414/B/1999. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványokról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú Víziközmű Kft. által nyújtott ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés díjairól szóló többször módosított 31/2004. (XII. 10) Kt. rendelete módosításáról szóló 23/2006. (XII. 12.) rendelete alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

Indokolás

I.

1. Két indítvány érkezett az Alkotmánybírósághoz Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 16/1998. (XII. 10.) Kt. rendelete (a továbbiakban: Örl.) tárgyában. Mindkét indítványt többen közösen terjesztették elő.

Az egyik beadványban az indítványozók előadták, hogy az Örl. nem az ármegállapításról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Ámt.) hatósági ármegállapításra vonatkozó 7. §-a alapján határozta meg az ivóvíz- és csatornaszolgáltatás díját, hanem a 6. §-ának

(1) bekezdésére hivatkozva. Az Ámt. melléklete csak az ivóvíz díjának megállapításáról rendelkezik. Az indítványozók szerint "az önkormányzat akkor járt volna el nem kifogásolható módon, ha a vízdíjba beépíti a készenléti díjat, ha erre valamilyen más jogszabály részére lehetőséget biztosít". Az önkormányzat rendelete azonban a készenléti díjról külön rendelkezik, aminek nincs szolgáltatási száma, és így az önkormányzat túllépte a felhatalmazás kereteit. Ezért a rendelet sérti az Alkotmány 44/A. §-ának

(2) bekezdését, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 1. §-ának (2) bekezdését. Az indítványozók azt kérték tehát, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg az Örl. 1. §-ának (2) bekezdését.

A másik indítvány az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással az Örl. egészének megsemmisítésére irányult. Az indítványozók kifogásolták, hogy az Örl. az Ámt. 7-18. §-ai helyett az Ámt. "6. § (1) bekezdésében előírtak szerint járt el az ármegállapítás során, amely törvénysértő módon feltehetően magas összegű ár megállapítására vezetett". Kifogásolták a készenléti díj megállapítását is, ami nézetük szerint a törvényi felhatalmazás kereteinek túllépését jelenti. Ez a díj véleményük szerint sérti a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét. Sérelmesnek tartják azt is, hogy a víziközmű társulat megszűnésekor rendelkezésre álló 26 millió Ft-ot meghaladó összeget átadtak a Polgármesteri Hivatalnak, de szolgáltatást ezért nem kaptak. Kérelmet ezzel a kifogással összefüggésben nem terjesztettek elő. Szintén külön kérelem megjelölése nélkül tiltakoztak amiatt is, hogy az Örl. több kérdésről, például a szerződéskötési kötelezettségről nem rendelkezik, "amely hiányosság a fogyasztókra hátrányosan hathat".

2. A két indítvány tárgya összefügg, ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABH 2003, 2065.) 28. §-ának (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az ügyeket egyesítette és egységes eljárásban bírálta el.

Az indítványok beadását követően az Önkormányzat képviselő-testülete e tárgyban többször alkotott új rendeletet. A jelenleg hatályos rendelet a támadott rendelkezésekkel azonos tartalmú szabályokat tartalmaz. Ezért az Alkotmánybíróság - gyakorlatának megfelelően (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.)- a hatályos jogszabály, Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonú Víziközmű Kft. által nyújtott ivóvíz-szolgáltatás és szennyvízelvezetés díjairól szóló többször módosított 31/2004. (XII. 10.) Kt. rendelete módosításáról szóló 23/2006. (XII. 12.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) tekintetében végezte el az alkotmányossági vizsgálatot.

II.

A határozat meghozatalánál alapul vett jogszabályok:

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: "44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

(2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Az Ámt. szabályai:

"6. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentés vagy a pótlólag rendelkezésre bocsátott adatok kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül a tervezett áremelést határozattal - részben vagy egészben - megtiltja, ha az emelt ár a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvénybe ütközne.

(2) Az ár legfeljebb a bejelentésben foglaltak szerint emelhető, ha a Gazdasági Versenyhivatal - az (1) bekezdésben előírt határidőn belül - határozatával az áremelést nem tiltotta meg, vagy e határidőn belül nem nyilatkozott. Az emelt ár érvényesítéséhez ez esetben is a szerződő felek megállapodása szükséges.

(3) A bejelentési kötelezettség alá tartozó termékekre csak akkor lehet felemelt árral szerződési ajánlatot tenni, ha a Gazdasági Versenyhivatal az áremelést nem, vagy csak részben tiltotta meg, vagy az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem nyilatkozott.

7. § (1) A mellékletben felsorolt termékekre, szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: termék) az ott feltüntetett miniszter, illetve a helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: hatósági ár megállapítója) legmagasabb árat vagy legalacsonyabb árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) állapít meg.

Melléklet az 1990. évi LXXXVII. törvényhez

Hatósági áras termékek

I. Legmagasabb ár

III.

Az indítványok nem megalapozottak.

A támadott Ör. az Ámt. alapján került kibocsátásra, hatósági ármegállapítást tartalmaz. A rendeletalkotásra, az ár meghatározására az Ámt. 7. §-ának (1) bekezdéséhez kapcsolódóan a törvény melléklete I. részének B) pontja tartalmaz felhatalmazást. A felhatalmazás kiterjed mind az önkormányzati tulajdonú víziközműből szolgáltatott ivóvíz, mind a víziközmű által szolgáltatott szennyvízelvezetés díjának önkormányzatok által történő meghatározására.

Az indítványozók nem az ármeghatározás tartalmi kérdéseit, az Ámt.-nek az ármeghatározás elveit meghatározó szabályaitól való eltérést kifogásolják, hanem azt, hogy az Ör. megbontva jelöli meg az ártételeket, nem foglalja egybe. Nem jelent törvényi felhatalmazást meghaladó szabályozást a hatósági árnak olyan több tényezőre bontással történő meghatározása, amelynél nem minden tényező szerepel önálló szolgáltatási számmal (1108/H/1995. AB határozat, ABH 1996, 722, 723.), ha egyébként az ármeghatározás megfelel az Ámt.-ben meghatározott elveknek. Az Ámt. 8. §-a a hatósági ár megállapításának elveit nem a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségéből kiindulva, hanem más szempontok alapján határozta meg.

A fentiek alapján az Alkotmánybíróság nem állapította meg azt, hogy az Ör. sérti az Alkotmány 44/A. §-ának (2) bekezdését.

Az elmondottakra tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványokat elutasította.

Budapest, 2007. április 19.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.

előadó alkotmánybíró