1357/B/1991. AB határozat
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvénynek a nyugdíj adóztatására vonatkozó rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 2. §-ában, továbbá a 32. § (1) bekezdésében, valamint a 38. § (1) és (4) bekezdésében, továbbá a 46. § (3) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezések alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó indítványt, és e rendelkezések megsemmisítésére vonatkozó kérelmet elutasítja.
INDOKOLÁS
Az indítványozó - miután az Alkotmánybíróság a 26/1991. (V. 20.) AB határozatával már e törvényhelyeknek az Alkotmány 70/B. § (1), (2) és (3) bekezdéseivel való ellentétén alapuló alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat elutasította - ugyanezen rendelkezéseket más indokból, az Alkotmány 61. § (1) bekezdésével való egybevetése alapján tartja alkotmányellenesnek és kérte megsemmisítésüket.
Az indítványozó álláspontja szerint a nyugdíjnak az adótörvény szempontjából jövedelemként történő értékelése a kettős adóztatás tilalmát sértő szabály. A nyugdíjat ui. adózott jövedelméből befizetett járulékokból képződő összegből kapja vissza a dolgozó. A nyugdíjat tehát nem jövedelemként, hanem az államnak adott "kölcsönként" vagy "takarékbetétként" kell kezelni. Hiszen számításai szerint az állampolgár azt és annyit kap vissza a járulékokból képzett pénzügyi alapból nyugdíjként, amennyit korábban munkabéréből, jövedelméből oda befizetett. A kölcsönt és a betétet pedig maga az adótörvény nem minősíti jövedelemnek.
Az Alkotmánybíróság - bár időközben a személyi jövedelemadóról szóló 1989. évi XLV. törvényt az 1991. évi LXV. törvény hatályon kívül helyezte, ám az abban foglalt szabályok az 1992. január 1. napja előtt szerzett jövedelmek tekintetében továbbra is irányadók, s a jelenleg hatályos szabályozás az adók adókötelezettsége tekintetében megegyezik a korábbival - az alábbiakban foglalja össze az indítványra vonatkozó álláspontját.
A társadalombiztosítás jelenleg az ún. felosztó - kiróvó rendszer szerint működik. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy a befolyt járulékokból teljesíti a befizetés időszakára eső ellátásokat. A társadalombiztosítás tehát a folyósított nyugdíjakat nem az ugyanazon személyek által korábban, aktív korukban teljesített befizetésekből fedezi, hanem a mai aktívak befizetéseit utalja tovább a nyugdíjasoknak. Téves tehát a befizetések "kölcsön" vagy "betét"-ként való elképzelése. Noha a nyugdíj nem szerepel a törvényben az adómentes bevételek között, kiterjed rá az az adókedvezmény, hogy a nyugdíj teljes összege után nem kell az adót megfizetni. Nincs tehát szó "kettős adóztatásról": az egyszer már adózott jövedelem újbóli megadóztatásáról.
A nyugdíjnak az adóalapnál történő figyelembevétele az adóztatás progresszív jellegéből adódóan azt a célt szolgálja, hogy a nyugdíj mellett szerzett jövedelem adóztatása arányos legyen. Így nem sérti az Alkotmány 70/I. §-ában foglalt rendelkezéseket.
Az indítványozó a sérelmezett jogszabályokat ezúttal az Alkotmány 61. § (1) bekezdését sértő szabályoknak tartja.
Az Alkotmány idézett rendelkezése így szól: "A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze."
Minthogy az Alkotmány ezen rendelkezése és az indítvánnyal érintett személyi jövedelemadóról szóló törvény egyes rendelkezései összefüggésbe nem hozhatók, az Alkotmánybíróság az indítványt alkotmányossági szempontból is megalapozatlannak találta és azt elutasította.
Budapest, 1992. március 24.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró