31999L0092[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/92/EK irányelve (1999. december 16.) a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999/92/EK IRÁNYELVE

(1999. december 16.)

a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó minimumkövetelményekről (15. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 137. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal, valamint a Kőszénbányák és Egyéb Nyersanyagkitermelő Iparágak Biztonsági és Egészségügyi Állandó Bizottságával folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, az egyeztető bizottság által 1999. október 21-én jóváhagyott együttes szövegtervezet ( 3 ) figyelembevételével,

(1)

a Szerződés 137. cikke előírja, hogy a Tanács irányelvek útján minimumkövetelményeket fogadjon el azért, hogy különösen a munkakörnyezet tekintetében javításokat ösztönözzön a munkavállalók egészségének és biztonságának magasabb szintű biztosítása érdekében;

(2)

e cikk értelmében ezekben az irányelvekben kerülni kell olyan közigazgatási, pénzügyi és jogi korlátozások előírását, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését;

(3)

a munkahelyi biztonság, higiénia és egészségvédelem javítása olyan cél, amelyet nem szabad tisztán gazdasági megfontolásoknak alárendelni;

(4)

amennyiben biztosítani kell a munkavállalók biztonságát és egészsége védelmét, elengedhetetlen azoknak a minimumkövetelményeknek a betartása, amelyek a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságának és egészségvédelmének javításához szükségesek;

(5)

ez az irányelv egyedi irányelv a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében ( 4 ); ezért az említett irányelv rendelkezései - különösen, amelyek a munkavállalók tájékoztatására, a velük folytatott konzultációra, valamint részvételükre és oktatásukra vonatkoznak - teljes mértékben alkalmazandók a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalókra, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, vagy különös rendelkezések sérelme nélkül;

(6)

ez az irányelv gyakorlati lépést jelent a belső piac szociális dimenziójának elérése felé;

(7)

a robbanásveszélyes légkörben való használatra szánt felszerelésekre és védelmi rendszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1994. március 23-i 94/9/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv ( 5 ) előírja egy további, a Szerződés 137. cikkén alapuló irányelv kidolgozását, amely különösen a felszerelések használatából, illetve típusából és üzembe helyezési módjából eredő robbanásveszélyről szól;

(8)

a robbanás elleni védelem különösen fontos a biztonsághoz; mivel a robbanások a munkavállalók életét és egészségét veszélyeztetik a lángok és a légnyomás ellenőrizhetetlen hatásai, valamint a káros reakciótermékek jelenléte és a munkavállalók légzéséhez szükséges, a környező levegőben lévő oxigén elhasználása következtében;

(9)

a robbanások megelőzését szolgáló következetes stratégia kialakítása megköveteli, hogy a munkahelyen hozott műszaki intézkedéseket szervezeti intézkedések is kiegészítsék; a 89/391/EGK irányelv előírja, hogy a munkáltatónak rendelkeznie kell a munkavállalók biztonságát és egészségét érintő kockázatokat felmérő dokumentummal; e követelményt úgy kell tekinteni, mintha azt ez az irányelv határozná meg, előírva, hogy a munkáltatónak az ebben az irányelvben megállapított minimumkövetelményeket kielégítő robbanásvédelmi dokumentumot, vagy dokumentumok összességét kell kidolgoznia és azokat folyamatosan naprakésszé kell tennie; az ilyen robbanásvédelmi dokumentum a 89/391/EGK irányelv 9. cikkével összhangban tartalmazza a veszély azonosítását, a kockázatok értékelését és a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének érdekében teendő egyedi intézkedések meghatározását; a robbanásvédelmi dokumentum részét képezheti a 89/391/EGK irányelv 9. cikkében előírt munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő kockázatok becslésének;

(10)

a robbanással kapcsolatos kockázatok becslését más közösségi jogi aktusok is előírhatják; mivel a munka szükségtelen ismétlésének elkerülése érdekében - a nemzeti gyakorlatnak megfelelően - a munkáltató számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen dokumentumokat, dokumentum-részeket, vagy más, egyéb közösségi jogi aktusok alapján készített, ezekkel egyenértékű jelentéseket egyetlen "biztonsági jelentésben" egyesítse;

(11)

a robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzésébe beletartozik a helyettesítési elv alkalmazása is;

(12)

amennyiben ugyanazon a munkahelyen több vállalkozás munkavállalói egyidejűleg vannak jelen, koordinációra van szükség;

(13)

a megelőző jellegű intézkedéseket szükség esetén olyan további intézkedésekkel kell kiegészíteni, amelyek gyulladás bekövetkezése esetén lépnek hatályba; a maximális biztonságot úgy lehet elérni, ha a megelőző intézkedéseket olyan további intézkedésekkel kombinálják, amelyek a csökkentik a robbanásoknak a munkavállalókra gyakorolt káros hatásait;

(14)

a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 1992. június 24-i 92/58/EGK tanácsi irányelv (kilencedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében) ( 6 ) teljes mértékben alkalmazandó, különösen a veszélyes területekkel közvetlenül szomszédos olyan helyeken, ahol dohányzás, keresztvágás, hegesztés, vagy más, tüzet vagy szikrázást okozó tevékenységek kölcsönhatásba kerülhetnek a veszélyes területtel;

(15)

a 94/9/EK irányelv a benne foglalt berendezéseket és védelmi rendszereket berendezéscsoportokba és -kategóriákba sorolja; ez az irányelv előírja a robbanásveszélyes légkörrel jellemezhető helyek zónánkénti, munkáltató általi besorolását és meghatározza, hogy a berendezések és védelmi rendszerek mely csoportjait és kategóriáit kell az egyes zónákon belül használni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és alkalmazási kör

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a tizenötödik egyedi irányelv, megállapítja a 2. cikkben meghatározott, a robbanásveszélyes légkör kockázatának kitett munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2) Ez az irányelv nem vonatkozik a következőkre:

a) betegek egészségügyi ellátásához közvetlenül és annak során használt területek;

b) gázüzemű készülékeknek a 90/396/EGK ( 7 ) irányelvnek megfelelő használata;

c) robbanóanyagok, vagy vegyileg nem állandó anyagok gyártása, kezelése, használata, tárolása és szállítása;

d) a 92/91/EGK ( 8 ) vagy a 92/104/EGK ( 9 ) irányelvben foglalt, ásványi nyersanyagtermelő iparágak;

e) olyan szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközök használata, amelyekre nemzetközi megállapodások (pl. ADNR, ADR, ICAO, IMO, RID) megfelelő rendelkezései, valamint az e megállapodásokat hatályba léptető közösségi irányelveket kell alkalmazni. A robbanásveszélyes légkörben rendeltetésszerűen használt közlekedési eszközök nem zárhatók ki.

(3) A 89/391/EGK irányelv és a megfelelő egyedi irányelvek teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett területre, az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, vagy különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározás

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában "robbanásveszélyes légkör" a légköri viszonyok mellett a gázok, gőzök, ködök, vagy porok formájában megjelenő gyúlékony anyagok levegővel alkotott elegye, amelyben - a gyulladás bekövetkezését követően - az égés átterjed a teljes, még el nem égett elegyre.

II. FEJEZET

A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

3. cikk

Robbanások megelőzése és robbanásvédelem

A robbanásoknak a 89/391/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (2) bekezdésének értelmében történő megelőzése és a robbanásvédelem biztosítása érdekében a munkáltató a tevékenységek jellegének megfelelő műszaki, illetve szervezési intézkedéseket hoz, fontossági sorrendben, a következő alapelvekkel összhangban:

- a robbanásveszélyes légkör kialakulásának megelőzése, vagy ha a tevékenységek jellege ezt nem teszi lehetővé,

- a robbanásveszélyes légkör begyulladásának elkerülése, és

- a robbanás hátrányos hatásainak az enyhítése a munkavállalók egészségének és biztonságának a biztosítása érdekében.

Ezeket az intézkedéseket szükség szerint a robbanás továbbterjedése ellen ható intézkedésekkel kell ötvözni, illetve kiegészíteni, továbbá ezeket rendszeresen felül kell vizsgálni, és mindig, amikor a körülményekben lényeges változások állnak be.

4 cikk

A robbanási kockázatok felmérése

(1) A 89/391/EGK tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésében és a 9. cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettségek teljesítése során a munkáltatónak fel kell mérnie a robbanásveszélyes légkörből adódó sajátos kockázatokat, figyelembe véve legalább a következőket:

- robbanásveszélyes légkör létrejöttének és fennállásának a valószínűsége,

- annak valószínűsége, hogy gyújtóforrások, beleértve az elektromos kisüléseket is, jelennek meg, aktiválódnak és fejtik ki hatásukat,

- felszerelések, használt anyagok, folyamatok, valamint ezek lehetséges kölcsönhatásai,

- a várt hatások nagyságrendje.

A robbanásveszély kockázatait összességében kell felmérni.

(2) A robbanás kockázatának felmérésekor számításba kell venni olyan helyeket is, amelyek nyílásokon keresztül kapcsolatban vannak vagy kapcsolatba kerülhetnek olyan helyekkel, ahol robbanásveszélyes légkör előfordulhat.

5. cikk

Általános kötelezettségek

A munkavállalók biztonságának és egészségének biztosítására, valamint a kockázatbecslés alapelveivel és a 3. cikkben megállapított elvekkel összhangban a munkáltató megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy:

- ahol olyan mértékben alakulhat ki robbanásveszélyes légkör, ami már veszélyezteti a munkavállalók vagy más személyek egészségét és biztonságát, a munkakörnyezetet úgy kell kialakítani, hogy a munkát biztonságosan lehessen elvégezni,

- olyan munkakörnyezetekben, ahol olyan mértékben alakulhat ki robbanásveszélyes légkör, ami már a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyezteti, megfelelő műszaki eszközök alkalmazásával a kockázatbecslés eredményeivel összhangban álló felügyeletről kell gondoskodni a munkavállalók ott-tartózkodása során.

6 cikk

A koordináció kötelezettsége

Ahol több vállalkozás munkavállalói tartózkodnak egyazon munkahelyen, minden munkáltató a saját ellenőrzése alá tartozó összes ügyért felel.

A 89/391/EGK irányelvben előírt egyéni munkáltatói felelősség sérelme nélkül, a nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően a munkahelyért felelős munkáltató összehangolja a munkavállalók biztonságára és egészségvédelmére vonatkozó intézkedések végrehajtását, továbbá a 8. cikkben említett robbanásvédelmi dokumentumban nyilatkozik e koordináció céljáról és a végrehajtásra vonatkozó intézkedésekről és eljárásokról.

7. cikk

Helyek, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő

(1) A munkáltató azokat a helyeket, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, az I. mellékletnek megfelelően zónákba sorolja.

(2) A munkáltató biztosítja, hogy a II. mellékletben megállapított minimumkövetelményeket alkalmazzák az (1) bekezdésben említett helyeken.

(3) Amennyiben szükséges, azokat a helyeket, ahol olyan mértékben fordulhat elő robbanásveszélyes légkör, ami már veszélyezteti a munkavállalók egészségét és biztonságát, a belépési pontoknál jelzéssel kell ellátni a III. mellékletnek megfelelően.

8. cikk

A robbanásvédelmi dokumentum

A 4. cikkben megállapított kötelezettségei teljesítése során a munkáltató biztosítja egy dokumentum, a továbbiakban "robbanásvédelmi dokumentum" elkészítését és folyamatos naprakésszé tételét.

A robbanásvédelmi dokumentumban különösképpen ki kell térni a következőkre:

- a robbanásveszély kockázatának meghatározása és felmérése megtörtént,

- megfelelő intézkedéseket hoznak ezen irányelv céljainak elérésére,

- az I. mellékletnek megfelelően zónákba sorolt helyek,

- azok a helyek, amelyekre a II. mellékletben meghatározott minimumkövetelmények vonatkoznak,

- a munkahelyet és a munkaeszközt (beleértve a figyelmeztető eszközöket is) a biztonságra kellő tekintettel tervezték meg, üzemeltetik és tartják karban,

- a 89/655/EGK tanácsi irányelvnek ( 10 ) megfelelően intézkedéseket hoztak a munkaeszközök biztonságos használata érdekében.

A robbanásvédelmi dokumentumot a munkavégzés megkezdése előtt kell összeállítani és minden alkalommal felül kell vizsgálni, amikor a munkahely, a munkaeszközök, vagy a munkaszervezés jelentősebb változáson, bővítésen, vagy átalakításon megy keresztül.

A munkáltató ötvözheti a már meglévő kockázatbecsléseket, dokumentumokat, vagy más, egyéb közösségi jogi aktusok értelmében készült, ezekkel egyenértékű jelentéseket.

9. cikk

A munkaeszközökre és a munkahelyekre vonatkozó különleges követelmények

(1) A 2003. június 30. előtt már használt, illetve a vállalkozásban vagy a telephelyen első alkalommal ezen időpontot megelőzően rendelkezésre bocsátott és olyan helyeken alkalmazott munkaeszközök, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, ettől a naptól fogva megfelelnek a II. melléklet A. részében megállapított minimumkövetelményeknek, amennyiben más közösségi irányelv csak részben, vagy egyáltalán nem alkalmazható.

(2) A 2003. június 30. után első alkalommal a vállalkozásban vagy a telephelyen rendelkezésre bocsátott és olyan helyen használt munkaeszközök, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, megfelelnek a II. melléklet A. és B. részében megállapított minimumkövetelményeknek.

(3) A 2003. június 30. után első alkalommal használatba vett munkahelyek, amelyeken belül olyan helyek találhatók, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, megfelelnek az ebben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek.

(4) A 2003. június 30. előtt használatba vett munkahelyek, amelyeken belül olyan helyek találhatók, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, a fenti időpontot követően legkésőbb három éven belül megfelelnek az ebben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek.

(5) Ha 2003. június 30-át követően bármilyen módosítás, bővítés, vagy szerkezetátalakítás következik be olyan munkahelyeken, amelyeken belül olyan helyek találhatóak, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, a munkáltató megteszi a szükséges lépéseket, hogy ezek megfeleljenek az ebben az irányelvben meghatározott minimumkövetelményeknek.

III. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

10. cikk

A mellékletek kiigazításai

A 89/391/EGK tanácsi irányelv 16. cikkében megállapított eljárás szerint kell elfogadni a mellékleteknek:

- a robbanásvédelem területét érintő műszaki harmonizációról és szabványosításról szóló irányelvek elfogadása, illetve

- a robbanás megelőzése és a robbanásvédelem területén végbemenő műszaki fejlődés, a nemzetközi szabályozások, vagy előírások változása és új találmányok

által szükségessé tett, tisztán technikai kiigazításait.

11. cikk

Útmutató a helyes gyakorlathoz

A Bizottság gyakorlati iránymutatásokat dolgoz ki egy nem kötelező jellegű, helyes gyakorlatról szóló útmutatóban. Az útmutató a 3., 4., 5., 6., 7. és 8. cikkben, az I. mellékletben és a II. melléklet A. részében említett kérdéseket érinti.

A Bizottság elsőként a munkahelyi biztonsági, higiéniai és egészségvédelmi tanácsadó bizottsággal konzultál, a Tanács 74/325/EGK ( 11 ) határozatával összhangban.

Ennek az irányelvnek az alkalmazása során a tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik az említett útmutatót a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmére vonatkozó nemzeti politikájuk kidolgozásakor.

12. cikk

A vállalkozásoknak adott tájékoztatás

A tagállamok törekednek arra, hogy a 11. cikknek megfelelően - kérelemre - a lényeges információt a munkáltatók rendelkezésére bocsássák, különös tekintettel a helyes gyakorlatról szóló útmutatóra.

13 cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2003. június 30-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

14. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

15. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZON HELYEK BESOROLÁSA, AHOL ROBBANASVESZÉLYES LÉGKÖR FORDULHAT ELŐ

Bevezető megjegyzés

A következő besorolási rendszert kell alkalmazni azokra a helyekre, ahol a 3., 4., 7. és 8. cikkel összhangban óvintézkedéseket tesznek.

1. Azok a helyek, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő

Az a hely, ahol olyan mértékben fordulhat elő robbanásveszélyes légkör, ami különleges óvintézkedéseket követel meg az érintett munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében, ezen irányelv értelmében veszélyesnek minősül.

Az a hely, ahol várhatóan nem fordul elő olyan mértékben robbanásveszélyes légkör, ami különleges óvintézkedéseket követelne meg, ezen irányelv értelmében nem minősül veszélyesnek.

A gyúlékony, illetve éghető anyagok olyan anyagoknak tekintendők, amelyek robbanásveszélyes légkört képesek alkotni, kivéve ha tulajdonságaik vizsgálata azt mutatja ki, hogy levegővel alkotott elegyük önmagában nem képes a robbanás továbbterjesztésére.

2. A veszélyes helyek besorolása

A veszélyes helyek a robbanásveszélyes légkör előfordulási gyakorisága és időtartama alapján zónákba sorolhatók.

A II. melléklet A. részével összhangban teendő intézkedések körét e besorolás határozza meg.

0. zóna

Az a hely, ahol folyamatosan, hosszabb időn keresztül vagy gyakran gáz, gőz, vagy köd formájában megjelenő gyúlékony anyagok levegővel alkotott elegyét tartalmazó robbanásveszélyes légkör van jelen.

1. zóna

Az a hely, ahol normál üzemi körülmények mellett valószínű a gáz, gőz, vagy köd formájában megjelenő gyúlékony anyagok levegővel alkotott elegyét tartalmazó robbanásveszélyes légkör esetenkénti előfordulása.

2. zóna

Az a hely, ahol normál üzemi körülmények mellett nem valószínű a gáz, gőz, vagy köd formájában lévő gyúlékony anyagok levegővel alkotott elegyét tartalmazó robbanásveszélyes légkör esetenkénti előfordulása, de ha az mégis előfordul, akkor csak rövid ideig áll fenn.

20. zóna

Az a hely, ahol folyamatosan, hosszabb időn keresztül vagy gyakran a levegőben lebegő gyúlékony porfelhő formájában megjelenő robbanásveszélyes légkör van jelen.

21. zóna

Az a hely, ahol normál üzemi körülmények mellett valószínű a levegőben lebegő gyúlékony porfelhő formájában megjelenő robbanásveszélyes légkör esetenkénti előfordulása.

22. zóna

Az a hely, ahol normál üzemi körülmények mellett nem valószínű a levegőben lebegő gyúlékony porfelhő formájában megjelenő robbanásveszélyes légkör esetenkénti előfordulása, de ha az mégis előfordul, akkor csak rövid ideig áll fenn.

Megjegyzések:

1. A gyúlékony porból álló rétegek, lerakódások és halmok úgy tekintendők, mint bármely más, robbanásveszélyes légkör létrehozására képes forrás.

2. "Normál üzemi körülmények" az a helyzet, amikor a berendezéseket tervezett paramétereiken belül használják.

II. MELLÉKLET

A. A ROBBANÁSVESZÉLYES LÉGKÖRNEK KITETT MUNKAVÁLLALÓK BIZTONSÁGÁNAK ÉS EGÉSZSÉGVÉDELMÉNEK JAVÍTÁSÁRA VONATKOZÓ MINIMUMKÖVETELMÉNYEK

Bevezető megjegyzés

Az e mellékletben megállapított kötelezettségek a következőkre vonatkoznak:

- az I. mellékletnek megfelelően veszélyesként besorolt helyek, ha ezt a munkahely, a munkaállomások, a felhasznált berendezések, vagy anyagok jellege, vagy az adott robbanásveszélyes légkörből eredő kockázattal kapcsolatos tevékenység által előidézett veszély indokolja,

- nem veszélyes helyeken lévő berendezések amelyekre a veszélyes helyeken található berendezések biztonságos üzemeltetéséhez van szükség, vagy amelyek az ilyen üzemeltetést elősegítik.

1. Szervezési intézkedések

1.1. A munkavállalók oktatása

A robbanásveszélyes légkör esetleges előfordulásától veszélyeztetett helyeken dolgozó személyeket a munkáltatónak kellő mértékű és megfelelő robbanásvédelmi oktatásban kell részesítenie.

1.2. Írásos utasítások és a munka megkezdésére vonatkozó engedélyek

Ha a robbanásvédelmi dokumentum megköveteli:

- a veszélyes helyeken a munkát a munkáltató által kiadott írásos utasításoknak megfelelően kell végezni,

- alkalmazni kell a munka megkezdésére vonatkozó engedélyek rendszerét mind a veszélyes tevékenységek végzéséhez, mind más, olyan tevékenységekéhez, amelyek kölcsönhatásba kerülve más munkákkal, veszélyt idézhetnek elő.

A munka megkezdésére vonatkozó engedélyeket a munkálatok megkezdése előtt kell kiadnia egy ezért a feladatért felelős személynek.

2. Robbanásvédelmi intézkedések

2.1.

Az esetlegesen robbanásveszélyt előidéző gyúlékony gázok, gőzök, ködök, vagy porok szándékosan előidézett vagy véletlenszerű kiszabadulása vagy kibocsátása esetén ezeket megfelelően el kell vezetni vagy biztonságos helyre kell távolítani vagy, ha ez a gyakorlatban nem valósítható meg, biztonságosan kell tárolni vagy más, arra alkalmas módszerrel biztosítani.

2.2.

Ha egy robbanásveszélyes légkörben többféle gyúlékony, illetve éghető gáz, gőz, köd, vagy por fordul elő, akkor a védelmi intézkedéseknek meg kell felelniük a lehetséges legnagyobb kockázatnak.

2.3.

A gyulladásveszély megelőzéséhez a 3. cikkel összhangban figyelembe kell venni azt az elektromos kisülést is, amikor a munkavállalók vagy a munkakörnyezet működnek töltéshordozóként, vagy töltést keltőként. A munkavállalókat olyan anyagokból készített, megfelelő munkaruházattal kell ellátni, amely anyag nem idéz elő robbanásveszélyes légkör berobbanását okozó elektromos kisülést.

2.4.

Létesítményt, felszerelést, védelmi rendszereket és ezekhez tartozó csatlakozó eszközöket csak akkor szabad üzembe helyezni, ha a robbanásvédelmi dokumentumban az szerepel, hogy ezek robbanásveszélyes légkörben is biztonságosan használhatók. Ez azokra a munkaeszközökre és bármely más, ezekhez tartozó összekötő eszközre is vonatkozik, amelyek a 94/9/EK irányelv értelmében nem tekinthetők felszerelésnek vagy biztonsági rendszereknek, ha egy berendezésbe történő beillesztésük önmagában gyulladásveszélyt okozhat. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket az összekötő eszközök összetévesztésének megelőzésére.

2.5.

Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy a munkavállalók rendelkezésére bocsátott munkahely, munkaeszköz és bármely más, ezekhez tartozó összekötő eszköz megtervezése, kialakítása, összeszerelése és üzembe helyezése, valamint üzemeltetése és karbantartása oly módon történjen, amely a lehető legkisebbre csökkenti a robbanás kockázatát, vagy ha a robbanás mégis bekövetkezik, akkor lehetővé tegye a robbanás ellenőrzését, vagy továbbterjedésének lehető legkisebbre csökkentését az adott munkahelyen, illetve munkaeszközt illetően. E munkahelyekre vonatkozóan megfelelő intézkedéseket kell tenni, hogy a robbanás miatt a munkavállalókat érő fizikai hatásokat a lehető legkisebbre csökkentsék.

2.6.

Ahol szükséges, a munkavállalókat látható, illetve hallható jelzéssel kell figyelmeztetni és őket evakuálni kell a robbanást előidéző feltételek megvalósulása előtt.

2.7.

Ahol a robbanásvédelmi dokumentum ezt előírja, menekülésre szolgáló eszközökről kell gondoskodni és azokat karban kell tartani annak biztosítására, hogy a munkavállalók veszély esetén azonnal és biztonságosan elhagyhassák a veszélyeztetett területeket.

2.8.

Mielőtt egy olyan helyeket tartalmazó munkahelyet, amely helyeken robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, első ízben használatba vennének, meg kell vizsgálni, hogy teljesen robbanásbiztos-e. Minden, a robbanásvédelem biztosításához szükséges feltételt fenn kell tartani.

Az ilyen vizsgálatot a tapasztalataik, illetve szakképzésük révén a robbanásvédelem területén jártasságot szerzett személyeknek kell elvégezniük.

2.9.

Ha a kockázatbecslés szerint szükséges:

- lehetőséget kell biztosítani arra, ha egy áramkimaradás további kockázatokat vonhat maga után, hogy áramkimaradás esetén a felszerelések és védelmi rendszerek biztonságos, más berendezéstől független üzemelését fenntartsák,

- kézi vezérlés lehetőségét kell biztosítani az előírt üzemi feltételektől eltérő automata felszerelések és védelmi rendszerek leállítására, feltéve, hogy mindez nem veszélyezteti a biztonságot. Ilyen műveletet csak az ehhez szakértelemmel rendelkező munkavállalók végezhetnek el,

- vészleállítás esetén a felhalmozódó energiát a lehető leggyorsabban és legbiztonságosabb módon el kell oszlatni, vagy el kell szigetelni, hogy ne jelenthessen veszélyt.

B. A FELSZERELÉSEK ÉS VÉDELMI RENDSZEREK KIVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

Ha a kockázatbecslésen alapuló robbanásvédelmi dokumentum másként nem rendelkezik, minden olyan hely esetében, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő, a felszereléseket és védelmi rendszereket a 94/9/EK irányelvben meghatározott kategóriák alapján kell kiválasztani.

Az adott zónákban különösen a következő felszerelés-kategóriákat kell használni, feltéve, hogy alkalmazhatók gázra, gőzre, vagy ködre, illetve porra:

- a 0. vagy a 20. zónában az 1. kategóriába tartozó felszereléseket,

- az 1. vagy a 21. zónában az 1. vagy 2. kategóriába tartozó felszereléseket,

- a 2. vagy a 22. zónában az 1., 2. vagy 3. kategóriába tartozó felszereléseket.

III. MELLÉKLET

A 7. cikk (3) bekezdésének értelmében, arra a helyre vonatkozó figyelmeztető jel, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő:

Hely, ahol robbanásveszélyes légkör fordulhat elő

Megkülönböztető jellemzők:

- háromszög alakú,

- fekete betűk fekete keretes sárga alapon (a jel felületének legalább 50 %-a sárga).

A tagállamok, ha kívánják, további, magyarázó adatokat is feltüntethetnek.

( 1 ) HL C 332., 1995. 9. 12., 10. o. és HL C 184., 1997.6.17., 1. o.

( 2 ) HL C 153., 1996.5.28., 35. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 1996. június 20-i véleménye (HL C 198., 1996.7.8., 160. o.), amit 1999. május 4-én erősítettek meg (HL C 279., 1999.10.1., 55. o.), a Tanács 1998. december 22-i közös állásfoglalása (HL C 55., 1999.2.25., 45. o.), az Európai Parlament 1999. május 6-i határozata (HL C 279., 1999.10.1., 386. o.), az Európai Parlament 1999. december 2-i és a Tanács 1999. december 6-i határozata.

( 4 ) HL L 183., 1989.6.29., 1. o.

( 5 ) HL L 100., 1994.4.19., 1. o.

( 6 ) HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

( 7 ) HL L 196., 1990.7.26., 15. o. A 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv.

( 8 ) HL L 348., 1992.11.28., 9. o.

( 9 ) HL 404., 1992.12.31, 10. o.

( 10 ) HL L 393., 1989.12.30., 13. o. A 95/63/EK irányelvvel (HL L 335., 1995.12.30. 28. o.) módosított irányelv.

( 11 ) HL L 185., 1974.7.9., 15. o. Legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított határozat.