32011R1207[1]

A Bizottság 1207/2011/EU végrehajtási rendelete ( 2011. november 22. ) az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról

A BIZOTTSÁG 1207/2011/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2011. november 22.)

az egységes európai égbolton belüli légtérellenőrzés végrehajtására és átjárhatóságára vonatkozó követelmények megállapításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy

E rendelet meghatározza a légtér-ellenőrzési adatok biztosításában részt vevő rendszerekre, azok rendszerelemeire és a kapcsolódó eljárásokra vonatkozó követelményeket e rendszerek Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózaton (EATMN) belüli hatékonysága, átjárhatósága és teljesítményének harmonizálása, valamint a polgári és a katonai szolgálatok közötti koordináció érdekében.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt a rendeletet a következő elemekből álló légtér-ellenőrzési láncra kell alkalmazni:

a) fedélzeti légtérellenőrző rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

b) földi légtérellenőrző rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

c) légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások;

d) a légtér-ellenőrzési adatok terjesztésére szolgáló föld-föld kommunikációs rendszerek, ezek rendszerelemei és a kapcsolódó eljárások.

(2) E rendelet az általános légi forgalomban, az egységes európai égbolt légterében érvényes műszeres repülési szabályok szerint üzemelő valamennyi légi járatra alkalmazandó, a 7. cikk (3) és (4) bekezdése kivételével, amelyek az általános légi forgalomban üzemelő valamennyi légi járatra alkalmazandók.

(3) Ez a rendelet a légtér-ellenőrzési adatok alapján légiforgalmi irányító szolgáltatásokat nyújtó légiforgalmi szolgálatokra és az (1) bekezdésben írt rendszereket üzemeltető távközlési, navigációs és légtér-ellenőrzési szolgálatokra alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1. "légtér-ellenőrzési adatok" :

valamennyi, időbélyegzővel ellátott vagy azzal nem rendelkező, légtérellenőrző rendszeren belüli adatelem, amely a következőkre vonatkozik:

a) légi jármű síkbeli helyzete;

b) légi jármű függőleges helyzete;

c) légi jármű helyzete;

d) légi jármű azonosítója;

e) 24 bites ICAO légijármű-cím;

f) légi jármű tervezett röppályája;

g) légi jármű sebessége;

h) légi jármű gyorsulása.

2. "üzemeltető" : olyan személy, szervezet vagy vállalkozás, amely részt vesz, vagy felajánlja részvételét egy légi közlekedési műveletben;

3. "ADS-B" : automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzés-adatközlés, vagyis olyan légtér-ellenőrzési eljárás, amely keretében a légi járművek adatkapcsolaton keresztül automatikusan közlik a fedélzeti navigációs és helymeghatározó rendszerekből származó adatokat;

4. "ADS-B adatkimenet" : a légi járműről küldött ADS-B légtér-ellenőrzési adatok;

5. "káros zavarások" : olyan zavarások, amelyek meggátolják végrehajtási követelmények teljesítését;

6. "légtér-ellenőrzési lánc" : a légi jármű saját légtér-ellenőrzési adatelemeinek meghatározására szolgáló, a fedélzeti és földi rendszerelemek összességéből álló rendszer, ideértve az esetlegesen telepített, a légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszereket is;

7. "együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc" : olyan légtér-ellenőrzési lánc, amelynek a légtér-ellenőrzési adatelemek meghatározásához földi és fedélzeti komponenseket is tartalmaznia kell;

8. "légtér-ellenőrzési adatokat feldolgozó rendszer" : valamennyi beérkező légtér-ellenőrzési adatot feldolgozva a légi jármű aktuális légtér-ellenőrzési adatait a lehető legjobb megközelítőleges pontossággal létrehozó rendszer;

9. "légi jármű azonosító jele" : betűkből, számjegyekből vagy azok kombinációjából álló csoport, amely megegyezik a levegő-föld összeköttetés során használt légijármű-hívójellel vagy annak kódolt változata, és amelyet a légi jármű azonosítására használnak a légiforgalmi szolgálatok föld-föld összeköttetései során;

10. "állami légi jármű" : a katonaság, a vámszervek és a rendőrség céljaira használt légi járművek;

11. "állami szállító légi jármű" : merevszárnyú állami légi jármű, amelyet személy- és/vagy teheráru-fuvarozásra terveztek;

12. "kikövetkeztetés" : ismert adatok kiterjesztése, becslés vagy előrejelzés már megfigyelt időintervallumban mért értékek alapján;

13. "kivetített" : a földi légtérellenőrző rendszerek frissítési időközeinél hosszabb időszakra kikövetkeztetett;

14. "érvényességi idő" : az az időpont, amikor a légtér-ellenőrzési lánc az adatelemet mérte, vagy amikorra vonatkozóan kiszámította azt;

15. "pontosság" : az adatelem közölt értéke és tényleges értéke közötti megfelelés mértéke akkor, amikor a légtér-ellenőrzési lánc kibocsátja az adatelemet;

16. "rendelkezésre állás" : rendszer vagy komponens üzemkészségének és hozzáférhetőségének mértéke használatának szükségessége esetén;

17. "integritás" : az adatelem bemeneti értékének a kimeneti értékétől való, nem észlelt (rendszerszintű) eltérésének mértéke;

18. "folytonosság" : annak valószínűsége, hogy a rendszer a szükséges feladatait nem ütemezett megszakítások nélkül végrehajtja, feltéve, hogy a rendszer a tervezett művelet megkezdésekor rendelkezésre áll;

19. "időszerűség" : az adatelem kibocsátásának ideje és az adatelem érvényességi ideje közötti eltérés.

4. cikk

Végrehajtási követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják a zökkenőmentes működést az illetékességi körükbe tartozó légtéren belül és az azzal szomszédos légterek határán a légi járművek elkülönítésére vonatkozó minimumkövetelmények teljesítésével.

(2) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek telepítése az (1) bekezdésben foglalt elkülönítési minimumkövetelmények teljesítéséhez szükséges módon történjék.

(3) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési lánc által közölt adatok megfelelnek az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, amennyiben a fedélzeti rendszerelem felhasznált funkciói megfelelnek a II. mellékletben megállapított követelményeknek.

5. cikk

Átjárhatósági követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában azonosított rendszereikből más léginavigációs szolgáltatókhoz továbbított valamennyi légtér-ellenőrzési adat megfelel a III. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(2) A léginavigációs szolgáltatók a IV. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő, az adatok cseréjére vonatkozó hivatalos megállapodást kötnek más léginavigációs szolgáltatókkal, amennyiben ezekhez a 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában azonosított rendszereikből légtér-ellenőrzési adatokat továbbítanak.

(3) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy az együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc legkésőbb 2020. január 2-ig rendelkezzék az egyedi légijármű-azonosításnak megfelelő, a II. melléklet szerint felszerelt légi járművek által a fedélzetről földre küldött légijármű-azonosító jelek alkalmazásával végrehajtott azonosításához szükséges képességgel.

(5) Az üzemeltetők biztosítják, hogy legkésőbb 2020. december 7-ig:

a) a 2. cikk (2) bekezdésében említett repüléseket végrehajtó légi járművek fel legyenek szerelve olyan üzemképes másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. rendelkezik a II. melléklet A. részében meghatározott képességekkel;

ii. elegendő folytonossággal rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen működési kockázatot;

b) az első alkalommal 1995. június 7-én vagy azt követően kibocsátott egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repüléseket végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű légi járművek fel legyenek szerelve olyan üzemképes másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. rendelkezik a II. melléklet A. és B. részében meghatározott képességekkel;

ii. elegendő folytonossággal rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen működési kockázatot;

c) az első alkalommal 1995. június 7-én vagy azt követően kibocsátott egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal ellátott, a 2. cikk (2) bekezdésében említett repülést végrehajtó, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű merevszárnyú légi járművek fel legyenek szerelve olyan üzemképes másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval, amely megfelel a következő feltételeknek:

i. rendelkezik a II. melléklet A., B. és C. részében meghatározott képességekkel;

ii. elegendő folytonossággal rendelkezik ahhoz, hogy ne jelentsen működési kockázatot.

Az első albekezdés b) és c) pontja nem alkalmazandó azokra a légi járművekre, amelyek az egységes európai égbolt légterében üzemelnek, és az alábbi kategóriák valamelyikébe tartoznak:

i. karbantartás céljából repülnek;

ii. kiviteli céllal repülnek;

iii. 2025. október 31-ig leállítják működésüket.

Az első alkalommal 2020. december 7. előtt kibocsátott légi alkalmassági bizonyítvánnyal rendelkező légi járművek üzemeltetőinek 2023. június 7-ig meg kell felelniük az első albekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelményeknek, a következő feltételek mellett:

i. még 2020. december 7-e előtt kidolgoznak egy utólagos átalakítási programot, amely igazolja az első albekezdés b) és c) pontjának való megfelelést;

ii. az érintett légi járművek még nem részesültek uniós finanszírozásban az első albekezdés b) és c) pontjában meghatározott követelmények teljesítése céljából.

Azon légi járművek esetében, amelyek válaszjeladója átmenetileg nem képes teljesíteni az első albekezdés b) és c) pontjában foglalt követelményeket, az üzemeltetők legfeljebb 3 egymást követő napig jogosultak az adott légi járművet az egységes európai égbolt légterében üzemeltetni.

(6) Az üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy az (5) bekezdés szerint felszerelt, 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű légi járművek a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének - a módosításokat a 77. számúig tartalmazó - harmadik kiadása 3.1.2.10.4. pontjában előírt többutas vétellel üzemeljenek.

(8) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek üzembe helyezése előtt a helyi üzemi körülményeket, korlátokat és igényeket, valamint a légtér használóinak lehetőségeit figyelembe véve a leghatékonyabb telepítési megoldást valósítják meg.

6. cikk

Spektrumvédelem

(1) A tagállamok legkésőbb 2020. január 2. biztosítják, hogy egy tagállam felett repülő légi jármű fedélzetén található másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóra nem érkezik túlzott mértékben olyan, a földi légtér-ellenőrzési lekérdező állomás által kibocsátott lekérdezés, amely választ igényel, vagy ugyan nem igényel választ, de elegendő ahhoz, hogy a másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladó vevőkészülékének alsó küszöbértékét meghaladják.

(3) A tagállamok legkésőbb 2020. január 2. biztosítják, hogy adott tagállamban üzemeltetett földi jeladók nem okoznak káros zavarást más légtérellenőrző rendszerekben.

(4) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt intézkedésekkel kapcsolatosan a tagállamok között felmerülő viták esetén az érintett tagállamok a kérdést a Bizottság elé viszik döntésre.

7. cikk

Kapcsolódó eljárások

(1) A léginavigációs szolgáltatók az üzembe helyezés előtt és az üzemeltetés során rendszeresen értékelik a földi légtér-ellenőrzési láncok teljesítményszintjét az V. mellékletben foglalt előírásoknak megfelelően.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a 24 bites ICAO légijármű-címeknek az S-módú válaszjeladóval felszerelt légi járművek számára történő kiosztása összhangban legyen a Chicagói Egyezmény 10. melléklete III. kötetének - a módosításokat a 90. számúig tartalmazó - második kiadása 9. fejezetében és annak függelékében foglaltakkal.

(4) Az üzemeltetők biztosítják, hogy az általuk üzemeltetett légi járművek fedélzetén minden S-módú válaszjeladó rendelkezzék 24 bites ICAO légijármű-címmel, amely megfelel a nyilvántartásba vétel szerinti ország által kiosztott lajstromjelnek.

8. cikk

Állami légi jármű

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az állami légi járművek legkésőbb 2020. december 7-ig megfeleljenek az 5. cikk (5) bekezdése a) pontjának.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az állami teherszállító légi járművek legkésőbb 2020. december 7-ig megfeleljenek az 5. cikk (5) bekezdése c) pontjának.

(3) A tagállamok legkésőbb 2019. január 1-jéig közlik a Bizottsággal azon állami légi járművek listáját, amelyeket nem lehet a II. melléklet A. részében meghatározott követelményeknek megfelelő másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval felszerelni, továbbá a felszerelés hiányának indokolását.

A tagállamok legkésőbb 2019. január 1-jéig közlik a Bizottsággal azon 5 700 kg-ot meghaladó legnagyobb hitelesített felszállótömegű vagy 250 csomót meghaladó legnagyobb tényleges utazósebességű állami teherszállító légi járművek listáját, amelyeket nem lehet a II. melléklet B. és C. részében meghatározott követelményeknek megfelelő másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval felszerelni, továbbá a felszerelés hiányának indokolását.

A felszerelés hiányának indokolásául az alábbiak egyike szolgálhat:

a) kényszerítő műszaki okok;

b) a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően üzemelő állami légi járművekről van szó, amelyeket legkésőbb 2024. január 1-jéig kivonnak a forgalomból;

c) közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok.

(4) Amennyiben az állami légi járművet nem lehet az (1) vagy (2) bekezdés szerint másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóval felszerelni a (3) bekezdés c) pontjában említett okból, akkor a tagállamok az indokolásban feltüntetik az e légi járművekkel kapcsolatos közbeszerzési terveiket.

(5) A légiforgalmi szolgáltatók biztosítják a (3) bekezdésben azonosított állami légi járművek felszerelési lehetőségét, amint azok a légiforgalmi szolgáltatási rendszer kapacitásán belül már biztonságosan üzemeltethetők.

(6) A tagállamok nemzeti légi közlekedési tájékoztató kiadványokban közzéteszik az (1) vagy (2) bekezdés szerint fel nem szerelt állami légi járművek kezelésére vonatkozó eljárásokat.

(7) A légiforgalmi szolgáltatók évente közlik az őket kijelölő tagállammal az (1) vagy (2) bekezdés szerint fel nem szerelt állami légi járművek kezelésére vonatkozó terveiket. E terveket a (6) bekezdésben említett eljárásokkal kapcsolatos kapacitáskorlátok figyelembevételével határozzák meg.

(8) Azon állami légi járművek esetében, amelyek válaszjeladója átmenetileg nem képes teljesíteni az (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeket, a tagállamok legfeljebb 3 egymást követő napig jogosultak az adott légi járművek számára az egységes európai égbolt légterében engedélyezni az üzemelést.

9. cikk

Biztonsági követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az érintett felek legkésőbb 2015. február 5-ig elvégzik a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett valamennyi meglévő rendszer biztonsági értékelését.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett meglévő rendszerek módosítását vagy új rendszerek bevezetését megelőzően az érintett felek biztonsági értékelést készítsenek, amely magában foglalja a veszélyazonosítást, a kockázatértékelést és -csökkentést is.

(3) A VI. mellékletben meghatározott követelmények az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés során minimumkövetelményeknek tekintendők.

10. cikk

A rendszerelemek megfelelősége vagy használatra való alkalmassága

Az 552/2004/EK rendelet 5. cikkében meghatározott EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozat kibocsátását megelőzően az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett rendszerek rendszerelemeinek gyártói vagy a gyártóknak az Unióban székhellyel rendelkező felhatalmazott képviselői a VII. mellékletben meghatározott követelményekkel összhangban értékelik e rendszerelemek megfelelőségét vagy használatra való alkalmasságát.

Azonban a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 1 ) megfelelő tanúsítási eljárások a rendszerelemekre nézve a megfelelőségértékelés szempontjából elfogadható eljárásnak tekinthetők, amennyiben tartalmazzák az e rendeletben foglalt végrehajtási és biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyítékait.

11. cikk

Rendszerellenőrzés

(1) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek bizonyítják, illetve bizonyították, hogy megfelelnek a VIII. mellékletben meghatározott feltételeknek, a IX. melléklet A. részében meghatározott követelményekkel összhangban lefolytatják a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek ellenőrzését.

(2) Azok a léginavigációs szolgáltatók, amelyek nem tudják bizonyítani, hogy megfelelnek a VIII. mellékletben meghatározott feltételeknek, szerződés keretében egy bejelentett szervnek adják át a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek ellenőrzésének feladatát. Az ellenőrzést a IX. melléklet B. részében meghatározott követelményekkel összhangban kell elvégezni.

(3) A 216/2008/EK rendeletnek megfelelő tanúsítási eljárások a rendszerellenőrzés szempontjából elfogadható eljárásnak tekinthetők, amennyiben tartalmazzák az e rendeletben foglalt, alkalmazandó átjárhatósági, végrehajtási és biztonsági követelményeknek való megfelelés bizonyítékait.

12. cikk

További követelmények

(1) A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy az érintett személyzet valamennyi tagja tisztában legyen az e rendeletben foglalt követelményekkel és kellőképpen képzett a munkaköre ellátásához.

(2) A léginavigációs szolgáltatók:

a) kidolgozzák és gondozzák a szükséges utasításokat és információkat tartalmazó üzemeltetési kézikönyveket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az érintett személyzet számára e rendelet alkalmazását;

b) biztosítják, hogy az a) pontban említett kézikönyvek elérhetők és naprakészek legyenek, valamint hogy frissítésük és terjesztésük során megfelelő minőségirányítást és dokumentumkonfiguráció-szervezést alkalmazzanak;

c) biztosítják, hogy a munkamódszerek és az üzemeltetési eljárások összhangban legyenek e rendelettel.

(3) Az üzemeltetők megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a légtérellenőrző berendezéseket működtető és karbantartó személyzet megfelelően ismerje e rendelet vonatkozó előírásait, hogy munkaköri feladataik ellátásához kellő képzettséggel rendelkezzék, illetve hogy a berendezések használatára vonatkozó utasítások lehetőség szerint rendelkezésre álljanak a pilótafülkében.

(4) A tagállamok biztosítják az e rendeletnek való megfelelést, beleértve a légtérellenőrző berendezések vonatkozó adatainak a nemzeti légi közlekedési tájékoztató kiadványokban történő közzétételét.

13. cikk

Az együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési láncra vonatkozó mentességek

(1) Azon megközelítési területek esetében, ahol a légiforgalmi szolgáltatásokat katonai felügyelet alatt biztosítják vagy katonai egységek nyújtják, és abban az esetben, ha a közbeszerzéssel kapcsolatos korlátok megakadályozzák az 5. cikk (3) bekezdésében foglaltak teljesítését, a tagállamok legkésőbb 2017. december 31-ig értesítik a Bizottságot együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési lánc megfelelésének időpontjáról, amely 2025. január 2-nél nem lehet későbbi.

(2) A Bizottság a hálózatkezelővel folytatott egyeztetést követően, legkésőbb 2018. december 31-ig felülvizsgálja az (1) bekezdés szerint közölt mentességeket, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózatra (EATMN).

14a. cikk

Repülési tervek

Az egységes európai égbolt légterében közlekedő, a 8. cikk (3) bekezdése alapján bejelentett, nem felszerelt állami légi járművek üzemeltetőinek, valamint az egységes európai égbolt légterében közlekedő, az 5. cikk (5) bekezdése szerinti képességekkel nem felszerelt légi járművek üzemeltetőinek a repülési terv 18. pontjában fel kell tüntetniük a SUR/EUADSBX, a SUR/EUEHSX vagy a SUR/EUELSX mutatókat, illetve azok kombinációját.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 4. cikkben, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 7. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 2013. december 13-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 4. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási követelmények

1. A légtér-ellenőrzési adatokra vonatkozó követelmények

1.1. A 4. cikk (3) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési láncok közlik legalább a következő légtér-ellenőrzési adatokat:

a) síkbeli helyzetre vonatkozó adatok (légi jármű vízszintes helyzete);

b) légtér-ellenőrzési adat jellege:

- együttműködési/nem együttműködési/kombinált,

- kivetített vagy nem kivetített,

- a síkbeli helyzetre vonatkozó adatok érvényességi ideje.

1.2. A 4. cikk (3) bekezdésében említett, együttműködésen alapuló légtér-ellenőrzési láncok közlik továbbá legalább a következő légtér-ellenőrzési adatokat:

a) függőleges helyzetre vonatkozó adatok (a légi jármű által közölt nyomásmagasság alapján);

b) működési azonosító adatok (a légi járműről küldött azonosító, például légijármű-azonosító jel, illetve A-módú kód);

c) kiegészítő jelzések:

- vészjelzések (jogszerűtlen zavarásra, a rádió meghibásodására és általános vészhelyzetre vonatkozó jelzések),

- különleges helyzetjelzések.

d) légtér-ellenőrzési adat jellege (a függőleges helyzetre vonatkozó adatok érvényességi ideje).

2. A légtér-ellenőrzési adatokra vonatkozó végrehajtási követelmények

2.1. A léginavigációs szolgáltatók meghatározzák a 4. cikk (3) bekezdésében említett és a légtérellenőrző alkalmazások végrehajtásának lehetővé tételére használt rendszerek által közölt légtér-ellenőrzési adatok pontosságára, rendelkezésre állására, integritására, folytonosságára és időszerűségére vonatkozó végrehajtási követelményeket.

2.2. A 4. cikk (3) bekezdésében említett rendszerek által közölt horizontális helyzet pontosságának vizsgálata legalább a vízszintes helyzet eltérésének értékelését magában foglalja.

2.3. A léginavigációs szolgáltatók ellenőrzik 2.1. és a 2.2. pontnak megfelelően meghatározott végrehajtási követelmények teljesítését.

2.4. A követelmények teljesítésének ellenőrzését a légtér-ellenőrzési lánc által a légtér-ellenőrzési adatok felhasználójával közölt légtér-ellenőrzési adatok alapján kell elvégezni.

II. MELLÉKLET

A. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésének a) pontjában, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (1) és (3) bekezdésében említett képességei

1. A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak legalább a 2. szintű S-mód használata iránti képességgel rendelkeznie kell, a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének - a 77. számúig az összes módosítást tartalmazó - 3. kiadásában szereplő, teljesítménnyel és funkcionalitással kapcsolatos kritériumoknak megfelelően.

2. Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

3. A válaszjeladónak a következő adatelemeket kell elérnie és továbbítania az S-módú protokollon keresztül, az ICAO 9871. sz. dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a) ICAO 24 bites légijármű-cím;

b) A-módú kód;

c) nyomásmagasság;

d) légi járat állapota (földön vagy levegőben);

e) adatkapcsolat-képességi jelentés

- légi járművek összeütközését elhárító fedélzeti rendszer (ACAS) használatának képessége,

- meghatározott S-módú szolgáltatások használatának képessége,

- a légi jármű azonosításának képessége,

- squitterhasználat képessége,

- légtér-ellenőrzési azonosító használatának képessége,

- általánosan alkalmazott GICB (Ground Initiated Comm-B) használatának képességével kapcsolatos jelentés (változások jelzése),

- S-módú alhálózat verziószáma;

f) általánosan alkalmazott GICB használatának képességével kapcsolatos jelentés;

g) a légi jármű azonosító jele;

h) különleges helyzetjelzés (SPI);

i) vészhelyzet jellege (általános vészhelyzet, távközlési kapcsolat hiánya, jogszerűtlen zavarás), ideértve a különböző rendkívüli állapotok jelzésére szolgáló A-módú kódok használatát;

j) az ACAS aktív, összeütközés elkerülésére irányuló tanácsadása, ha a légi jármű rendelkezik forgalmi tájékoztató és összeütközés elkerülésére szolgáló TCAS II rendszerrel (Traffic Alert and Collision Avoidance System II).

4. A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

5. A válaszjeladó a 4. pontban említett adatelemeket kizárólag S-módú protokollon keresztül továbbíthatja. A légi járművekre és berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárásnak ki kell terjednie ezen adatelemek továbbítására.

B. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, az 5. cikk (7) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében és a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében említett képességei

1. A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak legalább a 2. szintű S-mód használata iránti képességgel rendelkeznie kell, a Chicagói Egyezmény 10. melléklete IV. kötetének - a 77. számúig az összes módosítást tartalmazó - 3. kiadásában szereplő, teljesítménnyel és funkcionalitással kapcsolatos kritériumoknak megfelelően.

2. Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

3. A válaszjeladónak a következő adatelemeket kell elérnie és továbbítania a kiterjesztett squittert használó, 2. verziójú ADS-B protokollon keresztül, az ICAO 9871. sz. dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a) ICAO 24 bites légijármű-cím;

b) a légi jármű azonosító jele;

c) A-módú kód;

d) különleges helyzetjelzés (SPI), az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával;

e) vészhelyzet jellege (általános vészhelyzet, távközlési kapcsolat hiánya, jogszerűtlen zavarás), az A. részben meghatározott paraméterrel megegyező forrás használatával;

f) ADS-B verziószáma (2-vel egyenlő);

g) ADS-B-adó kategóriája;

h) vízszintes geodéziai helyzet a Világszintű Geodéziai Rendszer 1984-es kiadása (WGS84) szerinti földrajzi szélességnek és hosszúságnak megfelelően, a levegőben és a földön egyaránt;

i) a vízszintes geodéziai helyzetre vonatkozó minőségi mutatók (az integritásmegőrzési korlátnak (NIC), a helyzetre vonatkozó 95 %-os navigációs pontossági kategóriának (NACp), a forrásintegritási szintnek (SIL) és a rendszerkivitelezés megbízhatósági szintjének (SDA) megfelelően);

j) nyomásmagasság, az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával;

k) geometriai magasság a Világszintű Geodéziai Rendszer 1984-es kiadása (WGS84) szerint, a nyomásmagasság mellett megadva, és attól eltérően kódolva;

l) függőleges mértani pontosság (GVA);

m) föld feletti sebesség levegőben (kelet/nyugati és észak/déli légi sebesség a föld felett) vagy a földön (felszíni útirány/földi útvonal és mozgás);

n) sebesség minőségmutatója a sebességre vonatkozó navigációs pontossági kategóriának (NACv) megfelelően;

o) a kódolt légi jármű hossza és szélessége;

p) globális navigálási műholdrendszer (GNSS) antennájának az eltolódása;

q) függőleges sebesség: függőleges légköri sebesség, a C. rész 2. pontjának g) alpontja szerinti adatelemben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani, vagy a globális navigálási műholdrendszer (GNSS) függőleges sebességének használatával;

r) irányítópanel/repülésirányító egység (MCP/FCU) kiválasztott magassága, a C. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani;

s) légnyomás-beállítás (-800 hektopascal), a C. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, amennyiben a légi jármű köteles és képes ezen adatelemet S-módú protokollon keresztül továbbítani;

t) az ACAS aktív, összeütközés elkerülésére irányuló tanácsadása, az A. részben meghatározott azonos paraméterével megegyező forrás használatával, ha a légi jármű rendelkezik forgalmi tájékoztató és összeütközés elkerülésére szolgáló TCAS II rendszerrel.

4. A 3. pont h), k) és m) alpontjában meghatározott légtér-ellenőrzési adatelemeket és az ezekre vonatkozó, a 3. pont i), l) és n) alpontjában meghatározott minőségmutató adatelemeit azonos fizikai interfészen keresztül kell a válaszjeladó felé továbbítani.

5. A válaszjeladóhoz csatlakoztatott és a 3. pont h) és i) alpontjában meghatározott adatelemeket szolgáltató adatforrásnak meg kell felelnie az alábbi, adatintegritásra vonatkozó követelményeknek:

a) a vízszintes helyzet (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelem) forrásintegritási szintje (SIL, az NIC figyelembevételével kifejezve) repülési óránként legfeljebb 10-7 lehet;

b) a vízszintes helyzet (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelem) integritásának riasztási ideje (az NIC minőségmutatójának módosításához vezet) legfeljebb 10 másodperc lehet, ha a horizontális helyzet forrásintegritási szintjének eléréséhez fedélzeti felügyeletre van szükség.

6. A 3. pont h) és i) alpontja szerinti adatelemeket szolgáltató elsődleges adatforrásnak összeegyeztethetőnek kell lennie legalább azokkal a GNSS-vevőberendezésekkel, amelyek a vevőberendezés autonóm integritásának figyelését (RAIM), valamint hibaészlelést és -kizárást végeznek, továbbá a mérési állapotra vonatkozó megfelelő adatok, valamint az integritásmegőrzési korlátra és a 95 %-os pontossági korlátra vonatkozó jelzések kibocsátásával.

7. A 3. pont f), g) és k)-p) alpontja szerinti adatelemeket szolgáltató adatforrások rendszerintegritási szintje repülési óránként legfeljebb 10-5 lehet.

8. Az NIC, NACp, SIL, SDA, NACv és GVA minőségmutatók (a 3. pont i), l) és n) alpontjában meghatározott adatelemek) a kiválasztott adatforrásnak a 3. pont h), k) és m) pontjában meghatározott adatelemek mérésének érvényességi ideje szerinti tényleges teljesítményét fejezik ki.

9. A 3. pont a)-t) alpontja szerinti adatelemek feldolgozása tekintetében a válaszjeladó rendszerintegritási szintje repülési óránként legfeljebb 10-5 lehet a kiterjesztett squittert használó ADS-B protokoll vonatkozásában, ideértve a válaszjeladóhoz csatlakozó repülőelektronikát is.

10. A vízszintes helyzetre vonatkozó adatok (a 3. pont h) és i) alpontjai szerinti adatelemek) teljes késése legfeljebb 1,5 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében.

11. A vízszintes helyzetre vonatkozó adatok (a 3. pont h) alpontja szerinti adatelemek) kompenzálatlan késése legfeljebb 0,6 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében és 1,0 másodperc az adatátvitelek 99,9 %-a esetében.

12. A föld feletti sebességre vonatkozó adatelemek (a 3. pont m) és n) alpontja szerinti adatelemek) teljes késése legfeljebb 1,5 másodperc lehet az adatátvitelek 95 %-a esetében.

13. Amennyiben a válaszjeladó által használt A-módú láthatósági kód 1000, akkor az A-módú kódnak a kiterjesztett squittert használó ADS-B protokollon keresztüli sugárzását le kell tiltani.

14. A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

15. A válaszjeladó a 14. pontban említett adatelemeket - a katonai használatra fenntartott formátumok kivételével - kizárólag kiterjesztett squittert használó ADS-B-módú protokollon keresztül továbbíthatja. A légi járművekre és berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárásnak ki kell terjednie ezen adatelemek továbbítására.

C. rész: A másodlagos légtérellenőrző radar-válaszjeladóknak a 4. cikk (3) bekezdésében, az 5. cikk (5) bekezdésének c) pontjában, a 7. cikk (2) bekezdésében, a 8. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 14. cikk (1) bekezdésében említett, a légtér-ellenőrzési adatokkal kapcsolatos további képességei

1. Mindegyik létrehozott válaszjeladó-nyilvántartásnak meg kell felelnie az ICAO 9871. sz. dokumentumának (2. kiadás) megfelelő szakaszában foglaltaknak.

2. A válaszjeladónak a következő, lehetőleg digitális buszon elérhető adatelemeket kell továbbítania a földi légtérellenőrzési lánc kérésére az S-módú protokollon keresztül, az ICAO 9871. számú dokumentumában (2. kiadás) meghatározott formátumok szerint:

a) MCP/FCU választott magassága;

b) orsózási szög;

c) tényleges útirányszög;

d) föld feletti sebesség;

e) mágneses irányszög;

f) műszer szerinti repülési sebesség (IAS) vagy Mach-szám;

g) függőleges sebesség (barometrikus vagy baroinerciális);

h) légnyomás-beállítás (-800 hektopascal);

i) útirányszög-sebesség vagy ennek hiányában a tényleges repülési sebesség.

3. A válaszjeladó számára egyéb adatelemeket is elérhetővé lehet tenni.

4. A válaszjeladó a 3. pontban említett adatelemeket kizárólag S-módú protokollon keresztül továbbíthatja. A légi járművekre és berendezésekre vonatkozó tanúsítási eljárásnak ki kell terjednie ezen adatelemek továbbítására.

III. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésében említett légtér-ellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszerek között cserélt légtér-ellenőrzési adatokat az érintett felek megállapodása szerinti adatformátumban kell közölni.

2. A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszereken kívülre, más léginavigációs szolgáltatókhoz küldött légtér-ellenőrzési adatoknak lehetővé kell tenniük a következőket:

a) adatforrás azonosítása;

b) adattípus azonosítása.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett rendszereken kívülre, más léginavigációs szolgáltatókhoz küldött légtér-ellenőrzési adatokat időbélyegzővel kell ellátni, amelynek idejét a nemzetközi világidő szerint kell megadni (UTC).

IV. MELLÉKLET

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett hivatalos megállapodásokra vonatkozó követelmények

A légtérellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó, a léginavigációs szolgáltatók közötti hivatalos megállapodásoknak legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) a megállapodásban részes felek;

b) a megállapodás időbeli hatálya;

c) a légtérellenőrzési adatok köre;

d) a légtérellenőrzési adatok forrása;

e) a légtérellenőrzési adatok cseréjének formátuma;

f) a légtérellenőrzési adatok szolgáltatásnyújtási pontja;

g) a megállapodás szerinti szolgáltatási szintek, tekintettel a következőkre:

- a légtérellenőrzési adatok 4. cikk (3) bekezdése szerinti megfelelősége,

- az üzemképtelenség esetén alkalmazandó eljárások;

h) a változáskezelési eljárások;

i) a jelentéstételi rendelkezések, tekintettel a végrehajtásra és a rendelkezésre állásra, ideértve az előre nem látott üzemszüneteket;

j) a kezelési és koordinálási rendelkezések;

k) a földi légtérellenőrzési láncra vonatkozó védelmi és értesítési rendelkezések.

V. MELLÉKLET

A légtér-ellenőrzési láncok teljesítményszintjének 7. cikk (1) bekezdése szerinti értékelésére vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek által nyújtott folyamatos teljesítmény szintjének értékelését abban a légtérrészben kell elvégezni, ahol e rendszerek alkalmazásával légtérellenőrző szolgáltatásokat nyújtanak.

2. A léginavigációs szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik a rendszert és annak komponenseit, valamint teljesítményérvényesítési eljárásrendet dolgoznak ki és alkalmaznak. A rendszerességet a nemzeti felügyeleti hatóságnak jóvá kell hagynia, figyelembe véve a rendszernek és annak komponenseinek sajátosságait.

3. A légtér-kialakítás módosításának végrehajtása előtt ellenőrizni kell, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett rendszerek rendelkeznek-e az üzemeltetés szerinti új légtérrészben szükséges teljesítménnyel.

VI. MELLÉKLET

Az 9. cikkben említett követelmények

1. A 4. cikkben említett teljesítési követelmények.

2. Az 5. cikk (2), (3) és (7) bekezdésében meghatározott átjárhatósági követelmények.

3. A 6. cikkben meghatározott spektrumvédelmi követelmények.

4. A kapcsolódó eljárásokra vonatkozó, 7. cikkben meghatározott követelmények.

5. A 8. cikk (5) bekezdésében meghatározott, állami légi járatokra vonatkozó követelmények.

6. A 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott további követelmények.

7. A III. melléklet 3. pontjában meghatározott, légtér-ellenőrzési adatok cseréjére vonatkozó követelmények.

VII. MELLÉKLET

A 10. cikk szerinti rendszerelemek megfelelőségének vagy alkalmazhatóságának értékelésére vonatkozó követelmények

1. A megfelelőség ellenőrzésére irányuló tevékenységeknek bizonyítaniuk kell a rendszerelemek e rendelet alkalmazandó követelményeinek való megfelelését vagy alkalmazhatóságát a rendszerelem tesztkörnyezetben való működése során.

2. A gyártó a megfelelőség értékelésével kapcsolatos tevékenységeket irányítja, különösen:

a) meghatározza a megfelelő tesztkörnyezetet;

b) ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a rendszerelemeket a tesztkörnyezetben;

c) ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e az összes alkalmazandó követelményt;

d) biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

e) megtervezi a teszt megszervezését, a személyzetet, a tesztelési platform installációját és konfigurálását;

f) elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

g) jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

3. A gyártónak biztosítania kell, hogy a 10. cikkben említett, tesztkörnyezetbe integrált rendszerelemek teljesítik az e rendeletben meghatározott alkalmazandó követelményeket.

4. A megfelelőség vagy alkalmazhatóság ellenőrzésének befejezésekor a gyártónak saját felelősségére ki kell állítania az EK-megfelelőségi vagy -alkalmazhatósági nyilatkozatot, amelyben feltünteti különösen e rendelet azon alkalmazandó követelményeit, amelyeknek a rendszerelemek megfelelnek, illetve a kapcsolódó alkalmazhatósági feltételeket az 552/2004/EK rendelet III. mellékletének 3. pontjával összhangban.

VIII. MELLÉKLET

Az 11. cikk (1) és (2) bekezdésében említett feltételek

1. A léginavigációs szolgáltatónak a szervezeten belül olyan működő jelentési módszerekkel kell rendelkeznie, amelyek biztosítják és bizonyítják az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos döntés pártatlanságát és függetlenségét.

2. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet a lehető legnagyobb szakmai tisztességgel és legmagasabb fokú műszaki hozzáértéssel végezze el az ellenőrzéseket, és mentes legyen minden, a döntését vagy az ellenőrzések eredményét befolyásoló - különösen pénzügyi jellegű - nyomástól vagy ösztönzéstől, különösen az olyan személyek vagy csoportok által gyakorolt nyomástól vagy ösztönzéstől, akiket/amelyeket az ellenőrzések eredménye érinthet.

3. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet hozzáférjen azokhoz a berendezésekhez, amelyek segítségével megfelelően el tudja végezni a szükséges ellenőrzéseket.

4. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet előzetesen részesüljön megfelelő műszaki és szakmai képzésben, rendelkezzék kellő ismeretekkel az ellenőrizendő követelményekkel kapcsolatban, jártas legyen az ilyen műveletekben, és képes legyen az ellenőrzések elvégzését bizonyító nyilatkozatok, feljegyzések és jelentések elkészítésére.

5. A léginavigációs szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési folyamatokban részt vevő személyzet képes legyen pártatlanul elvégezni az ellenőrzéseket. A személyzet javadalmazása nem függhet az elvégzett ellenőrzések számától vagy az ellenőrzések eredményeitől.

IX. MELLÉKLET

A. rész: A 11. cikk (1) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeinek egy olyan vizsgálati környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

2. Az 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

4. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzése során jönnek létre az 552/2004/EK rendelet IV. mellékletének 3. pontjában előírt műszaki dokumentáció egyes elemei, többek között a következő elemek:

a) a kivitelezés leírása;

b) a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

5. A léginavigációs szolgáltató irányítja az ellenőrzéssel kapcsolatos tevékenységeket, és ennek keretében:

a) meghatározza a megfelelő működési és műszaki értékelési környezetet, amely leképezi a működési körülményeket;

b) ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását;

c) ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményét;

d) biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

e) megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását;

f) elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

g) jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

6. A léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott, funkcionális értékelési környezetben tesztelt rendszerek teljesítik az e rendeletben meghatározott átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeket.

7. A megfelelőség ellenőrzésének elvégzése után a léginavigációs szolgáltatóknak ki kell állítaniuk a rendszerre vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot, és az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében meghatározottak szerint, a műszaki dokumentációval együtt azt be kell nyújtaniuk a nemzeti felügyeleti hatóságnak.

B. rész: A 11. cikk (2) bekezdése szerinti rendszerellenőrzésre vonatkozó követelmények

1. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzésének bizonyítania kell, hogy a rendszerek megfelelnek e rendelet átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeinek egy olyan vizsgálati környezetben, amely leképezi a rendszerek működési körülményeit.

2. Az 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzését az általánosan alkalmazott megfelelő teszteljárásokkal összhangban kell végrehajtani.

3. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzéséhez használt teszteszközöknek rendelkezniük kell a megfelelő funkciókkal.

4. A 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek ellenőrzése során jönnek létre az 552/2004/EK rendelet IV. mellékletének 3. pontjában előírt műszaki dokumentáció egyes elemei, többek között a következő elemek:

a) a kivitelezés leírása;

b) a rendszer üzembe helyezését megelőzően lefolytatott vizsgálatokról és tesztekről szóló jelentés.

5. A léginavigációs szolgáltató meghatározza azt a megfelelő működési és műszaki értékelési környezetet, amely megfelel a működési környezetnek, és megbíz egy bejelentett szervet az ellenőrzési tevékenységek elvégzésével.

6. A bejelentett szerv irányítja az ellenőrzési tevékenységeket és különösen:

a) ellenőrzi, hogy a tesztterv leírja-e a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott rendszerek működési és műszaki értékelési környezetben tesztelt rendszerbe való integrálását;

b) ellenőrzi, hogy a tesztterv figyelembe veszi-e e rendelet valamennyi vonatkozó átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményét;

c) biztosítja a műszaki dokumentáció és a tesztterv következetességét és minőségét;

d) megtervezi a teszt megszervezését, a szükséges személyzetet, a tesztelési platform telepítését és konfigurálását;

e) elvégzi a teszttervben meghatározott vizsgálatokat és teszteket;

f) jelentést készít a vizsgálatok és a tesztek eredményeiről.

7. A bejelentett szerv biztosítja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában meghatározott, funkcionális értékelési környezetben tesztelt rendszerek teljesítik az e rendeletben meghatározott átjárhatósági, teljesítményi és biztonsági követelményeket.

8. Az ellenőrzési feladatok megfelelő elvégzését követően a bejelentett szerv az általa elvégzett feladatokkal kapcsolatban megfelelőségi bizonyítványt állít ki.

9. Ezután a léginavigációs szolgáltató a rendszerek ellenőrzésére vonatkozó EK-megfelelőségi nyilatkozatot állít ki, amelyet a műszaki dokumentációval együtt benyújt a nemzeti felügyeleti hatóságnak az 552/2004/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint.

( 1 ) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.