BH 2017.10.345 A felszámolás kezdő időpontja után az minősül hitelezőnek és annak van a vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló perben kereshetőségi joga, aki követelését a jogvesztő határidőn belül a felszámolónak bejelentette és a nyilvántartásba vételi díjat befizette [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 3. § (1) bek. cd) alpont, 33/A. § (1) bek., 46. § (8) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az M. G. Kft. (a továbbiakban adós) gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője az alperes volt 2008. január 15. napjától a felszámolás elrendelésének időpontjáig.

[2] A felperes mint vállalkozó és az adós között nyomdaipari munkák elvégzésére vállalkozási szerződés jött létre, amely alapján a felperes szerződéses kötelezettségét teljesítette, vállalkozóidíj-igényéről számlát állított ki. Az adós a számlát befogadta, tartozását elismerte, azonban azt sem esedékességkor - 2010. március 17. napján -, sem később nem fizette meg.

[3] A felperes az adóssal szemben felszámolási eljárást kezdeményezett. A bíróság 2012. február 21. napján a Cégközlönyben közzétett végzésével a felszámolást megindította. A felperes hitelezői igényét 3 827 760 Ft összegben határidőn belül bejelentette, azonban a hitelezői igénye után a regisztrációs díjat nem fizetett be. A felszámoló a bejelentett összeg vonatkozásában - a felperes kérelmére - 2012. április 23-án behajthatatlansági nyilatkozatot adott ki a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (8) bekezdésére hivatkozással.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[4] A felperes keresetében az alperes mint vezető tisztségviselő Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségének megállapítását kérte 3 827 760 Ft hitelezői igénye tekintetében, kérte továbbá a fenti összegű vagyoni biztosíték nyújtására kötelezését.

Előadta, hogy a felszámolási eljárásban hitelezői igényét bejelentette, azt a felszámoló elismerte és nyilvántartásba vette, függetlenül attól, hogy a követelésről behajthatatlansági nyilatkozatot állított ki. Hitelezői minőségét támasztja alá a felszámoló által a hitelezők részére küldött hitelezői választmány alakításáról szóló tájékoztató. A felperes utalt továbbá arra is, hogy a Cstv. 3. § (1) bekezdés ca) és cd) alpontjai szerint a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette.

[5] Az alperes a kereset elutasítását és perköltségének megtérítését kérte.

Az első- és másodfokú ítélet

[6] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes a felszámolási eljárásban bejelentette hitelezői igényét, azt a felszámoló elismerte, és tájékoztatta a felperest, hogy követelésének kielégítése fedezet hiányában nem várható. Erre tekintettel a felperes a regisztrációs díjat már nem fizette meg, hanem behajthatatlansági nyilatkozat kiadását kérte, amelyet a felszámoló részére kiállított és megküldött. A felperesnek - hitelezői minősége hiányában - nincs kereshetőségi joga.

[7] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Osztotta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a hitelezői minőség és a kereshetőségi jog hiánya kapcsán, tekintettel arra, hogy a felperes a regisztrációs díjat nem fizette meg a felszámolási eljárásban és behajthatatlansági nyilatkozat kiadását kérte a felszámolótól.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - elsődlegesen a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperes felelősségének Cstv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítását, másodlagosan a másodfokú bíróság ítéletének az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.

Előadta, hogy az eljárt bíróságok tévesen állapították meg hitelezői minőségének és ezzel összefüggésben kereshetőségi jogának hiányát, és megalapozatlanul utasították el keresetét, mellőzték annak érdemi vizsgálatát és az előterjesztett bizonyítási indítványok teljesítését. Erre tekintettel mind az elsőfokú, mind a másodfokú ítélet jogszabálysértő.

[9] A felperes továbbra is hivatkozott a hitelezői minőségének Cstv. 3. § (1) bekezdés ca) és cd) alpontjai szerinti fennállására, amelynek két feltétele, álláspontja szerint, esetében teljesült, tekintettel arra, hogy egyrészt ki nem elégített vállalkozóidíj-igényén alapuló pénzkövetelése állt fenn az adóssal szemben, amelyet a felszámoló elismert, másrészt két okirat is bizonyítja, hogy a felszámoló a követelését nyilvántartásba vette. Az egyik okirat a perben mellékletként csatolt tájékoztatás a felszámoló részéről, amelyben szerepel, hogy a felperes követelését »F« kategóriában nyilvántartásba vette. A másik okirat pedig a felszámoló értesítése a hitelezők összehívásáról a választmány megalakítása céljából, amelyet a felszámoló minden ismert hitelezőnek köteles megküldeni.

A felszámolóbiztos intézkedésével szemben kifogással, jogorvoslattal senki nem élt, így a felperes álláspontja szerint annak eredményeként ő hitelezővé vált, függetlenül a regisztrációs díj meg nem fizetésétől.

Utalt a felperes e körben a másodfokú bíróság azon megállapítására is, hogy a hitelezői minőség a behajthatatlansági nyilatkozat kiadását követően nem szűnik meg, csak akkor, ha kifejezetten nyilatkozik, hogy nem kíván az adós hitelezője lenni. Ilyen nyilatkozatot a felperes nem tett, így hitelezői minősége sem szűnhetett meg.

[10] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte.

A Kúria döntése és jogi indokai

[11] A Kúria a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt az abban hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek.

[12] A Kúriának a felperes hitelezői minősége és így kereshetőségi joga kérdésében kellett állást foglalnia. Egyetértett az elsőfokú és a másodfokú bíróság egyező álláspontjával, amely szerint a felperes hitelezői minősége nem állt fenn.

A Kúria jelen ügyben is irányadónak tartja a Gfv.VII.30.158/2013/7. számú határozatában foglaltakat, amely szerint a Cstv. 3. § (1) bekezdés cd) alpontja alapján a felszámolás kezdő időpontja után az a hitelező, akinek a vagyoni követelését a felszámoló nyilvántartásba vette.

A követelés nyilvántartásba vételének két feltétele van: 1. azt a felszámolóhoz a Cégközlönyben való közzétételt követő 40 napon belül, illetve ennek elmulasztása esetén, 180 napos jogvesztő határidőn belül be kell jelenteni; 2. a bejelentésen túl a hitelező köteles a Cstv. 46. § (7) bekezdése alapján a követelése tőkeösszegének 1%-át, de legalább 5000 forintot és legfeljebb 200 000 forintot a bíróság Gazdasági Hivatala által kezelt elkülönített számlára befizetni, és ezt a felszámoló felé igazolni.

A bejelentett, de az annak megfelelő nyilvántartásba vételi díjat be nem fizetett követelés jogosultja nem minősül hitelezőnek.