62008CJ0056_SUM[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2009. július 16-i ítélete. Pärlitigu OÜ kontra Maksu- ja Tolliameti Pőhja maksu- ja tollikeskus. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Tallinna Halduskohus - Észtország. Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - KN 0511 91 10 alszám - KN 0303 22 00 alszám - Atlanti-óceáni tenyésztett lazac fagyasztott hátgerince - 85/2006/EK rendelet - Dömpingellenes vámok. C-56/08. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2009. július 16. ( *1 )

"Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - KN 05119110 alszám - KN 03032200 alszám - Atlanti-óceáni tenyésztett lazac fagyasztott hátgerince - 85/2006/EK rendelet - Dömpingellenes vámok"

A C-56/08. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tallinna Halduskohus (Észtország) a Bírósághoz 2008. február 13-án érkezett, határozatával terjesztett elő az előtte

a Pärlitigu OÜ

és

a Maksu- ja Tolliameti Pőhja maksu- ja tollikeskus

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, R. Silva de Lapuerta, Juhász E., G. Arestis (előadó) és J. Malenovský bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: C. Strömholm tanácsos,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Pärlitigu OÜ képviseletében M. Maksing advokaat,

- az észt kormány képviseletében L. Uibo, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Unió Tanácsa képviseletében T. Tobreluts és J.-P. Hix, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: G. Berrisch Rechtsanwalt,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében K. Saaremäel-Stoilov, H. van Vliet és A. Sipos, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2009. február 12-i tárgyalást követően,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 286., 1. o.) módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 05119110 és 03032200 alszámainak értelmezésére, valamint a Norvégiából származó tenyésztett lazac behozatalára kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről és a végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 85/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 15., 1. o.) 1. cikke (5) bekezdésének érvényességére vonatkozik.

2 E kérelmet a Maksu- ja Tolliameti Pőhja maksu- ja tollikeskus (a továbbiakban: PMTK) észt adó- és vámhatóság, és a Pärlitigu OÜ (a továbbiakban: Pärlitigu) észt jog szerinti társaság között az utóbbi társasággal szemben hozott adómegállapításról szóló határozat tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

3 A KN első része I. szakaszának A. címe, amely a KN általános értelmezési szabályait tartalmazza, a következőket írja elő: "Az áruknak a [KN alá] történő besorolására a következő elvek az irányadók.

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

2. [...]

a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész- vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész-, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be vagy mutatnak be.

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak."

4 A KN második része tartalmazza az "Élő állatok, állati eredetű termékek" című I. áruosztályt, amely öt árucsoportot tartalmaz.

5 Ezek között a "Halak és rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok" elnevezésű 3. árucsoport tartalmazza a 0303 vámtarifaszámot. Ezen árucsoport, amelynek címe "Fagyasztott hal, a 0304 vtsz. alá tartozó filézett vagy más halhús kivételével", a következő részekre oszlik: [...]".

"- Csendes-óceáni lazac (Oncorhynchus nerka, Oncorhynchus gorbuscha, Oncorhynchus keta, Oncorhynchus tschawytscha, Oncorhynchus kisutch, Oncorhynchus masou és Oncorhynchus rhodurus), a máj és az ikra [helyesen: a máj, az ikra és a haltej kivételével] kivételével: [...] 03032200

- - Atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) és dunai lazac (Hucho hucho)

6 Az említett 3. árucsoport megjegyzései értelmében: [...]"

"1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba: [...]

c) fajtája vagy állapota miatt emberi fogyasztásra nem szokásos vagy alkalmatlan nem élő hal (beleértve a halmájat és halikrát is [helyesen: beleértve a halmájat, a halikrát és a haltejet is) vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat (5. árucsoport); [...]

7 A KN második része 1. áruosztályának "Másutt nem említett állati eredetű termékek" című 5. árucsoportja tartalmazza a 0511 vámtarifaszámot, amelynek elnevezése "Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat", és amely a következő részekre oszlik: [...]"

- Szarvasmarhafélék spermája

- Más:

- - Hal vagy rákféle, puhatestű vagy más gerinctelen víziállat részei; a 3. árucsoportba tartozó, élettelen állat:

- - - Halhulladék

8 Az említett 5. árucsoporthoz fűzött megjegyzések a következő pontosításokat tartalmazzák:

"1. Nem tartozik ebbe az árucsoportba: [...]"

a) az élelmezési célra alkalmas termék (az egész vagy darabolt állati bél, a hólyag és gyomor, valamint a folyékony vagy a szárított állati vér kivételével);

9 A KN második része 1. áruosztályának 3. árucsoportjára vonatkozóan az Európai Közösségek integrált vámtarifájának (TARIC) kódjai a következő részekre oszlanak:

- - - Atlanti-óceáni lazac

- - - - vadon tenyésző

- - - - más

- - - - - hal

- - - - - kibelezve, fejjel

- - - - - más".

10 A 85/2006 rendelet 1. cikke kimondja: "(1) Az ex 03021200, ex 03031100, ex 03031900, ex 03032200, ex 03041013 és ex 03042013 KN-kód alá tartozó, Norvégiából származó tenyésztett lazacra (a vadon élő kivételével), függetlenül attól, hogy filézett-e, vagy sem, akár friss, hűtött vagy fagyasztott (a továbbiakban: »tenyésztett lazac«) végleges dömpingellenes vámot vetnek ki. [...] (4) [A Nordlaks Oppdrett AS kivételével] [v]alamennyi [...] vállalat [helyesen: társaság] (kiegészítő TARIC-kód: A999) vonatkozásában a végleges dömpingellenes vám összege az (5) bekezdésben meghatározott minimumimportár, valamint a közösségi határparitáson számított vám előtti nettó ár közötti különbség, amennyiben ez utóbbi alacsonyabb az előzőnél. Nem kell vámot beszedni, ha a közösségi határparitáson számított nettó ár ugyanakkora, vagy magasabb, mint az (5) bekezdésben meghatározott megfelelő minimumimportár. (5) A (4) bekezdés alkalmazásában az alábbi táblázat 2. oszlopában megállapított minimumimportárat kell alkalmazni. Amennyiben a behozatal utáni ellenőrzésen megállapítást nyer, hogy az első független fogyasztó által ténylegesen kifizetett közösségi határparitáson számított nettó ár (behozatal utáni ár) alacsonyabb, mint a közösségi határparitáson számított vám előtti nettó ár - amint az a vámáru-nyilatkozatból származik -, és a behozatal utáni ár alacsonyabb, mint a minimumimportár, lenti táblázat 3. oszlopában megállapított rögzített dömpingellenes vámot kell alkalmazni, kivéve ha a 3. oszlopban meghatározott rögzített vám és behozatal utáni ár összege (ténylegesen fizetett ár plusz rögzített vám) olyan összeghez vezetett, amely alacsonyabb a lenti táblázat 2. oszlopában megállapított a minimumimportárnál. Ebben az esetben a lenti táblázat 2. oszlopában meghatározott minimumimportár, valamint a behozatal utáni ár különbségével egyenértékű vámot kell alkalmazni. Az ilyen rögzített dömpingellenes vám utólagos beszedésekor le kell vonni valamennyi előzetesen kifizetett, a minimumimportár alapján kiszámított dömpingellenes vámot. [...]"

11 A 85/2006 rendelettel kivetett végleges dömpingellenes vámok alkalmazási körének tisztázásáról szóló, 2009. április 16-i 319/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 101., 1. o.) az előbbi 1. cikke (1) bekezdésének szövegét a következővel helyettesítette:

"Az ex 03021200, ex 03031100, ex 03031900, ex 03032200, ex 03041013 és ex 03042013 KN-kód alá tartozó, Norvégiából származó tenyésztett lazacra (a vadon élő kivételével), függetlenül attól, hogy filézett-e, vagy sem, akár friss, hűtött vagy fagyasztott (a továbbiakban: tenyésztett lazac) végleges dömpingellenes vámot vetnek ki. A halászati ágazat ehető melléktermékének számító és az ex 03021200, ex 03031100, ex 03031900 és ex 03032200 KN-kód alá tartozó, hússal részben fedett halcsontból álló lazacgerinc nem tartozik a végleges dömpingellenes vám hatálya alá, amennyiben a gerinchez tapadó hús súlya nem több, mint a gerinc súlyának 40%-a."

12 A 319/2009 rendelet 2. cikke előírja:

"Az e rendelettel módosított 85/2006/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó termékek esetében a 85/2006/EK rendelet eredeti változata 1. cikkének (1) bekezdése alapján megfizetett vagy elkönyvelt végleges dömpingellenes vámokat és ugyanazon rendelet 2. cikke alapján véglegesen beszedett ideiglenes dömpingellenes vámokat vissza kell fizetni, vagy el kell engedni.

[...]"

13 A 319/2009 rendeletet 3. cikke értelmében visszaható hatállyal 2006. január 21-től kell alkalmazni.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

14 2006. január 19-én a Pärlitigu a Fossen AS által kibocsátott számla alapján 13050 kg tenyésztett atlanti óceáni lazac (Salmo salar) filézése során nyert fagyasztott hátgerincet vásárolt Norvégiában 6,54 észt korona kilónkénti áron. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból - és különösen az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés szövegéből - kitűnik, hogy emberi fogyasztásra alkalmas és élelmiszer-készítményként forgalmazott termékről van szó.

15 2006. január 23-án a Pärlitigu ezen árut Észtországba importálta az I-5446. sz. vámáru-nyilatkozattal, amelyben azt a 05119110 KN-kód alá tartozó halhulladékként jelölte meg, amely után nem kell vámot fizetni. Ugyanezen a napon a PMTK elfogadta e vámáru-nyilatkozatot és az említett árut szabad forgalomba bocsátotta. Ekkor a Pärlitigu hozzáadottérték-adó címén 15370 észt koronát fizetett.

16 2006. január 25-én a Pärlitigu ugyanezen árut továbbértékesítette az Alkfish OÜ részére 8,47 észt korona kilónkénti áron.

17 2006. március 23-án a PMTK utólagos ellenőrzéseket végző munkatársa mintát vett az Alkfish OÜ raktárában található szóban forgó áruból, annak ellenőrzése végett, hogy a behozatali vámáru-nyilatkozaton helyes KN-kódot jelöltek-e meg. E minta elemzése arra a megállapításra vezetett, hogy az áru emberi fogyasztásra alkalmas.

18 E megállapításra tekintettel a PMTK a 03032200 KN-kód és a 0303220015 TARIC-kód alá sorolta be az említett árut. A PMTK 2007. március 30-án kibocsátotta a 12-5/177. sz. adómegállapításról szóló határozatot, amelyben többek között felszámította a 85/2006 rendelet szerinti dömpingellenes vámot is.

19 2007. április 11-én a Pärlitigu a Tallinna Halduskohus (tallini közigazgatási bíróság) előtt megtámadta e határozatot kérve egyfelől az említett határozat megsemmisítését, és másfelől ideiglenes intézkedésként végrehajtásának felfüggesztését.

20 E körülményekre tekintettel a Tallinna Halduskohus úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"[1)] Úgy kell-e értelmezni a [KN-t], hogy a tenyésztett atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) filézése során nyert, élelmezési célra alkalmas és szokásosan élelmiszerként értékesített fagyasztott hátgerincet (gerincek halhússal)

a) a 05119110 vámtarifaalszám (»Halhulladék«) vagy

b) a 0303220015 vámtarifaalszám (»más«»atlanti-óceáni lazac [Salmo salar]«»más« részei)

alá kell besorolni?

[2)] Ha az első kérdésre a b) pontnak megfelelő választ kell adni, úgy az [EK-Szerződés] 5. cikkében lefektetett arányosság elvének megsértése okán érvénytelen-e a [85/2006 rendelet] 1. cikkének (5) bekezdésében foglalt táblázat annyiban, amennyiben e táblázatban a fagyasztott lazachátgerincre megállapított minimumimportár magasabb, mint a »hal egészben«, valamint a »[hal] kibelezve fejjel« tekintetében megállapított minimumimportár?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

21 Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a tenyésztett atlanti-óceáni lazac filézése során nyert fagyasztott hátgerincet halhulladékként a KN 05119110 vámtarifaalszám alá kell-e besorolni, vagy atlanti-óceáni lazacként (Salmo salar) a KN 03032200 vámtarifaalszám és különösen a 0303220015 TARIC-kód alá.

22 A Pärlitigu álláspontja szerint a KN-t úgy kell értelmezni, hogy a vitatott árut a "halhulladék" elnevezésű KN 05119100 vámtarifaalszám alá kell besorolni, mivel ez az elnevezés megfelel az áru jellegének, és nincs olyan alszám, amely jobban leírná azt. Az észt kormány és az Európai Közösségek Bizottságának álláspontja szerint ezzel szemben az említett árut, mivel emberi fogyasztásra alkalmas, a KN 03032200 és különösen a TARIC 0303220015 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

23 Hangsúlyozni kell, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat. Úgy tűnik tehát, hogy a nemzeti bíróság mindenképpen kedvezőbb helyzetben van ennek elvégzéséhez (a C-260/00-C-263/00. sz., Lohmann és Medi Bayreuth egyesített ügyekben 2002. november 7-én hozott ítélet [EBHT 2002., I-10045. o.] 26. pontja, valamint a C-500/04. sz. Proxxon-ügyben hozott ítélet [EBHT 2006., I-1545. o.] 23. pontja). Ugyanakkor a célból, hogy hasznos választ adhasson ez utóbbi kérdésére, a Bíróság a nemzeti bíróságokkal való együttműködés szellemében megadhat számára minden, általa szükségesnek ítélt iránymutatást (lásd különösen a C-49/07. sz. MOTOE-ügyben 2008. július 1-jén hozott ítélet [EBHT 2008., I-4863. o.] 30. pontját).

24 Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd különösen a C-396/02. sz. DFDS-ügyben 2004. szeptember 16-án hozott ítélet [EBHT 2004., I-8439. o.] 27. pontját, a C-495/03. sz. Intermodal Transports ügyben hozott ítélet [EBHT 2005., I-8151. o.] 47. pontját és a C-183/06. sz. RUMA-ügyben hozott ítélet [EBHT 2007., I-1559. o.] 27. pontját).

25 A jelen esetben meg kell állapítani, hogy az alapeljárás tárgyát képező áru sem a KN szóban forgó vámtarifaszámainak szövegében, sem az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzéseiben nem szerepel kifejezetten. Az azonban megállapítható, hogy ezen áru a KN második részének "Élő állatok, állati eredetű termékek" című I. áruosztályába tartozik. Ezen áruosztály öt árucsoportra oszlik, amelyek között szerepel a "Halak és rákok, puhatestű és más gerinctelen víziállatok" elnevezésű 3. árucsoport és a "Másutt nem említett állati eredetű termékek" című 5. árucsoport. Ez utóbbinak a szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy az említett 5. árucsoport olyan termékeket tartalmaz, amelyek az említett áruosztály többi négy árucsoportjában szereplő egyetlen elnevezésnek sem feleltethetők meg. Másfelől az ugyanezen 5. árucsoporthoz fűzött 1. megjegyzés a) pontja értelmében nem tartozik ebbe az árucsoportba az élelmezési célra alkalmas termék az állati bél, a hólyag és gyomor, valamint az állati vér kivételével. E körülmények között meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyek alapján az alapeljárás tárgyát képező áru esetlegesen besorolható a KN második része 1. áruosztályának 3. árucsoportjába.

26 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint mind a Közös Vámtarifa árucsoportjait megelőző megjegyzések, mind a Vámegyüttműködési Tanács nómenklatúrájának magyarázó megjegyzései a Közös Vámtarifa egységes alkalmazása lényeges eszközeinek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (lásd a C-338/95. sz. Wiener SI ügyben 1997. november 20-án hozott ítélet [EBHT 1997., I-6495. o.] 11. pontját és a C-276/00. sz. Turbon Intarnational ügyben hozott ítélet [EBHT 2002., I-1389. o.] 22. pontját).

27 A jelen esetben a KN második része 1. áruosztályának 3. árucsoportjához fűzött 1. megjegyzés c) pontja értelmében nem tartozik ebbe az árucsoportba a fajtája vagy állapota miatt emberi fogyasztásra alkalmatlan hal. E megjegyzés szövegéből tehát kitűnik, hogy a döntő szempont annak eldöntésekor, hogy az alapeljárás tárgyát képező áru az említett 3. árucsoportba tartozik-e, az, hogy ez az áru emberi fogyasztásra alkalmas vagy alkalmatlan-e. E körülmények között a meghatározó kérdés az, hogy a vámkezeléskor a tenyésztett atlanti-óceáni lazac filézése során nyert fagyasztott hátgerincből álló áru alkalmas volt-e emberi fogyasztásra (lásd analógia útján a C-395/93. sz. Neckermann Versand ügyben 1994. augusztus 9-én hozott ítélet [EBHT 1994., I-4027. o.] 8. pontját és a C-14/05. sz. Anagram International ügyben hozott ítélet [EBHT 2006., I-6763. o.] 26. pontját), amelynek megállapítása a nemzeti bíróság feladata.

28 E tekintetben az alapeljárás felperese azzal érvel, hogy az említett áru kis értéke azt jelzi, hogy még ha az azt képező termék alkalmas is az emberi fogyasztásra bizonyos feltételek mellett, az nem tekinthető élelmiszernek. A KN második része 1. áruosztálya 3. árucsoportjának felépítése ugyanis olyan halakat takar, amelyeknek a részei vagy az azokból készült termékek egész halként vagy annak lényeges részeként még felhasználhatók. Márpedig a halhátgerinc e követelményeknek nem felel meg, mivel már nem rendelkezik azokkal a lényeges jellemzőkkel és tulajdonságokkal, amelyek - objektív alapon és gazdasági megfontolások alapján - lehetővé tennék az említett 3. árucsoportba tartozó valamelyik vámtarifaalszám alá történő besorolását.

29 Mindazonáltal, mivel a jelen ítélet 24. pontjában foglalt ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az alapeljárás tárgyát képező árut annak objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell besorolni figyelembe véve a KN második része 1. áruosztályának 3. árucsoportjába tartozó vámtarifaszámok és az ezen árucsoporthoz fűzött megjegyzések szövegét, nyilvánvaló, hogy ezen áru besorolásakor a meghatározó szempont annak emberi fogyasztásra alkalmas jellege, és nem annak értéke vagy mennyisége.

30 A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN-t úgy kell értelmezni, hogy a tenyésztett atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) filézése során nyert fagyasztott hátgerincet KN 03032200 kód alá kell besorolni, feltéve hogy az áru a vámkezeléskor emberi fogyasztásra alkalmas, amelynek megállapítása a nemzeti bíróság feladata.

A második kérdésről

31 Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az arányosság elvének megsértése miatt érvénytelen-e a 85/2006 rendelet 1. cikkének (5) bekezdése, mivel a fagyasztott lazachátgerincre magasabb minimumimportárat állapít meg, mint az egész halra és a kibelezett, fejjel rendelkező halra.

32 E rendelet végleges dömpingellenes vámot vet ki a Norvégiából származó tenyésztett lazacra, függetlenül attól, hogy filézett-e, vagy sem, akár friss, hűtött vagy fagyasztott, ha az a "Más (kibelezve fej nélkül is), frissen, hűtve vagy fagyasztva" elnevezésű 0303220015 TARIC-kód alá tartozó árunak minősül, amely kód alá az alapeljárás tárgyát képező árukat a PMTK által kibocsátott 12-5/177. sz. adómegállapításról szóló határozat szerint be kell sorolni. Az említett rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében előírja, hogy a végleges dömpingellenes vám összege az ugyanezen cikk (5) bekezdésében meghatározott minimumimportár, valamint a közösségi határparitáson számított vám előtti nettó ár közötti különbség, amennyiben ez utóbbi alacsonyabb az előzőnél. A 0303220015 TARIC-kód alá tartozó áruk esetében az említett (5) bekezdésben szereplő táblázat 3,49 euró kilónkénti minimumimportárat határoz meg, amely ténylegesen magasabb az egész halra és a kibelezett, fejjel rendelkező halra előírt 2,80, illetőleg 3,11 euró kilónkénti árnál.

33 A 85/2006 rendelet hatályát utóbb a 2009. április 16-án hatályba lépett 319/2009 rendelet pontosította.

34 Ez utóbbi rendelet (5)-(7) preambulumbekezdéséből következik, hogy a Bizottság - a jelen előzetes döntéshozatali eljárás keretében feltett második kérdésre tekintettel - a Norvégiából származó tenyésztett lazacra alkalmazandó dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát kezdeményezte, amelyet a termékkör vizsgálatára korlátozott. Helyénvalónak ítélte a Bizottság annak megvizsgálását, hogy a fagyasztott lazacgerinc a 85/2006 rendelet hatálya alá tartozó termékek fogalmába tartozik-e, és különösen a - többek között a 0303220015 TARIC-kódnak megfelelő - "Más (kibelezve fej nélkül is), frissen, hűtve vagy fagyasztva" elnevezés alá tartozó termékek közé sorolható-e.

35 E vizsgálat arra a megállapításra vezetett, hogy a lazacgerinc és a 85/2006 rendelet 1. cikkében meghatározott tenyésztett lazac két különböző termék, mivel azok egymással nem helyettesíthetők, és a közösségi piacon egymással nem versenyeznek. Következésképpen e rendelet - 319/2009 rendelettel módosított változata - 1. cikkének (1) bekezdése ezentúl előírja, hogy a halászati ágazat ehető melléktermékének számító és az ex 03021200, ex 03031100, ex 03031900 és ex 03032200 KN-kód alá tartozó, hússal részben fedett halcsontból álló lazacgerinc nem tartozik a 85/2006 rendeletben előírt végleges dömpingellenes vám hatálya alá, amennyiben a gerinchez tapadó hús súlya nem több, mint a gerinc súlyának 40%-a.

36 Másfelől a 319/2009 rendelet 3. cikke előírja, hogy ez utóbbi visszaható hatállyal 2006. január 21-től alkalmazandó. Következésképpen 2. cikke előírja, hogy a 85/2006 rendelet eredeti változata 1. cikkének (1) bekezdése alapján megfizetett vagy elkönyvelt végleges dömpingellenes vámokat, valamint a 319/2009 rendelettel módosított 85/2006 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó áruk után véglegesen beszedett ideiglenes dömpingellenes vámokat vissza kell fizetni, vagy el kell engedni.

37 Meg kell állapítani, hogy a 85/2006 rendelet 319/2009 rendelettel történt visszaható hatályú módosítása okafogyottá tette azt, hogy az alapügy megoldása érdekében a Bíróság választ adjon a kérdést előterjesztő bíróság által feltett második kérdésre.

38 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből ugyanis kitűnik, hogy e bíróság rendelkezik a felperes által előterjesztett olyan bizonyítékokkal, amelyek igazolják, hogy az alapeljárás tárgyát képező áruban a lazacgerinchez tapadó hús súlya nem haladja meg a gerinc súlyának 24%-át, ami pontosan arra vezette e bíróságot, hogy a 85/2006 rendelet értelmében ezen árura alkalmazandó dömpingellenes vámnak az arányosság elvével való összeegyeztethetőségét vizsgálja.

39 Tekintettel e bizonyított ténybeli adatra, megállapítható, hogy a 319/2009 rendelet értelmében az említett áru vonatkozásában a 85/2006 rendeletben megállapított dömpingellenes vámot sohasem kellett alkalmazni.

40 E körülmények között a második kérdésre nem kell válaszolni.

A költségekről

41 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek az említett felek költségeinek kivételével nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

A 2005. október 27-i 1719/2005/EK bizottsági rendelettel módosított, a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúrát úgy kell értelmezni, hogy a tenyésztett atlanti-óceáni lazac (Salmo salar) filézése során nyert fagyasztott hátgerincet a KN 03032200 kód alá kell besorolni, feltéve hogy az áru a vámkezeléskor emberi fogyasztásra alkalmas, amelynek megállapítása a nemzeti bíróság feladata.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: észt.