BH 2019.10.261 I. A társtettesként különösen nagy értékre, üzletszerűen megvalósított orgazdaság bűntette bűnszervezetben elkövetett, ha a terhelt közel két éven át nagy értékű lopott gépjárműveket vagyoni haszon elérése végett szerez meg, s a lopott gépjárművek továbbértékesítése érdekében másik öt bűntársával együttműködve a feladatokat racionálisan megosztva cselekszik, a járműveket hamis azonosító jellel és meghamisított okiratokkal látja el, mely cselekményekben ő maga tíz alkalommal vesz részt a járművek származását legalizáló hamis okmányok elkészítéséhez szükséges adatok beszerzésével [Btk. 379. § (1) bek., (6) bek. b) pont].

II. A bűnszervezetben elkövetés terhelt általi belátásához ténybeli alap annak felismerése, hogy a szervezet, melynek tevékenységébe bekapcsolódik, összehangoltan, célszerű munkamegosztás alapján működik, nem elszigetelt, nem alkalmi csoportosulás, személyes részvétele más személy előző cselekményeihez kapcsolódik, a sajátja pedig további láncolatos feladat-végrehajtást feltételez [Btk. 459. § (1) bek. 1. pont].

III. A Be. tételesen felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálható, ám ezek között az indokolási kötelezettség megsértése, a tárgyalási időközre vonatkozó eljárási rendelkezés megsértése, valamint a jegyzőkönyv kijavításának elmulasztása nem szerepelnek, ezért felülvizsgálati okot sem képeznek [Be. 608. § (1) bek., 649. § (2) bek. d), e) pont].

[1] A törvényszék 2017. május 23-án kihirdetett ítéletével a IV. r. terheltet bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette [Btk. 379. § (1) bek. c) pont, (6) bek. b) pont], bűnpártolás bűntette [Btk. 282. § (1) bek. c) pont, (2) bek.] 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette [Btk. 347. § (1) bek. a) pont, (2) bek.], 11 rendbeli felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bek. a) pont] és 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, amelyből egy cselekmény kísérlet [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] miatt halmazati büntetésül 5 év 6 hónapi börtön fokozatú szabadságvesztésre és 6 évre a közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte, valamint vele szemben 220 000 forint összegben vagyonelkobzást alkalmazott. Beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének kiállását követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint rendelkezett a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről is.

[2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva az ítélőtábla 2018. február 28-án kelt ítéletével a IV. r. terhelt tekintetében az elsőfokú határozatot megváltoztatta. A IV. r. terhelt bűnösségének megállapítását a tényállás 9. pontjában felrótt bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette [Btk. 347. § (1) bek. a) pont, (2) bek.], felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bek. a) pont] és bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] tekintetében mellőzte; a vagyon elleni bűncselekményét társtettesként elkövetettnek, a tényállás 8. pontjában írt cselekményét bűnsegédként elkövetett egyedi azonosító jellel visszaélés bűntettének [Btk. 347. § (1) bek. b) pont II. ford.] minősítette és a bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntetténél [Btk. 342. § (1) bek. c) pont] a kísérletre utalást mellőzte. A IV. r. terhelttel szemben kiszabott büntetést bűnszervezetben elkövetővel szemben kiszabottnak tekintette, a szabadságvesztés tartamát 4 év 6 hónapra enyhítette azzal, hogy azt fegyház fokozatban kell végrehajtani, kizárta a terheltet a feltételes szabadság kedvezményéből, a beszámított házi őrizetnél öt napos átváltoztatási kulcsot állapított meg, és a vagyonelkobzás összegét 275 000 forintra helyesbítette. Ezt meghaladóan a IV. r. terhelt tekintetében érdemben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[3] Az elsőfokú ítélettel megállapított és a másodfokú bíróság által tett kiegészítéssel és helyesbítéssel irányadónak tekintett tényállás lényege a következő. Az I-VI. r. terheltek az I. r. terhelt 2008 nyarán történt szabadulását követően 2010 tavaszáig az egyes feladatokat egymás között megosztva, nagyfokú szervezettség mellett ismeretlen elkövetők által eltulajdonított, nagy értékű gépjárműveket szereztek meg, hogy azokat új azonosító jelekkel történő forgalomba helyezés után anyagi haszonnal értékesítsék. A feladatmegosztás szerint az I. r. és II. r. terheltek szervezték a folyamatokat, a VI. r. terhelt biztosította a gépjárművek hamis papírokkal ellátásához szükséges összeget. A IV. r. terhelt által az internetről szerzett, hasonló adottságú legális gépjárművek azonosító adatainak felhasználásával a III. r. terhelt alakította át a járművek alvázszámát. Az átalakított járművek vizsgáztatásához, illetve értékesítéséhez szükséges különböző okiratokat - az I. r. terhelttől kapott pénz fejében - a IV. r. terhelt biztosította.

[4] 2009 szeptembere és 2010. február 26-a között a IV. r. terhelt tudva a nagy értékű BMW X5, illetve BMW X6 típusú gépjárművek lopott voltáról, annak érdekében, hogy e gépkocsik az eredetitől eltérő azonosítókkal Magyarországon forgalomba kerülhessenek, a járművek származását igazoló, a forgalomba helyezésükhöz szükséges hamis okiratokat szerzett, tíz esetben biztosított anyagi ellenszolgáltatás fejében hamis osztrák forgalmi engedélyt és valótlan tartalmú adásvételi szerződést. A műszaki vizsgához felhasznált hamis okiratok eredményeként a hatóság - egy esetben az eljáró hivatalos személy kötelességszegése fejében kapott anyagi ellenszolgáltatásért - valamennyi jármű esetében egyedi forgalomba helyezési engedélyt adott ki annak ellenére, hogy annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn, a gépkocsik eredete nem volt igazolt, a vizsgán nem az engedélyben szereplő azonosítókkal rendelkező járművek vettek részt. A lopott gépkocsik hamis adatokkal történő legalizálásában, "ikresítésében" való közreműködéséért a IV. r. terhelt 9 esetben alkalmanként 25 000 forintot, egy ízben 50 000 forintot kapott.

[5] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a IV. r. terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 648. § a) és b) pontjában írt okokat megjelölve.

[6] Hivatkozott arra, hogy a bíróság tévesen, a törvényi feltételek hiányában rótt fel a IV. r. terheltnek bűnszervezetben elkövetést és szabott ki vele szemben törvénysértő büntetést.

[7] Eljárási okként kifogásolta, hogy a tényállás teljes körű tisztázása és megfelelő indokolás nélkül fogadta el a bíróság az I. r. terhelt IV. r. terheltre terhelő védekezését, sérelmezte továbbá a tárgyalási időköz be nem tartását figyelemmel arra, hogy az elsőfokú eljárásban tartott első, 2013. január 24-i tárgyalásra szóló idézést csak 2013. január 21-én kézbesítették

a terheltnek, valamint, hogy ezzel kapcsolatosan a 42. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv kijavítása iránt 2013. március 4-én előterjesztett kérelmét nem bírálta el a bíróság.

[8] Elsődlegesen a terhelt felmentését, másodsorban az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását, harmadsorban a kiszabott büntetés enyhítését kérte.