32011R1207[1]

A Bizottság 1207/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. november 22. ) az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 1207/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 22.)

az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a légtér-ellenőrzési adatok biztosításában részt vevő rendszerekre, azok rendszerelemeire és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó követelményeket e rendszerek Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton (EATMN) belüli hatékonysága, átjárhatósága és teljesítményének harmonizálása, valamint a polgári és a katonai szolgálatok közötti koordináció érdekében.

2. cikk

Hatály

Ezt a rendeletet a következő elemekből álló légtér-ellenőrzési láncra kell alkalmazni:

a) fedélzeti légtérellenőrző rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

b) földi légtérellenőrző rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

c) légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

d) a légtér-ellenőrzési adatok terjesztésére szolgáló föld-föld kommunikációs rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.

"légtér-ellenőrzési adatok" :

valamennyi, időbélyegzővel ellátott vagy azzal nem rendelkező, légtérellenőrző rendszeren belüli adatelem, amely a következőkre vonatkozik: a)

légi jármű síkbeli helyzete; b)

légi jármű függőleges helyzete; c)

légi jármű helyzete; d)

légi jármű azonosítója; e)

24 bites ICAO légijármű-cím; f)

légi jármű tervezett röppályája; g)

légi jármű sebessége; h)

légi jármű gyorsulása.

2.

"üzemeltető" : olyan személy, szervezet vagy vállalkozás, amely részt vesz, vagy felajánlja részvételét egy légi közlekedési műveletben;

3.

"ADS-B" : automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés-adatközlés, vagyis olyan légtér-ellenőrzési eljárás, amely keretében a légi járművek adatkapcsolaton keresztül automatikusan közlik a fedélzeti navigációs és helymeghatározó rendszerekből származó adatokat;

4.

"ADS-B adatkimenet" : a légi járműről küldött ADS-B légtér-ellenőrzési adatok;

5.

"káros zavarások" : olyan zavarások, amelyek meggátolják végrehajtási követelmények teljesítését;

6.

"légtér-ellenőrzési lánc" : a légi jármű saját légtér-ellenőrzési adatelemeinek meghatározására szolgáló, a fedélzeti és földi rendszerelemek összességéből álló rendszer, ideértve az esetlegesen telepített, a légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszereket is;

7.

"együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc" : olyan légtér-ellenőrzési lánc, amelynek a légtér-ellenőrzési adatelemek meghatározásához földi és fedélzeti komponenseket is tartalmaznia kell;

8.

"légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszer" : valamennyi beérkező légtér-ellenőrzési adatot feldolgozva a légi jármű aktuális légtér-ellenőrzési adatait a lehető legjobb megközelítőleges pontossággal létrehozó rendszer;

9.

"légi jármű azonosító jele" : betűkből, számjegyekből vagy azok kombinációjából álló csoport, amely megegyezik a levegő-föld összeköttetés során használt légijármű-hívójellel vagy annak kódolt változata, és amelyet a légi jármű azonosítására használnak a légiforgalmi szolgálatok föld-föld összeköttetései során;

10.

"állami légi jármű" : a katonaság, a vámszervek és a rendőrség céljaira használt légi járművek;

11.

"állami szállító légi jármű" : merevszárnyú állami légi jármű, amelyet személy- és/vagy teheráru-fuvarozásra terveztek;

12.

"kikövetkeztetés" : ismert adatok kiterjesztése, becslés vagy előrejelzés már megfigyelt időintervallumban mért értékek alapján;

13.

"kivetített" : a földi légtérellenőrző rendszerek frissítési időközeinél hosszabb időszakra kikövetkeztetett;

14.

"érvényességi idő" : az az időpont, amikor a légtér-ellenőrzési lánc az adatelemet mérte, vagy amikorra vonatkozóan kiszámította azt;

15.

"pontosság" : az adatelem közölt értéke és tényleges értéke közötti megfelelés mértéke akkor, amikor a légtér-ellenőrzési lánc kibocsátja az adatelemet;

16.

"rendelkezésre állás" : rendszer vagy komponens üzemkészségének és hozzáférhetőségének mértéke használatának szükségessége esetén;

17.

"integritás" : az adatelem bemeneti értékének a kimeneti értékétől való, nem észlelt (rendszerszintű) eltérésének mértéke;

18.

"folytonosság" : annak valószínűsége, hogy a rendszer a szükséges feladatait nem ütemezett megszakítások nélkül végrehajtja, feltéve, hogy a rendszer a tervezett művelet megkezdésekor rendelkezésre áll;

19.

"időszerűség" : az adatelem kibocsátásának ideje és az adatelem érvényességi ideje közötti eltérés.

4. cikk

Végrehajtási követelmények

5. cikk

Átjárhatósági követelmények

Az üzemeltetők biztosítják, hogy legkésőbb 2020. december 7-ig:

a) a 2. cikk (2) bekezdésében említett repüléseket végrehajtó légi járművek fel legyenek szerelve olyan üzemképes másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval, amely megfelel a következő feltételeknek: i. rendelkezik a II. melléklet A. részében meghatározott képességekkel; ii. elegendő folytonossággal rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen működési kockázatot;

b) az első alkalommal 1995. június 7-én vagy azt követően kibocsátott egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repüléseket végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű légi járművek fel legyenek szerelve olyan üzemképes másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval, amely megfelel a következő feltételeknek: i. rendelkezik a II. melléklet A. és B. részében meghatározott képességekkel; ii. elegendő folytonossággal rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen működési kockázatot;

c) az első alkalommal 1995. június 7-én vagy azt követően kibocsátott egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű merevszárnyú légi járművek fel legyenek szerelve olyan üzemképes másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval, amely megfelel a következő feltételeknek: i. rendelkezik a II. melléklet A., B. és C. részében meghatározott képességekkel; ii. elegendő folytonossággal rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen működési kockázatot.

Az első albekezdés b) és c) pontja nem alkalmazandó azokra a légi járművekre, amelyek az egységes európai égbolt légterében üzemelnek, és az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

i. karbantartás céljából repülnek;

ii. kiviteli céllal repülnek;

iii. 2025. október 31-ig leállítják működésüket.

Az első alkalommal 2020. december 7. előtt kibocsátott légi alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légi járművek üzemeltetőinek 2023. június 7-ig meg kell felelniük az első albekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek, a következő feltételek mellett:

i. még 2020. december 7-e előtt kidolgoznak egy utólagos átalakítási programot, amely igazolja az első albekezdés b) és c) pontjának való megfelelést;

ii. az érintett légi járművek még nem részesültek uniós finanszírozásban az első albekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmények teljesítése céljából.

Azon légi járművek esetében, amelyek válaszjeladója átmenetileg nem képes teljesíteni az első albekezdés b) és c) pontjában foglalt követelményeket, az üzemeltetők legfeljebb 3 egymást követő napig jogosultak az adott légi járművet az egységes európai égbolt légterében üzemeltetni.

6. cikk

Spektrumvédelem

7. cikk

Kapcsolódó eljárások

8. cikk

Állami légi jármű

A tagállamok legkésőbb 2019. január 1-jéig közlik a Bizottsággal azon 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű állami teherszállító légi járművek listáját, amelyeket nem lehet a II. melléklet B. és C. részében meghatározott követelményeknek megfelelő másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval felszerelni, továbbá a felszerelés hiányának indokolását.

A felszerelés hiányának indokolásául az alábbiak egyike szolgálhat:

a) kényszerítő műszaki okok;

b) a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően üzemelő állami légi járművekről van szó, amelyeket legkésőbb 2024. január 1-jéig kivonnak a forgalomból;

c) közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok.

9. cikk

Biztonsági követelmények

10. cikk

A rendszerelemek megfelelősége vagy használatra való alkalmassága

Az 552/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozat kibocsátását megelőzően az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerek rendszerelemeinek gyártói vagy a gyártóknak az Unióban székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselői a VII. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban értékelik e rendszerelemek megfelelőségét vagy használatra való alkalmasságát.

Azonban a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 1 ) megfelelő tanúsítási eljárások a rendszerelemekre nézve a megfelelőségértékelés szempontjából elfogadható eljárásnak tekinthetők, amennyiben tartalmazzák az e rendeletben foglalt végrehajtási és biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyítékait.

11. cikk

Rendszerellenőrzés

12. cikk

További követelmények

A léginavigációs szolgáltatók:

a) kidolgozzák és gondozzák a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az érintett személyzet számára e rendelet alkalmazását;

b) biztosítják, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek legyenek, valamint hogy frissítésük és terjesztésük során megfelelő minőségirányítást és dokumentumkonfiguráció-szervezést alkalmazzanak;

c) biztosítják, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban legyenek e rendelettel.

13. cikk

Az együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési láncra vonatkozó mentességek

14a. cikk

Repülési tervek

Az egységes európai égbolt légterében közlekedő, a 8. cikk (3) bekezdése alapján bejelentett, nem felszerelt állami légi járművek üzemeltetőinek, valamint az egységes európai égbolt légterében közlekedő, az 5. cikk (5) bekezdése szerinti képességekkel nem felszerelt légi járművek üzemeltetőinek a repülési terv 18. pontjában fel kell tüntetniük a SUR/EUADSBX, a SUR/EUEHSX vagy a SUR/EUELSX mutatókat, illetve azok kombinációját.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 4. cikkben, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2013. december 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 4. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási követelmények

1. A légtér-ellenőrzési adatokra vonatkozó követelmények

1.1. A 4. cikk (3) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési láncok közlik legalább a következő légtér-ellenőrzési adatokat:

a) síkbeli helyzetre vonatkozó adatok (légi jármű vízszintes helyzete);

b) légtér-ellenőrzési adat jellege: - együttműködési/nem együttműködési/kombinált, - kivetített vagy nem kivetített, - a síkbeli helyzetre vonatkozó adatok érvényességi ideje.

1.2. A 4. cikk (3) bekezdésében említett, együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési láncok közlik továbbá legalább a következő légtér-ellenőrzési adatokat:

a) függőleges helyzetre vonatkozó adatok (a légi jármű által közölt nyomásmagasság alapján);

b) működési azonosító adatok (a légi járműről küldött azonosító, például légijármű-azonosító jel, illetve A-módú kód);

c) kiegészítő jelzések: - vészjelzések (jogszerűtlen zavarásra, a rádió meghibásodására és általános vészhelyzetre vonatkozó jelzések), - különleges helyzetjelzések.

d) légtér-ellenőrzési adat jellege (a függőleges helyzetre vonatkozó adatok érvényességi ideje).

2. A légtér-ellenőrzési adatokra vonatkozó végrehajtási követelmények

2.1. A léginavigációs szolgáltatók meghatározzák a 4. cikk (3) bekezdésében említett és a légtérellenőrző alkalmazások végrehajtásának lehetővé tételére használt rendszerek által közölt légtér-ellenőrzési adatok pontosságára, rendelkezésre állására, integritására, folytonosságára és időszerűségére vonatkozó végrehajtási követelményeket.

2.2. A 4. cikk (3) bekezdésében említett rendszerek által közölt horizontális helyzet pontosságának vizsgálata legalább a vízszintes helyzet eltérésének értékelését magában foglalja.

2.3. A léginavigációs szolgáltatók ellenőrzik 2.1. és a 2.2. pontnak megfelelően meghatározott végrehajtási követelmények teljesítését.

2.4. A követelmények teljesítésének ellenőrzését a légtér-ellenőrzési lánc által a légtér-ellenőrzési adatok felhasználójával közölt légtér-ellenőrzési adatok alapján kell elvégezni.

II. MELLÉKLET

A. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontjában, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (1) és (3) bekezdésében említett képességei

1. A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak legalább a 2. szintű S-mód használata iránti képességgel rendelkeznie kell, a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének - a 77. számúig az összes módosítást tartalmazó - 3. kiadásában szereplő, teljesítménnyel és funkcionalitással kapcsolatos kritériumoknak megfelelően.

2. Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

3. A válaszjeladónak a következő adatelemeket kell elérnie és továbbítania az S-módú protokollon keresztül, az ICAO 9871. sz. dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a) ICAO 24 bites légijármű-cím;

b) A-módú kód;

c) nyomásmagasság;

d) légi járat állapota (földön vagy levegőben);

e) adatkapcsolat-képességi jelentés - légi járművek összeütközését elhárító fedélzeti rendszer (ACAS) használatának képessége, - meghatározott S-módú szolgáltatások használatának képessége, - a légi jármű azonosításának képessége, - squitterhasználat képessége, - légtér-ellenőrzési azonosító használatának képessége, - általánosan alkalmazott GICB (Ground Initiated Comm-B) használatának képességével kapcsolatos jelentés (változások jelzése), - S-módú alhálózat verziószáma;

f) általánosan alkalmazott GICB használatának képességével kapcsolatos jelentés;

g) a légi jármű azonosító jele;

h) különleges helyzetjelzés (SPI);

i) vészhelyzet jellege (általános vészhelyzet, távközlési kapcsolat hiánya, jogszerűtlen zavarás), ideértve a különböző rendkívüli állapotok jelzésére szolgáló A-módú kódok használatát;

j) az ACAS aktív, összeütközés elkerülésére irányuló tanácsadása, ha a légi jármű rendelkezik forgalmi tájékoztató és összeütközés elkerülésére szolgáló TCAS II rendszerrel (Traffic Alert and Collision Avoidance System II).

4. A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

5. A válaszjeladó a 4. pontban említett adatelemeket kizárólag S-módú protokollon keresztül továbbíthatja. A légi járművekre és berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárásnak ki kell terjednie ezen adatelemek továbbítására.

B. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében említett képességei

1. A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak legalább a 2. szintű S-mód használata iránti képességgel rendelkeznie kell, a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének - a 77. számúig az összes módosítást tartalmazó - 3. kiadásában szereplő, teljesítménnyel és funkcionalitással kapcsolatos kritériumoknak megfelelően.

2. Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

3. A válaszjeladónak a következő adatelemeket kell elérnie és továbbítania a kiterjesztett squittert használó, 2. verziójú ADS-B protokollon keresztül, az ICAO 9871. sz. dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a) ICAO 24 bites légijármű-cím;

b) a légi jármű azonosító jele;

c) A-módú kód;

d) különleges helyzetjelzés (SPI), az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával;

e) vészhelyzet jellege (általános vészhelyzet, távközlési kapcsolat hiánya, jogszerűtlen zavarás), az A. részben meghatározott paraméterrel megegyező forrás használatával;

f) ADS-B verziószáma (2-vel egyenlő);

g) ADS-B-adó kategóriája;

h) vízszintes geodéziai helyzet a Világszintű Geodéziai Rendszer 1984-es kiadása (WGS84) szerinti földrajzi szélességnek és hosszúságnak megfelelően, a levegőben és a földön egyaránt;

i) a vízszintes geodéziai helyzetre vonatkozó minőségi mutatók (az integritásmegőrzési korlátnak (NIC), a helyzetre vonatkozó 95 %-os navigációs pontossági kategóriának (NACp), a forrásintegritási szintnek (SIL) és a rendszerkivitelezés megbízhatósági szintjének (SDA) megfelelően);

j) nyomásmagasság, az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával;

k) geometriai magasság a Világszintű Geodéziai Rendszer 1984-es kiadása (WGS84) szerint, a nyomásmagasság mellett megadva, és attól eltérően kódolva;

l) függőleges mértani pontosság (GVA);

m) föld feletti sebesség levegőben (kelet/nyugati és észak/déli légi sebesség a föld felett) vagy a földön (felszíni útirány/földi útvonal és mozgás);

n) sebesség minőségmutatója a sebességre vonatkozó navigációs pontossági kategóriának (NACv) megfelelően;

o) a kódolt légi jármű hossza és szélessége;

p) globális navigálási műholdrendszer (GNSS) antennájának az eltolódása;

q) függőleges sebesség: függőleges légköri sebesség, a C. rész 2. pontjának g) alpontja szerinti adatelemben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani, vagy a globális navigálási műholdrendszer (GNSS) függőleges sebességének használatával;

r) irányítópanel/repülésirányító egység (MCP/FCU) kiválasztott magassága, a C. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani;

s) légnyomás-beállítás (-800 hektopascal), a C. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani;

t) az ACAS aktív, összeütközés elkerülésére irányuló tanácsadása, az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, ha a légi jármű rendelkezik forgalmi tájékoztató és összeütközés elkerülésére szolgáló TCAS II rendszerrel.

4. A 3. pont h), k) és m) alpontjában meghatározott légtér-ellenőrzési adatelemeket és az ezekre vonatkozó, a 3. pont i), l) és n) alpontjában meghatározott minőségmutató adatelemeit azonos fizikai interfészen keresztül kell a válaszjeladó felé továbbítani.

5. A válaszjeladóhoz csatlakoztatott és a 3. pont h) és i) alpontjában meghatározott adatelemeket szolgáltató adatforrásnak meg kell felelnie az alábbi, adatintegritásra vonatkozó követelményeknek:

a) a vízszintes helyzet (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelem) forrásintegritási szintje (SIL, az NIC figyelembevételével kifejezve) repülési óránként legfeljebb 10-7 lehet;

b) a vízszintes helyzet (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelem) integritásának riasztási ideje (az NIC minőségmutatójának módosításához vezet) legfeljebb 10 másodperc lehet, ha a horizontális helyzet forrásintegritási szintjének eléréséhez fedélzeti felügyeletre van szükség.

6. A 3. pont h) és i) alpontja szerinti adatelemeket szolgáltató elsődleges adatforrásnak összeegyeztethetőnek kell lennie legalább azokkal a GNSS-vevőberendezésekkel, amelyek a vevőberendezés autonóm integritásának figyelését (RAIM), valamint hibaészlelést és -kizárást végeznek, továbbá a mérési állapotra vonatkozó megfelelő adatok, valamint az integritásmegőrzési korlátra és a 95 %-os pontossági korlátra vonatkozó jelzések kibocsátásával.

7. A 3. pont f), g) és k)-p) alpontja szerinti adatelemeket szolgáltató adatforrások rendszerintegritási szintje repülési óránként legfeljebb 10-5 lehet.

8. Az NIC, NACp, SIL, SDA, NACv és GVA minőségmutatók (a 3. pont i), l) és n) alpontjában meghatározott adatelemek) a kiválasztott adatforrásnak a 3. pont h), k) és m) pontjában meghatározott adatelemek mérésének érvényességi ideje szerinti tényleges teljesítményét fejezik ki.

9. A 3. pont a)-t) alpontja szerinti adatelemek feldolgozása tekintetében a válaszjeladó rendszerintegritási szintje repülési óránként legfeljebb 10-5 lehet a kiterjesztett squittert használó ADS-B protokoll vonatkozásában, ideértve a válaszjeladóhoz csatlakozó repülőelektronikát is.

10. A vízszintes helyzetre vonatkozó adatok (a 3. pont h) és i) alpontjai szerinti adatelemek) teljes késése legfeljebb 1,5 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében.

11. A vízszintes helyzetre vonatkozó adatok (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelemek) kompenzálatlan késése legfeljebb 0,6 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében és 1,0 másodperc az adatátvitelek 99,9 %-a esetében.

12. A föld feletti sebességre vonatkozó adatelemek (a 3. pont m) és n) alpontja szerinti adatelemek) teljes késése legfeljebb 1,5 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében.

13. Amennyiben a válaszjeladó által használt A-módú láthatósági kód 1000, akkor az A-módú kódnak a kiterjesztett squittert használó ADS-B protokollon keresztüli sugárzását le kell tiltani.

14. A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

15. A válaszjeladó a 14. pontban említett adatelemeket - a katonai használatra fenntartott formátumok kivételével - kizárólag kiterjesztett squittert használó ADS-B-módú protokollon keresztül továbbíthatja. A légi járművekre és berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárásnak ki kell terjednie ezen adatelemek továbbítására.

C. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésének c) pontjában, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett, a légtér-ellenőrzési adatokkal kapcsolatos további képességei

1. Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

2. A válaszjeladónak a következő, lehetőleg digitális buszon elérhető adatelemeket kell továbbítania a földi légtérellenőrzési lánc kérésére az S-módú protokollon keresztül, az ICAO 9871. számú dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a) MCP/FCU választott magassága;

b) orsózási szög;

c) tényleges útirányszög;

d) föld feletti sebesség;

e) mágneses irányszög;

f) műszer szerinti repülési sebesség (IAS) vagy Mach-szám;

g) függőleges sebesség (barometrikus vagy baroinerciális);

h) légnyomás-beállítás (-800 hektopascal);

i) útirányszög-sebesség vagy ennek hiányában a tényleges repülési sebesség.

3. A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

4. A válaszjeladó a 3. pontban említett adatelemeket kizárólag S-módú protokollon keresztül továbbíthatja. A légi járművekre és berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárásnak ki kell terjednie ezen adatelemek továbbítására.

III. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszerek között cserélt légtér-ellenőrzési adatokat az érintett felek megállapodása szerinti adatformátumban kell közölni.

2. A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszereken kívülre, más léginavigációs szolgáltatókhoz küldött légtér-ellenőrzési adatoknak lehetővé kell tenniük a következőket:

a) adatforrás azonosítása;

b) adattípus azonosítása.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszereken kívülre, más léginavigációs szolgáltatókhoz küldött légtér-ellenőrzési adatokat időbélyegzővel kell ellátni, amelynek idejét a nemzetközi világidő szerint kell megadni (UTC).

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett hivatalos megállapodásokra vonatkozó követelmények

A légtérellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó, a léginavigációs szolgáltatók közötti hivatalos megállapodásoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) a megállapodásban részes felek;

b) a megállapodás időbeli hatálya;

c) a légtérellenőrzési adatok köre;

d) a légtérellenőrzési adatok forrása;

e) a légtérellenőrzési adatok cseréjének formátuma;

f) a légtérellenőrzési adatok szolgáltatásnyújtási pontja;

g) a megállapodás szerinti szolgáltatási szintek, tekintettel a következőkre: - a légtérellenőrzési adatok 4. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelősége, - az üzemképtelenség esetén alkalmazandó eljárások;

h) a változáskezelési eljárások;

i) a jelentéstételi rendelkezések, tekintettel a végrehajtásra és a rendelkezésre állásra, ideértve az előre nem látott üzemszüneteket;

j) a kezelési és koordinálási rendelkezések;

k) a földi légtérellenőrzési láncra vonatkozó védelmi és értesítési rendelkezések.

V. MELLÉKLET

A légtér-ellenőrzési láncok teljesítményszintjének 7. cikk (1) bekezdése szerinti értékelésére vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek által nyújtott folyamatos teljesítmény szintjének értékelését abban a légtérrészben kell elvégezni, ahol e rendszerek alkalmazásával légtérellenőrző szolgáltatásokat nyújtanak.

2. A léginavigációs szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik a rendszert és annak komponenseit, valamint teljesítményérvényesítési eljárásrendet dolgoznak ki és alkalmaznak. A rendszerességet a nemzeti felügyeleti hatóságnak jóvá kell hagynia, figyelembe véve a rendszernek és annak komponenseinek sajátosságait.

3. A légtér-kialakítás módosításának végrehajtása előtt ellenőrizni kell, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek rendelkeznek-e az üzemeltetés szerinti új légtérrészben szükséges teljesítménnyel.

VI. MELLÉKLET

Az 9. cikkben említett követelmények

1. A 4. cikkben említett teljesítési követelmények.

2. Az 5. cikk (2), (3) és (7) bekezdésében meghatározott átjárhatósági követelmények.

3. A 6. cikkben meghatározott spektrumvédelmi követelmények.

4. A kapcsolódó eljárásokra vonatkozó, 7. cikkben meghatározott követelmények.

5. A 8. cikk (5) bekezdésében meghatározott, állami légi járatokra vonatkozó követelmények.

6. A 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott további követelmények.

7. A III. melléklet 3. pontjában meghatározott, légtér-ellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó követelmények.

VII. MELLÉKLET

A 10. cikk szerinti rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelésére vonatkozó követelmények

1. A megfelelőség ellenőrzésére irányuló tevékenységeknek bizonyítaniuk kell a rendszerelemek e rendelet alkalmazandó követelményeinek való megfelelését vagy alkalmazhatóságát a rendszerelem tesztkörnyezetben való működése során.

2. A gyártó a megfelelőség értékelésével kapcsolatos tevékenységeket irányítja, különösen:

a) meghatározza a megfelelő tesztkörnyezetet;

b) ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a rendszerelemeket a tesztkörnyezetben;

c) ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e az összes alkalmazandó követelményt;

d) biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

e) megtervezi a teszt megszervezését, a személyzetet, a tesztelési platform installációját és konfigurálását;

f) elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

g) jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

3. A gyártónak biztosítania kell, hogy a 10. cikkben említett, tesztkörnyezetbe integrált rendszerelemek teljesítik az e rendeletben meghatározott alkalmazandó követelményeket.

4. A megfelelőség vagy alkalmazhatóság ellenőrzésének befejezésekor a gyártónak saját felelősségére ki kell állítania az EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot, amelyben feltünteti különösen e rendelet azon alkalmazandó követelményeit, amelyeknek a rendszerelemek megfelelnek, illetve a kapcsolódó alkalmazhatósági feltételeket az 552/2004/EK rendelet III. mellékletének 3. pontjával összhangban.

VIII. MELLÉKLET

Az 11. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feltételek

1. A léginavigációs szolgáltatónak a szervezeten belül olyan működő jelentési módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek biztosítják és bizonyítják az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos döntés pártatlanságát és függetlenségét.

2. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet a lehető legnagyobb szakmai tisztességgel és legmagasabb fokú műszaki hozzáértéssel végezze el az ellenőrzéseket, és mentes legyen minden, a döntését vagy az ellenőrzések eredményét befolyásoló - különösen pénzügyi jellegű - nyomástól vagy ösztönzéstől, különösen az olyan személyek vagy csoportok által gyakorolt nyomástól vagy ösztönzéstől, akiket/amelyeket az ellenőrzések eredménye érinthet.

3. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet hozzáférjen azokhoz a berendezésekhez, amelyek segítségével megfelelően el tudja végezni a szükséges ellenőrzéseket.

4. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet előzetesen részesüljön megfelelő műszaki és szakmai képzésben, rendelkezzék kellő ismeretekkel az ellenőrizendő követelményekkel kapcsolatban, jártas legyen az ilyen műveletekben, és képes legyen az ellenőrzések elvégzését bizonyító nyilatkozatok, feljegyzések és jelentések elkészítésére.

5. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet képes legyen pártatlanul elvégezni az ellenőrzéseket. A személyzet javadalmazása nem függhet az elvégzett ellenőrzések számától vagy az ellenőrzések eredményeitől.

IX. MELLÉKLET

A. rész: A 11. cikk (1) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeinek egy olyan vizsgálati környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

2. Az 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

4. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzése során jönnek létre az 552/2004/EK rendelet IV. mellékletének 3. pontjában előírt műszaki dokumentáció egyes elemei, többek között a következő elemek:

a) a kivitelezés leírása;

b) a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

5. A léginavigációs szolgáltató irányítja az ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységeket, és ennek keretében:

a) meghatározza a megfelelő működési és műszaki értékelési környezetet, amely leképezi a működési körülményeket;

b) ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását;

c) ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményét;

d) biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

e) megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását;

f) elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

g) jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

6. A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott, funkcionális értékelési környezetben tesztelt rendszerek teljesítik az e rendeletben meghatározott átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeket.

7. A megfelelőség ellenőrzésének elvégzése után a léginavigációs szolgáltatóknak ki kell állítaniuk a rendszerre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében meghatározottak szerint, a műszaki dokumentációval együtt azt be kell nyújtaniuk a nemzeti felügyeleti hatóságnak.

B. rész: A 11. cikk (2) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeinek egy olyan vizsgálati környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

2. Az 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

4. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzése során jönnek létre az 552/2004/EK rendelet IV. mellékletének 3. pontjában előírt műszaki dokumentáció egyes elemei, többek között a következő elemek:

a) a kivitelezés leírása;

b) a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

5. A léginavigációs szolgáltató meghatározza azt a megfelelő működési és műszaki értékelési környezetet, amely megfelel a működési környezetnek, és megbíz egy bejelentett szervet az ellenőrzési tevékenységek elvégzésével.

6. A bejelentett szerv irányítja az ellenőrzési tevékenységeket és különösen:

a) ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását;

b) ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményét;

c) biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

d) megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását;

e) elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

f) jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

7. A bejelentett szerv biztosítja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott, funkcionális értékelési környezetben tesztelt rendszerek teljesítik az e rendeletben meghatározott átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeket.

8. Az ellenőrzési feladatok megfelelő elvégzését követően a bejelentett szerv az általa elvégzett feladatokkal kapcsolatban megfelelőségi bizonyítványt állít ki.

9. Ezután a léginavigációs szolgáltató a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, amelyet a műszaki dokumentációval együtt benyújt a nemzeti felügyeleti hatóságnak az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint.

( 1 ) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.