ÍH 2010.12 A NYOMOZÁSI BÍRÓ ELJÁRÁSA

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék KB.138/2002/17., Miskolci Törvényszék B.1725/2005/515., Debreceni Ítélőtábla Bf.357/2009/28. (ÍH 2010.2, ÍH 2010.9, *ÍH 2010.12*)

***********

A megyei bíróság egyesbírája nem nyomozási bíró, így a büntetőeljárás nyomozási szakaszában történt eljárása sem eredményezi a büntetőügy érdemi elbírálásból történő kizárását a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontjára hivatkozással, de más kizárási ok sem valósul meg [Be. 21. § (3) bekezdés a) pont, Be. 12. § (4) bekezdés, Be. 207. § (1) bekezdés, Be. 208. § (1) bekezdés].

A több vádlottas büntetőügy több milliárd forint értékre, folytatólagosan elkövetett jövedéki orgazdaság bűntette miatt volt folyamatban, melyet a vádlottak egy része bűnszervezetben valósított meg. A jogerősen megállapított tényállás szerint a bűnözői csoportban N. L. VIII. r. vádlott irányítói szerepet betöltve a szervezet kiépülése idejében annak teljes anyagi fedezetét biztosította. Zs. A. I. r., M. P. V. r. és R. Á. VI. r. vádlottak fuvarokat szervezve juttatták el a külföldi célállomásra a Magyar Köztársaság területén keresztül az adózatlan cigarettát, hol együttműködve, hol külön-külön akként, hogy Zs. A. I. r. és R. A. VI. r. vádlottak ismeretségi-rokonsági körébe tartozó személyek közreműködését vették igénybe. A közreműködő, az ügyben terheltként szereplő személyek közül egyesek sofőrként, mások legális, vagy fantom cégek vezetőiként, üzemeltetőiként kerültek kapcsolatba a szervezettel. M.P. V. r. vádlott szervező, koordináló munkájával segítette a szállítmányozást, részben a pénzváltást, részben nyelvtudását kihasználva külföldi raktárak felkutatását intézve. Az I. r., V. r., és VI. r. vádlottak 2003 első negyedévétől kezdve saját anyagi forrásból is szállítmányoztak adójegy nélküli cigarettát kisebb, majd fokozódóan bővülő tételekben. A lebukással történő anyagi veszteség lehetőségét úgy csökkentették, hogy a magyar határon több fuvarral vitték át a később továbbszállításra kerülő cigarettát. A szervezet működéséhez tartozott, hogy a telefonos kommunikációnak olyan módját alakították ki és gyakorolták, ami közöttük lévő nagyfokú szervezettségre utalt. Az információátadás során így igyekeztek elfedni közlendőiket, hogy a nem beavatottak azt ne értsék.

A bűnösséget végül azonos bűncselekményben, azonban a vádhoz képest jóval szűkebb körben, néhány tízmillió forint elkövetési értékben állapította meg a bíróság a folytatólagosság törvényi egységéből a vád tárgyává tett cselekmények jelenős részét kirekesztve. Zs. A. I. r., M. P. V. r., R. Á. VI., N. L. VIII. r. terheltek tettesként, társtettesként, míg az ügyben szereplő más személyek nagyobb részt a részesi magatartásuk miatt bűnsegédként kerültek felelősségre vonásra. U. E. IX. r., V. B. XVI., T. Gy. XVII. r., V. T. XIX. r., M. N. J. XXVI. r. vádlottat az elsőfokú bíróság, míg XIII. r. Cs. P. vádlottat a másodfokon eljáró ítélőtábla mentette fel jogerősen bizonyítottság hiánya miatt.

A megyei bíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak terhére részbeni megalapozatlanság és téves minősítés miatti súlyosítás végett.

R. Á. VI. r. vádlott és védője elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Abszolút hatályon kívül helyezési okként megjelölte azt, hogy az I. fokon eljárt megyei bíróság tanácsának elnöke a nyomozás során nyomozási bíróként járt el Zs. A. I. r., M. B. II. r. és M. P. V. r. vádlottak mellett R. Á. VI. r. vádlott előzetes letartóztatásának meghosszabbításakor.

Ugyanígy érvelt a VIII. r. vádlott és védője, azaz úgyszintén abszolút hatályon kívül helyezési okot látott abban, hogy a tanács elnöke a Be. 131. § (1) bekezdése szerint eljárt bíró volt a nyomozás során, akire a nyomozási bíróra irányadó szabályok vonatkoztak. A tanács elnöke ezért a jelen büntetőügy perbírója nem lehetett volna a Be. 21. § (3) bekezdése alapján, ami a Be. 373. § (1) bekezdés II/b pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési ok.

A fellebbviteli főügyészség az abszolút hatályon kívül helyezési okra irányuló védelmi hivatkozásokat tévesnek tartotta. A főügyészség álláspontja szerint nem valósult meg a Be. 21. § (3) bekezdésében foglalt kizárási ok.