67/2002. (XII. 17.) AB határozat

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a képviselői alap felhasználásáról szóló 11/1999. (04. 01.) Kgy. sz. rendelete alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a képviselői alap felhasználásáról szóló 11/1999. (04. 01.) Kgy. sz. rendelete 1. § (1) bekezdésének "egyéni választókerületeiben megválasztott" szövegrésze alkotmányellenes, ezért azt e határozat közzétételének napjával megsemmisíti.

A rendelet 1. § (1) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban:

"A rendelet hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város települési képviselőire (a továbbiakban: települési képviselő)."

Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó indítványában a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 10/2001. (03. 05.) Kgy. sz. rendeletével (a továbbiakban: Ör1.) módosított, a képviselői alap felhasználásáról szóló 11/1999. (04. 01.) Kgy. sz. rendelete (a továbbiakban: Őr.) 1. § (1) bekezdésének "egyéni választókerületeiben" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az Ör1. 1. §-a akként módosította az Ör. 1. § (1) bekezdését, hogy 2001. március 5-e után csak az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselőt illeti meg a képviselői alap. Az indítványozó több szempontból is alkotmányellenesnek tartja azt a megkülönböztetést, hogy az egyéni választókerületben megválasztott képviselők rendelkeznek képviselői alappal, míg a listán megválasztott települési képviselők nem. Álláspontja szerint ez a megkülönböztetés egyrészt az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, mely alapján az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, másrészt ellentétes az Alkotmány diszkriminációt tiltó 70/A. § (1) bekezdésével is. Hivatkozik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 19. § (1) bekezdésére, melynek harmadik mondata szerint "A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak".

Az Alkotmánybíróság észlelte, hogy az indítványozó által kifogásolt szövegrészhez mind tartalmilag, mind nyelvtanilag és logikailag hozzátartozik a "megválasztott" szó is, ezért a vizsgálatot az Ör. 1. § (1) bekezdésének "egyéni választókerületeiben megválasztott" szövegrészére folytatta le.

II.

1. Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."

2. Az Ötv. vizsgált rendelkezései:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

"19. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. [...]"

3. Az Ör. vizsgált rendelkezése:

"1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város egyéni választókerületeiben megválasztott települési képviselőire (a továbbiakban: települési képviselő)."

III.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 31. § (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa elé tartozó ügyet három bíró javaslatára, az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 34. § (2) bekezdése alapján teljes ülésén tárgyalta meg.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság a 27/1998. (VI. 16.) AB határozatában az országgyűlési képviselők mandátumának jellegével kapcsolatban kifejtette:

"A szabad mandátum a képviselői jogállás alapja. A szabad mandátum azt jelenti, hogy a megválasztás után a képviselő jogilag függetlenné válik választóitól; állásfoglalásait meggyőződése és lelkiismerete alapján alakítja ki, s így is szavaz; képviselői tevékenysége és szavazata miatt nem hívható vissza. (...)

A szabad mandátum e jellemzői abban is kifejeződnek, hogy a képviselők jogállása egyenlő, azaz - mint a választási törvény mondja - jogaik és kötelességeik azonosak. A képviselői feladat ellátásához szükséges jogok és szervezeti feltételek tekintetében nem lehet a képviselők között aszerint különbséget tenni, hogy milyen módon nyerték el mandátumukat - vagyis, hogy pártlistáról vagy egyéni választással kerültek-e a parlamentbe -, és ennek megfelelően mandátumuk mögött több vagy kevesebb szavazat áll; nem lehet különböztetni aszerint sem, hogy a képviselőt párt indította, vagy támogatta-e, avagy pártoktól független jelöltként indult; s aszerint sem, hogy megválasztott képviselőként csatlakozott-e valamely párt képviselőcsoportjához, vagy sem." (ABH 1998, 197, 200-201.)

Az Ötv. 19. § (1) bekezdése alapján a települési képviselők mandátuma ugyanúgy szabad mandátum, mint az országgyűlési képviselőké. Egyrészt mivel a települési képviselő "a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit", ezért az egyéni választókerületben megválasztott képviselők is elszakadnak az őket megválasztó szűkebb közösségtől. Másrészt az Ötv. 19. § (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. Mindezek következtében az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési képviselők mandátumának szabadságával kapcsolatban megállapított követelményei a jelen ügyben a települési képviselők mandátumára ugyanígy alkalmazandóak.

2. Az Alkotmánybíróság rámutat arra: a szabad mandátum és a települési képviselők egyenlőségének elvéből sem következik azonban az, hogy képviselők között - nem jogaikat, hanem tényleges helyzetüket tekintve-ne lehetnének különbségek. Így például az Alkotmánybíróság a 126/E/2001. AB határozatában (ABH 2001, 1482-1487.) nem állapított meg mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet amiatt, hogy egyes települési képviselők nem kaptak az önkormányzati bizottságokban helyet.

Az Alkotmánybíróság mindezekből következően azt vizsgálta, hogy az Ör.-ben szabályozott képviselői alap olyan, a képviselői feladat ellátásához szükséges jogot jelent-e, amely - bevezetése esetén - minden képviselőt meg kell, hogy illessen, vagy nem. Ha ugyanis a képviselői alap feletti rendelkezés nem tekinthető ilyen jognak, akkor az a szabályozás, amely azt csak a képviselők meghatározott csoportja részére biztosítja, nem sérti az Ötv. 19. § (1) bekezdésének a képviselői jogegyenlőségre vonatkozó rendelkezését.

Az Alkotmánybíróság ez okból vizsgálta, hogy a képviselői alap kik által és milyen célokra használható fel. Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya az egyéni választókerületben megválasztott települési képviselőkre terjed ki. Az Ör. 3. § (1) bekezdése alapján: "A képviselői alap célja, hogy a város vagy az egyes választókerületek egészét, illetve jelentős részét érintő közcél megvalósulhasson, az érintett polgárok részére közérzetjavító szolgáltatást eredményező beruházások, rendezvények támogatása lehetővé váljon." Az Ör. 4. §-a pedig kimondja, hogy "A képviselői alap politikai rendezvények, szervezetek támogatására, személyes célokra nem használható fel." A képviselői alap az önkormányzat területén belül, közcélokra használható fel, nem kötődik az egyéni választókerületekhez.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a képviselői alap feletti rendelkezés joga - az alap célját, felhasználási területeit figyelembe véve - a jelen ügyben a települési képviselő képviseleti feladatának ellátásához szükséges jog. Ennek következtében a települési képviselők között - megválasztásuk módjára tekintettel - nem tehető olyan különbség, hogy az egyéni választókerületben megválasztott képviselőket megilleti e jog, míg a listán megválasztott képviselőket nem. Ez a különbségtétel ugyanis ellentétes mind az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével, mind az Ötv. 19. § (1) bekezdésének harmadik mondatával. Mivel az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes, ezért az Ötv. sérelme egyben megalapozza az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének a sérelmét is.

Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az Ör. 1. § (1) bekezdésének "egyéni választókerületeiben megválasztott" szövegrésze ellentétes mind az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, mind a 70/A. § (1) bekezdésében foglalt követelményekkel, ezért azt - a határozat közzétételének napjával - megsemmisítette.

A jelen határozat Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 476/B/2001.