EH 2015.02.B7 I. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyezménysértést megállapító döntése akkor képezi felülvizsgálati eljárás alapját, ha a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezésének sérelme a büntetőügyben eljárt bíróság jogerős ügydöntő határozatában, vagy az ügydöntő határozathoz vezető büntetőeljárásban valósult meg [Be. 416. § (1) bek. g) pont].

II. Az EJEB ítélete önmagában nem dönti el a bűnfelelősséget, de olyan jogi tény, amely megalapozza a jogerős ügydöntő határozat egyezménysértő részének kiküszöbölésére alkalmas felülvizsgálati eljárást, tehát felülvizsgálati ok [Be. 416. § (1) bek. g) pont].

III. A büntetőeljárási törvény 2013. december 31. napjáig biztosított felülvizsgálati jogosultságot a pótmagánvádló számára - kizárólag a terhelt terhére -, a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében. A 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján a pótmagánvádló felülvizsgálati indítvány benyújtására már nem jogosult [Be. 417. § (1) bek.].

IV. Az EJEB által megállapított egyezménysértés kizárólag a terhelt javára igénybe vehető felülvizsgálati indítvány előterjesztését alapozza meg [Be. 416. § (1) bek.].

[1] I. Az elsőfokú bíróság a 2006. október 12-én kihirdetett ítéletével - bűncselekmény hiányában - felmentette az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. terheltet az ellenük dr. K. L. pótmagánvádló által

[2] - társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. tv. szerinti Btk. 228. §),

[3] - társtettesként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége (1978. évi IV. tv. szerinti Btk. 226. §) és

[4] - társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete [1978. évi IV. tv. szerinti Btk. 170. § (2) bek.]

[5] miatt emelt vád alól.

[6] A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva, az ítélőtábla a 2008. április 24-én meghozott végzésével az elsőfokú ítéletet - az I. r., a II. r., a III. r. és a IV. r. terhelt tekintetében egyaránt - helybenhagyta. A másodfokú bíróság végzésének indokolása szerint a társtettesként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és a társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alóli felmentés jogcíme - az elsőfokú ítélettől eltérően - a bizonyítottság hiánya.

[7] Megelőzően az Sz. Városi Bíróság a 2005. április 26-án kihirdetett és 2005. április 28-án jogerős ítéletével dr. K. L. terheltet (a későbbi pótmagánvádlót) felmentette az ellene ittas járművezetés vétsége és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól.

[8] A Legfelsőbb Bíróság a 2008. november 24-én meghozott végzésével a pótmagánvádló által az F. Bíróság ítélete, illetőleg az ítélőtábla végzése ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat elutasította.

[9] Ezt követően

[10] - a Legfelsőbb Bíróság 2010. március 29-én hozott ítéletével - ami hatályban tartotta az F. Bíróság, illetőleg az ítélőtábla jogerős ítéletét - megállapította, hogy alapos gyanú fennállása hiányában, jogsértően rendelték el a nyomozást és terjesztettek elő vádindítványt ittas járművezetés vétsége és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt, miáltal megsértették a pótmagánvádló Ptk. 76. §-ában védett személyiségi jogát, emberi méltóságát;

[11] - a Legfelsőbb Bíróság 2012. június 27-én meghozott ítéletével - ami megváltoztatta az F. Bíróság, illetőleg az ítélőtábla ítéletét - megállapította, hogy a pótmagánvádlóval szemben foganatosított kényszerintézkedések megsértették a pótmagánvádló testi épséghez való személyiségi jogát.

[12] Az Emberi Jogok Európai Bírósága a pótmagánvádló (mint kérelmező) által a magyar állam ellen benyújtott kérelme tárgyában 2013. január 22-én meghozott és 2013. február 12-én kihirdetett ítéletében - a pótmagánvádlóval szemben 2000. szeptember 11-én 19 óra körül történt rendőri intézkedésről - a következő megállapításokat tette:

[13] - "A Bíróság megjegyzi, hogy a vitatott rendőri beavatkozás eredményeként a kérelmező tarkóján és mellkasának mindkét oldalán horzsolásokat; hátán több véraláfutást; vesetájékán kétoldali zúzódásokat; s lépe környékén zúzódást szenvedett."

[14] - "A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező által elszenvedett sérülések kellően súlyosak voltak ahhoz, hogy a 3. Cikk hatálya alá eső embertelen bánásmódnak minősüljenek."

[15] - "A hazai bíróságok által a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben tett azon megállapítás fényében, hogy a kérelmező magatartása nem indokolt rendőri erőhasználatot, a Bíróságot nem győzik meg a Kormány által előterjesztett, a hatóságokat ezen az alapon igazolni kívánó érvek. Valójában, mivel az Ítélőtábla megállapította, hogy a kérelmező magatartása nem tekinthető olyannak, mint ami a szóban forgó - kétes jogszerűségű - rendőri intézkedéssel szemben fizikai ellenszegülést valósított meg, a Bíróság kénytelen azt a következtetést levonni, hogy a kérelmező sérüléseit és szenvedéseit eredményező erőhasználat olyan embertelen bánásmódnak minősült, amelyért az állam viselte a felelősséget."

[16] - "A fenti megfontolások elegendőek a Bíróság számára azon következtetés levonásához, hogy az Egyezmény 3. Cikkét megsértették."

[17] Ekként az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az Egyezmény 3. Cikkének megsértését és az államot 5000 euró kártérítés, s 3000 euró eljárási költségtérítés megfizetésére kötelezte.

[18] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló 2013. december 18-án - a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozással - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő valamennyi terhelt tekintetében a felmentő ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítás érdekében.

[19] Hivatkozott arra, hogy a vele szemben történt - a pótmagánvád tárgyát képező - rendőri intézkedésről

[20] - az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az alkalmazott erőszak elérte az embertelen bánásmód szintjét;

[21] - a Legfelsőbb Bíróság 2010. március 29-én hozott ítéletével megállapította, megsértették a pótmagánvádló Ptk. 76. §-ában védett személyiségi jogát, emberi méltóságát;

[22] - a Legfelsőbb Bíróság 2012. június 27-én meghozott ítéletével megállapította, hogy a pótmagánvádlóval szemben foganatosított kényszerintézkedések megsértették a pótmagánvádló testi épséghez való személyiségi jogát.

[23] Az indítvány szerint az alapügyben

[24] - az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a pótmagánvádló a jogellenes fogvatartás bűncselekményt csupán a rendőrkapitányságra beszállításának indokolatlanul hosszú időtartama miatt rótta fel;

[25] - a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg - az Sz. Városi Bíróság felmentő ítélete ellenére -, hogy a pótmagánvádló nem tudta bizonyítani, miszerint a torlódást nem az ő szabálytalan közlekedése, hanem más gépjármű forgalomkorlátozása okozta;

[26] - az első- és másodfokú bíróság törvénysértően hivatkozott arra - az Sz. Városi Bíróság felmentő ítélete ellenére -, hogy a pótmagánvádló nem tudta bizonyítani, miszerint nem vett részt ittasan a közúti forgalomban.

[27] A II. r. terhelt védője - észrevételében - a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, törvénysértőnek és elkésettnek tartotta.

[28] Álláspontja szerint - szemben a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével - a pótmagánvádlót nem érte kínzás, embertelen, megalázó bánásmód. Mindemellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete nem állapította meg, hogy az alapügyben hozott ítélet, avagy a bíróság eljárása megsértette volna a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem vizsgálta az alapügyben hozott ítéletet.

[29] Az észrevétel szerint, mivel a pótmagánvádló kizárólag a terhelt terhére jogosult a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül felülvizsgálati indítvány előterjesztésére, így az jelen ügyben elkésett.

[30] Az észrevétel hivatkozott továbbá arra, hogy a 2008. április 24-én jogerős felmentő ítélet alapulvételével, az 1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 26. § (1) bekezdése szerint valamennyi cselekmény elévült:

[31] - a jogellenes fogvatartás bűntette 2013. április 24-én,

[32] - a testi sértés bűntettének kísérlete és bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége pedig 2011. április 24-én.

[33] III. A Legfőbb Ügyészség átiratában - a Be. 422. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással - nem tett nyilatkozatot.

[34] Álláspontja szerint a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja alapján nincs indoka felülvizsgálati indítvány benyújtásának, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bírósága a pótmagánvádló által támadott határozatokról nem állapította meg, hogy megsértették a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését.

[35] IV. Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.

[36] 1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. Ehhez mérten a törvény részletesen meghatározza tárgyi, alanyi és bizonyos esetben időbeli feltételét, kiváltképpen okát, jogosultját, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét.

[37] Tárgyi feltétel, hogy felülvizsgálatnak kizárólag

[38] - a bíróság ügydöntő és jogerős határozata (ennek értelmében az ügydöntő rendelkezés) ellenében, és

[39] - felülvizsgálati okot képező jogsértés miatt

[40] van helye [Be. 416. § (1) és (3) bek., illetve (4)-(5) bek.].

[41] Alanyi feltétel, hogy felülvizsgálati indítvány kizárólag - az arra jogosult által, az őt megillető körben és irányban [Be. 417. § (1) bek.],

[42] - egy ízben [Be. 418. § (2) bek., 421. § (3) bek.] - kivéve a 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti esetet -

[43] terjeszthető elő.

[44] Időbeli feltétel pedig, hogy amennyiben az indítvány

[45] - a terhelt terhére szóló, akkor kizárólag a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőben,

[46] - a Be. 416. § (1) bekezdésének f) pontján alapuló, akkor kizárólag a Be. 416. § (2) bekezdése szerinti határidőben terjeszthető elő.

[47] E törvényi feltételek megléte esetén vizsgálandó, hogy a beadvány valóban a felülvizsgálat valamely törvényi okára, illetve az adott felülvizsgálati ok alá eső anyagi, avagy eljárási jogi szabályra vonatkozó-e, megfelel-e annak feltételeinek, így nem ütközik-e a tényálláshoz kötöttség tilalmába [Be. 423. § (1) bek.].

[48] Mindezek után válik vizsgálhatóvá a kifogás alapossága.

[49] Ha azonban valamelyik előzetes feltétel nem áll fenn, hiányzik, akkor nincs törvényi lehetőség a megtámadott határozat, illetve a felülvizsgálat további törvényi feltételei - s így a beadvány szerinti kifogások - vizsgálatára. Valamely előzetes feltétel hiánya esetében a további feltétel meglétének kérdése - értelemszerűen - közömbös.

[50] 2. A pótmagánvádló indítványa esetében hiányzik a felülvizsgálat tárgyi és alanyi feltétele.

[51] a) A Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát.

[52] Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2013. február 12-én kihirdetett ítélete az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 3. Cikkének megsértését megállapította.

[53] Az Egyezmény 3. Cikke szerint"Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak, vagy büntetésnek alávetni".

[54] Az Egyezmény 46. Cikk 1. bekezdése szerint a szerződő felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az EJEB végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek.

[55] Az Egyezményt kihirdető 1993. évi XXXI. törvény 3. §-ában foglaltak alapján megtörtént az EJEB illetékességének és joghatóságának elismerése.

[56] Az EJEB joghatóságának, illetve ítélete kötelező érvényének Magyarország általi elismerése ténylegesen azáltal valósul meg, hogy törvényben biztosított annak lehetősége, hogy az EJEB által megállapított egyezménysértést feloldó, már nem magában rejtő - tehát az Egyezménynek megfelelő - határozat születhessen a korábban jogerősen lezárt eljárás esetében.

[57] E törvényi lehetőség korábban az 1973. évi I. törvény 276. § (5) bekezdés a) pontja, majd azt felváltva a Be. 406. § (1) bekezdés b) pontja volt, jelenleg pedig a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja. Magyarországnak az Egyezményben részes félként vállalt kötelessége teljesítését szolgálja továbbá, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálati ok esetében a legfőbb ügyész hivatalból köteles felülvizsgálati indítványt benyújtani.

[58] b) Értelemszerű azonban, hogy minden, felülvizsgálati ok tárgyát képező - kifogásolt - jogsértés csak azon eljárás, illetve határozat vonatkozásában vizsgálandó, amelyben történt. Ekként a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja esetében is abban az eljárásban hozott jogerős határozat felülvizsgálatának van helye, amely eljárásról, illetve amely határozatról az EJEB megállapította, hogy egyezménysértő.

[59] Az EJEB ítélete a pótmagánvádlóval szemben alkalmazott rendőri intézkedésről állapította meg az egyezménysértést. A pótmagánvádló viszont a vádindítványát elbíráló jogerős felmentő ítélet felülvizsgálatát célozza.

[60] Kétségtelen, hogy a pótmagánvádló vádindítványa szerint a vád tárgyát az a rendőri intézkedés képezte, amiről az EJEB megállapította, hogy egyezménysértő.

[61] Az EJEB ítélete azonban nyilvánvalóan nem jelenti, hogy a pótmagánvádló vádindítványa alapján folyt eljárás, avagy a bíróság felmentő ítélete egyezménysértő.

[62] A pótmagánvádló valójában az ellene folyamatban volt (és az Sz. Városi Bíróság 2005. április 28-án jogerős felmentő ítéletével befejezett) eljárásban történt rendőri intézkedésről megállapított egyezménysértés címén, illetve okán támadta az általa emelt vád alapján folyamatban volt eljárásban hozott felmentő ítéletet.

[63] A pótmagánvádló által támadott határozatra, illetve eljárásra vonatkozó döntést viszont az EJEB nem hozott. Ekként az EJEB (pótmagánvádló által hivatkozott) ítélete nem képezte az F. Bíróság - az ítélőtábla végzése folytán jogerős - ítélete Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálatának indokát.

[64] 3. a) Amennyiben a felülvizsgálat tárgyi feltétele hiányzik, akkor az alanyi feltétel meglétének vizsgálata eleve közömbös.

[65] Mindemellett jelen ügyben a pótmagánvádlónak felülvizsgálat indítványozására jogosultsága sincs.

[66] Az EJEB döntés szerinti egyezménysértés esetében biztosított rendkívüli jogorvoslati lehetőség ugyanis kizárólag a terhelt javára érvényesíthető.

[67] Erről korábban a törvény kifejezetten rendelkezett [1973. évi I. törvény 276. § (6) bekezdés, Be. 406. § (1) bekezdés b) pontja].

[68] A jelenleg hatályos Be. 416. § (1) bekezdése - a korábbi szabályozástól eltérően - kétségkívül nem tesz különbséget a felülvizsgálati okok között aszerint, hogy a terhelt terhére vagy javára érvényesíthető. Ennek elmaradása azonban nem jelenti, hogy az egyezménysértést megállapító EJEB-ítélet okából a terhelt terhére szóló felülvizsgálat lenne kezdeményezhető. (Amint egyébként a 2006. évi LI. törvény 199. §-ához fűzött indokolás 4. pontja is tartalmazta, miszerint "Bár a törvény ezt kifejezetten nem tartalmazza, ezen felülvizsgálati okok tipikusan a terhelt javára vehetők igénybe".)

[69] Értelemszerű, hogy egyezménysértés okán vádló felülvizsgálati igényt a terhelt terhére nem gyakorolhat. Jelen ügyben pedig a pótmagánvádló - a terhelteket felmentő ítélet elleni - igénye ezt jelentené. A felülvizsgálati indítvány tehát arra nem jogosulttól származó.

[70] b) Megjegyzi a Kúria, hogy a pótmagánvádló a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának b) alpontja alapján a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány benyújtására volt jogosult a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül [Be. 418. § (1) bek.].

[71] Ez utóbbi két törvényi feltétel alól pedig a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálati ok vonatkozásában sincs kivételes rendelkezés.

[72] A 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján a pótmagánvádló pedig felülvizsgálati indítvány benyújtására eleve nem jogosult, mivel azt a törvény részint kifejezetten kizárja [Be. 416. § (1) bek. d) pont], részint pedig a pótmagánvádló számára ilyen jogosultságot nem biztosít [417. § (1) bek.].

[73] 4. Az indítványban foglaltak kapcsán rámutat továbbá a Kúria arra, hogy önmagában az EJEB ítélete nem képezi a büntetőjogi felelősségre vonás kérdése eldöntésének anyagi jogi vagy eljárási jogalapját.

[74] Az egyezménysértést megállapító EJEB-döntés olyan jogi tény, ami - a kifejtettek szerint - a jogerős döntés egyezménysértés kiküszöbölését célzó felülvizsgálatának törvényi oka.

[75] 5. Megjegyzi végül a Kúria, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontjának esetétől függetlenül a pótmagánvádló a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos szabályozás alapján - a már kifejtettek szerint - a terheltek terhére, ekként a felmentő rendelkezés miatt jogosult volt felülvizsgálati indítványt előterjeszteni.

[76] Ehhez képest sincs azonban lehetőség felülvizsgálatra, mivel ekként

[77] - egyrészt az indítvány benyújtására nyitva álló törvényi határidő letelt [Be. 418. § (1) bek.],

[78] - másrészt jelen indítvány ismételt, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a pótmagánvádló korábbi felülvizsgálati indítványát elutasító végzésére [Be. 418. § (3) bek.]

[79] V. Ekként a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.

(Kúria Bfv. III. 124/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2014. év augusztus hó 6. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és más bűncselekmények miatt - a pótmagánvádló vádindítványa alapján - folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Bíróság 8.B.131/2004/60. számú ítélete, illetőleg a Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.18/2007/17. számú végzése ellen a pótmagánvádló által benyújtott felülvizsgálati indítványt elutasítja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítványozó, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Fővárosi Bíróság a 2006. október 12-én kihirdetett 8.B.131/2004/60. számú ítéletével - bűncselekmény hiányában - felmentette az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terheltet az ellene a pótmagánvádló által

- társtettesként elkövetett jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 228. §),

- társtettesként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége (1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 226. §) és

- társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete [1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 170. § (2) bek.]

miatt emelt vád alól.

A pótmagánvádló fellebbezése alapján eljárva a Győri Ítélőtábla a 2008. április 24-én meghozott Bf.18/2007/17. számú végzésével az elsőfokú ítéletet - az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében egyaránt - helybenhagyta. A másodfokú bíróság végzésének indokolása szerint a társtettesként, hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és a társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vád alóli felmentés jogcíme - az elsőfokú ítélettől eltérően - a bizonyítottság hiánya.

Megelőzően a Székesfehérvári Városi Bíróság a 2005. április 26-án kihirdetett és 2005. április 28-án jogerős 10.B.363/2003/31. számú ítéletével K. L. terheltet (a későbbi pótmagánvádlót) felmentette az ellene ittas járművezetés vétsége és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól.

A Legfelsőbb Bíróság a 2008. november 24-én meghozott Bfv.I.1.062/2008/2. számú végzésével a pótmagánvádló által a Fővárosi Bíróság 8.B.131/2004/60. számú ítélete, illetőleg a Győri Ítélőtábla Bf.18/2007/17. számú végzése ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat elutasította.

Ezt követően

- a Legfelsőbb Bíróság 2010. március 29-én hozott Pfv.III.21.422/2009/4. számú ítéletével - ami hatályban tartotta a Fővárosi Bíróság 56.G.P.633.304/2005., illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.20.834/2008/6. számú jogerős ítéletét - megállapította, hogy alapos gyanú fennállása hiányában, jogsértően rendelték el a nyomozást és terjesztettek elő vádindítványt ittas járművezetés vétsége és hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt, miáltal megsértették a pótmagánvádló Ptk. 76. §-ában védett személyiségi jogát, emberi méltóságát;

- a Legfelsőbb Bíróság 2012. június 27-én meghozott Pfv.I.21.592/2011/21. számú ítéletével - ami megváltoztatta a Fővárosi Bíróság 19.P.29.042/2003., illetőleg a Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.352/2010/6. számú ítéletét - megállapította, hogy a pótmagánvádlóval szemben foganatosított kényszerintézkedések megsértették a pótmagánvádló testi épséghez való személyiségi jogát.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a pótmagánvádló (mint kérelmező) által a Magyar Állam ellen benyújtott 50218/08. számú kérelme tárgyában 2013. január 22-én meghozott és 2013. február 12-én kihirdetett ítéletében - a pótmagánvádlóval szemben 2000. szeptember 11-én 19 óra körül, B.-n történt rendőri intézkedésről - a következő megállapításokat tette:

- "A Bíróság megjegyzi, hogy a vitatott rendőri beavatkozás eredményeként a kérelmező tarkóján és mellkasának mindkét oldalán horzsolásokat; hátán több véraláfutást; vesetájékán kétoldali zúzódásokat; s lépe környékén zúzódást szenvedett." (ítélet 28. pont)

- "A Bíróság úgy véli, hogy a kérelmező által elszenvedett sérülések kellően súlyosak voltak ahhoz, hogy a 3. Cikk hatálya alá eső embertelen bánásmódnak minősüljenek." (ítélet 19. pont)

- "A hazai bíróságok által a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben tett azon megállapítás fényében, hogy a kérelmező magatartása nem indokolt rendőri erőhasználatot, a Bíróságot nem győzik meg a Kormány által előterjesztett, a hatóságokat ezen az alapon igazolni kívánó érvek. Valójában, mivel az Ítélőtábla megállapította, hogy a kérelmező magatartása nem tekinthető olyannak, mint ami a szóban forgó - kétes jogszerűségű - rendőri intézkedéssel szemben fizikai ellenszegülést valósított meg, a Bíróság kénytelen azt a következtetést levonni, hogy a kérelmező sérüléseit és szenvedéseit eredményező erőhasználat olyan embertelen bánásmódnak minősült, amelyért az állam viselte a felelősséget." (ítélet 20. pont)

- "A fenti megfontolások elegendőek a Bíróság számára azon következtetés levonásához, hogy az Egyezmény 3. Cikkét megsértették." (ítélet 21. pont)

Ekként az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az Egyezmény 3. Cikkének megsértését és az államot 5.000 euró kártérítés, s 3.000 euró eljárási költségtérítés megfizetésére kötelezte.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló 2013. december 18-án - a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontjára hivatkozással - felülvizsgálati indítványt terjesztett elő valamennyi terhelt tekintetében a felmentő ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárásra utasítás érdekében.

Hivatkozott arra, hogy a vele szemben történt - a pótmagánvád tárgyát képező - rendőri intézkedésről

- az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az alkalmazott erőszak elérte az embertelen bánásmód szintjét;

- a Legfelsőbb Bíróság 2010. március 29-én hozott Pfv.III.21.422/2009/4. számú ítéletével megállapította, megsértették a pótmagánvádló Ptk. 76. §-ában védett személyiségi jogát, emberi méltóságát;

- a Legfelsőbb Bíróság 2012. június 27-én meghozott Pfv.I.21.592/2011/21. számú ítéletével megállapította, hogy a pótmagánvádlóval szemben foganatosított kényszerintézkedések megsértették a pótmagánvádló testi épséghez való személyiségi jogát.

Az indítvány szerint az alapügyben

- az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a pótmagánvádló a jogellenes fogvatartás bűncselekményt csupán a rendőrkapitányságra beszállításának indokolatlanul hosszú időtartama miatt rótta fel;

- a másodfokú bíróság iratellenesen állapította meg - a Székesfehérvári Városi Bíróság felmentő ítélete ellenére -, hogy a pótmagánvádló nem tudta bizonyítani, miszerint a torlódást nem az ő szabálytalan közlekedése, hanem más gépjármű forgalomkorlátozása okozta;

- az első- és másodfokú bíróság törvénysértően hivatkozott arra - a Székesfehérvári Városi Bíróság felmentő ítélete ellenére -, hogy a pótmagánvádló nem tudta bizonyítani, miszerint nem vett részt ittasan a közúti forgalomban.

A II. rendű terhelt védője - észrevételében - a felülvizsgálati indítványt alaptalannak, törvénysértőnek és elkésettnek tartotta.

Álláspontja szerint - szemben a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal, illetve az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntésével - a pótmagánvádlót nem érte kínzás, embertelen, megalázó bánásmód. Mindemellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete nem állapította meg, hogy az alapügyben hozott ítélet, avagy a bíróság eljárása megsértette volna a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem vizsgálta az alapügyben hozott ítéletet.

Az észrevétel szerint, mivel a pótmagánvádló kizárólag a terhelt terhére jogosult a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül felülvizsgálati indítvány előterjesztésére, így az jelen ügyben elkésett.

Az észrevétel hivatkozott továbbá arra, hogy a 2008. április 24-én jogerős felmentő ítélet alapulvételével, az 1978. évi IV. törvény szerinti Btk. 26. § (1) bekezdése szerint valamennyi cselekmény elévült:

- a jogellenes fogvatartás bűntette 2013. április 24-én,

- a testi sértés bűntettének kísérlete és bántalmazás hivatalos eljárásban vétsége pedig 2011. április 24-én.

III. A Legfőbb Ügyészség BF.166/2014. számú átiratában - a Be. 422. § (1) és (2) bekezdésére hivatkozással - nem tett nyilatkozatot.

Álláspontja szerint a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja alapján nincs indoka felülvizsgálati indítvány benyújtásának, ugyanis az Emberi Jogok Európai Bírósága a pótmagánvádló által támadott határozatokról nem állapította meg, hogy megsértették a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését.

IV. Az indítványban foglaltak alapján felülvizsgálatra nincs törvényi lehetőség.

1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat. Ehhez mérten a törvény részletesen meghatározza tárgyi, alanyi és bizonyos esetben időbeli feltételét, kiváltképpen okát, jogosultját, valamint a Kúria felülbírálati és döntési jogkörét.

Tárgyi feltétel, hogy felülvizsgálatnak kizárólag

- a bíróság ügydöntő és jogerős határozata (ennek értelmében az ügydöntő rendelkezés) ellenében, és

- felülvizsgálati okot képező jogsértés miatt

van helye [Be. 416. § (1) és (3) bek., illetve (4)-(5) bek.].

Alanyi feltétel, hogy felülvizsgálati indítvány kizárólag - az arra jogosult által, az őt megillető körben és irányban [Be. 417. § (1) bek.],

- egy ízben [Be. 418. § (2) bek., 421. § (3) bek.] - kivéve a 416. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti esetet -

terjeszthető elő.

Időbeli feltétel pedig, hogy amennyiben az indítvány

- a terhelt terhére szóló, akkor kizárólag a Be. 418. § (1) bekezdése szerinti határidőben,

- a Be. 416. § (1) bekezdésének f) pontján alapuló, akkor kizárólag a Be. 416. § (2) bekezdése szerinti határidőben

terjeszthető elő.

E törvényi feltételek megléte esetén vizsgálandó, hogy a beadvány valóban a felülvizsgálat valamely törvényi okára, illetve az adott felülvizsgálati ok alá eső anyagi, avagy eljárási jogi szabályra vonatkozó-e, megfelel-e annak feltételeinek, így nem ütközik-e a tényálláshoz kötöttség tilalmába [Be. 423. § (1) bek.].

Mindezek után válik vizsgálhatóvá a kifogás alapossága.

Ha azonban valamelyik előzetes feltétel nem áll fenn, hiányzik, akkor nincs törvényi lehetőség a megtámadott határozat, illetve a felülvizsgálat további törvényi feltételei - s így a beadvány szerinti kifogások - vizsgálatára. Valamely előzetes feltétel hiánya esetében a további feltétel meglétének kérdése - értelemszerűen - közömbös.

2. A pótmagánvádló indítványa esetében hiányzik a felülvizsgálat tárgyi és alanyi feltétele.

a) A Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv megállapította, hogy az eljárás lefolytatása vagy a bíróság jogerős határozata megsértette a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés valamely rendelkezését, feltéve, hogy a nemzetközi emberi jogi szerv joghatóságának Magyarország alávetette magát.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2013. február 12-én kihirdetett ítélete az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 3. Cikkének megsértését megállapította.

Az Egyezmény 3. Cikke szerint "Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak, vagy büntetésnek alávetni".

Az Egyezmény 46. Cikk 1. bekezdése szerint a szerződő felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezőnek tekintik az EJEB végleges ítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek.

Az Egyezményt kihirdető 1993. évi XXXI. törvény 3. §-ában foglaltak alapján megtörtént az EJEB illetékességének és joghatóságának elismerése.

Az EJEB joghatóságának, illetve ítélete kötelező érvényének Magyarország általi elismerése ténylegesen azáltal valósul meg, hogy törvényben biztosított annak lehetősége, hogy az EJEB által megállapított egyezménysértést feloldó, már nem magában rejtő - tehát az Egyezménynek megfelelő - határozat születhessen a korábban jogerősen lezárt eljárás esetében.

E törvényi lehetőség korábban az 1973. évi I. törvény 276. § (5) bekezdés a) pontja, majd azt felváltva a Be. 406. § (1) bekezdés b) pontja volt, jelenleg pedig a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja. Magyarországnak az Egyezményben részes félként vállalt kötelessége teljesítését szolgálja továbbá, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálati ok esetében a legfőbb ügyész hivatalból köteles felülvizsgálati indítványt benyújtani.

b) Értelemszerű azonban, hogy minden, felülvizsgálati ok tárgyát képező - kifogásolt - jogsértés azon eljárás, illetve határozat vonatkozásában vizsgálandó, amelyben történt. Ekként a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja esetében is abban az eljárásban hozott jogerős határozat felülvizsgálatának van helye, amely eljárásról, illetve amely határozatról az EJEB megállapította, hogy egyezménysértő.

Az EJEB ítélete a pótmagánvádlóval szemben alkalmazott rendőri intézkedésről állapította meg az egyezménysértést. A pótmagánvádló viszont a vádindítványát elbíráló jogerős felmentő ítélet felülvizsgálatát célozza.

Kétségtelen, hogy a pótmagánvádló vádindítványa szerint a vád tárgyát az a rendőri intézkedés képezte, amiről az EJEB megállapította, hogy egyezménysértő.

Az EJEB ítélete azonban nyilvánvalóan nem jelenti, hogy a pótmagánvádló vádindítványa alapján folyt eljárás, avagy a bíróság felmentő ítélete egyezménysértő.

A pótmagánvádló valójában az ellene folyamatban volt (és a Székesfehérvári Városi Bíróság 2005. április 28-án jogerős 10.B.363/2003/31. számú felmentő ítéletével befejezett) eljárásban történt rendőri intézkedésről megállapított egyezménysértés címén, illetve okán támadta az általa emelt vád alapján folyamatban volt eljárásban hozott felmentő ítéletet.

A pótmagánvádló által támadott határozatra, illetve eljárásra vonatkozó döntést viszont az EJEB nem hozott. Ekként az EJEB (pótmagánvádló által hivatkozott) ítélete nem képezte a Fővárosi Bíróság 8.B.131/2004/60. számú - a Győri Ítélőtábla Bf.18/2007/17. számú végzése folytán jogerős - ítélete Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálatának indokát.

3. a) Amennyiben a felülvizsgálat tárgyi feltétele hiányzik, akkor az alanyi feltétel meglétének vizsgálata eleve közömbös.

Mindemellett jelen ügyben a pótmagánvádlónak felülvizsgálat indítványozására jogosultsága sincs.

Az EJEB döntés szerinti egyezménysértés esetében biztosított rendkívüli jogorvoslati lehetőség ugyanis kizárólag a terhelt javára érvényesíthető.

Erről korábban a törvény kifejezetten rendelkezett [1973. évi I. törvény 276. § (6) bekezdés, Be. 406. § (1) bekezdés b) pontja].

A jelenleg hatályos Be. 416. § (1) bekezdése - a korábbi szabályozástól eltérően - kétségkívül nem tesz különbséget a felülvizsgálati okok között aszerint, hogy a terhelt terhére, vagy javára érvényesíthető. Ennek elmaradása azonban nem jelenti, hogy az egyezménysértést megállapító EJEB ítélet okából a terhelt terhére szóló felülvizsgálat lenne kezdeményezhető. (Amint egyébként a 2006. évi LI. törvény 199. §-hoz fűzött indokolás 4. pontja is tartalmazta, miszerint "Bár a törvény ezt kifejezetten nem tartalmazza, ezen felülvizsgálati okok tipikusan a terhelt javára vehetők igénybe".)

Értelemszerű, hogy egyezménysértés okán vádló felülvizsgálati igényt a terhelt terhére nem gyakorolhat. Jelen ügyben pedig a pótmagánvádló - a terhelteket felmentő ítélet elleni - igénye ezt jelentené. A felülvizsgálati indítvány tehát arra nem jogosulttól származó.

b) Megjegyzi a Kúria, hogy a pótmagánvádló a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos Be. 417. § (1) bekezdés I. pontjának b) alpontja alapján a terhelt terhére szóló felülvizsgálati indítvány benyújtására volt jogosult a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül [Be. 418. § (1) bek.].

Ez utóbbi két törvényi feltétel alól pedig a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontja szerinti felülvizsgálati ok vonatkozásában sincs kivételes rendelkezés.

A 2014. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján a pótmagánvádló pedig felülvizsgálati indítvány benyújtására eleve nem jogosult, mivel azt a törvény részint kifejezetten kizárja [Be. 416. § (1) bek. d) pont], részint pedig a pótmagánvádló számára ilyen jogosultságot nem biztosít [417. § (1) bek.].

4. Az indítványban foglaltak kapcsán rámutat továbbá a Kúria arra, hogy önmagában az EJEB ítélete nem képezi a büntetőjogi felelősségre vonás kérdése eldöntésének anyagi jogi vagy eljárási jogalapját.

Az egyezménysértést megállapító EJEB döntés olyan jogi tény, ami - a kifejtettek szerint - a jogerős döntés egyezménysértés kiküszöbölését célzó felülvizsgálatának törvényi oka.

5. Megjegyzi végül a Kúria, hogy a Be. 416. § (1) bekezdés g) pontjának esetétől függetlenül a pótmagánvádló a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor hatályos szabályozás alapján - a már kifejtettek szerint - a terheltek terhére, ekként a felmentő rendelkezés miatt jogosult volt felülvizsgálati indítványt előterjeszteni.

Ehhez képest sincs azonban lehetőség felülvizsgálatra, mivel ekként

- egyrészt az indítvány benyújtására nyitva álló törvényi határidő letelt [Be. 418. § (1) bek.],

- másrészt jelen indítvány ismételt, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.1.062/2008/2. számú, a pótmagánvádló korábbi felülvizsgálati indítványát elutasító végzésére [Be. 418. § (3) bek.].

V. Ekként a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva - a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. §-ának (2) bekezdése alapján elutasította.

A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának (4) bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. § (4) bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának (3) bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti.

Budapest, 2014. augusztus 6.

Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró

(Kúria Bfv. III. 124/2014.)