Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

BH+ 2014.1.2 Ha a bíróság tévesen állapítja meg a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségét, az erre alapozott feltételes szabadságból kizárás törvénysértő. E törvénysértés azonban különleges eljárásban mindaddig nem orvosolható, amíg a jogerős ügydöntő határozat az erőszakos többszörös visszaesői minőséget tartalmazza [1978. évi IV. tv. (továbbiakban: régi Btk.) 137. § 14. pont, 47. § (4) bek. c) pont].

A városi bíróság a 2011. június 1-jén kihirdetett és jogerős ítéletével a terheltet rablás bűntettének kísérlete [Btk. 321. § (1) bek.] miatt, mint erőszakos többszörös visszaesőt 9 év fegyházbüntetésre és a közügyektől 9 év eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

A Be. 259. § (1) bekezdése alapján rövidített indokolással szerkesztett ítélet szerint az irányadó tényállás alapján a terhelt büntetőjogi felelőssége a váddal egyezően került megállapításra.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a legfőbb ügyész terjesztett elő a Be. 431. § szerint törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt arra hivatkozással, hogy a terhelt erőszakos többszörös visszaesői minőségének megállapítása törvénysértő.

A terhelt 19 korábbi elítélése közül megjelölte azt a kilencet, amelyben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására került sor; kiemelve azt a hármat, amelyben az elítélés személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt - vagy amiatt is - történt. Ezek az ítéletben 11.) és 12.) sorszámmal jelölt, valamint az ítéletben nem szereplő, a legfőbb ügyészi indítványban 2.) pont alatt jelzett elítélések.

A Btk. 137. § 14., 16. és 17. pontjára, valamint a BKv 83. számú véleményben kifejtettekre hivatkozott. Eszerint nem állapítható meg az erőszakos többszörös visszaesőkénti elkövetés, ha a terheltet az elbírálás alapjául szolgáló személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként, különös vagy többszörös visszaesőként elítélték ugyan, de ezek nem személy elleni erőszakos cselekmény miatt történtek; illetve, ha valamely korábban történt elítélés tartalmaz ugyan személy elleni erőszakos bűncselekményt, de úgy, hogy az a büntetés kiállására vagy végrehajthatóságának megszűnésére figyelemmel visszaesést, többszörös visszaesést közvetlenül - az új elbírálandó cselekményhez viszonyítva - nem alapoz meg.

A terheltet a jelen támadott ítéletben elbírált cselekmény elkövetését megelőzően három esetben ítélték el személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre.

Az indítványban 2.) sorszámon jelzett büntetésből történt szabadulást, azaz 1997. június 27-ét követően az újabb személy elleni cselekmény elkövetéséig - az ítéletben 12.) pontban írt ügyben 2002. szeptember 28-ig - több mint három év eltelt. Az ítélet 11.) és 12.) pontban jelzett ügyekben elbírált cselekmények pedig tiszta kvázi halmazati viszonyban állnak, a 3 éves időkapcsolat ezáltal itt sem állapítható meg.

Ebből következően a terhelt többszörös visszaeső; erőszakos többszörös visszaesői minőségének megállapítása azonban törvénysértően történt, mely más eljárásban nem orvosolható, ezért terjesztett elő a legfőbb ügyész jogorvoslatot a törvényesség érdekében.

A Kúria az ügyben a Be. 434. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott.

A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen az indítványban foglaltakat maradéktalanul fenntartotta. Utalt arra, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Bny.tv.) hatályos rendelkezéseiből következően az egyes nyilvántartások a szükséges adatokat - amint az a jelen esetben is történt - teljes körűen már nem tartalmazzák; a szükséges előzményi iratok, ítélet-kiadmányok beszerzésével vált csak feltérképezhetővé a terhelti előélet. Jelezte, hogy amennyiben a Kúria a törvénysértést megállapítja, úgy az alapügyben eljárt városi bíróság a feltételes szabadság kedvezményéből kizáró - immár téves - rendelkezést különleges eljárásban korrigálhatja.

A védő csatlakozott a legfőbb ügyész indítványához azzal azonban, hogy álláspontja szerint erőszakos többszörös visszaesői helyett csupán többszörös visszaesői minőség megállapítása esetén a kiszabott büntetés mértéke is törvénysértővé válik, a megemelt büntetési tételkeret alkalmazása nem indokolt a kísérleti szakban rekedt cselekmény miatt. A fő- és mellékbüntetés mérséklését és a feltételes szabadság kizárására vonatkozó rendelkezés mellőzését indítványozta.

A terhelt a védője által elmondottakhoz csatlakozott.

A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos.

Amint azt az indítvány helytállóan rögzíti, a Btk. 137. § 14., 16. és 17. pontjából következően, valamint a BKv 83. számú véleményben kifejtettek alapján nem állapítható meg az erőszakos többszörös visszaesői minőség, ha a terheltet az elbírálás alapjául szolgáló személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként, különös vagy többszörös visszaesőként elítélték ugyan, de ezek nem személy elleni erőszakos cselekmény miatt történtek; illetve, ha valamely korábban történt elítélés tartalmaz ugyan személy elleni erőszakos bűncselekményt, de úgy, hogy az a büntetés kiállására vagy végrehajthatóságának megszűnésére figyelemmel visszaesést, többszörös visszaesést közvetlenül - az új elbírálandó cselekményhez viszonyítva - nem alapoz meg.

Márpedig a jelen helyzet ilyen.

A terhelt előéleti adatai alapján a következők állapíthatók meg.

A városi bíróság az 1997. június 27-én kelt és jogerős ítéletével az 1997. január 28-án elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt, mint visszaesőt 5 hó börtönbüntetésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte, mely büntetését a terhelt 1997. június 27. napján töltötte ki [ez az elítélés a támadott határozatban nem szerepel, a legfőbb ügyész indítványa 2.) sorszámon tünteti fel].

Ezt követően újabb hat esetben került sor a terhelt többszörös visszaesőkénti elítélésére, az elbírált cselekmények között azonban személy elleni erőszakos bűncselekmény nem szerepel.

Majd a városi bíróság a 2004. március 11-én kelt és 2004. július 1-jén jogerős ítéletével a 2003. szeptember 11-én elkövetett lopás bűntette és a 2003. szeptember 24-én elkövetett rablás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A kerületi bíróság 2004. július 14-én kelt és 2005. április 27-én jogerős ítéletével a 2002. március 2-ára virradóan elkövetett 7 rb. közokirattal visszaélés vétsége, valamint a 2002. szeptember 28-án elkövetett rablás bűntette és súlyos testi sértés bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 5 év 6 hónapi fegyházbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte [a támadott ítélet 12.), a legfőbb ügyészi indítvány 9.) pontjában jelzett elítélés].

A fenti két, a támadott határozatban 11.) és 12.) sorszám alatt jelölt ítéletekkel kiszabott büntetéseket a kerületi bíróság a 2005. augusztus 24-én kelt és 2005. szeptember 5-én jogerős ítéletével foglalta összbüntetésbe, annak tartamát 6 év 9 hónap fegyházbüntetésben állapítva meg, melyet kitöltve a terhelt 2010. június 24-én szabadult [ítélet 13.) pontjában jelzett határozat].

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!