BH 2022.2.41 I. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyezménysértést megállapító döntése akkor képezi felülvizsgálati eljárás alapját, ha a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezésének sérelme a büntetőügyben eljárt bíróság jogerős ügydöntő határozatában vagy az ügydöntő határozathoz vezető büntetőeljárásban valósul meg [Be. 649. § (4)-(5) bek.].

II. Ha a megállapított egyezménysértés a jogerős ítéletben megállapított tényállást, az ahhoz vezető okfolyamatot, a bizonyítási eljárás lefolytatását, a bizonyítási eszközök törvényességének értékelését, a bizonyítékok összevetését érinti, az kizárólag hatályon kívül helyezés folytán megismételt bizonyítási eljárásban, új tényállás megállapítása során küszöbölhető ki [Be. 663. § (1) bek. c) pont].

III. A felülvizsgálatban hozott hatályon kívül helyező határozatnak az első- és a másodfokú ítéleten kívül ki kell terjednie a Kúria által korábban az ügyben felülvizsgálat során hozott érdemben megváltoztató ítéletre is. Az első- és a másodfokú bíróság ítélete a Kúria felülvizsgálat során hozott ítéletével együtt alkotja azt a jogerős ügydöntő határozatot, amellyel szemben az EJEB döntése miatt újabb felülvizsgálatnak van helye [Be. 663. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság 2013. július 5. napján kihirdetett ítéletével a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki a Btk. 178. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószer birtoklásának bűntettében mint társtettest és a Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő lopás vétségében mint társtettest. Ezért őt a bíróság - halmazati büntetésül - 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte, amely szabadságvesztésből a büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

[2] A másodfokon eljáró törvényszék 2014. február 27. napján kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a II. r. terhelt szabadságvesztését 2 év 10 hónapra, a közügyektől eltiltást 3 évre enyhítette azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön.

[3] A Kúria a II. r. terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva, a 2014. december 15. napján kelt Bfv.III.1.104/2014/10. számú ítéletével a járásbíróság és a törvényszék ítéleteit a II. r. terhelt vonatkozásában megváltoztatta, az ellene lopás bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette és a halmazati büntetésre utalást mellőzte, egyebekben pedig a megtámadott határozatot a II. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta.

[4] A II. r. terhelt a jogerős határozat ellen kérelmet terjesztett elő az Emberi Jogok Európai Bíróságánál (a továbbiakban: EJEB). Az EJEB a 61675/14. számon iktatott kérelem alapján a 2020. június 9. napján kelt végleges ítéletében megállapította, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában 1950. november 4. napján kelt Egyezménynek (a továbbiakban: Egyezmény) a tisztességes tárgyaláshoz való jogról rendelkező 6. Cikk 1. pontját és 3. pont d) alpontját megsértették.

[5] A Legfőbb Ügyészség 2021. március 3-án felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Be. 651. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, a Be. 651. § (3) bekezdésében előírt kötelezettségére figyelemmel, a Be. 649. § (4) bekezdésében foglalt okból a II. r. terhelt javára a járásbíróság és a törvényszék ítéletei ellen.

[6] Az indítványában kifejtette, hogy a Be. 649. § (4) és (5) bekezdése alapján, figyelemmel arra, hogy az 1993. évi XXXI. törvény 3. §-ának b) pontja alapján Magyarország kötelezőnek ismeri el az EJEB joghatóságát, és arra is, hogy az Egyezmény 46. Cikkének 1. pontja szerint Magyarország, mint szerződő fél vállalja, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti az EJEB végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepel, a felülvizsgálati ok feltételei fennállnak. Erre figyelemmel a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Be. 651. § (3) bekezdése alapján a legfőbb ügyész hivatalból köteles előterjeszteni a felülvizsgálati indítványt. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy az EJEB határozata alapján a II. r. terheltnek a tisztességes eljáráshoz való jogát az ügyében eljárt bíróságok megsértették akkor, amikor S. Z. feljelentését - illetve az elsőfokú bíróság a nyomozás során tett tanúvallomását - bizonyítékként felhasználták, ez önmagában nem dönti el a bűnfelelősséget, de olyan jogi tény, amely megalapozza a jogerős ügydöntő határozat egyezménysértő részének kiküszöbölésére alkalmas felülvizsgálati eljárást (EBH 2015.B.7.).

[7] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. § (1) bekezdésében szabályozott tényálláshoz kötöttség eltérő rendelkezés hiányában a 649. § (4) bekezdése alapján, a 649. § (5) bekezdésében megszabott keretekben folytatott eljárásban is érvényesül, erre tekintettel a nemzetközi szerződés rendelkezésének megsértése miatt indult rendkívüli jogorvoslati eljárásban a Kúria a nemzetközi emberi jogi szerv döntésének alapulvételével a jogerős határozatban megállapított tényállás alapján önállóan vizsgálja, hogy a terhelt bűnösségének megállapítása tekintetében lehetséges-e a nemzetközi szerződésnek megfelelő határozat meghozatala vagy ahhoz az eljárás megismétlése szükséges. Jelen ügyben az Egyezmény tisztességes eljáráshoz fűződő jogról rendelkező cikkének az EJEB által megállapított megsértése nem tartozik a Be. 649. § (2) bekezdésében felsorolt eljárási szabálysértések közé, azonban a szabálysértés jellegére, valamint a bizonyítékok ismételt egybevetése és eltérő értékelése tilalmának a Be. 659. § (1) bekezdésében foglalt előírására, illetve a megállapított tényállás irányadó voltára figyelemmel, az EJEB döntésének alapulvételére az eljárás megismétlése esetén van törvényes lehetőség.

[8] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság és a törvényszék ítéleteit a Be. 663. § (1) bekezdésének c) pontja alapján, a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a II. r. terhelt tekintetében helyezze hatályon kívül, és a járásbíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

[9] A felülvizsgálati indítványra a II. r. terhelt észrevételt nem tett.

[10] A II. r. terhelt meghatalmazott védője észrevételében indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. § (3) bekezdése alapján hozza meg maga a törvénynek megfelelő határozatot, mivel a szerződésnek megfelelő határozat meghozatalához álláspontja szerint nem szükséges az eljárás megismétlése. Mindezt azzal indokolta, hogy a jogsértés orvoslására kizárólag a nyomozati eljárásban lett volna lehetőség, a megismételt eljárásban az EJEB határozatában megállapított jogsértések már nem küszöbölhetők ki.

[11] A legfőbb ügyész felülvizsgálati indítványa alapos, a védő észrevételében foglaltak nem alaposak.

[12] A Be. 648. §-ának c) pontja értelmében a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata alapján is helye van.