T/5281. számú törvényjavaslat indokolással - A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről
2012. évi CXXXIV. törvény
Az Országgyűlés
- elsősorban annak érdekében, hogy Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, mely kiemelt közegészségügyi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása;
- annak érdekében, hogy a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon;
- annak érdekében, hogy a fiatalkorúak fokozottabb védelmét hívatott cél eléréséhez szükséges lépéseket az állam a leghatékonyabban végre tudja hajtani;
- továbbá annak érdekében, hogy a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen; a kiskereskedelmi tevékenység megfeleljen a hatályos európai közösségi jogszabályoknak az Országgyűlés a dohánytermék-kiskereskedelem állami monopóliummá tételéről és az annak gyakorlásával kapcsolatos feladatokról, az engedély nélküli dohánytermék-kiskereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzéséről, és az e tevékenységekből származó bevételek közcélra fordításáról a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
Általános és értelmező rendelkezések
1. cím
Alapvető rendelkezések
1. § (1) Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólag e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.
(2) A dohánytermék-kiskereskedelem folytatásakor mindenkor arra kell törekedni, hogy dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon történjék, illetve dohánytermék a fiatalkorúak számára ne legyen hozzáférhető.
2. § Dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, melynek gyakorlását az állam a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: "Ktv."), és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.
2. cím
Értelmező rendelkezések
3. § E törvény alkalmazásában
1. dohánytermék(ek): cigaretta, szivar, szivarka, pipadohány és más fogyasztási dohány, vagy egyéb, külön jogszabály szerint dohányzásra szánt, dohány alapanyagú termék;
2. dohányterméket kiegészítő termék: olyan áru, amely a dohánytermék fogyasztását közvetlen módon elősegítik, így különösen cigarettahüvely, cigarettapapír, gyújtóeszköz, pipa, dohánylevéltöltő;
3. dohánytermékek kiskereskedelme (a továbbiakban: dohánytermék-kiskereskedelem): üzletszerű gazdasági tevékenység keretében dohánytermék forgalmazása, értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a fogyasztók részére, ideértve a vendéglátást is; ide nem értve ugyanakkor a dohánytermék gyártója, importálója, illetve a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint meghatározott jövedéki engedélyes kereskedő, továbbá a dohánytermék-kiskereskedő közötti szerződéses jogviszonyokat;
4. dohánytermék-kiskereskedő: az a jogosult, aki koncessziós szerződés alapján a dohánytermékek kiskereskedelmét e törvény rendelkezéseinek megfelelően végezheti;
5. elkülönített hely: az üzletben fenntartott olyan, térben leválasztott helyiségrész, amely a dohányterméknek az üzletben kötött egyéb jogügyletektől elkülönített módon történő értékesítését teszi lehetővé úgy, hogy a dohánytermék az üzletben megforduló fiatalkorú számára sem a dohánytermék fogyasztó számára történő értékesítésekor, sem azt megelőzően, illetve az követően ne legyen látható;
6. fiatalkorú: minden természetes személy, aki a 18. életévét nem töltötte be;
7. fogyasztó: minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját, vagy más nevében jár el, illetve más természetes, vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet képvisel;
8. dohánybolt: olyan, négy fallal körülvett, nem mozgó (és részekre bontás nélkül nem is mozgatható) üzlethelyiség, amelyben kizárólag dohánytermék, illetve dohányterméket kiegészítő termék, vagy jogszabály által meghatározott termék forgalmazható, és amely üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék nem látható, csak az üzlethelyiségbe belépve;
9. üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.
II. fejezet
A dohánytermék-kiskereskedelemmel kapcsolatos alapvető állami feladatok
1. cím
A miniszter jogai és feladatai
4. § (1) A költségvetési és adóügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szervezésének szakmai irányítását, melynek során mindenkor - e törvény alapvető céljának - a fiatalkorúak védelmének elsődlegessége alapján kell tevékenykednie.
(2) A dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására a miniszter kizárólagos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapíthat, melynek részvénye forgalomképtelen.
5. § Az állam nevében a dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére a miniszter jogosult.
2. cím
A nyilvános pályázat
6. § (1) Az állam a dohánytermék-kiskereskedelem átengedésére nyilvános pályázatot ír ki.
(2) A pályázatokat úgy kell kiírni, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység minden magyarországi településen folytatható legyen azzal, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet olyan településen, ahol az állandó lakosok száma a
a) kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy,
b) kétezer főt meghaladja, minden kétezer fő lakos után legfeljebb egy jogosult végezhesse.
(3) A fentiektől eltérően, ha egy város - e törvény elfogadásának napján - kerülettel is rendelkezik, úgy a (2) bekezdés alkalmazásakor településen a város kerületét kell érteni.
(4) Minden egyes dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedésére külön nyilvános pályázatot kell kiírni.
7. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi koncesszió nyilvános pályázatára a Ktv-ben előírt szabályokat az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetve a pályázat szerinti településre illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal honlapján is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább hatvan nappal megelőzően.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a pályázat elbírálásának szempontjait, melynek során a szempontok között érvényt kell szerezni annak a követelménynek is, hogy előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki
a) csökkent munkaképességű,
b) legalább 3 hónapja igazoltan munkanélküli,
c) szülési szabadságról vagy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról munkába visszatérni kívánó,
d) a fenti a)-c) pontokban írtaknak megfelelő személyt foglalkoztat, vagy ilyen személlyel tagsági jogviszonyban áll.
(4) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a koncesszió átengedésének időtartama legalább húsz, legfeljebb harminc év legyen. A miniszter a dohánytermék-kiskereskedő kérelmére, külön pályázat kiírása nélkül a koncessziós szerződést egy alkalommal - eredeti időtartamának legfeljebb felével - meghosszabbíthatja.
(5) A pályázat alapján elnyert koncesszió földrajzi-közigazgatási egysége mindenkor megegyezik az adott település közigazgatási határai által behatárolt területtel; a 6. § (3) bekezdés esetében a kerület közigazgatási határai által behatárolt területtel. A koncessziós tevékenység ezen közigazgatási egységen belül - e törvény és az egyéb jogszabályok által lehetővé tett módon - bárhol folytatható.
(6) A pályázati kiírásnak mindenképpen tartalmaznia kell továbbá,
a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység gyakorlásához szükséges gazdasági követelményeket, jogi, személyi és tárgyi feltételeket,
b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel összefüggő azon tevékenységek felsorolását, amelyek a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység mellett gyakorolhatók,
c) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét,
d) a kiíró által szükségesnek ítélt minden további követelményt, szempontot és információt.
8. § (1) A miniszter a pályázat nyertesével köti meg a koncessziós szerződést a pályázat eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.
(2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról, illetőleg az ellentételezésről a koncessziós szerződésben rendelkezni kell. A koncessziós díjat évente két részletben (a tárgyév április 1. és október 1. napjáig) meg kell fizetni, annak éves összege - az előző évben fizetendő összeghez képest - minimum a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott fogyasztóiáremelkedés mértékével változik.
(3) Egy személlyel egy időpontban legfeljebb kilenc megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban.
9. § (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőző 6 hónappal a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságra vonatkozó új pályázatot ki kell írni.
(2) Ha a koncessziós szerződés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szűnt meg, abban az esetben az új pályázatot a koncessziós szerződés megszűnését követő 45 napon belül ki kell írni.
10. § (1) Ha a nyilvános pályázat eredménytelen lesz, abban az esetben a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam, az általa alapított zártkörűen működő részvénytársaság útján akként is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig, hogy az ellátást saját maga vagy az általa - a hatályos jogszabályoknak megfelelően kiválasztott - szolgáltató útján biztosítja.
(2) A pályázat eredménytelensége esetén legkésőbb az eredménytelenség kihirdetését követő 6 hónapon belül új pályázatot kell kiírni és annak eredményéről a határidőn belül határozni is kell.
11. § A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos pályázati eljárásra vonatkozó - törvényben nem szabályozott - részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
III. fejezet
A dohánytermék-kiskereskedelem folytatása
1. cím
A dohánytermékek értékesítési helye
12 § (1) Ha e törvény kivételt nem tesz, dohánytermék-kiskereskedelem kizárólag dohányboltban folytatható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően dohánytermék-kiskereskedelem más üzletben is folytatható,
a) ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az állam az e törvény 10. § (1) bekezdésében foglalt esetben maga gyakorolja, vagy
b) az olyan településen, amelyen az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg feltéve, hogy az üzlet egyébként megfelel a dohánytermékek értékesítésére vonatkozó egyéb jogszabályi előírásoknak.
13 § (1) A dohánybolt külső felületén mindössze a következőket lehet és kell jól láthatóan megjeleníteni:
a) "Dohánybolt" felirat;
b) olyan kör alakú jelzés, melynek átmérője legalább 40 centiméter, és amelyen fehér alapon fekete nyomtatással megjelenítésre kerül a következő szám: "18", azzal, hogy a kör alakú jelzés külső kerületén legalább egy 4 cm vastagságú külső, piros gyűrű látszik (a továbbiakban: "kör alakú jelzés");
c) a dohánybolt nyitva tartására és üzemeltetőjére vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok.
(2) A dohánybolt külső felületén semmilyen olyan kép, látvány nem jeleníthető meg, amely dohánytermékre, dohányzásra utal.
(3) Abban az esetben, ha a dohánytermék-kiskereskedelmet e törvény a dohánybolton kívül is lehetővé teszi, úgy az ilyen üzletben a dohánytermékek értékesítését csak elkülönített helyen lehet folytatni. Ilyen esetben a 13. § (1) a) és b) pontjaiban előírtakat az elkülönített helyen kell jól láthatóan megjeleníteni.
2. cím
A dohánytermék-kiskereskedelemre való jogosultság
14. § (1) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az Európai Unió területén székhellyel rendelkező egyéni vállalkozó, közkereseti társaság vagy betéti társaság folytathat.
(2) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásához a dohánytermékek jövedéki ügyében hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság (a továbbiakban: vámhatóság) engedélye szükséges.
(3) A vámhatóság az engedélyt annak adja ki, aki a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel és így a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekkel rendelkezik, továbbá - a 10. §-ban foglaltak kivételével - az e törvény II. fejezetében írt nyilvános koncessziós pályázaton őt a kiíró nyertesnek nyilvánította.
(4) Dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet 18 éven aluli személy nem folytathat.
(5) Nem adható meg az engedély, ha
a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a kérelmezővel szemben az illetékes hatóság jogerősen 1 millió forintot meghaladó vám- vagy adóbírságot vagy 500 ezer forintot meghaladó mulasztási bírságot szabott ki,
b) a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül a kérelmezőnek 30 napon túli lejáratú köztartozása vagy adótartozása van, illetve ilyen köztartozása vagy adótartozása volt,
c) a kérelmező a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(6) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedély kizárólag az engedélyben meghatározott jogosultra, az ott meghatározott időtartamra, az abban foglalt feltételekkel és az engedélyben meghatározott dohányboltra vagy üzletre (elkülönített helyre) vonatkozik. Az engedély - ha a törvény másként nem rendelkezik - másra át nem ruházható. Ha az engedély jogosultja a dohánytermékek értékesítésére munkavállalót (megbízottat) alkalmaz, akkor biztosítania kell és felel azért, hogy a munkavállaló (megbízott) az engedélyben foglaltaknak megfelelően jár el.
(7) Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény változásáról a vámhatóságot tizenöt napon belül köteles értesíteni.
(8) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet egyéni vállalkozó végzi, úgy annak örököse, erre irányuló igénye esetén - feltéve, hogy a jogszabályban írt egyéb feltételeknek megfelel, és maga is egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, illetve az erre irányuló kérelmét benyújtotta - a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté válik. Több örökös esetén további feltétel, hogy az örökösök a jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről előzetes írásbeli megállapodást kössenek, és az állam felé a kötelezettségek teljesítésére egyetemleges felelősséget vállaljanak. A tevékenység folytatására vonatkozó igényt az egyéni vállalkozó halálát követő 30 napon belül be kell jelenteni a vámhatósághoz, mely esetben a koncessziós szerződés hatálya fennmarad.
15. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és új koncessziós pályázatot kell kiírni:
a) a koncessziós szerződés megszűnésével,
b) ha e törvény másként nem rendelkezik, az egyéni vállalkozó halálát követő 30 nap elteltével;
c) a betéti társaság, vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésével;
d) ha a koncessziós szerződés aláírása a pályázat nyertesének felróható okból a pályázat eredményhirdetését követő legkésőbb 90 napon belül nem történik meg;
e) ha a koncesszió jogosultja nem kezdi meg tevékenységét a koncessziós szerződés aláírásától számított hat hónapon belül.
(2) Ha a vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyt visszavonja, az csak akkor szünteti meg a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultságot, ha a koncesszió jogosultja a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül nem kap újabb vámhatósági engedélyt.
3. cím
A dohánytermékek értékesítési módja
16. § (1) A dohánytermék-kiskereskedő a fogyasztó kérdésére köteles a dohányzás ártalmairól az alapvető tényekre vonatkozó felvilágosítást adni.
(2) A dohánytermék-kiskereskedő köteles a külön jogszabályban írt nyilvántartás-vezetési kötelezettségének eleget tenni.
(3) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék gyártójától, importálójától, vagy a Jöt-ben meghatározott bejegyzett kereskedőtől közvetve vagy közvetlenül ajándékot, nem dohánytermékre vonatkozó árengedményt, kedvezményt, vagy egyébként más juttatást nem fogadhat el, ide nem értve a szokásos kereskedelmi árrés biztosítását a dohánytermék-kiskereskedő részére.
(4) A dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék gyártójával, importálójával vagy a Jöt-ben meghatározott bejegyzett kereskedővel kizárólagos értékesítési szerződést az adott gyártó, importáló vagy a Jöt-ben meghatározott bejegyzett kereskedő termékeinek forgalmazására nem köthet és olyan helyzetet sem teremthet, amely a dohánytermék értékesítési helyén egyes gyártók, importálók, vagy a Jöt-ben meghatározott bejegyzett kereskedők termékeinek értékesítését - a többi piaci szereplő rovására súlyosan hátrányosan - lényeges mértékben előnyben részesíti.
(5) A dohánytermék gyártója, importálója vagy a Jöt-ben meghatározott jövedéki engedélyes kereskedő köteles a dohánytermék-kiskereskedők számára általános szerződési feltételeket biztosítani a dohánytermékek beszerzésére (megvásárlására), mely szerződéses feltételeket mindenkor hatályos állapotukban a vámhatóságnál egy példányban letétbe kell helyezni. Az általános szerződési feltételek változását megelőző legalább 30 nappal a vámhatóságot írásban, az új egységes szerkezetű általános szerződési feltételek megküldésével értesíteni kell. Az általános szerződési feltételeknek az ügyletkötéshez szükséges minden lényeges kérdésről rendelkezniük kell.
(6) A dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohányboltban, illetve az elkülönített helyen a Magyarország területén gyártott dohánytermékeket készleten tartani és forgalmazni akkor, ha
a) részére ilyen terméket megvásárlásra felkínálnak, és
b) a beszerzésnek az (5) bekezdésben meghatározott szerződéses feltételei összességében nem kedvezőtlenebbek, mint más hasonló - a dohánytermék-kiskereskedő által forgalmazott, vagy forgalmazni szándékozott - dohánytermékek közül legalább az egyiknek a beszerzési feltételei.
4. cím
A fiatalkorúak különös védelme
17. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása során különös gondossággal kell törekedni arra, hogy fiatalkorú dohánytermékhez ne juthasson. Ennek értelmében a dohánytermék értékesítésének helyén a dohánytermék-kiskereskedő jogosult a fogyasztók életkorát hitelt-érdemlően ellenőrizni.
(2) Amennyiben annak gyanúja merül fel, hogy a dohányboltba, vagy az elkülönített helyre fiatalkorú lépett be, a dohánytermék-kiskereskedő köteles a fogyasztót életkora hitelt érdemlő igazolására felhívni.
(3) Amennyiben a fogyasztó az életkorát a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem igazolja, vagy az igazoltatás során fény derül arra, hogy a fogyasztó fiatalkorú, részére dohánytermék nem értékesíthető, és azonnal fel kell szólítani őt arra, hogy a dohánytermék értékesítési helyét hagyja el.
(4) Ameddig a (3) bekezdés rendelkezései szerint felhívott fogyasztó a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítés nem folytatható még az arra jogosult fogyasztó részére sem.
(5) A dohánytermék-kiskereskedővel szemben az e §-ban szabályozott rendelkezések be nem tartásáért a vámhatóság bírságot szabhat ki. Abban az esetben, ha a (3) bekezdés rendelkezései szerint felhívott fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.
IV. fejezet
A dohánytermék-kiskereskedelem felügyelete és ellenőrzése
18. § A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete.
19. § (1) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerint jár el azzal, hogy újrafelvételi eljárásnak, valamint fizetési kedvezmény engedélyezésének nincs helye. A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló jogszabályok az irányadóak azzal, hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye.
(2) A vámhatóság dohánytermék-kiskereskedelemi ügyben hozott határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - fellebbezésnek nincs helye. A bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az vámhatóság vezetője bírálja el. A dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(3) A vámhatóság a kérelem elbírálásához előírhatja a kérelem egyes adatainak részletezését, kiegészítését. Hiányosan benyújtott kérelem esetén, annak beérkezésétől számított 15 napon belül a vámhatóság intézkedik a hiánypótlási felhívás kibocsátásáról.
20. § (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának engedélyezése iránti kérelem elbírálásáról, a kérelemnek a vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napon belül dönt. E törvény hatálya alá tartozó hatósági engedélyezési, ellenőrzési és bírságolási eljárások megindítása az ügyfél erről szóló értesítésének mellőzésével történik. A határozott időtartamra szóló engedély lejárati időpontja előtt ugyanarra a tevékenységre vonatkozó új engedélykérelem legkorábban az engedély lejárata előtt 100 nappal nyújtható be.
(2) A vámhatóság a törvényben felsorolt feladatai ellátása érdekében jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, továbbá a közigazgatási hatósági eljárásban ügyfél személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. A vámhatóság az eljárásban olyan személyes adatokat kezelhet, amelyek a feladatai ellátása céljából elengedhetetlenek.
21. § (1) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezéséért, a vámhatóság által végzett egyes igazgatási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az engedély iránti kérelemre indult eljárásokban az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az igazgatási-szolgáltatási díjat nem kell visszatéríteni.
22. § (1) A vámhatóság vezetője és helyettesei, valamint dohánytermék-kiskereskedelem tárgyában felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem végezhetnek.
(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak nem vehetnek részt olyan ügy elbírálásában, amelyben ők vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk érdekelt.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltak munkaviszonyának a vámhatóságnál történő megszűnését követő két évig dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak.
23. § (1) A vámhatóság az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató személyt a (2) bekezdésekben foglaltak szerinti esetekben az ott írt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.
(2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedővel szemben 200 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedő
a) az engedélyben foglaltaktól eltér, vagy jelen törvény rendelkezéseit megsérti,
b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
c) a számára előírt nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak nem tesz eleget, vagy hamis adatot tüntet fel.
(3) Ha valaki az e törvényben foglaltak ellenére koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül folytat dohányáru üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenységet, úgy őt a vámhatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja.
(4) Nem lehet bírságot kiszabni a mulasztásnak vagy a kötelezettségszegésnek a vámhatóság tudomására jutásától számított hat hónapon túl.
(5) A bírság együttesen, illetve a 24. § foglalt intézkedés mellett is kiszabható.
24. § (1) A vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja, ha
a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedélykérelem elutasításának lett volna helye;
b) a dohánytermék-kiskereskedő 1 éven belül legalább három különböző alkalommal a dohánytermék-kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályokat megsértette, mely jogsértés tényéről a vámhatóság határozatot hozott;
c) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság hatósági intézkedése ellenére a jogszabálysértő állapotot nem szünteti meg;
d) a dohánytermék-kiskereskedő a vámhatóság felhívása ellenére sem közli a tevékenységével összefüggő adatokat;
e) a dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet az engedély kézhezvételétől számított 90 napon belül nem kezdi meg, továbbá ha a tevékenységet engedély nélkül szünetelteti;
e) dohánytermék-kiskereskedő a dohánytermék gyártójától, importálójától vagy a Jöt-ben meghatározott jövedéki engedélyes kereskedőtől közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást fogad el.
(2) Amennyiben a dohánytermék gyártója, importálója, vagy a Jöt-ben meghatározott jövedéki engedélyes kereskedő közvetve, vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek, úgy az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót vámhatóság a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 47/C. §-ában meghatározott mértékű bírsággal sújthatja.
V. fejezet
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
25. § (1) E törvény- a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. január 1-én lép hatályba.
(2) E törvény 6-11. §-ai, a 26. § (1)-(2) bekezdése, valamint a 27. § a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
VI. fejezet
Záró rendelkezések
26. § (1) A Ktv. 1. § (1) bekezdése a következő o) alponttal egészül ki:
"o) dohánytermékek kiskereskedelme".
(2) A Ktv. 29. §-a új (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó részletes szabályokat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló külön ágazati törvény határozza meg."
(3) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 19. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglalt tilalmat
a) a kizárólag a dohánytermék forgalmazóinak szóló szakmai célú reklámra,
b) arra a sajtótermékre, amelyet nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: az Európai Gazdasági Térség államai) területén nyomtattak és adtak ki, és elsődlegesen nem az Európai Gazdasági Térség államainak területén való forgalmazásra állítottak elő."
(4) Hatályát veszti a Grtv. 19. § (5) és (6) bekezdése.
(5) Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: "Ndtv") 5. § (5) bekezdése.
27. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos koncessziós eljárásra vonatkozó,
b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység biztonságos, szakszerű lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és gazdasági feltételekre vonatkozó,
c) a dohánytermék-kiskereskedő által vezetendő nyilvántartásokra vonatkozó,
d) a vámhatóság által nyújtott szolgáltatások, az eljárások igénybevételéért fizetendő díjak körét és mértékét, illetve a megfizetésének rendjével kapcsolatos,
e) a dohányboltokban forgalomba hozható termékekre vonatkozó,
részletes szabályokat jogszabályban határozza meg.
Indokolás
Általános indokolás
Ma már köztudomású az a tény, hogy a dohányzás súlyosan negatív, akár végzetes hatással is lehet az emberi szervezetre.
A törvényjavaslat előterjesztőjének meggyőződése, hogy minden ember szabad akarata, illetve akaratereje szerint dönt arról, hogy dohányzik-e avagy sem; mégis - még a dohányzók körében is - elfogadott tény az, hogy a fiatalkorúak védelme különös hangsúlyt érdemel; hiszen náluk valóban nemcsak a szabad belátás, de a dohánytermékekhez való hozzáférhetőség, a körülmények, a környezet stb. is szerepet játszhat abban, hogy dohányoznak-e avagy sem. Fontos, hogy a már dohányzó népességnek mindenkor legyen segítsége a "leszokáshoz", de még fontosabb népegészségügyi cél az, hogy a fiatalok dohányzásra szokását megelőzzük.
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI), illetve más civil és nemzetközi szervezetek is folyamatos ismeretterjesztő és prevenciós tevékenységet végeznek annak érdekében, hogy a felnőttkori és - különösen - a fiatalkori dohányzás visszaszoruljon. A nyilvánosság számára is elérhetőek azok a legfrissebb (2008-as) adatok, amelyek széleskörű nemzetközi és hazai felmérések eredményeként világítanak rá arra, hogy a fiatalkorúak dohányzása a jövő generáció egészségére nézve ma is - sőt, egyre inkább - leselkedő veszély. Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - kiemelve két adatot: a 13-15 éves korosztály közel 60 %-a kipróbált már valamilyen dohányterméket, és a teljes korosztály közel 30 %-a jelenleg is dohányzik. Sajnos, az adatok a fiatalabb korosztályban sem biztatóbbak.
Ténykérdés az is, hogy a dohányzás, és különösen a fiatalkori dohányzás visszaszorítása egyetlen eszközzel nem lehetséges. Mind a jogalkotónak, mind pedig a különböző állami, társadalmi szervezeteknek a maguk eszközével kell segíteniük a közös, a gyermekeink egészségesebb életét előtérbe helyező célt. Ennek egyik eszköze a jelen törvényjavaslat.
A törvényjavaslat abból a tényből indul ki, hogy ma Magyarországon szinte "minden sarkon" hozzáférhetőek a dohánytermékek. Az is tény, hogy bár törvény tiltja azt, hogy dohánytermékkel a fiatalkorúakat kiszolgálják, ennek betartatása - a folyamatos és hangsúlyos állami (fogyasztóvédelmi) ellenőrzések ellenére is - nehézkes. A fiatalkorúak gyakorlatilag érdemi korlátozás nélkül hozzáférhetnek dohánytermékekhez; efelől a dohányzásra vonatkozó statisztikai adatok nem hagynak kétséget.
A javaslat ezért más eszközhöz nyúl: az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalná a dohánytermékek kiskereskedelmét. Ezzel először is elérhető lenne az, hogy a dohánytermékek hozzáférhetősége már önmagában korlátozott legyen - a kétezer főt meg nem haladót lakosságszámú településeken legfeljebb egy, e fölött - minden kétezer fő után - egy dohánybolt létrehozását engedné a törvény; más helyen dohányterméket nem lehetne forgalmazni. Másrészt, az állam - koncessziós szerződéssel - a dohánytermék kiskereskedelmét olyan személyek (elsősorban családi kisvállalkozások) számára engedné át, akik hosszú távon kívánnak megélni a dohánytermékek kiskereskedelméből, ezért súlyos bírságot, vagy a jogosultság/engedély elvesztését előreláthatólag nem kockáztatnák azzal, hogy a fiatalkorúakat dohánytermékkel kiszolgálják. Ezeket a követelményeket egyébként nemcsak a hatósági ellenőrzéssel, hanem - a koncessziós szerződés részeként - a polgári jog specifikus eszközeivel is ki lehet kényszeríteni.
A törvényjavaslat ugyanakkor gondol a dohányosok jogaira is, és biztosítja azt, hogy az ország minden településén legyen lehetőség - még ha szigorított feltételekkel is - dohánytermékekhez hozzájutni.
Részletes indokolás
Az 1-2. §-okhoz
Az új szabály egyrészt deklarálja, hogy dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólag a törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható; másrészt hangsúlyozza a törvény lényegi célját: a fiatalkorúak különös védelmét.
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel (a továbbiakban: "Ktv") összhangban szükséges annak kimondása is, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység.
Ugyanakkor, a törvényalkotó szándéka elsődlegesen az, hogy a tevékenységet az állam -koncessziós szerződéssel - átengedje; lehetőség szerint kis, családi vállalkozások számára. (Nem mellékesen - ennek munkahelyteremtő hatása is lesz.)
A 3. §-hoz
Az új szabály értelmezéséhez szükséges meghatározások más hatályos jogszabályok meghatározásainak alapul vételével - helyenként átvételével - igyekszik egyértelműen rögzíteni az alapfogalmakat, egyúttal törekedve arra, hogy csak indokolt esetben legyen eltérés a korábban más jogszabályokban azonos fogalmak kapcsán rögzített meghatározás-tartalmakhoz képest.
A 4-5. §-okhoz
Az új szabály - a Ktv. rendelkezéseivel összhangban - kijelöli a költségvetési és adóügyekért felelős minisztert az állami feladatok ellátására, valamint dohánytermék-kiskereskedelem átengedéséről szóló pályázat kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés megkötésére
Biztosítja annak lehetőségét is, hogy az állam - a miniszter útján - a dohánytermék-kiskereskedelem szervezésének előmozdítására zártkörű, kizárólag állami tulajdonban lévő részvénytársaságot alapíthasson, melynek részvénye forgalomképtelen. E szervezet garantálhatja az ellátás biztonságát akkor, ha a koncessziós jogokat az ország egyes területein - bármely okból, időlegesen - nem lehetne átengedni.
A 6. §-hoz
Az új szabály kötelezi az államot arra, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem átengedésére nyilvános pályázatot írjon ki, mégpedig úgy, hogy a tevékenység minden magyarországi településen folytatható legyen, és minden jogosultságra külön-külön pályázati kiírás szülessék. Ezzel elérhető az, hogy elsősorban az adott településen élők - és ne pl. kereskedelmi hálózatok - pályázhassanak, hiszen a "helyben élőket" főleg a helyi jogosultságok átengedése érdekli, de - az EU jogszabályaival összhangban - nem követelmény a "helyben lakás", vagy a települési székhely/telephely megléte. Meghatározza azt is, hogy legfeljebb hány jogosultságot lehet átengedni a magyarországi településeken: a kétezer főt meg nem haladó lakosságszám esetén településenként legfeljebb egy; kétezer fő feletti lakosságszám esetén pedig minden kétezer fő lakos után legfeljebb egy jogosultságot irányoz elő a szabályrendszer.
A 7. §-hoz
Az új szabály meghatározza mindazokat, a pályázati eljárással kapcsolatos részletes követelményeket is, amelyeknek törvényi szintű szabályozása indokolt - összhangban a Ktv. rendelkezéseivel.
Ezek közül kiemelendő, hogy annak érdekében, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem új megoldása a hátrányosabb helyzetű (munkanélküli, gyermekgondozásból visszatérő, csökkent munkaképességű) személyeknek a munka világába való visszatérését is segítse, - ráadásul kifejezetten perspektívát nyújtó, hosszú távú megoldásként - ezért a hátrányosabb helyzetű személyek indulása előnyben részesül.
A Ktv. rendelkezéseivel összhangban az új szabály meghatározza, hogy a koncesszió átengedésének minimális időtartama legalább húsz, legfeljebb harminc év; és rendelkezik a földrajzi-közigazgatási egységről, illetve a pályázati kiírás egyéb minimális tartalmi követelményeiről is.
A 8. §-hoz
A koncessziós szerződés alapvető feltételeit szintén rögzíteni szükséges. Garanciális szabály az állami bevételek szempontjából az, hogy a koncessziós díj fizetését meghatározott időpontban mindenképpen teljesíteni kell.
További fontos szabály az, hogy egy személlyel egy időpontban legfeljebb 9 kilenc megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban. Ezzel megakadályozható, hogy az állami monopóliumot nagyobb kereskedelmi hálózatok döntő mértékben átvegyék és elérhető, hogy valóban (helyi) kisvállalkozások végezzék a kiskereskedelmi tevékenységet.
A 9-11. §-okhoz
Az új szabály rögzíti a koncessziós szerződés lejártával, illetve az eredménytelen pályázattal kapcsolatos alapvető eljárási szabályokat.
Abban az esetben, ha egy nyilvános pályázat eredménytelen lesz, úgy a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam, az általa alapított zártkörű részvénytársaság útján akként is gyakorolhatja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig, hogy az ellátást saját maga, vagy az általa - a hatályos jogszabályoknak megfelelően kiválasztott - szolgáltató útján biztosítja.
Mindazokat a szabályokat, amelyeket nem szükséges törvénnyel szabályozni, a felhatalmazásnak megfelelően más, miniszteri rendeleti szintű szabályokban kell rögzíteni.
A 12. §-hoz
Az új szabály meghatározza a dohánytermékek értékesítési helyét: ez a jövőben - a törvényi kivételtől eltekintve - kizárólag a dohánybolt lehet.
Indokolt ugyanakkor azt a helyzetet is szabályozni, hogy ha nem lehetséges "külön" dohányboltot nyitni, mert pl. az adott területen nem jelentkezik senki a tevékenység folytatására, így a tevékenységet az állam maga látja el; illetve a kétezer főt meg nem haladó lakosságszámú településen ilyen dohánybolt fenntartása esetleg nem gazdaságos. Ilyen esetekben egy erre szolgáló elkülönített helyen (tipikusan pl. a helyi kiskereskedelmi egység jól leválasztott részén) lehet a dohánytermékeket értékesíteni.
A 13. §-hoz
Hangsúlyos eleme az új szabálynak a dohányboltok (elkülönített helyek) külső megjelenítésére vonatkozó rendelkezés. Ez egyrészt egyfajta egységes megjelenítést biztosít, másrészt nem lesz csalogató (sőt, kifejezetten tiltó lesz) a fiatalkorúak szempontjából.
A 14. §-hoz
Az új szabály meghatározza a dohánytermékek értékesítésére való jogosultság alapvető feltételeit. Deklarált cél, hogy olyan kisvállalkozások, akik személyesen is felelnek a tevékenységük megfelelő ellátásáért (egyéni vállalkozók, bt-k, kkt-k) végezzék a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet.
A pályázaton való sikeres szereplés és a koncessziós szerződés megkötése csak az egyik feltétel -ez az alapkövetelmény. Ezt követően a jogosultnak garantálnia kell azt, hogy a tevékenységét valóban a jogszabályokban előírt helyen és módon végezni tudja: ezért szükséges a vámhatósági engedély beszerzése is.
Az új szabály részletesen meghatározza azokat a követelményeket, amelyek a vámhatósági engedély kiadásának - vagy éppen megtagadásának - a feltételei.
Annak érdekében, hogy a családi vállalkozások valóban előnyben részesüljenek, az új szabály biztosítja azt, hogy ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet egyéni vállalkozó végzi, úgy annak örököse, erre irányuló igénye esetén - feltéve, hogy a jogszabályban írt egyéb feltételeknek megfelel, és maga is egyéni vállalkozói tevékenységet folytat, illetve az erre irányuló kérelmét benyújtotta - a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté válik. Több örökös esetén további feltétel, hogy az örökösök a jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről előzetes írásbeli megállapodást kössenek, és az állam felé a kötelezettségek teljesítésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.
A 15. §-hoz
A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság a törvényben meghatározott esetekben szűnik meg. Ugyanakkor, mivel a koncessziós jogosultság megszerzése és a tevékenység végzésének engedélyezése elkülönül egymástól (a koncessziós jogosultság mindenképpen szükséges ahhoz, hogy egyáltalán engedélyt kaphasson a kiskereskedő, a vámhatósági engedély nélkül viszont a tevékenységet nem is lehet végezni) ezért szükséges azt az esetet is szabályozni, hogy ha valaki -bár megszerezte a koncessziós jogosultságot - de elveszíti az engedélyét, akkor a koncessziós jogosultsága mikor szűnik meg (akkor, ha a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedését követő hat hónapon belül a jogosult nem kap újabb vámhatósági engedélyt).
A 16. §-hoz
Az új szabály hangsúlyt fektet a dohányosok egészséghez fűződő jogainak érvényesítésére is, és előírja azt, hogy a dohányzás ártalmairól megfelelő felvilágosítást kaphassanak.
Biztosítja ugyanakkor azt is, hogy a dohányboltokban valóban tisztességes, az áruk minőségéhez és árához kötődő piaci verseny alakulhasson ki, amely különösen fontos akkor, amikor egyébként az értékesítés lehetőségei (csatornái) korlátozottak. Így elő kell írni azt, hogy a gyártók/importálók/nagykereskedők ne adhassanak nem transzparens kedvezményeket, illetve ne biztosíthassanak sem de jure, sem de facto kizárólagosságot egyik, vagy több "együttműködő" piaci szereplőnek. Olyan mértékben, amennyire ez még nem jelenti versenyelőny biztosítását, a javaslat a magyarországi gyártású termékek forgalmazásának előmozdítását is előirányozza.
A 17. §-hoz
Az új szabály külön alcímben rendelkezik a fiatalkorúak különös védelméről. Ennek körében előírja, hogy a dohánytermék értékesítésének helyén a dohánytermék-kiskereskedő jogosult a fogyasztók életkorát hitelt-érdemlően ellenőrizni, illetve különböző intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy fiatalkorú fogyasztó dohánytermékhez semmiképpen se juthasson.
Garanciális szabály, hogy ameddig a fiatalkorú a dohánytermék értékesítési helyét nem hagyja el, a dohánytermék értékesítés nem folytatható még az arra jogosult részére sem. A dohánytermék-kiskereskedővel szemben a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó rendelkezések be nem tartásáért a vámhatóság bírságot szabhat ki. Abban az esetben, ha a fiatalkorú fogyasztó a felhívás ellenére nem hagyja el a dohánytermék értékesítésének helyét, a dohánytermék-kiskereskedő a rendőrhatóság intézkedését kérheti.
A 18-21. §-okhoz
Az új szabály felállítja a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletére vonatkozó speciális eljárási szabályokat - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: "Ket") rendszerében. Az eljáró hatóság és központi ellenőrző szerv a vámhatóság, melynek dohánytermék-kiskereskedelemi ügyben hozott határozatai ellen - a bírságot kiszabó határozat kivételével - fellebbezésnek nincs helye (kereset benyújtásának természetesen igen). A bírságot kiszabó határozat elleni fellebbezést az vámhatóság vezetője bírálja el (ezzel szemben is lehet bírósági felülvizsgálattal élni). A részleges eljárási szigorítás mellett - amelyet mind a dohánytermék-kiskereskedelem speciális jellege, mind pedig a fiatalkorúak különös védelme indokol - az új szabály ugyanakkor biztosítja azt, hogy a dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben hozott határozat (végzés) ellen - a bírságot kiszabó határozat (végzés) kivételével - benyújtott keresetlevélnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
A 22. §-hoz
Az új szabály - garanciális jelleggel - szigorú összeférhetetlenségi szabályokat ír elő a vámhatóság egyes vezetői, munkatársai vonatkozásában.
A 23. §-hoz
Az új szabály - szintén garanciális jelleggel - rendelkezik a szankciókról. A vámhatóság az új szabályrendszer hatálya alá tartozó tevékenységet folytató személyt a felsorolt esetekben az ott írt mértékű bírság megfizetésére kötelezi. Különösen súlyos bírságra számíthat az, aki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül folytat dohánytermék üzletszerű értékesítésére vonatkozó tevékenységet. A bírság kiszabása mellett a törvényben meghatározott egyéb intézkedéseknek (az engedély visszavonásának) is helye lehet.
A 24. §-hoz
Az új szabályrendszer tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a vámhatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt visszavonhatja.
Ugyancsak rendelkezik arról, hogy a dohánytermék gyártója, importálója, vagy a Jöt-ben meghatározott jövedéki engedélyes kereskedő közvetve, vagy közvetlenül a jogszabály által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek, úgy az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtó fogyasztóvédelmi bírsággal azonos mértékű szankcióval sújtható.
A 25-2 7. §-okhoz
Hatályba léptető, átmeneti és felhatalmazó rendelkezések.