236/E/2000. AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság elutasítja azt a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt, amely kifogásolta, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg az Alkotmány 70/K. §-án alapuló bírósági eljárás részletes szabályait.

Indokolás

I.

Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól "az Alkotmány 70/K. §-ával kapcsolatban az alkotmánysértő jogalkotói mulasztás megállapítását" kérte. Véleménye szerint az alapjogok védelme "sok esetben speciális eljárási szabályokat igényel". Több esetkört említett, ahol speciális eljárásra volna szükség. így például a személyes szabadság korlátozásánál központi nyilvántartást és gyorsított eljárást, a tulajdonjog korlátozásánál a gyorsított eljáráson kívül a bizonyítási tehernek az általánostól eltérő szabályozását tartotta szükségesnek.

II.

Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: "70/K. § Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-ának (1) bekezdése alapján mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet az Alkotmánybíróság akkor állapít meg, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát nem teljesítette és emiatt alkotmányellenes helyzet keletkezett.

Az Alkotmánybíróság a mulasztás kérdésénél először azt vizsgálja, hogy magából az Alkotmányból következik-e jogalkotási kötelezettség [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.]. Az Alkotmány 70/K. §-a jogalkotási kötelezettséget nem határozott meg.

Konkrét jogalkotási kötelezettség hiányában az Alkotmánybíróság alapvető jog érvényesüléséhez jogszabályból szükségszerűen következő jogalkotási kényszer esetében állapít meg mulasztást. Ha azonban ilyen kényszer nem állapítható meg, akkor a jogalkotó mérlegeli, hogy valamilyen élethelyzetet szabályoz-e, és szabályozás esetén milyen kérdésekre tér ki, milyen részletességű a jogi rendezés (162/E/1992. AB határozat, ABH 1993, 765, 766.) .

Az Alkotmánybíróság a 277/D/1995. AB határozatban kifejtette, hogy "az alkotmányosság biztosítása, valamint az alapjogok megsértése miatti igényérvényesítés az Alkotmány által szabályozott rendben mind az Alkotmánybíróság, mind a rendes bíróságok számára tartalmaz egymástól elkülönülő feladatokat. Az alapjogok megsértése miatt keletkezett igények elbírálását az Alkotmány 70/K. §-a általános bírói útra utalja" (ABH 2001, 780, 789.) . Az Alkotmány 57. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság több határozatban foglalkozott a jogok bírósági úton történő érvényesítésével. Kimondta többek között azt, hogy az Alkotmány alapján az államnak kötelezettsége a jogok és kötelezettségek elbírálása érdekében a bírói út biztosítása, a bírósági eljárásban a fél pozíciójának biztosítása [összefoglalóan a 32/2003. (VI. 4.) AB határozat, ABH 2003,380, 389.]. Ennek a jogalkotási kötelezettségnek az állam az eljárási törvények megalkotásával eleget tett.

Az Alkotmány 70/K. §-án alapuló jog korlátozása megfelelő alkotmányos keretek között megengedhető. A 46/1994. (X. 21.) AB határozat megállapította, hogy az Alkotmány 70/K. §-a nem jelenti a minden állampolgári kötelesség teljesítésével kapcsolatos állami döntés közvetlen bírósági úton történő kifogásolásának jogát (ABH 1994,260,267-268.) . Érdemi döntést megelőző és érdemi döntés érvényre juttatását célzó eljárási döntéseknél például nem alkotmányellenes a bíróság előtt történő megtámadás korlátozása (998/B/1994. AB határozat, ABH 1995, 752, 753.) .

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg az Alkotmánybíróság abban az esetben is, ha jogi szabályozás iránti igény azért keletkezett, mert az állam bizonyos életviszonyokat szabályozott és a megalkotott szabályok megfosztják az állampolgárok egy csoportját a jogérvényesítés gyakorlati lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990,83,86.]. A jelen esetben nincs szó olyan jogszabályról, amely miatt az állampolgárok egy csoportja ne érvényesíthetné jogait.

Mindezekre tekintettel az Alkotmány 70/K. §-ából nem vezethető le olyan speciális eljárási szabályok megalkotására vonatkozó kötelezettség, mint amelyeket az indítványozó hiányol. így a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség az Abtv. 49. §-ának (1) bekezdése alapján nem állapítható meg.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmány 70/K. §-án alapuló, részletes eljárási szabályok hiányára vonatkozó, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2007. március 6.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró