3001/2023. (I. 13.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.20.263/2021/2. számú végzése, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 409. § (2) bekezdés b) pontja "társadalmi jelentősége" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. A jogi képviselővel (dr. Varga István ügyvéd) eljáró indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó elsődleges, az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszában a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.V.20.263/2021/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte, a Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.050/2020/36-II. számú ítéletére és a Balassagyarmati Törvényszék 7.G.20.255/2018/92. számú ítéletére is kiterjedő hatállyal. Az indítványozó másodlagos, az Abtv. 26. § (1) bekezdése szerinti alkotmányjogi panaszában a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 409. § (2) bekezdés b) pontja "társadalmi jelentősége" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.[1]

[2] 2. Az indítványozó a Kúria Pfv.20.263/2021/2. számú végzésével szemben az alkotmányjogi panasza mellett jogegységi panaszt is előterjesztett. A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa Jpe.I.60.020/2021/7. számú végzésével tájékoztatta az Alkotmánybíróságot, hogy a jogegységi panaszt a Jogegységi Panasz Tanács befogadta. A jogegységi panasz eljárás 2021. augusztus 31. napján félbeszakadt, melyet a Jogegységi Panasz Tanács 2022. január 24. napján kelt Jpe.II.60.020/2021/17. számú végzésével állapított meg.

[3] 3. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a 3437/2022. (X. 28.) AB végzésében rögzítette, hogy a jogegységi panasz eljárás sui generis eljárás, melyet lezáró érdemi döntés alkotmányjogi panasszal támadható (Indokolás [16]). Az Alkotmánybíróság a 3187/2022. (IV. 22.) AB végzésében arra a következtetésre jutott, hogy miután a jogegységi panasz alapján indult eljárásban a jogegységi panasz tanács a támadott határozatot egészében vagy részben hatályon kívül helyezheti és a kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára utasíthatja, ezért a jogegységi panasz eljárás joghatása az alkotmányjogi panaszok elbírálása (azaz az Alkotmánybíróság hatásköreinek gyakorlása) szempontjából hasonló a felülvizsgálati eljáráshoz (Indokolás [22]). Az Alkotmánybíróság Ügyrendje 32. § (3) bekezdése szerint az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el.

[4] 4. Figyelemmel arra, hogy az alkotmányjogi panasz alapját képező eljárás még a folyamatban lévő jogegységi panasz eljárásra tekintettel nem zárult le, ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a folyamatban lévő jogegységi panasz eljárás az Alkotmánybíróság eljárásának törvényi akadályát képezi.

[5] Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyzi, hogy abban az esetben, ha az indítványozó utóbb a Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának döntését követően, annak átvételéhez képest határidőben ismételten előterjeszti alkotmányjogi panaszát immáron a Jogegységi Panasz Tanács döntésével szemben, mely alkotmányjogi panasz egyben a Kúria Pfv.V.20.263/2021/2. számú végzésére, illetőleg a végzés meghozatala során alkalmazott jogszabályi rendelkezésre is kiterjed, az alkotmányjogi panasz az Ügyrend 32. § (4) bekezdése értelmében nem minősül majd elkésettnek.

[6] 5. Mindezen szempontokra figyelemmel az Alkotmánybíróság - az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése és az Ügyrend 5. § (1) bekezdése szerint eljárva - az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés e) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2022. december 13.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Czine Ágnes s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Horváth Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Juhász Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke, az aláírásban akadályozott dr. Pokol Béla alkotmánybíró helyett

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó Marcel s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3409/2021.