1035/B/1992. AB határozat
a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló módosított 1991. évi XXVIII. törvény 9. § (1)-(3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta az alábbi
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló módosított 1991. évi XXVIII. törvény 9. § (1)-(3) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és e rendelkezések megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
1. Az indítványozó a szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Szvvtv.) több rendelkezésével kapcsolatosan kezdeményezte az alkotmányossági vizsgálatot. Az indítvány előterjesztését követően az Országgyűlés elfogadta az 1993. évi XIII. törvényt, amely módosította az Szvvtv. egyes, az indítványozó által kifogásolt rendelkezéseit. Erre tekintettel az indítványozó csupán az Szvvtv. 9. § (1)-(3) bekezdéseiben foglalt rendelkezések tekintetében tartotta fenn indítványát.
2. Az indítványozó az Szvvtv. 9. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket azért kifogásolta, mert álláspontja szerint a volt SZOT Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (a továbbiakban: VIKSZ) összetételét a törvény az 1992. évi XLVII. törvénnyel történt módosítást követően is alkotmányellenesen szabályozza. A törvényi rendelkezés ugyanis nem biztosítja, hogy a VIKSZ Igazgató Tanácsában az ágazati-szakmai szakszervezetek tagként megjelenhessenek és ennek révén a szakszervezeti vagyonra vonatkozó döntések részvételükkel születhessenek. Éppen ezért ez a szabályozás sérti az Alkotmány jogegyenlőségre vonatkozó 70/A. §-ának (1) bekezdését.
Az indítványozó sérelmezte továbbá a VIKSZ Igazgató Tanácsának az Szvvtv. 9. § (3) bekezdésében szabályozott határozathozatali rendjét. Álláspontja szerint ez a törvényi konstrukció ugyancsak a jogok egyenlő elosztásának alkotmányos követelményével ellentétes, mert a VIKSZ Igazgató Tanácsában a döntések meghozatala során az egyes tagok várható tulajdoni arányát figyelembevevő súlyozott többségi elv nem érvényesül, tekintettel arra, hogy a törvény szerint valamennyi tagnak egyaránt csak egy szavazata van. Az indítványban foglalt kifogás szerint ez a törvényi szabályozás nincs összhangban az Alkotmánybíróság 26/1992. (IV. 21.) számú határozatával, amely alkotmányos követelményként határozta meg, hogy a törvényhozó tegye lehetővé az Igazgató Tanácsban az érintetteknek az elosztás várható arányában való képviseletét (ABH 1992. 135, 146.).
3. Az Szvvtv.-nek az Igazgató Tanács összetételével illetőleg határozathozatali rendjével kapcsolatos 9. § (1)-(3) bekezdései - az Szvvtv.-nek az 1992. évi XLVII. törvény, valamint az 1993. évi XIII. törvénnyel történt módosításait követően - a következő rendelkezéseket tartalmazzák:
"(1) A VIKSZ tevékenységét az Igazgató Tanács irányítja. A VIKSZ Igazgató Tanácsának tagjai a szakszervezetek közötti választás eredményének kihirdetéséig az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalát alkotó országos szakszervezeti szövetségek egy-egy képviselője, továbbá az ezen szövetséghez nem tartozó szakszervezetek (a továbbiakban: szövetségen kívüli szakszervezetek) közös képviselője.
(2) Azon szövetségen kívüli szakszervezetek, melyek a VIKSZ Igazgató Tanácsában képviseltetni kívánják magukat, e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül:
a) a VIKSZ Igazgató Tanácsa által összehívott közgyűlésen maguk közül választják közös képviselőjüket, vagy
b) írásban megbízzák az Igazgató Tanácsban az (1) bekezdés szerint részt vevő valamelyik szövetséget képviseletükkel.
(3) Az Igazgató Tanács ülése akkor határozatképes, ha a szabályszerűen meghívott tagok legalább kétharmada, határozatképtelenség miatt - legalább egy nappal későbbre azonos napirenddel - ismételten összehívott ülés esetén legalább fele jelen van. Az Igazgató Tanács határozatának érvényességéhez a jelenlévő tagok kétharmados többségének támogató szavazata szükséges."
Az 1993. évi XIII. törvény továbbá módosította és két új bekezdéssel egészítette ki az Szvvtv. 7. §-át. A 7. § új (3), illetőleg (4) bekezdései az alábbiak szerint rendelkeznek:
"(3) A volt SZOT-hoz tartozott ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának (a továbbiakban: ágazati vagyon) megosztása az adott ágazatban, szakmában működő szakszervezetek között az üzemi- és közalkalmazotti tanács választások (a továbbiakban: választások) ágazatonként-szakmánként összesített eredménye alapján történik az alábbiak szerint:
a) az 1993. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kell az ágazati vagyon használatát megosztani;
b) az 1995. évben megtartott választásokon elért eredmény alapján kerül sor az ágazati vagyon tulajdonjogának a használati joggal együtt történő végleges megosztására.
(4) Az előző bekezdésben szabályozott választások eredményének közzétételétől számított 15 napon belül az érintett szakszervezetek - a választási eredmények alapján - kötelesek a vagyonmegosztási tárgyalásokat megkezdeni, és további 60 napon belül megállapodás létrehozását megkísérelni, amelyet a VIKSZ Igazgató Tanácsa ellenjegyez. E határidő eredménytelen eltelte esetén a VIKSZ Igazgató Tanácsának 30 napon belül - a választási eredmények alapján - meghozott döntése pótolja a megállapodást. E döntés ellen az érintett szakszervezetek 30 napon belül bírósághoz fordulhatnak."
II.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozatlannak találta.
1. A VIKSZ Igazgató Tanácsának összetételéről szóló, az Szvvtv. 9. § (1) bekezdésében foglalt eredeti törvényi szabályozást az Alkotmánybíróság a 26/1992. (IV. 30.) AB határozatával alkotmányellenesnek ítélte és leszögezte, hogy a volt szakszervezeti vagyon megóvása és biztosítása alkotmányosan csak valamennyi szakszervezeti érdeket megjelenítő érdekképviseleti szervezet részvételével, illetőleg képviseletével és ezek együttes működtetésével valósítható meg. Ha ugyanis a törvényhozó azt a megoldást választotta, hogy az elszámolt vagyon védelméről az érdekképviseleti szervek gondoskodjanak, lehetővé kell tenni, hogy az így felálló Igazgató Tanácsban az érintettek az elosztás várható arányában rendelkezzenek képviselettel (ABH 1992, 135, 145-146.).
A törvényhozó az Szvvtv. 7. és 9. §-aiban foglalt módosításokkal eleget tett az Alkotmánybíróság határozatában megszabott alkotmányos követelménynek, mert az új szabályozással lehetővé tette, hogy a szakszervezeti vagyon használatának ideiglenes, majd tulajdonjogának végleges megosztásában valamennyi érintett szakszervezet arányosan részt vehessen. Ezzel kiküszöbölte a szakmai-ágazati szakszervezeteket sújtó korábbi - egyéb helyzet szerinti - hátrányos megkülönböztetést, megszüntette az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését sértő megengedhetetlen diszkriminációt. Az Szvvtv. támadott rendelkezései ugyanis csak a 7. § újként beiktatott rendelkezéseivel összefüggésben értelmezhetők.
Ezek az új szabályok pedig biztosítják, hogy az egyes szakmai-ágazati szakszervezetek az üzemi- illetőleg közalkalmazotti tanácsok megválasztásánál elért támogatásuk arányában, azaz valóságos társadalmi súlyuknak megfelelő mértékben részesüljenek a használati jog gyakorlásában, majd a véglegesen megosztott szakszervezeti vagyon tulajdonjogában. A VIKSZ Igazgató Tanácsában meglevő egyenlő képviseletet, mint eljárásjogi szabályt, tehát megfelelően ellensúlyozza a vagyon arányos használati és tulajdoni megosztására vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. A jogok egyenlő elosztását rendelő alkotmányos követelmény így nem sérül, mert az ágazati-szakmai szakszervezetek részére a választási eredményektől függő - arányos - jogelosztást a törvény biztosítja. Az Alkotmánybíróság határozatában az érdekképviseleti szervekben való "részvétel", a "képviselet", illetőleg a vagyon "együttes, arányos működtetése" a megengedhetetlen diszkrimináció kiküszöbölése szempontjából alkotmányosan egyenértékű kategóriákként szerepelnek, így a törvénymódosítás szoros összefüggésben álló rendelkezéseivel az alkotmánysértés kiküszöbölődött. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt a VIKSZ Igazgató Tanácsa összetételének törvényi szabályozása tekintetében megalapozatlannak találta és elutasította.
2. Nem megalapozott az indítványozónak az a kifogása sem, amely az egyenlőség alkotmányos követelményének a sérelmét látja abban, hogy a VIKSZ Igazgató Tanácsának valamennyi tagja a tanács döntéshozatala során azonosan egy szavazattal rendelkezik, vagyis hogy a határozathozatal rendje nincs tekintettel a várható tulajdoni részesedésre. Mivel a VIKSZ Igazgató Tanácsa a tulajdonmegosztásra vonatkozó döntést csak a szakszervezetek megállapodásának hiányában hozhat, egyébként pedig a felosztásra kerülő szakszervezeti vagyon átmeneti, ideiglenes kezelése és megóvása körében illeti meg a döntéshozatal joga, a tanács működésére, határozatképességére és a határozathozatal módjára vonatkozó szabályozás nem vet fel alkotmányossági aggályokat, annál kevésbé, mert érdemi határozata ellen a szakszervezetek bírósághoz fordulhatnak. Az Alkotmány 70/A. §-a a jogok egyenlő elosztásának alkotmányos követelményét írja elő. Ha a törvényhozó az alanyi jogok alkotmányellenes megkülönböztetés nélküli elosztását biztosítja, azzal az alkotmányossági követelményeknek eleget tesz; az érdekképviseletek számára alkotmányosan biztosított jog gyakorlásának eljárási szabályai - a megjelentekhez igazodó döntéshozatal rendje és képviselőkként egy-egy szavazati jog - nem áll ellentétben ezzel az alkotmányos jogelosztással, ha egyébként a törvény a jelenlét és szavazás lehetőségét valamennyi jogosult számára egyformán biztosítja. Ezért az Alkotmánybíróság ebben az összefüggésben sem állapította meg az alkotmányosan tiltott diszkrimináció sérelmét, így az indítványt e vonatkozásban is elutasította.
Budapest, 1995. november 21.
Dr. Sólyom László s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró