak. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.

A másodfokú bíróság a MSz. 9.3. pontjából azt a következtetést vonta le, hogy a rendelkezés nem azt jelenti, hogy a közös képviselő e költséget saját anyagi eszközeiből lenne köteles viselni, illetőleg a vadászattal kapcsolatos jogokat egyedül gyakorolná, vagy a kötelezettségek egyedül őt terhelnék. A MSz. 7.6. pontjában ugyanis az szerepel, hogy a képviselő a földtulajdonosi gyűlés elé terjeszti a többlethasználati díjakra vonatkozó pénzügyi beszámolóját. Ezért a közösség ellenőrzési lehetősége a képviselő felett megvalósul. A Vtv. 14. § (6) bekezdése is kimondja, hogy a képviselő a bevételekkel és a költségekkel elszámolni tartozik.