EH 2009.1975 Jogszabálysértő a vadászterület földtulajdonosi közösségének az a közgyűlési határozata, amely a közösség működési szabályzatát azzal a tartalommal fogadja el, hogy a vadászatra jogosultat megillető valamennyi jogosítvány gyakorlására és a közösség bevételeivel való rendelkezésre a vadászati közösség képviselőjét jogosítja fel és számára csak a többlethasználati díj tekintetében ír elő elszámolási kötelezettséget [1996. évi LV. tv. (Vtv.) 3. §, 4. §, 6. §, 12. §, 14. § (4) bek.].
Kapcsolódó határozatok:
Kaposvári Járásbíróság P.20764/2007/26., Kaposvári Törvényszék Pf.20543/2008/3., Kúria Gfv.30405/2008/6. (*EH 2009.1975*, BH 2010.4.99)
***********
Az alperes 2007. április 6-án közgyűlést tartott, ahol 9/2007. számú határozatával elfogadta - többek között - Működési Szabályzatát (MSZ.). A felperes módosított keresetében (2008. február 27-ei 26. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal) a kérelmet azzal indokolta, hogy a MSZ. 9. pontja jogszabálysértő. A földtulajdonosok érdekeit sérti ugyanis a 9.2. pontjában, valamint 9.3. pontjában írt rendelkezés. A MSZ. 9.2. pontja úgy rendelkezik, hogy a közösség működtetését a közös képviselő jelen Működési Szabályzatban, valamint a vadászati közösség közgyűlései határozatai figyelembevételével végzi. A Működési Szabályzat elfogadásával felhatalmazták a közös képviselőt, e tevékenységével összefüggésben a vadászatra jogosultat megillető összes jogosítványt gyakorolja. A 9.3. pont azt tartalmazza, hogy a közös képviselő a vadászterület működtetése során a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi költséget viseli, és a tevékenységgel járó kötelezettséget magára vállalja. A költségek fedezetére a vadászterület működtetéséből származó bevételek szolgálnak, a közös képviselő a vadászterület működtetéséből származó bevételek felett ennek megfelelően rendelkezik. A felperes előadása szerint a MSZ.-nek ez a rendelkezése a szabályzat 6/2. pontban rögzített, a tulajdonosok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési jogkört vonja el a közösségtől. A MSZ. hivatkozott rendelkezései továbbá ellentétben állnak az MSZ. 7.1. alatt megfogalmazott azzal a szabállyal is, hogy a közös képviselő külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, beleértve a vadgazdálkodási feladatok ellátását biztosító szerződés megkötését is. E rendelkezés szerint továbbá képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, bírósági eljárásban és más szervek előtt harmadik személyekkel szemben. A felperes előadása szerint a sérelmezett rendelkezések nemcsak jogszabályellenesek, hanem a kisebbség jogos érdekeit is sértik.
Keresetét a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv (Vtv.) 14. § (4) bekezdés b) pontja alapján terjesztette elő.
Alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az MSZ. a Vtv. és annak végrehajtására kiadott 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (Vhr.) előírásait nem sérti. Álláspontja az volt, hogy vadászati tevékenységre, annak konkrét gyakorlására vonatkozó döntéshozatalnál a vadászati tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében és a rendelkezésre álló vadászati lehetőség függvényében, egyes földtulajdonosok akár teljesen ki is zárhatók a vadászati tevékenységből. A földtulajdonosi közösség azonban többségi döntéssel minden földtulajdonosra vonatkozóan a vadászati lehetőséget biztosította (MSZ. 8. pont), a nem vadászó tulajdonostárs javára pedig többlethasználati díjat állapított meg. Abban az esetben azonban, ha a tulajdonostárs vadászati jogával élni kíván, elsősorban tulajdoni arányához mérten többlethasználati díj felvétele helyett vadászhat, a többlethasználati díjat meghaladó mértékben pedig oly módon, hogy ellenérték megfizetése mellett a közös képviselővel megállapodást kötött.
A felperes által sérelmezett, a közös képviselő által vállalt költségek fizetésére, illetőleg bevételek kezelésére vonatkozóan előadta, hogy a közös képviselő feladata gondoskodni a vadászterület működtetése során a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi költség viseléséről és a tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek ellátásáról. A közös képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségének egyszemélyi felelős vezetője a MSZ. 9.3. pontja szükséges rendelkezés ahhoz, hogy feladatait el tudja látni.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének a MSZ. kisebbség számára hátrányos rendelkezéseire tekintettel helyt adott, és az azt elfogadó közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az alperest a Vtv. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti társult vadászati jog illeti meg. Az a Vtv. 6. § (2) bekezdése alapján a vadászterület tulajdonosainak közösségét jelenti. A Vtv. 12. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a társult vadászati jog esetén a földtulajdonosai szótöbbséggel határoznak a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről. A (2) bekezdés kimondja, hogy a közösség képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyében eljárva a tulajdonosok nevében szerez jogokat és kötelezettségeket, és képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő eljárásokban. A Vtv. 13. § (2) bekezdése elszámolási kötelezettséget ír elő a képviselő terhére a közösség irányában.
Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a MSZ. rendelkezéseiből az tűnik ki, a földtulajdonosok a jogaikkal nem élhetnek, kötelezettség őket nem terheli, joguk csupán arra van, hogy a szabályzatban meghatározott használati díj mértéke erejéig vagy vadászhatnak, vagy felvehetik a többlethasználati díjat, ezen túlmenően azonban minden vadászati lehetőség és bevétel a közös képviselő döntéseitől függ. A képviselő azonban nem sajátíthatja ki a vadászati jog gyakorlását és nem veheti magára a gazdálkodás terheit, nem élvezheti az ezzel kapcsolatos előnyöket. Saját személyében magára nézve jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet. Ezért sérti a kisebbség jogos érdekeit, megfosztja őket a vadászati jog tényleges gyakorlásától és a kötelezettségek teljesítésétől, azt teljes egészében a képviselőre ruházza. A MSZ.-t elfogadó közgyűlési határozatot erre való tekintettel hatályon kívül helyezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást alapul véve arra az álláspontra helyezkedett, hogy az abból levont jogi következtetések nem helytállóak. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította.
A másodfokú bíróság a MSZ. 9.3. pontjából azt a következtetést vonta le, hogy a rendelkezés nem azt jelenti, hogy a közös képviselő ezen költséget saját anyagi eszközeiből lenne köteles viselni, illetőleg a vadászattal kapcsolatos jogokat egyedül gyakorolná, vagy a kötelezettségek egyedül őt terhelnék. A MSZ. 7.6. pontjában ugyanis az szerepel, hogy a képviselő a földtulajdonosi gyűlés elé terjeszti a többlethasználati díjakra vonatkozó pénzügyi beszámolóját. Ezért a közösség ellenőrzési lehetősége a képviselő felett megvalósul. A Vtv. 14. § (6) bekezdése is kimondja, hogy a képviselő a bevételekkel és a költségekkel elszámolni tartozik.
A 9.2. pont sem sérti a kisebbség jogos érdekeit. Nem jelenti továbbá azt sem, hogy a földtulajdonosok bizonyos köre a vadászati jogból kizárásra került volna. A MSZ. éppen azt tartalmazza, hogy a tulajdonostársak a többlethasználati díj mértékéig és annak terhére vadászati lehetőséget kapnak. Erről a képviselő a vadászni szándékozó földtulajdonossal írásban állapodik meg. A fentiekből pedig az következik, hogy a MSZ nem sért sem jogszabályt, sem pedig a kisebbség jogos érdekeit.
A jogerős határozattal szemben a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, a jogszabálysértéseket az alábbiak szerint jelölve meg.
A jogerős ítélet sérti a Vtv. 4. § (1) bekezdés b) pontját, (2) bekezdését, 6. § (2) bekezdését, 7. § (1) bekezdését, valamint 12. § (2) bekezdését. Álláspontja az volt, hogy ezt az érdeksérelmet a másodfokú bíróság valójában nem értékelte. Nem foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy milyen érdeksérelmet, vagy jogszabálysértést okoz az a rendelkezés, hogy a MSZ. a közös képviselőt felruházza a vadászatra jogosultat megillető valamennyi jogosítvánnyal. Ezzel szemben a MSZ. csak úgy rendelkezhetett volna, hogy a közös képviselő csupán a földtulajdonosi közösség döntéseinek a végrehajtására és a közösség képviseletére lehet jogosult. A MSZ. 9.3. pontjában írt rendelkezésnek az a félre nem érhető tartalma, hogy a közös képviselő valamennyi költséget visel, és a tevékenységgel járó kötelezettséget magára vállalja. Ezért, mint magánszemély kerül be a földtulajdonosi közösség gazdálkodásába. Annak ellenére, hogy ő saját személyére nézve jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet.
A felülvizsgálati kérelemben sérelmezte az MSZ. 7.6. pontjának azt a rendelkezését, hogy a közös képviselő kizárólag a többlethasználati díjakra vonatkozó pénzügyi beszámolót köteles teljesíteni. Ezzel szemben a közös képviselő a Vtv. végrehajtásáról rendelkező Vhr. 13. § (2) bekezdése értelmében a vadászati közösség valamennyi pénzügyi eszközével köteles elszámolni a tulajdonosok felé éspedig évenkénti.
Végül a felperes hivatkozott az MSZ. 7.1., 7.8., és 8.1. pontjainak sérelmet okozó és jogszabályellenes rendelkezéseire. Ekörben hivatkozott a Vtv. 4. § (1) bekezdés b) pontjára, 13. § (1) bekezdésére és a Vhr. 7. § (1) bekezdésére. A MSZ. idézett rendelkezései alapján ugyanis a vadászni kívánó földtulajdonosok vadászati jogaikat csak a többlethasználati díj erejéig gyakorolhatják, ugyanakkor a kötelezettségeik teljes körűek. A vadászati lehetőséget elosztó rendelkezés tehát jogszabálysértő, mert olyan elszámoláson alapul, amely ellentétes a Gt. és a Vhr. szabályaival.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában való fenntartását kérte. Az alperes egyetértett a másodfokú bíróság ítéletének indokolásában foglalt azon megállapítással, hogy a közös képviselő nem kizárólag a közgyűlés határai között mozoghat, hanem a jogszabályi előírásokat is köteles betartani és olyan feladatokat elvégezni, amire esetleg nincs aktuális tulajdonosi határozat. Ez nem zárja ki azt, hogy eljárása megfeleljen a Működési Szabályzatnak és a jogszabályi előírásoknak. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a közös képviselő a saját nevében szerez jogokat és viseli a gazdálkodással járó költségeket. Nyilvánvaló, hogy a közös képviselő nem saját vagyona terhére végzi a képviseleti feladatokat és irányítja a vadászati közösséget.
Téves az a felperesi álláspont is, hogy a közös képviselő csak a többlethasználati díjjal számol el a közösség felé. Elszámolási kötelezettsége ugyanis teljes körű, ha azt elmulasztja - ahogy arra a másodfokú bíróság is rámutatott - fegyelmi, esetleg polgári, vagy büntető jogi következményekkel járhat.
Vitatta azt a felperesi előadást, hogy valamennyi tulajdonostársnak alanyi jogon vadászati joga lenne. Az MSZ. egyensúlyt teremt a vadászni, és nem vadászni kívánók között azzal a rendelkezéssel, hogy a többlethasználati díjat kell fizetni a nem vadászóknak és ennek a mértékéig jogosultak vadászati jogukat gyakorolni mindazok akik e lehetőséggel élni kívánnak. Az MSZ. kifejezetten lehetővé teszi, hogy ezt meghaladó mértékben a közös képviselővel kötött szerződés alapján vadásszon mindenki, akinek erre igénye van.
A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat az alábbiak szerint jogszabálysértő.
Felperes az ítélet meghozatala előtt módosított keresetében alaki okok mellett tartalmilag azért is támadta a közgyűlési határozattal elfogadott MSZ.-t, mert állítása szerint annak 9. pontja jogszabálysértő, és sérti a kisebbség jogos érdekeit is. A 9. pont alatti rendelkezésekből a 9.2., (földtulajdonosok gyűlése hatáskörének elvonása), és a 9.3. (közös képviselő saját személyében megállapított költségviselése) pontokat tartotta sérelmesnek. A felperes módosított keresete nem sérelmezte a MSZ. 7.1., 7.6., 7.8., és 8.1. pontjait. Az elsőfokú bíróság tartalmilag a 9.2., és 9.3. pontokról határozott, amikor az ítélet 8. oldalának 4-5 bekezdésében azt fejtette ki, hogy az MSZ. jogszabálysértő módon megfosztja a tulajdonostársakat a vadászati lehetőségtől, illetve a képviselőre ruház át minden vagyoni jogosítványt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság is a 9.2., és 9.3. ponttal összefüggésben ellentétesen fejtette ki álláspontját. A felperes felülvizsgálati kérelmének II. és III. pontja ezért felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezheti, a Legfelsőbb Bíróság kizárólag az I. pont alatt írt, a 9.2., és 9.3. pontok jogszabálysértő jellegét vizsgálhatta.
A Vtv. 2. § b) és c) pontja szerint vadászati jog: a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására irányuló kötelezettségek és jogosultságok összessége. A Vtv. 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy a vadászati jog - mint vagyonértékű jog - a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a vadászterületnek minősülő terület tulajdonosát illeti meg.
A 4. § (1) bekezdés b) pontja szerint, ha a vadászterület több személy tulajdonában van, a vadászati jog a vadászterület tulajdonosait közösen (a továbbiakban: társult vadászati jog) illeti meg. A (2) bekezdés társult vadászati jog esetében úgy rendelkezik, hogy a vadászterület tulajdonosainak egymás közti jogviszonyára a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
A 6. § (2) bekezdés értelmében társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni.
A 12. § (1) bekezdése kimondja, társult vadászati jog keretében a föld tulajdonosai a c) pont szerint a vadászati jog gyakorlásának, illetőleg hasznosításának módjáról, feltételeiről a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelembe vett összes földterület összes tulajdonosának a tulajdoni hányada arányában számított szótöbbséggel határoznak a földtulajdonosok vadászati közösségének gyűlésén (a továbbiakban: földtulajdonosok gyűlése), és ebben az arányban viselik a vadászati jog gyakorlásával vagy hasznosításával kapcsolatos terheket, valamint részesednek annak hasznaiból. A (2) bekezdés azt is kimondja, hogy a tulajdonosok megválasztott és a vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett - hatósági igazolással rendelkező - képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, illetve bírósági eljárásban és más szervek előtt, valamint harmadik személyekkel szemben.
A 14. § (4) bekezdés b) pontja lehetőséget ad arra, ha a vadászati közösség közgyűlésének határozata az okszerű gazdálkodást sérti, a kisebbség vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a határozat annak meghozatalától számított harminc napon belül a bíróságnál megtámadható. Végül a 14. § (6) bekezdése a képviselő kötelezettségévé teszi, hogy a kezéhez teljesített bevétellel, valamint költségeivel az általa képviselt részére elszámoljon.
Az MSZ. 9.2. pontja egyértelműen a közös képviselőt jogosítja fel arra, hogy a vadászatra jogosultat megillető összes jogosítványt gyakorolja. Ugyanez a pont kétségtelenül azt is kimondja, hogy eljárása során figyelembe veszi a közgyűlés határozatait, de arról már nem rendelkezik, hogy a képviselő ezen eljárása során köteles is tevékenységét ehhez igazítani. Az MSZ. ezen rendelkezése sérti a Vtv. 12. § (1) bekezdésben írt földtulajdonosok gyűlésének hatáskörére irányadó szabályokat, de ellentétes a tulajdonosok gyűlésének az MSZ-ben megfogalmazott 6.2. pont alatti kizárólagos hatáskörére - többek között a vadászati jog gyakorlásának, hasznosítása módjának megállapítására, megváltoztatására - vonatkozó rendelkezéseivel is. A közös képviselő a földtulajdonosok gyűlésének kizárólagos hatáskörét nem vonhatja el, de az át sem ruházható, továbbá a képviselő a közösség által meghozott határozatok keretei között köteles eljárni.
Az MSZ. 9.3. pontja sérti a Vtv. 12. § (1) bekezdésének a tulajdonosok teherviselésére, és hasznokból való részesedésére vonatkozó szabályait is. Sérti továbbá a (2) bekezdés előírásait is, tekintettel arra, hogy a képviselő soha nem a maga számára szerez jogokat és kötelezettségeket, hanem a közösség javára, illetve terhére. Ugyanakkor a 9.3. pont a képviselőt feljogosítja arra, hogy a közösség bevételeivel rendelkezzen, mindemellett a 7.6. pont elszámolási kötelezettséget csak a többlethasználati díjak tekintetében ír elő.
A felperes által sérelmezett és a felülvizsgálati kérelemmel is támadott MSZ. szerinti rendelkezések jogszabálysértőek, az MSZ. egyéb rendelkezéseivel ellentétesek, ellentmondásosak. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati bíróság - osztva az elsőfokú bíróság álláspontját - megállapította, hogy a MSZ. 9.2., és 9.3. pontjai ellentétesek a jogszabályi rendelkezésekkel. Ezért a felperes keresetét elutasító másodfokú ítéletet a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság - az alperes [9/2007. (IV. 06.)] számú határozatát hatályon kívül helyező - ítéletét helybenhagyta.