20/2009. (III. 20.) KHEM utasítás

a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban Ktv.) 49/H. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) lakáscélú támogatási rendszerét a következők szerint szabályozom:

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Az utasítás hatálya

1. §

(1) Jelen utasítás (a továbbiakban: utasítás) hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a minisztériummal határozatlan időre szóló

a) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőkre és ügykezelőkre, valamint

b) munkaviszonyban álló munkavállalókra (a továbbiakban együtt: munkatárs).

(2) A IV. fejezet hatálya nem terjed ki a munkaviszonyban álló munkavállalókra.

(3) A minisztérium a munkatársak részére - az utasításban meghatározott feltételekkel - a következő lakáscélú munkáltatói támogatásokat nyújtja:

a) lakásbérleti támogatás,

b) szolgálati lakás,

c) lakáscélú munkáltatói kölcsön.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az utasítás tartalmazza a Ktv. 49/I. §-ában szabályozott állami készfizető kezességvállaláshoz kapcsolódó minisztériumi eljárási szabályokat.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) Az utasítás alkalmazása szempontjából a) lakásépítés: a munkatárs tulajdonába (résztulajdonába) kerülő lakás építése, építtetése;

b) lakásvásárlás: a munkatárs által lakás tulajdonjogának (résztulajdonjogának) és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés (pl. csere) keretében történő megszerzése;

c) lakásbővítés: lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, feltéve, ha a munkatárs a lakás tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy a bővítés révén azzá válik;

d) lakáskorszerűsítés: a munkatárs tulajdonában (résztulajdonában) álló lakás komfortfokozatának növelése céljából

- víz-, csatorna-, elektromos, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése;

- fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs;

- központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is;

- az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,

- a külső nyílászárók (ajtó, ablak) szigetelése vagy korszerűre cseréje;

- tető, illetve födémszint cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó

helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

e) illetményalap: a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerinti mindenkori köztisztviselői illetményalap, amelyet évente a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény határoz meg.1

(2) Ahol az utasítás jogviszonyt említ, azon a közszolgálati jogviszonyt és a munkaviszonyt is érteni kell.

A lakáscélú munkáltatói támogatásokra vonatkozó közös szabályok

3. §

(1) A III. fejezetben meghatározott lakáscélú munkáltatói támogatások iránti kérelmeket - a Lakásügyi Bizottság (a továbbiakban: LÜB) elnökének címezve, és a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával ellátva - a Humánigazgatási Főosztályon kell benyújtani.

(2) A lakáscélú munkáltatói támogatások odaítéléséről, a LÜB javaslatának figyelembevételével, a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár dönt. Az utasításban meghatározottaktól eltérő feltételekkel és mértékkel történő lakáscélú munkáltatói támogatás odaítéléséről, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén - a jogszabályi előírások figyelembevételével - a miniszter dönthet.

II. A LAKÁSÜGYI BIZOTTSÁG

4. §

(1) A LÜB - az utasításban meghatározott támogatások elbírálása tekintetében - a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár tanácsadó, döntés-előkészítő, javaslattevő szerve.

(2) A LÜB 6 tagú testület, elnökét és tagjait a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár bízza meg. A megbízás három évre szól, amely meghosszabbítható, és bármikor visszavonható.

(3) A LÜB

a) elnöke: a Humánigazgatási Főosztály vezetője,

b) tagjai:

- a Jogi Főosztály egy kijelölt köztisztviselője,

- a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály egy kijelölt köztisztviselője,

- egy fő a minisztériumnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szervek által együttesen delegált személy,

- egy fő építésügyi-műszaki és egy fő banki-pénzügyi szakértelemmel rendelkező minisztériumi munkatárs.

(4) A LÜB feladatai teljesítése során, szükség esetén, más személyeket is bevonhat a munkájába.

(5) A LÜB működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Humánigazgatási Főosztály látja el.

(6) A LÜB üléseit az elnök hívja össze szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthavonta, működésének szabályait maga határozza meg.

(7) A LÜB határozatképes, ha a tagok kétharmada - köztük a Jogi Főosztály és a Költségvetési, Tervezéskoordinációs és Kontrolling Főosztály képviselője - jelen van. A LÜB döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(8) A LÜB döntéshozatali eljárása keretében a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály képviselője köteles nyilatkozni a lakáscélú munkáltatói támogatás rendelkezésre álló forrásának mértékéről, és ennek alapján a kötelezettségvállalás lehetséges összegéről; a Jogi Főosztály képviselője pedig felelős a döntéshozatali eljárás szabályszerű - az utasításban meghatározott, továbbá a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő - lefolytatásáért.

(9) A LÜB üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt - legkésőbb az ülés megtartásától számított 3 munkanapon belül - meg kell küldeni a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak.

(10) A kérelmek elbírálásánál az igénylő lakáskörülményeit, lakásigényének mértékét, szociális helyzetét és családi körülményeit, valamint munkájáról a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleményét kell figyelembe venni.

III. AZ EGYES LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSOK

Lakásbérleti támogatás

5. §

(1) A minisztérium lakásbérleti támogatásban részesítheti azt a munkatársat

a) akinek legalább hat hónapja fennáll a jogviszonya a minisztériumnál,

b) állandó lakóhelye Budapest közigazgatási határán kívül van, és lakóhelyétől a munkahelye napi munkába járással nehezen, vagy egyáltalán nem érhető el, továbbá

c) aki - vagy akinek házastársa, élettársa, szülője - Budapest közigazgatási határán belül lakástulajdonnal nem rendelkezik, vagy

d) nem bérlője önkormányzati bérlakásnak, illetve a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szolgálati lakásnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek együttes fennállása esetén a munkatárs akkor részesíthető lakásbérleti támogatásban, ha érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződés alapján lakik Budapesten.

(3) A lakásbérleti támogatás mértéke legfeljebb a rezsiköltségek nélkül számított bérleti díj 50%-ának megfelelő összeg, amely azonban nem haladhatja meg az illetményalap 80%-ának megfelelő összeget.

(4) A lakásbérleti támogatás iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell

a) az érvényes - két tanú aláírásával ellátott vagy ügyvéd által ellenjegyzett - lakásbérleti vagy albérleti szerződés egy példányát,

b) a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány (személyi igazolvány vagy lakcímkártya) másolatát, valamint

c) a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylatot (csekk feladóvevény másolata, átvételi elismervény, átutalási megbízás másolata stb.).

(5) A lakásbérleti támogatás határozott időre - határozott idejű bérleti szerződés esetén annak időtartamát nem meghaladóan -, de legfeljebb három évre állapítható meg. A munkatárs újabb kérelmet csak akkor nyújthat be, ha korábban 3 évnél rövidebb ideig részesült lakásbérleti támogatásban.

(6) A lakásbérleti támogatást a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály a havi illetmény számfejtésével együtt folyósítja. A lakásbérleti támogatás a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adózik.

(7) A munkatárs a bérleti jogviszony megszűnését haladéktalanul köteles a LÜB elnökének bejelenteni, mely a lakásbérleti támogatás folyósításának automatikus megszűnését vonja maga után.

(8) Lakásbérleti támogatás nem illeti meg a munkatársat

a) a felmentési, illetve munkáltatói rendes felmondási időnek a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés;

b) 30 napon túli, bármilyen jogcímen igénybe vett fizetés nélküli szabadság;

c) 30 napon túli egyéb távollét (pl. külföldi ösztöndíj, nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, határozott idejű áthelyezés), a szülési szabadság kivételével, időtartamára.

(9) A munkatárs köteles bejelenteni a LÜB elnökének a (8) bekezdésben foglaltak bekövetkezését, mely a (8) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetekben a lakásbérleti támogatás folyósításának felfüggesztését vonja maga után.

(10) A támogatásban részesülő munkatárs köteles a bérleti díjak megfizetését - kimutatással és a bérbeadó által aláírt átvételi elismervénnyel - igazolni a LÜB felé minden évben december 5. napjáig. Amennyiben a munkatárs a bérleti díj megfizetését nem igazolja, a részére nyújtott támogatást köteles visszafizetni.

Szolgálati lakás (a minisztérium tulajdonában lévő lakások igénybevétele)

6. §

(1) A minisztérium a Budapest XI. kerületi Külkereskedelmi Otthonházban (Hegyalja út176-178.) egygarzonlakással, illetve a XIII. kerületi Tatai úti társasházban (Szent László u. 83.) egy egyszobás lakással (a továbbiakban együtt: szolgálati lakások) rendelkezik.

(2) A szolgálati lakások azt a célt szolgálják, hogy a munkatársaknak - akik valamilyen körülmény folytán lakáshelyzetüket átmenetileg nem tudjákmegoldani -kultúrált lakáskörülményeket biztosítson.

(3) A szolgálati lakások igénybevételére a LÜB, a szolgálati lakások megüresedése esetén, pályázati felhívást tesz közzé a minisztérium belső tájékoztatójában (intranet, illetve kör-e-mail a minisztériumi levelezőrendszeren keresztül), amelyre az igénylő munkatársnak pályázatot kell benyújtania. A pályázatban tájékoztatást kell adni a pályázó jelenlegi lakáskörülményeiről, családi állapotáról, illetve arról, hogy milyen körülmény miatt indokolt számára a szolgálati lakás igénybevétele.

(4) Szolgálati lakás igénybevételére pályázhat az a munkatárs

a) akinek a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként - áthelyezés esetén - egyéves folyamatos közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik, és

b) lakáshelyzete, szociális körülményei folytán arra rászorul.

(5) A (3) bekezdés szerinti pályázathoz a munkatársnak csatolnia kell

a) a lakó- és tartózkodási helyet igazoló személyi igazolvány, illetve lakcímkártya másolatát,

b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezető véleményét, valamint

c) a rászorultságot igazoló egyéb okiratokat (pl. házastárs jövedelemigazolása, eltartott gyermekek anyakönyvi kivonatának másolata stb.).

(6) A lakások igénybevételére legfeljebb 2 évre szóló bérleti szerződéssel kerülhet sor, amely nem hosszabbítható meg. A bérleti szerződés megkötéséről, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek végrehajtásáról a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság GKM Szolgáltatási Osztálya (továbbiakban: KSZF) gondoskodik.

(7) A LÜB a döntés-előkészítés során - a rangsorolás céljából - az alábbi szempontokat értékeli: a minisztériumnál töltött jogviszony időtartama, életkor, jövedelem, jelenlegi lakáskörülmények, a munkáltatói jogkör gyakorlójának véleménye. A LÜB - több pályázó esetén - előnyben részesíti a fiatalokat, a többgyermekes munkatársakat és az alacsony jövedelemmel rendelkezőket.

(8) A bérlő a bérleti díjon felül a KSZF-nek köteles megtéríteni a közüzemi szolgáltatások (villany, gáz, víz stb.) díjait is. A bérleti díj összege a társasházak közgyűléseinek határozatai függvényében módosulhat.

(9) Amennyiben a bérlő munkatárs minisztériumnál fennálló jogviszonya bármilyen jogcímen megszűnik, legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles kiköltözni a lakásból. Ettől későbbi időpontban - legkésőbb a munkatárs jogviszonya megszűnésének napján - történő kiköltözés csak kérelemre, különösen méltányolandó körülmények fennállása esetén engedélyezhető.

Lakáscélú munkáltatói kölcsön

A lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtásának feltételei

7. §

(1) A minisztérium a munkatársai lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes lakáscélú munkáltatói kölcsönnel (a továbbiakban: lakáscélú kölcsön) támogatja.

(2) A munkatárs részére lakáscélú kölcsön - a lakáscélú számla vezetésével megbízott hitelintézet (a továbbiakban: hitelintézet) útján - az alábbi célokra nyújtható:

a) lakásvásárlás,

b) lakásépítés,

c) lakáskorszerűsítés,

d) lakásbővítés,

e) az a)-d) pontban meghatározott célokra hitelintézettől felvett hitel egészének vagy részének visszafizetése.

(3) Lakáscélú kölcsönben részesíthető - a (2) bekezdésben meghatározott célokra - az a munkatárs, aki az alábbi feltételeknek megfelel:

a) akinek a minisztériumnál legalább egy éve fennáll a jogviszonya, vagy egyébként - áthelyezés esetén - egyéves folyamatos közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik;

b) a lakásigénye méltányolható, azaz:

- a lakáscélú kölcsön felhasználásával vásárolt, épített, bővített, korszerűsített lakás nagysága nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló hatályos jogszabály szerinti méltányolható lakásigény mértékét, és

- a lakás telekárat nem tartalmazó építési költsége (vételi ára) az ugyanolyan szobaszámú lakásoknak a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter által a Magyar Közlönyben közzétett építési átlagköltségét nem haladja meg;

c) a lakáscélú kölcsön felhasználásával a saját lakáshelyzetét rendezi (a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt lakás legalább 50%-os arányban a tulajdonában áll, illetve kerül);

d) hozzájárul ahhoz, hogy a lakáscélú kölcsön visszafizetésének biztosítására az építeni, vásárolni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlanra a minisztérium javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint lakásvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre;

e) vállalja, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a lakáscélú kölcsön visszafizetéséig fenntartja;

f) a lakás építéséhez, megvásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez - a teljes vételárhoz, építési/korszerűsítési költséghez viszonyítva - legalább 20% önerővel rendelkezik vagy önerő hiányában azzal egyenértékben más módon biztosít fedezetet,

g) kérelméhez csatolja a 11. § (2) bekezdésében meghatározott mellékleteket.

(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti célra nyújtott munkáltatói kölcsön esetén a (3) bekezdés f) pontja szerinti feltétel akként értelmezendő, hogy a munkáltatói kölcsön jelzálogjog biztosítékául szolgáló, a kölcsönnel érintett ingatlan a forgalmi értékéhez képest legalább 20%-ban tehermentes legyen, vagy tehermentes rész hiányában a munkatárs azzal egyenértékben más módon fedezetet biztosítson.

(5) Annak a munkatársnak a lakásépítése, vásárlása támogatható, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak lakástulajdona nincs, illetőleg a meglévőt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti.

(6) A munkatárs lakásának korszerűsítése, bővítése akkor támogatható, ha saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak a korszerűsíteni, bővíteni kívánt lakásán kívül más lakástulajdona nincs.

(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatást vehet igénybe az is, akinek magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak

a) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, vagy

b) a tulajdonában lévő lakása lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte, vagy

c) haszonélvezettel terhelt lakás tulajdonjogát öröklés vagy ajándékozás útján szerezte meg és a haszonélvező a lakásban lakik.

(8) Nem nyújtható lakáscélú kölcsön

a) annak, aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot, tényt közöl, vagy valamely jelentős tényt, körülményt elhallgat;

b) nem lakás céljára szolgáló épület, helyiség (pl. hétvégi ház, nyaraló, garázs) vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez;

c) telek vásárlásához;

d) vásárláshoz az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kiegyenlítését) követően;

e) építéshez, bővítéshez a használatbavételi engedély kiadását követően;

f) korszerűsítéshez - amennyiben az szükséges - az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását követően;

g) ha az a személyi jövedelemadóról szóló, az elbíráláskor hatályos jogszabályban meghatározott adómentességet biztosító feltételektől eltér;

h) annak, aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, illetve aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll;

i) annak a munkatársnak, akinek a jogviszonya megszüntetése folyamatban van [jogviszonya megszüntetéséről megállapodott, felmentését (munkáltatói felmondását) átvette, illetőleg lemondását (munkavállalói felmondását) benyújtotta, az áthelyezésére irányuló kérelem megérkezett stb.].

(9) A (8) bekezdés d)-f) pontjai nem vonatkoznak arra az esetre, ha a munkatárs a munkáltatói kölcsönt a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott célból kéri.

(10) A munkatárs a minisztériumtól csak egyszer részesülhet lakáscélú kölcsönben. Kivételesen, különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, újabb támogatási kérelem terjeszthető elő, ha a munkatárs a korábbi kölcsönét visszafizette.

(11) A munkatárs korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú kölcsön csak a jelen utasításban foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékkel vállalható át.

A lakáscélú kölcsön mértéke és visszafizetésének határideje

8. §

(1) A lakáscélú kölcsön maximális mértéke

a) 5 000 000 Ft lakásvásárlás és - építés,

b) 2 500 000 Ft bővítés és korszerűsítés,

c) hitelintézettől felvett kölcsön egészének vagy részének visszafizetésére igényelt kölcsön esetén - a hitelintézettől felvett kölcsön felhasználási céljától függően - az a)-b) pontokban meghatározott összeg.

(2) A lakáscélú kölcsön összege nem haladhatja meg a teljes vételárat, építési/bővítési/korszerűsítési költséget, valamint a hitelintézettől felvett kölcsöntartozás még fennálló részét.

(3) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 15 év lehet, és azt - a munkatárs kérelmét figyelembe véve - úgy kell megállapítani, hogy a munkatárs számára a törlesztőrészletek kifizetése aránytalan terhet ne jelentsen.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottaktól magasabb összegű lakáscélú kölcsön, illetve hosszabb futamidő csak kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén engedélyezhető.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a futamidő megállapításánál figyelembe kell venni

a) a munkatársra irányadó nyugdíjkorhatárt, de

b) legfeljebb a munkatárs 70. életévének betöltéséig terjedhet.

(6) A lakáscélú kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a hitelintézettel történő megállapodás megkötését követő hónap 1. napja.

A kölcsönszerződés tartalma, megszűnése, a szerződés biztosítékai

9. §

(1) A kölcsönszerződés minden esetben tartalmazza

a) a kölcsön célját és összegét;

b) a kölcsön visszafizetésének határidejét (futamidőt) és feltételeit;

c) a kölcsön késedelmes visszafizetése esetére irányadó eljárást;

d) a munkatárs kötelezettségvállalását, hogy a minisztériumnál fennálló jogviszonyát a kölcsön folyósításától számított, a szerződésben megállapított - legfeljebb a futamidővel azonos - időtartamig nem szünteti meg, illetve e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit;

e) a kölcsön fedezeteként szolgáló ingatlanra a minisztérium jelzálogjogának (lakásvásárlás esetén az elidegenítési és terhelési tilalom) bejegyzésére vonatkozó jogosultságok biztosítására utaló rendelkezést.

(2) A munkatárs köteles viselni a lakáscélú kölcsön hitelintézeti kezelésének költségeit.

(3) A kölcsön visszafizetésének biztosítására minden esetben jelzálogjogot, továbbá lakásvásárlás esetén elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni a kölcsönnel érintett (vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt) ingatlanra, amelyhez a kölcsönvevő munkatársnak, illetve az ingatlan esetleges további tulajdonosainak írásbeli hozzájáruló nyilatkozatot kell tenni.

(4) Amennyiben a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársat adóstársként kell az ügyletbe bevonni.

(5) Amennyiben a LÜB megítélése szerint a kölcsönnel érintett ingatlan nem nyújt kellő fedezetet, a kölcsön folyósításához további biztosítékot [készfizető kezes(ek) állítása, másik ingatlanfedezet felajánlása] határozhat meg feltételként.

(6) Ha a kölcsöntámogatásban részesített munkatárs a törlesztési kötelezettségét - a hitelintézet tájékoztatása szerint - késedelmesen teljesíti, a késedelem idejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.

(7) A kölcsönszerződést a minisztérium azonnali hatállyal felmondja, ha a kölcsönben részesült munkatárs

a) a lakáscélú kölcsön iránti kérelmében szándékosan valótlan adatot közölt vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott és ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;

b) a lakáscélú kölcsön visszafizetésére vonatkozó megállapodást a hitelintézettel a munkáltatói kölcsön átutalásától számított hat hónapon belül nem kötötte meg és ennek okát nem igazolta;

c) a lakáscélú kölcsönt jogosulatlanul nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetve használta fel;

d) részletfizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felszólítás ellenére - legalább három hónapon át -nem tett eleget;

e)a minisztériumnál fennálló jogviszonya -a(8) bekezdésben foglaltak kivételével - a kölcsönszerződésben vállalt határidő előtt megszűnik;

f) más súlyos szerződésszegést követett el.

(8) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a munkáltatói kölcsönt a munkatárs változatlan feltételekkel fizetheti vissza, ha

a) közszolgálati jogviszonya felmentéssel

- a Ktv. 17. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdésének a), b) és e) pontja szerinti okból, a szakmai alkalmatlanság esetét kivéve,

- a Ktv. 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti okból, felajánlható munkakör hiányában, illetve

b) munkaviszonya rendes felmondással

- a munkáltató működésével összefüggő ok,

- nyugdíjazására tekintettel,

- egészségi, fizikai (nem szakmai) okra alapozott alkalmatlanság [Mt. 89. § (3) bekezdése] miatt, valamint

c) jogviszonya a prémiumévek programban történő részvétel, illetőleg különleges foglalkoztatási állományba helyezés esetén az erre vonatkozó külön törvényben meghatározott módon,

d) a 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján tartós külszolgálat céljából történő határozott időre szóló áthelyezéssel

szűnt meg.

(9) A kölcsönszerződés felmondása esetén a fennálló kölcsöntartozás egy összegben válik esedékessé, melyet a munkatárs 30 napon belül köteles visszafizetni.

(10) A munkatárs írásbeli kérelmére - különösen a jogviszony közös megegyezéssel vagy végleges áthelyezéssel történő megszűnése esetén -, a LÜB javaslatára a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár a (7) és (8) bekezdésben foglaltaktól eltérő visszafizetési feltételeket is engedélyezhet.

(11) Amennyiben a munkatárs jogviszonya halála miatt szűnt meg, a túlélő házastárssal vagy az örökösökkel lehetőség szerint az elhunyt munkatárssal megkötött szerződés szerinti tartalommal kell a visszafizetésben megállapodni. Kivételesen, a házastárs vagy örökös kérelmére - méltányolható okból - a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezheti a kedvezőbb feltételekkel történő visszafizetést, vagy - a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és mértékig - a kölcsön, illetve annak egy része vissza nem térítendő támogatássá történő átminősítését. A fennálló kölcsöntartozás visszafizetésére a házastárssal vagy örökössel megállapodást kell kötni.

(12) Ha a lakáscélú kölcsöntámogatásban részesített munkatárs minisztériumnál fennálló jogviszonya megszűnik, az új munkáltatója - külön megállapodás alapján - a még ki nem egyenlített teljes kölcsöntartozást átvállalhatja.

(13) A munkáltatói kölcsön az állammal szemben fennálló tartozásnak minősül, ezért - jogszabályi tilalom miatt - nem engedhető el, ide nem értve a (11) bekezdés szerinti átminősítést vissza nem térítendő támogatássá.

A lakáscélú kölcsönnel terhelt ingatlan elidegenítése,

a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése

10. §

(1) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlant csak a minisztérium hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(2) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás akkor adható meg, ha:

a) a lakáscélú kölcsönben részesített munkatárs vállalja, hogy a még fennálló kölcsöntartozást egy összegben visszafizeti, vagy

b) a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi (cse-re)szerződésselvagyépítésseltulajdonába kerülő újabbla-kást úgy szerez, hogy a jelzálogjog a másik lakásra átjegyezhető.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetén a kérelemhez csatolni kell a hitelintézet igazolását a kölcsön visszafizetéséről. Ebben az esetben a LÜB elnöke soron kívül megadhatja a hozzájárulást az elidegenítéshez.

(4) A (2) bekezdés b) pontja esetén az elidegenítés és jelzálogjog átjegyzése iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a vonatkozó adásvételi szerződéseket,

b) a jelzálogjoggal megterhelni kívánt ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

(5) Az ingatlan elidegenítéséhez a hozzájárulás kivételesen akkor is megadható, ha a minisztérium javára fennálló jelzálogjog a munkatárs által felajánlott másik ingatlanra átjegyezhető, és a felajánlott ingatlan a LÜB megítélése szerint kellő fedezetet nyújt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a munkatársnak csatolnia kell a felajánlott ingatlan

a) tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát,

b) hivatalos értékbecslését,

c) tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát a jelzálogjog bejegyzéséhez, ha az ingatlan nem, vagy nem kizárólagosan a munkatárs tulajdonában áll.

(7) A minisztérium jelzálogjogával terhelt ingatlanra - a minisztériumot megelőző ranghelyen történő - további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzését a LÜB javaslata alapján a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár engedélyezheti.

(8) Az elidegenítés engedélyezése, a jelzálogjog átjegyzése, további jelzálogjog, illetve szolgalmi jog bejegyzése iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos eljárásra egyebekben a lakáscélú kölcsön nyújtására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A lakáscélú kölcsön nyújtásával kapcsolatos eljárási szabályok

11. §

(1) A munkatárs a lakáscélú kölcsön iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapon nyújthatja be.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) lakásvásárlás esetén az eladóval kötött adásvételi (csere)szerződést vagy előszerződést. A(z) (elő)szerződés vételár megfizetésére vonatkozó pontjának tartalmaznia kell a minisztériumtól felvenni kívánt munkáltatói kölcsön összegét;

b) önkormányzati tulajdonban álló lakás megvásárlása esetén az önkormányzat ajánlatát a lakás értékesítésére, és az adásvételi szerződést vagy előszerződést;

c) lakásépítés, lakásbővítés esetén a kérelmező munkatárs nevére szóló jogerős építési engedélyt, műszaki dokumentációt és költségvetést;

d) lakás-korszerűsítés esetén annak költségvetését, és amennyiben az a kivitelezéshez szükséges, a korszerűsítésre vonatkozó terveket és hatósági engedélyeket;

e) hitelintézettől felvett kölcsön visszafizetésére igényelt kölcsön esetén - a felhasználási céltól függően - az a)-d) pontokban foglaltakat, valamint a hitelintézettel kötött hitelszerződés másolatát;

f) valamennyi esetben a vásárolni, építeni, bővíteni, korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi, hiteles másolatát.

(3) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik. Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságot érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.

(4) A LÜB, vagy annak képviselője, illetve szakértője az objektív elbírálás érdekében a kölcsönigénylés feltételeinek fennálltát szükség szerint a helyszínen is vizsgálhatja.

(5) Az igénylő a kérelem elbírálása során egyéb iratok becsatolására, illetve bemutatására is kötelezhető.

(6) A kölcsönkérelmet a munkatárs munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatával kell felterjeszteni.

(7) A kölcsönkérelmek elbírálásánál előnyben részesülnek:

a) az önálló lakással még nem rendelkező, első lakáshoz jutó,

b) a rossz körülmények között lakó (különösen bontásra ítélt vagy szükséglakásban élő stb.) munkatársak,

c) a saját háztartásukban kettő, vagy több gyermek ellátásáról gondoskodó nagycsaládosok,

d) a gyermeküket egyedül nevelő szülők,

e) a fiatal házasok,

f) a minisztériumnál több éve jogviszonyban állók.

(8) A lakáscélú kölcsön iránti kérelmeket a LÜB megvizsgálja, és jogszerűségük, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében, a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkárnak

a) a kölcsön megadására vagy elutasítására;

b) a támogatás mértékére és a visszafizetés határidejére;

c) a támogatás megadásának általánostól eltérő speciális kikötéseire.

(9) A kölcsönkérelem elbírálásáról - a LÜB javaslata alapján - a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár dönt. A Humánigazgatási Főosztály értesíti a kérelmezőt, valamint a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztályt a döntés eredményéről.

(10) Amennyiben a kölcsön biztosítékaként szolgáló ingatlanon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a munkatárs köteles beszerezni a minisztérium javára történő jelzálog bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot, és viselni az ezzel járó költségeket.

(11) A kölcsönszerződés megkötéséről, a minisztérium javára a jelzálogjog bejegyeztetéséről (a kölcsönszerződés megszűnése esetén a törléséről), a megkötött kölcsönszerződés alapján a kölcsönösszeg - hitelintézet útján történő - átutalásáról a Költségvetési, Tervezés-koordinációs és Kontrolling Főosztály intézkedik.

IV. AZ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

12. §

(1) A köztisztviselő, ügykezelő (a továbbiakban együtt: köztisztviselő) lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő - a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott - kölcsöne igénylése esetén a Ktv. 49/I. §-ának (1) bekezdése szerinti állami készfizető kezességvállaláshoz szükséges munkáltatói igazolást a 3/a. számú melléklet szerinti nyomtatványon kérheti a Humánigazgatási Főosztályon.

(2) Ha az állami készfizető kezességvállalásának - a Ktv. 49/I. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt - feltételei teljesülnek, a Humánigazgatási Főosztály elkészíti az igazolást, amelyet a főosztály vezetője - a gazdasági és ágazatfinanszírozási szakállamtitkár által átruházott hatáskörében - ír alá.

(3) Az aláírt munkáltatói igazolást a Humánigazgatási Főosztály adja át a köztisztviselőnek, egyidejűleg rendelkezésére bocsátja a 3/b. számú melléklet szerinti tájékoztatót, valamint a 3/c. számú melléklet szerinti bejelentőlapot.

(4) A köztisztviselő a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül - a 3/c. számú melléklet kitöltésével - köteles bejelenteni a Humánigazgatási Főosztálynak

a) a hitelszerződést kötő hitelintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő köteles a Humánigazgatási Főosztályt haladéktalanul írásban értesíteni.

Záró rendelkezés

13. §

(1) Ez az utasítás a közzététel napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 14/2007. Szabályzat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lakáscélú támogatási rendszeréről.

(2) Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésének napján folyamatban lévő lakáscélú munkáltatói támogatás iránti kérelmek, valamint a hatályban lévő bérleti szerződések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

Dr. Molnár Csaba s. k.,

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

1. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz

2. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz

3/a. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz

3/b. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz

TÁJÉKOZTATÓ

a Ktv. 49/I. §-a szerinti állami készfizető kezességvállalásról

A köztisztviselő kötelezettségei a munkáltatóval szemben:

1. A köztisztviselő a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül köteles bejelenteni a Humánigazgatási Főosztályon

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

2. A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a köztisztviselő haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Humánigazgatási Főosztályt.

Eljárás a közszolgálati jogviszony megszűnése esetén:

1. Amennyiben a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya

- törvény erejénél fogva,

- hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,

- közös megegyezéssel,

- lemondással

szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára - a hitelintézet útján - egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie.

A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

2. A közszolgálati jogviszony fentiek szerinti megszűnéséről 8 napon belül a minisztérium értesíti az illetékes hitelintézetet, amely megállapítja a köztisztviselő által fizetendő kezességvállalási díjat.

3. A köztisztviselőnek a megállapított kezességvállalási díjat a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megfizetnie a hitelintézet részére. Ha a köztisztviselő e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon belül értesíti az APEH-et.

4. Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg nem térülő - összeget kifizette, illetve az egyszeri kezességvállalási megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az APEH adók módjára hajt be.

Humánigazgatási Főosztály

3/c. számú melléklet a 20/2009. (III. 20.) KHEM utasításhoz