BH 2011.3.80 I. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírás meghatározása a Kbt. 58. § (3) és (7) bekezdésében foglalt előírások figyelembevételével.

II. A Kbt. 58. § (7) bekezdése az ajánlatkérő mérlegelési jogkörébe adja annak eldöntését, hogy a közbeszerzés tárgya szükségessé teszi-e meghatározott gyártmányú, eredetű védjegyre, dologra való hivatkozást a műszaki leírásban [2003. évi CXXIX. tv. 1. §, 58. §].

Az alperesi beavatkozó 2008. január 3. napján megjelent ajánlati felhívásával nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett keretmegállapodás megkötésére a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) hatálya alá tartozó, illetve a központosított közbeszerzési eljáráshoz önként csatlakozó intézmények által korábban beszerzett szoftverlicencek bővítésére, kiegészítésére, meghosszabbítására, verzió követésére, cseréjére, valamint új szoftverlicencek beszerzésére és kapcsolódó szolgáltatások teljesítésére két részterületen. A részteljesítés a Microsoft (vagy azzal egyenértékű) közigazgatási intézményi licenckonstrukciókra, illetve a Microsoft (vagy azzal egyenértékű) oktatási intézményi lincenckonstrukciókra vonatkozott. A Microsoft megnevezés használata csak a tárgy jellegének egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt. Az ajánlati felhívásában rögzítette, hogy az általa képviselt intézményeknél jellemzően Microsoft szoftverlicencek találhatóak, ezért ezen vagy ezekkel egyenértékű szoftverlicencekre fogad el ajánlatot, a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározását szolgálja. Az egyenértékűség a termékek minden műszaki korlátozástól mentes, teljes körű együttműködését is jelenti, amely a vásárló részére többletterhet nem jelenthet. Az ajánlattevőnek a felsorolt termékekre vagy a felsorolt termékekkel teljes mértékben azonos funkcionalitást biztosító termékekre vonatkozó licencekre kell ajánlatot tennie. A megajánlott termékek nem okozhatnak korlátozást az intézmények meglévő szoftveralkalmazásainak működésében, biztosítaniuk kell a teljes körű együttműködést.

A felperes, mint a Közbeszerzések Tanácsának tagja, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapelvi rendelkezések és az 58. § (7) bekezdésének sérelmére alapozottan hivatalbóli jogorvoslati eljárást kezdeményezett. Kifejtette, hogy az ajánlatkérő felhívásában szükségtelenül használta a Microsoft megnevezést, ugyanis a beszerzés tárgya e nélkül is meghatározható volt. Az új szoftverlicencek tekintetében a Microsoft szó elhagyása lett volna helyes, illetve nem volt akadálya, hogy az alperesi beavatkozó a törvény általános előírásainak és főszabályainak megfelelő specifikációt a terméknevek megnevezése nélkül határozza meg.

Az alperes 2008. február 21-én meghozott határozatával a jogsértés hiányát megállapítva, a jogorvoslati eljárást megszüntette. Rámutatott, hogy a meglévő szoftverrendszerek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verzió-követése, cseréje, továbbá a rendszerekbe új szoftverek beillesztése csak egyenértékű kompatibilis szoftverekkel valósítható meg. Az ajánlatkérőnek lehetősége volt a Kbt. 58. § (7) bekezdése alapján elkészíteni a műszaki leírást, ugyanis a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása a konkrét gyártmányra történő hivatkozást szükségessé tette. Az alapelvi sérelem megállapítására sem látott lehetőséget az alperes, mert a Kbt. 58. § (7) bekezdése alap az rendelkezéseknek a műszaki leírásra konkretizáló rendelkezése. A beszerzési igény specifikumából következő műszaki, technikai indokoltság nem jelenti a Kbt. 58. § (7) bekezdésének megsértését, a műszaki igényeinek megfelelő szoftverek kapcsán az ajánlatkérő pedig már nem alkalmazott kizárást vagy megkülönböztetést, mert "a vagy azzal egyenértékű" kitétel használatával minden egyenértékű szoftvert elfogadott.

A felperes az alperes határozatát keresettel támadta, amelyben kérte annak felülvizsgálatát, eredményeképpen hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését.

A keresetet az elsőfokú bíróság alaptalannak találta, ezért azt ítéletével elutasította. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy az alperesi beavatkozó kizárólagos hatáskörébe tartozott a beszerzési igény feltárása, ezért annak megalapozottságát sem az alperes, sem a bíróság nem tehette vizsgálat tárgyává. Ebben a körben tényállás-tisztázási, illetve bizonyítási kötelezettség nem terhelte.

A közbeszerzési műszaki leírás meghatározása során az alperesi beavatkozó a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja szerinti módszert választotta, a műszaki leírást a 8002/2007. MeHVM tájékoztatóban rögzített teljesítmény, illetve funkcionális követelmények megadásával határozta meg. Mivel ez nem fedte le a beszerzés tárgya által indokolt valamennyi funkcionális előírást, és a kompatibilitás sem volt biztosítható a tájékoztató alapján, így a szerződés tárgya szerinti indokoltságra figyelemmel, a Kbt. 58. § (7) bekezdése alkalmazásával konkrét számítástechnikai termékre a törvényi előírásoknak megfelelően hivatkozott. A közbeszerzési eljárásban beszerezni kívánt terméknek biztosítania kellett a meglévő rendszerrel való teljes együttműködést, ezért az egyértelmű és közérthető meghatározás érdekében indokoltan használta a Microsoft megnevezést, szerepeltetve egyúttal "a vagy azzal egyenértékű" kitételt is.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melynek indokolása alátámasztásául csatolta azon magánszakértői véleményt, amelyben kifejtésre került, hogy egy adott szoftverrel kompatibilis másik szoftver beszerzése nem indokolja a jogtulajdonos nevének és a szoftver címének megjelölését, mert ezek nélkül is megadható a jogszabályi és az ajánlatkérői követelményeket kielégítő egyértelmű és közérthető meghatározás.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy a műszaki leírás adattartalmának meghatározásáról a Kbt. 58. §-a rendelkezik. A Kbt. 58. § (3) bekezdés a)-d) pontja ad a módszer megválasztását illetően az ajánlatkérőnek választási lehetőséget. A lehetséges négy módszer közül az ajánlatkérőnek a műszaki leírás meghatározásakor valamelyiket ki kell választania. Az alperesi beavatkozó a Kbt. 58. § (3) bekezdés b) pontja szerinti, vagyis a teljesítmény, illetve funkcionális követelmények részbeni megadásával tett eleget a műszaki leírás törvényi előírás szerinti meghatározásának. Rámutatott, hogy a felperesi jogértelmezés valójában azt jelentené, hogy a Kbt. 58. § (3) bekezdésének alkalmazása kizárja a (7) bekezdés alkalmazását. Ez az okfejtés azért hibás, mert a (3) bekezdés szerinti egyik módszert az ajánlatkérőnek mindenképpen alkalmazni kell, míg a (7) bekezdés csak kisegítő módszert ad.

Az elsőfokú bíróság a két módozat alkalmazásának lehetőségét helyesen megítélve elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a műszaki leírás meghatározása a Kbt. 58. § (3) bekezdésének valamely pontjába beilleszthető-e, majd ellenőrizte, hogy azok a specifikumok, amelyeket az alperesi beavatkozó az állami normatívákra hivatkozással, a teljesítmény-funkcionális követelmény megadásával meghatározott, elegendőek voltak-e annak konkrét meghatározására, hogy mi a közbeszerzés egyértelmű és közérthető tárgya. A szóhasználat meghatározása, a meglévő rendszerrel való kompatibilitás, interoperábilitás vagy egyenértékűség azért közömbös, mert nem a megnevezés számít, hanem az az igény, hogy a beszerzendő új termék, beillesztve a már meglévő rendszerbe, azzal együtt használható-e. Ez a megállapítás az új szoftverek beszerzésére is igaz, mert egy-egy intézményben kialakított szoftverpark infrastruktúrájának be kell tudni fogadni az új szoftverigényeket is.