32000L0009[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/9/EK irányelve (2000. március 20.) a személyszállító kötélvontatású vasutakról

Az Európai Parlament és a Tanács 2000/9/EK irányelve

(2000. március 20.)

a személyszállító kötélvontatású vasutakról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 47. cikke (2) bekezdésére, valamint 55. és 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3],

mivel:

(1) A személyszállító kötélpályákat és kötélvontatású vasúti létesítményeket (a továbbiakban együtt: "kötélpálya-létesítmények") személyszállítás céljára tervezik, gyártják, helyezik üzembe és működtetik. A kötélpálya-létesítmények alapvetően magashegyi turistaközpontokban használt hegyi szállítórendszerek, amelyek siklók, függőpályák, kabinos és függőszékes pályák, sí- és szánfelvonók, valamint városi közlekedésben használt kötélpálya-létesítmények lehetnek. Egyes kötélpályafajták adott esetben teljesen eltérő alapelven működhetnek, amit nem lehet előzetesen kizárni. Ezért gondoskodni kell az ezekre vonatkozó követelmények bevezetéséről is, hogy az ezen irányelvben rögzített biztonsági célkitűzések elérése ugyanúgy biztosítható legyen.

(2) A kötélpálya-létesítményeket elsősorban a turizmushoz kapcsolódóan működtetik, főleg olyan hegyvidékeken, ahol a turizmus fontos szerepet játszik a régió gazdaságában, és növekvő fontosságú tényezővé válik a tagállamok kereskedelmi mérlegében. Műszaki szempontból a kötélpálya-ágazat a munkaeszközök gyártásához kapcsolódó ipari tevékenységek, valamint a magas- és mélyépítő ipari tevékenységek közé sorolható.

(3) A tagállamok feladata a kötélpálya-létesítmények biztonságosságának a gyártás, az üzembe helyezés és az üzemeltetés során történő biztosítása. Emellett a tagállamok a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együtt felelősek a területhasznosítási, a regionális tervezési és a környezetvédelmi ügyekért. A nemzeti szabályozások jelentősen eltérnek a nemzeti ipar, valamint a helyi szokások és a know-how következtében. Ezek egyedi méreteket és berendezéseket, továbbá különleges jellemzőket írnak elő. Ennek folytán a gyártók arra kényszerülnek, hogy az egyes piacokra egyedileg gyártsák le termékeiket. Ez akadályozza a szabványos megoldásokat, és hátrányosan befolyásolja a versenyképességet.

(4) Továbbá, a kötélpálya-létesítmények biztonságossága érdekében az alapvető egészségügyi és biztonsági előírásokat be kell tartani. Ezeket az előírásokat az építés időpontja szerinti technika állására és a műszaki és gazdasági követelményekre figyelemmel kell alkalmazni.

(5) Továbbá, kötélpálya-létesítmények országhatárokat is keresztezhetnek, ezért ezek építése egymással ellentétben álló nemzeti szabályozásokba ütközhet.

(6) Közösségi szintű lépéseket kell tenni a kötélpálya-létesítményekre, azok részegységeire és biztonsági alkatrészeire vonatkozó alapvető baleset- és egészségvédelmi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi előírások megállapítására. Ezek hiányában a nemzeti szabályozó rendelkezések kölcsönös elismerése megoldhatatlan politikai és műszaki nehézségeket okozna az értelmezés és a felelősség tekintetében. Az összehangolt szabályozási követelmények nélküli szabványosítás ugyanilyen okból nem megfelelő a problémák megoldására.

(7) A kötélpálya-létesítményeket általában a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok szervei hagyják jóvá. Bizonyos esetekben azonban az egyes alkatrészeket nem lehet előzetesen jóváhagyni, a jóváhagyás csak a fogyasztó kérelmére történhet. Hasonlóképpen előfordulhat, hogy a kötélpálya-létesítmények használatbavétel előtt kötelező felülvizsgálata egyes alkatrészek jóváhagyásának elutasításához, illetve eltérő műszaki megoldásokhoz vezethet. Ez növekvő költségeket és hosszabb szállítási időt von maga után, és különösen a külföldi gyártókat sújtja. Ezenkívül a kötélpálya-létesítményeket működés közben is szigorúan ellenőrzik a hatóságok. A súlyos balesetek okai a helykiválasztással, a szállítási rendszerrel, a felépítményekkel, illetve a rendszer üzemeltetésének és karbantartásának módjával állnak összefüggésben.

(8) Ilyen körülmények között a kötélpálya-létesítmények biztonságossága egyaránt függ a környezeti feltételektől, a beszerelt ipari termékek minőségétől és attól, hogyan szerelték ezeket össze, állították fel a helyszínen, és ellenőrizték az üzemelés során. A biztonság szintjének értékelése érdekében fontos a kötélpálya-létesítmények felmérése és közösségi szintű minőségbiztosítási koncepció elfogadása. A fentiek alapján annak érdekében, hogy a gyártók jelenlegi nehézségeiket leküzdhessék, a felhasználók pedig a kötélpálya-létesítmények előnyeit és a fejlődés azonos szintjét élvezhessék valamennyi tagállamban, egységes, minden tagállamban alkalmazandó követelményrendszert, valamint megfelelő ellenőrzési és felügyeleti eljárásokat kell megállapítani.

(9) A kötélpálya-létesítményeket használó utazóközönség - akár a tagállamok állampolgárai, akár más országbeliek - számára kielégítő biztonsági szintet kell biztosítani. E követelmény teljesítése érdekében eljárásokat és vizsgálati, valamint ellenőrzési és felügyeleti módszereket kell megállapítani. Ehhez a kötélpálya-létesítményekbe beépített szabványosított műszaki berendezéseket kell használni.

(10) Ha azt a Tanács 85/337/EGK irányelve [4] előírja, fel kell mérni a kötélpálya-létesítmények környezetre gyakorolt hatását. Az ebben az irányelvben említett hatásokon kívül a környezetvédelmet és a turizmus fenntartható fejlődésével kapcsolatos követelményeket is figyelembe kell venni.

(11) A kötélpálya-létesítmények a vízügyi, energia-, szállítási és távközlési ágazatban működő szervezetek beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 1993. június 14-i 93/38/EGK tanácsi irányelv [5] hatálya alá tartozhatnak.

(12) Az általános dokumentációnak, illetve az egyes szerződéseknek műszaki előírásokat kell tartalmazniuk. E műszaki előírásokat az európai előírásokra történő hivatkozással kell megadni, ha vannak ilyenek.

(13) Az alapvető előírások betartása bizonyításának megkönnyítése érdekében célszerű olyan összehangolt európai szabványokat alkalmazni, amelyek betartása esetén feltételezhető, hogy a termék megfelel az említett előírásoknak. A magánszektorba tartozó szervezetek dolgozzák ki az összehangolt európai szabványokat, és ezeknek nem kötelező jellegűnek kell maradniuk. E célból az Európai Szabványügyi Bizottságot (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságot (Cenelec) jelölik ki az összehangolt szabványok elfogadására hatáskörrel rendelkező szervnek, amelyek követik a Bizottság és a két szerv között 1984. november 13-án aláírt általános együttműködési iránymutatásokat.

(14) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában az összehangolt szabvány olyan műszaki előírás (európai szabvány vagy összehangolási dokumentum), amelyet a fenti két szerv egyike vagy mindkettő fogadott el a Bizottság felkérésére a műszaki szabványok és előírások terén történő tájékoztatás eljárásának megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK tanácsi és európai parlamenti irányelv [6] szerint a fenti általános iránymutatásokkal összhangban. A Bizottságot a szabványosítással kapcsolatban a fenti irányelvben említett bizottság segíti, amely szükség esetén műszaki szakértőkkel konzultál.

(15) A létesítmények biztonsági alkatrészei és részegységei közül csak azok elégítik ki ezen irányelv alapvető előírásait, amelyek külön indoklás nélkül megfelelnek egy olyan nemzeti szabványnak, amely egy olyan összehangolt szabvány átültetése, amelyre a hivatkozást az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában kihirdették.

(16) Európai előírások hiányában a műszaki előírásokat lehetőség szerint a Közösségben használatos más szabványokra hivatkozva kell meghatározni. Az építtetők meghatározhatják az európai előírások és egyéb szabványok kiegészítéséhez szükséges további előírásokat. E rendelkezésekkel kell biztosítani azt, hogy teljesüljenek azok a közösségi szintű összehangolt követelmények, amelyeknek a kötélpálya-létesítményeknek meg kell felelniük.

(17) Emellett a tagállamok érdekében áll, hogy olyan nemzetközi szabványosítási rendszert alakítsanak ki, amelynek keretében olyan szabványokat lehet megalkotni, amelyeket a nemzetközi kereskedő partnerek ténylegesen használnak, és amely megfelel a közösségi politika követelményeinek.

(18) Jelenleg egyes tagállamokban a szerződésekhez tartozó általános dokumentációban, illetve előírásokban az építtetők megjelölhetik az ellenőrzési és felügyeleti eljárásokat. Különösen a biztonsági berendezések tekintetében ezeknek az eljárásoknak a jövőben, a megfelelőség megállapításának globális megközelítéséről szóló, 1989. december 21-i tanácsi állásfoglalás [7] hatálya alá kell tartozniuk. A biztonsági alkatrész fogalma fizikai és szellemi termékeket is magában foglal, ilyen például a szoftver. A biztonsági alkatrészek megfelelőségének megállapítására szolgáló eljárásoknak a Tanács 93/465/EGK határozatában [8] szereplő modulok használatán kell alapulniuk. A biztonsági alkatrészekkel kapcsolatban meg kell határozni a tervezés minőségbiztosításának alkalmazására vonatkozó alapelveket és feltételeket; ez azért szükséges, hogy elősegítsük a minőségbiztosítási rendszer vállalkozások által történő általános alkalmazását.

(19) A kötélpálya-létesítmények módszeres biztonsági vizsgálatánál meg kell határozni azokat az alkatrészeket, amelyektől a kötélpálya-létesítmények biztonságossága függ.

(20) Az építtetők szerződési dokumentációjukban - az európai előírásokra hivatkozva - rögzítik azokat a jellemzőket, amelyeket a gyártóknak szerződéses kötelezettsége betartani, különösen a biztonsági alkatrészek tekintetében. Ennek alapján az alkatrészek megfelelősége elsősorban azok felhasználási területéhez kötődik, és nem csupán a közösségi piacon történő szabad áramláshoz.

(21) A biztonsági alkatrészeket CE-jellel kell ellátni, amelyet vagy a gyártónak, vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének kell az alkatrészen elhelyezni. A CE-jel azt jelenti, hogy a biztonsági alkatrész megfelel ezen irányelv, valamint a CE-jelre vonatkozó többi közösségi irányelv rendelkezéseinek.

(22) Az ezen irányelv rendelkezéseinek hatálya alá tartozó részegységeken nem szükséges feltüntetni a CE-jelet, a megfelelőségnek az ebben az irányelvben rögzített eljárások szerinti megállapítása alapján elegendő a megfelelőségi nyilatkozat. Ez nem érinti a gyártók azon kötelezettségét, hogy bizonyos részegységeket CE-jellel lássanak el annak tanúsítására, hogy a részegységek megfelelnek más, rájuk vonatkozó közösségi rendelkezéseknek.

(23) A biztonság, egészség és egyéb alapvető követelmények tekintetében a tagállamok területükre vonatkozó felelősségét a megfelelő közösségi eljárásokról rendelkező védzáradékban kell elismerni.

(24) A kötélpálya-létesítmények részegységeinek üzembe helyezés előtti ellenőrzésére szolgáló eljárásokat kell kidolgozni. Ez az ellenőrzés arra szolgál, hogy a hatóságok meggyőződhessenek arról, hogy a kapott eredmény a tervezés, a gyártás és az üzembe helyezés minden fázisában megfelel ezen irányelv vonatkozó rendelkezéseinek. Ez lehetővé teszi, hogy a gyártók bármely tagállamban egyenlő bánásmódra számíthassanak. Ezért meg kell határozni a létesítmények részegységei EK-ellenőrzésének alapelveit és feltételeit.

(25) A kötélpálya-létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó követelményeket figyelembe kell venni a biztonsági ellenőrzésnél, de az nem sértheti az áruk szabad áramlásának elvét, illetve a kötélpálya-létesítmények biztonságosságát. Ebből következően - bár ez az irányelv nem vonatkozik a kötélpálya-létesítmények tényleges üzemeltetésére - a Bizottságnak olyan ajánlásokat kell tennie a tagállamok számára, amelyek arra szolgálnak, hogy a tagállamok területén lévő ilyen létesítményeket úgy működtessék, hogy az a felhasználók, az üzemeltető személyzet és harmadik személyek számára nagyfokú védelmet biztosítson.

(26) A kötélpálya-létesítményekkel kapcsolatos műszaki fejlesztések vizsgálatára csak egy új létesítmény építésénél van lehetőség. Ezért rendelkezni kell egy olyan eljárásról, amely amellett, hogy biztosítja az alapvető követelmények betartását, lehetővé teszi különleges feltételek megvalósítását is.

(27) Azoknak a kötélpálya-létesítményeknek, amelyeket már engedélyeztek, de amelyek kivitelezése még nem kezdődött meg, vagy még folyamatban van, meg kell felelniük ezen irányelv rendelkezéseinek, kivéve ha a tagállamok indokaik megjelölésével másképp határoznak és egyben ugyanolyan magas szintű biztonságot tesznek lehetővé. Ezen irányelv rendelkezéseinek meg kell felelni a már meglévő kötélpálya-létesítmények átalakítása esetén is, ha a nemzeti jogszabályok szerint az átalakítás engedélyköteles.

(28) Nem szükséges azonban minden meglévő kötélpálya-létesítményt úgy átalakítani, hogy az megfeleljen az új létesítményekre vonatkozó rendelkezéseknek. Ez azonban mégis szükséges lehet, ha az alapvető biztonsági követelmények nem teljesülnek. Ilyen esetben a Bizottságnak olyan ajánlásokat kell tennie a tagállamoknak, amelyek arra szolgálnak, hogy a tagállamok területén működő létesítmények a felhasználók számára magas szintű védelmet nyújtsanak az új létesítményekre vonatkozó rendelkezések szerint.

(29) A kötélpálya-létesítmények biztonsági alkatrészei és részegységei megfelelőségének megállapítására szolgáló eljárásokért felelős bejelentett szerveknek - különösen európai előírás hiányában - döntéseiket a lehető legszorosabban kell összehangolniuk. A Bizottságnak ezt az összehangolást ellenőriznie kell.

(30) Az alapvető előírások végrehajtására, különös tekintettel a létesítmény biztonságára és az eljárások összehangolására, egy bizottságot kell létrehozni.

(31) Ennek az irányelvnek a végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat [9] szerint kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

(1) Ezen irányelv hatálya a személyszállító kötélpályákra és kötélvontatású vasutakra terjed ki.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában a "személyszállító kötélpályák és kötélvontatású vasutak" különböző alkatrészekből álló, személyszállítás céljára tervezett, gyártott és üzembe helyezett létesítmények.

Ezeket a helyhez kötött létesítményeket szállítóeszközökben vagy vonóeszközökkel történő személyszállításra használják oly módon, hogy a felfüggesztés és/vagy vontatás az utazás vonala mentén futó kötelekkel történik.

(3) A szóban forgó létesítmények lehetnek:

a) siklók és egyéb létesítmények, amelyeknél a jármű kerekekre, illetve más felfüggesztőszerkezetre van erősítve, és a vontatást egy vagy több kötél végzi;

b) függővasutak, amelyeknél a kabinokat egy vagy több tartókötél tartja függve és/vagy továbbítja; ebbe a kategóriába tartoznak a kiskabinos és függőszékes kötélpályák is;

c) sí- és szánfelvonók, amelyek az utasokat egy megfelelő szerkezet segítségével kötéllel vontatják.

(4) Ezt az irányelvet:

- a hatálybalépését követően megépített és üzembe helyezett létesítményekre,

- a hatálybalépését követően forgalomba hozott részegységekre és biztonsági alkatrészekre kell alkalmazni.

Ezt az irányelvet kell alkalmazni azokra az összehangolási rendelkezésekre is, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelmények teljesüléséhez szükségesek és elégségesek.

Abban az esetben, ha meglévő létesítmények lényeges jellemzőiben, részegységeiben vagy biztonsági alkatrészeiben történik olyan módosítás, amelyhez a szóban forgó tagállam egy új üzembehelyezési engedélyt ír elő, akkor a módosításnak és az egész létesítményre gyakorolt hatásainak meg kell felelniük a 3. cikk (1) bekezdésben említett alapvető követelményeknek.

(5) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

"létesítmény" : a teljes helyszíni rendszer, amely az I. mellékletben felsorolt infrastruktúrából és részegységekből áll; az adott létesítményhez külön megtervezett és a helyszínen kialakított infrastruktúra: az elrendezés, a rendszeradatok, a létesítmény megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükséges állomás és pálya menti szerkezetek, az alapozásokat is beleértve,

"biztonsági alkatrész" : a létesítménybe biztonsági funkcióval beépített és a biztonsági elemzés által azonosított berendezés és készülék minden olyan alapvető alkatrésze, alkatrészcsoportja, szerelvénye és teljes részegysége, amelynek meghibásodása az emberek egészségét veszélyezteti, legyenek azok utasok, az üzemeltető személyzet tagjai avagy harmadik személyek,

"építtető" : az a természetes vagy jogi személy, aki megrendeli egy létesítmény megépítését,

"működési követelmények" : azon műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és megvalósításra, és amelyek a létesítmény biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek,

"karbantartási követelmények" : azon műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és megvalósításra, és amelyek a létesítmény biztonságos üzemeltetését biztosító karbantartáshoz szükségesek.

(6) Ez az irányelv nem vonatkozik:

- a 95/16/EK irányelv [10] szerinti felvonókra,

- hagyományos építésű, kötéllel működő villamosokra,

- mezőgazdasági célra használt létesítményekre,

- vásárok és/vagy vidámparkok területén használatos helyhez kötött vagy mobil berendezésekre, amelyek szórakoztatási célokra, és nem személyszállításra szolgálnak,

- bányászati létesítményekre, illetve ipari célokra használt helyszíni létesítményekre,

- kötéllel működtetett kompokra,

- fogaskerekű vasutakra,

- lánchajtású létesítményekre.

2. cikk

(1) Ezt az irányelvet más közösségi irányelvek sérelme nélkül kell alkalmazni, azonban az ezen irányelvben említett alapvető követelményeknek történő megfeleléshez szükséges lehet az e célból elfogadott különleges európai előírások alkalmazása.

(2) "Európai előírás" alatt közös műszaki előírást, európai műszaki tanúsítványt vagy egy európai szabványt átültető nemzeti szabványt kell érteni.

(3) Az európai előírások - amelyek közös műszaki előírások, a 93/38/EGK irányelv szerinti műszaki tanúsítványok, illetve összehangolt európai szabványokat átültető nemzeti szabványok lehetnek - hivatkozásait közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában.

(4) A tagállamok közzéteszik az összehangolt európai szabványokat átültető nemzeti szabványok hivatkozásait.

(5) Összehangolt európai szabványok hiányában a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az érintetteket az olyan, már meglévő nemzeti szabványokról és műszaki előírásokról tájékoztassák, amelyek a 3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelmények helyes átültetése szempontjából fontosak, illetve hasznosak.

(6) Azok a műszaki előírások, amelyek az európai előírások, illetve egyéb szabványok kiegészítéséhez szükségesek, nem akadályozhatják a 3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelmények teljesülését.

(7) Ha egy tagállam vagy a Bizottság úgy véli, hogy a (2) bekezdésben említett európai előírás nem felel meg teljes mértékben a 3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelményeknek, akkor a Bizottság, illetve az érintett tagállam az indokok megjelölésével a 17. cikkben említett bizottság elé viszi az ügyet. A bizottság az ügyben késedelem nélkül állást foglal.

A bizottság véleménye alapján, összehangolt európai szabványok esetén pedig a 98/34/EK irányelv szerint felállított bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat arról, hogy szükséges-e a szóban forgó európai előírást a (3) bekezdésben említett tájékoztatóból törölni.

3. cikk

(1) A létesítményeknek és infrastruktúrájuknak, a létesítmények részegységeinek és biztonsági alkatrészeinek meg kell felelniük a II. mellékletben említett, rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2) Ha egy olyan összehangolt európai szabványt átültető nemzeti szabvány, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétettek, tartalmazza a II. mellékletben szereplő alapvető biztonsági követelményeket, akkor a szabványnak megfelelően készült létesítményeket és infrastruktúrájukat, valamint a létesítmények részegységeit és biztonsági alkatrészeit úgy kell tekinteni, hogy azok a rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek megfelelnek.

4. cikk

(1) Az építtető vagy meghatalmazott képviselője kívánságára minden tervezett létesítményt alá kell vetni a III. mellékletben meghatározott biztonsági vizsgálatnak, amely kiterjed a rendszer és környezete minden tervezéssel, kivitelezéssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos biztonsági vonatkozására, és a múltbeli tapasztalatok alapján lehetővé teszi az üzemeltetés során esetlegesen fellépő veszélyek felmérését.

(2) A biztonsági vizsgálatról biztonsági jelentést kell készíteni, amelyben intézkedéseket kell javasolni a veszélyek kezelésére, és amelynek tartalmaznia kell azon biztonsági alkatrészek, illetve részegységek jegyzékét, amelyekre - a körülményektől függően - a II. vagy III. fejezet rendelkezései vonatkoznak.

II. FEJEZET

BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEK

5. cikk

(1) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy a biztonsági alkatrészek:

- csak akkor kerüljenek forgalomba, ha olyan létesítmények megépítését szolgálják, amelyek megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésben említett alapvető követelményeknek,

- csak akkor kerüljenek üzembe helyezésre, ha olyan létesítmények megépítését szolgálják, amelyek nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát, ha megépítésük, karbantartásuk és használatuk rendeltetésüknek megfelelően történik.

(2) Ezen irányelv nem sérti a tagállamok jogát, hogy a Szerződésnek megfelelően rögzítsék azokat az általuk szükségesnek tartott követelményeket, amelyek a személyek, és különösen a személyzet védelmét szolgálják a létesítmény használata közben, feltéve hogy ez nem jelenti a létesítmény átalakítását az ezen irányelvben foglaltaktól eltérő módon.

6. cikk

A tagállamok ezen irányelv alapján nem tilthatják be, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják nemzeti piacaikon a létesítményekhez használandó biztonsági alkatrészek forgalmazását, ha azok megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek.

7. cikk

(1) A tagállamok úgy tekintik azokat a 4. cikk (2) bekezdésében említett biztonsági alkatrészeket, amelyek a IX. mellékletben szereplő CE megfelelőségi jelet viselik, és amelyekhez a IV. mellékletben említett megfelelőségi nyilatkozatot mellékelték, hogy megfelelnek az ezen irányelvben meghatározott, rájuk vonatkozó rendelkezéseknek.

(2) A biztonsági alkatrészek forgalomba hozatala előtt a gyártónak, vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének:

a) a biztonsági alkatrészt a megfelelőség megállapítására szolgáló, az V. mellékletben említett eljárásnak kell alávetnie; valamint

b) a biztonsági alkatrészt CE megfelelőségi jellel kell ellátnia, továbbá a 93/465/EGK határozatban rögzített modulok alapján EK-megfelelőségi nyilatkozatot kell kiállítania a IV. mellékletben foglaltak szerint.

(3) A biztonsági alkatrész megfelelőségének megállapítására szolgáló eljárást a gyártó vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének kérelmére a 16. cikkben említett és az általa e célra kijelölt bejelentett szerv végzi.

(4) Ha a biztonsági alkatrész más szempontok alapján egyéb olyan irányelvek hatálya alá is tartozik, amelyek szintén rendelkeznek a CE megfelelőségi jel feltüntetéséről, akkor a jelzésnek utalnia kell arra, hogy a biztonsági alkatrész az egyéb irányelvek rendelkezéseinek is megfelel.

(5) Ha sem a gyártó, sem a Közösségben honos meghatalmazott képviselője nem teljesíti az (1)-(4) bekezdésben említett kötelezettségeket, azok átszállnak arra, aki a biztonsági alkatrészt a Közösségben forgalomba hozza. Ezek a kötelezettségek vonatkoznak arra is, aki saját felhasználásra gyárt biztonsági alkatrészeket.

III. FEJEZET

RÉSZEGYSÉGEK

8. cikk

A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy az I. mellékletben említett részegységek csak akkor kerüljenek forgalomba, ha ezek olyan létesítmények kivitelezését szolgálják, amelyek megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelményeknek.

9. cikk

A tagállamok ezen irányelv alapján nem tilthatják be, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják nemzeti piacaikon a létesítményekhez használatos részegységek forgalmazását, ha a részegységek megfelelnek ezen irányelv rendelkezéseinek.

10. cikk

(1) A tagállamok úgy tekintik azokat az I. mellékletben említett részegységeket, amelyekhez a VI. mellékletben szereplő EK-megfelelőségi nyilatkozatot és az e cikk (3) bekezdése szerinti műszaki dokumentációt mellékelték, hogy azok megfelelnek a 3. cikk (1) bekezdésében említett, a részegységekre vonatkozó alapvető követelményeknek.

(2) A biztonsági alkatrész EK-megfelelőségének megállapítására szolgáló eljárást a gyártó vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselője, illetve ezek hiányában a szóban forgó részegységet forgalomba hozó természetes vagy jogi személy kérésére az a 16. cikkben említett szerv végzi, amelyet a gyártó vagy meghatalmazott képviselője, illetve a fent említett személy e célra kijelöl. Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének vagy a fent említett személynek kell az EK-vizsgálat alapján megtennie a VII. mellékletnek megfelelően.

(3) A bejelentett szerv a VII. mellékletnek megfelelően készíti el az EK-vizsgálati tanúsítványt és az ahhoz mellékelt műszaki dokumentációt. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell a részegység jellemzőire vonatkozó összes dokumentumot, és szükség esetén a biztonsági alkatrészek megfelelőségét tanúsító dokumentumokat. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell emellett a biztonsági alkatrészek felhasználására vonatkozó összes feltételt és korlátozást, valamint az üzemeltetési utasításokat is.

IV. FEJEZET

LÉTESÍTMÉNYEK

11. cikk

(1) A tagállamok a területükön lévő létesítmények megépítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére eljárásokat állapítanak meg.

(2) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, és eljárásokat állapítanak meg arra, hogy a területükön lévő létesítményekbe beépített, az I. mellékletben említett biztonsági alkatrészek és részegységek csak akkor kerüljenek beszerelésre és üzembe helyezésre, ha ezek olyan létesítmények megépítését szolgálják, amelyek nem veszélyeztetik az emberi egészséget és biztonságot, illetve az anyagi javak biztonságát, ha e részegységek beszerelése, karbantartása és használata rendeltetésüknek megfelelően történt.

(3) Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy adott, az I. mellékletben említett biztonsági alkatrész vagy részegység tervezése, illetve kivitelezése újszerű megoldással valósult meg, megteszi a megfelelő intézkedéseket, és egyedi feltételeket támaszthat azon létesítmény megépítésével és üzembe helyezésével kapcsolatosan, amelyhez ilyen újszerű alkatrészt vagy részegységet használnak fel. Erről döntésének indokait megjelölve haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság az ügyet haladéktalanul a 17. cikk szerinti bizottság elé terjeszti.

(4) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy csak olyan létesítmények kerüljenek megépítésre és üzembe helyezésre, amelyek tervezése és kivitelezése megfelel a 3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelményeknek.

(5) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések alapján a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják és akadályozhatják meg az I. mellékletben említett azon biztonsági alkatrészek és részegységek szabad forgalmazását, amelyekhez mellékelték a 7. vagy 10. cikkben említett EK-megfelelőségi nyilatkozatot.

(6) Az I. mellékletben említett biztonsági alkatrészekkel és részegységekkel kapcsolatos biztonsági elemzést, az EK-megfelelőségi nyilatkozatokat és a kísérő műszaki dokumentációt az építtetőnek, illetve meghatalmazott képviselőjének kell benyújtania a létesítmény engedélyezéséért felelős hatóságnak; e dokumentumok egy példányát pedig a létesítményben kell tartani.

(7) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a biztonsági elemzés, a biztonsági jelentés és a műszaki dokumentáció elkészüljön és tartalmazza a létesítmény jellemzőire vonatkozó dokumentumokat, továbbá az I. mellékletben említett biztonsági alkatrészek és részegységek megfelelőségét tanúsító dokumentumokat. Ezenkívül rendelkezésre kell állniuk azon dokumentumoknak, amelyek a szükséges üzemeltetési feltételeket, köztük az üzemelési korlátozásokat, valamint a részletes felügyeleti, beállítási és karbantartási adatokat rögzítik.

12. cikk

Az egyéb jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják és akadályozhatják meg azon létesítmények megépítését és üzembe helyezését a területükön, amelyek megfelelnek ennek az irányelvnek.

13. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy egy létesítmény csak akkor üzemelhessen tovább, ha megfelel a biztonsági jelentésben megállapított feltételeknek.

V. FEJEZET

VÉDINTÉZKEDÉSEK

14. cikk

(1) Ha egy tagállam megállapítja, hogy egy forgalomba hozott, CE megfelelőségi jelet viselő és rendeltetésszerűen alkalmazott biztonsági alkatrész, vagy egy, a 10. cikk (1) bekezdésben említett EK-megfelelőségi nyilatkozattal ellátott és rendeltetésszerűen alkalmazott részegység az emberi egészséget és biztonságot, és adott esetben vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, megteszi a szükséges intézkedéseket az adott alkatrész vagy részegység felhasználási feltételeinek szigorítására, illetve betiltja az alkatrész vagy részegység használatát.

Az érintett tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot intézkedéseiről, döntésének indokait és azt megjelölve, hogy a nem megfelelő állapot az alábbiak közül különösen melynek a következménye:

a) a 3. cikk (1) bekezdésében említett alapvető követelmények teljesítésének elmulasztása;

b) a 2. cikk (2) bekezdésében szereplő európai előírások helytelen alkalmazása, ha az előírások alkalmazására sor került;

c) a 2. cikk (2) bekezdésében szereplő európai előírások hiányosságai.

(2) A Bizottság a lehető legrövidebb időn belül konzultációt kezdeményez az érintett felekkel. Ha a konzultációt követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy:

- az intézkedések indokoltak, ezt haladéktalanul közli az intézkedést hozó tagállammal és a többi tagállammal; ha az (1) bekezdésben említett döntés indoka az európai előírások hiányossága volt, az érintett felekkel történt konzultációt követően a Bizottság kezdeményezi a 2. cikk (7) bekezdésében említett eljárást, ha a döntést meghozó tagállam azt fenn kívánja tartani,

- a biztonsági alkatrésszel kapcsolatos intézkedések nem indokoltak, akkor azonnal értesíti erről a gyártót vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjét és az intézkedést meghozó tagállamot,

- a részegységgel kapcsolatos intézkedések nem indokoltak, akkor azonnal értesíti erről a gyártót vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjét, illetve ezek hiányában azt a természetes vagy jogi személyt, aki, illetve amely a szóban forgó részegységet forgalmazza, és az intézkedést meghozó tagállamot.

(3) Ha egy CE megfelelőségi jellel ellátott biztonsági alkatrész nem bizonyul megfelelőnek, az érintett tagállam megfelelő intézkedést hoz azzal szemben, aki az alkatrészt a jellel ellátta és az EK-megfelelőségi nyilatkozatot készítette, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) Ha egy EK-megfelelőségi nyilatkozattal ellátott részegység nem bizonyul megfelelőnek, az érintett tagállam megfelelő intézkedést hoz azzal szemben, aki az EK-megfelelőségi nyilatkozatot készítette, és erről tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat az eljárás kimeneteléről.

15. cikk

Ha egy tagállam úgy véli, hogy egy rendeltetésszerűen használt, engedélyezett létesítmény az emberi egészséget és biztonságot, illetve adott esetben vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, megteszi a szükséges intézkedéseket a létesítmény üzemeltetési feltételeinek korlátozására, illetve betiltja annak üzemeltetését.

VI. FEJEZET

BEJELENTETT SZERVEK

16. cikk

(1) A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szerveket, amelyek a megfelelőség megállapítására szolgáló, 7. és 10. cikkben említett eljárás lefolytatásáért felelősek és meghatározzák e szervek hatáskörét. A Bizottság azonosító számot ad ezeknek a szerveknek. A Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi a bejelentett szervek jegyzékét, azonosítási számukkal, illetékességi területükkel együtt, és biztosítja a jegyzék mindenkori korszerűsítését.

(2) A tagállamoknak a bejelentendő szervek értékelésekor a VIII. mellékletben szabályozott kritériumokat kell alkalmazniuk. Az összehangolt európai szabványokban szereplő értékelési kritériumoknak megfelelő szerveket úgy kell tekinteni, mint amelyek e kritériumoknak is megfelelnek.

(3) A bejelentő tagállamnak vissza kell vonnia bejelentését, ha megítélése szerint a szerv már nem felel meg a VIII. mellékletben megállapított követelményeknek. Erről a tagállam azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4) Ha szükséges, a bejelentett szervek koordinálását a 17. cikknek megfelelően kell végezni.

VII. FEJEZET

BIZOTTSÁG

17. cikk

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2) Erre a bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 3. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelembe véve a határozat 8. cikkének rendelkezéseit.

(3) A bizottság megalkotja eljárási szabályzatát.

VIII. FEJEZET

CE MEGFELELŐSÉGI JEL

18. cikk

(1) A CE megfelelőségi jel a "CE" betűkből áll. A IX. melléklet tartalmazza a felhasználandó mintát.

(2) A CE megfelelőségi jelet világosan és láthatóan fel kell tüntetni minden biztonsági alkatrészen, illetve - ha ez nem lehetséges - az alkatrészhez elválaszthatatlanul hozzáerősített címkén.

(3) Tilos olyan jelzések feltüntetése a biztonsági alkatrészeken, amelyek megtéveszthetnek harmadik személyeket a CE megfelelőségi jel jelentését és formáját illetően. Bármilyen egyéb jelzést fel lehet tüntetni a biztonsági alkatrészen, amely nem befolyásolja hátrányosan a CE megfelelőségi jel láthatóságát és olvashatóságát.

(4) A 14. cikk sérelme nélkül:

a) ha egy tagállam megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jel helytelenül van feltüntetve, úgy a biztonsági alkatrész gyártója vagy annak a Közösségben honos meghatalmazott képviselője köteles a terméket a CE megfelelőségi jelre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelővé tenni és a szabálysértést a tagállam által megszabott feltételek mellett megszüntetni;

b) ha a nem megfelelő állapotot nem szüntetik meg, a tagállamnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a szóban forgó biztonsági alkatrész forgalmazásának korlátozására, illetve betiltására, valamint biztosítania kell az alkatrész forgalomból történő kivonását a 14. cikkben szabályozott eljárásnak megfelelően.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Indokolni kell az ezen irányelv alapján hozott bármely olyan döntést, amely megtiltja egy biztonsági alkatrész vagy részegység egy létesítményben történő alkalmazását, illetve forgalmazását. Ezeket a döntéseket a lehető leghamarabb közölni kell az érintett féllel, akit egyidejűleg tájékoztatni kell az érintett tagállamban hatályos jogszabályok szerint rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségekről és ezek határidejéről.

20. cikk

Azoknak az ezen irányelv hatálybalépése előtt engedélyezett kötélpálya-létesítményeknek, amelyek kivitelezése még nem kezdődött meg, meg kell felelniük az ebben az irányelvben említett rendelkezéseknek, kivéve ha a tagállamok indokaik megjelölésével másképp határoznak, és ha ugyanolyan magas szintű biztonság megvalósítása biztosított.

21. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik és közzéteszik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2002. május 3-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

(3) A tagállamok az ezen irányelv hatálybalépését követő négy évig megengedik:

- olyan létesítmények megépítését és üzembe helyezését,

- olyan biztonsági alkatrészek és részegységek forgalmazását,

amelyek megfelelnek a területükön az ezen irányelv hatálybalépésének időpontjában hatályos rendelkezéseknek.

(4) Ezen irányelv és különösen 1. cikkének (6) bekezdése és 17. cikke végrehajtásáról a Bizottság legkésőbb 2004. május 3-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és szükség esetén javaslatokat terjeszt elő a megfelelő módosítások érdekében.

22. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

23. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2000. március 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

N. Fontaine

a Tanács részéről

az elnök

J. Gama

[1] HL C 70., 1994.3.8., 8. o. és HL C 22., 1996.1.26., 12. o.

[2] HL C 388., 1994.12.31., 26. o.

[3] Az Európai Parlament 1995. április 6-i véleménye (HL C 109., 1995.5.1., 122. o.), megerősítve 1999. október 27-én (még nem jelent meg a Hivatalos Lapban), a Tanács 1999. június 28-i közös álláspontja (HL C 243., 1999.8.27., 1. o.) és az Európai Parlament 1999. október 27-i határozata (még nem jelent meg a Hivatalos Lapban). A Tanács 1999. december 16-i határozata.

[4] Az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.). Legutóbb módosította a 91/11/EK irányelv (HL L 73., 1997.3.14., 5. o.).

[5] HL L 199., 1993.8.9., 84. o. Legutóbb módosította a 98/4/EK irányelv (HL L 101., 1998.4.1., 1. o.).

[6] HL L 204., 1998.7.21., 37. o. Legutóbb módosította a 98/48/EK irányelv (HL L 217., 1998.8.5., 18. o.).

[7] HL C 10., 1990.1.16., 1. o.

[8] A megfelelőségtanúsítási eljárások különböző szakaszainak elemeiről és az EK-megfelelőségi jelzés feltüntetését és használatát rögzítő, a műszaki összehangolási irányelvekben használni kívánt szabályokról szóló, 1993. július 22-i 93/465/EGK tanácsi határozat.

[9] HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

[10] Az Európai Parlament és a Tanács 1995. június 29-i 95/16/EK irányelve a felvonókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 213., 1995.9.7., 1. o.).

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

EGY LÉTESÍTMÉNY RÉSZEGYSÉGEI

Ezen irányelv alkalmazásában a létesítmények infrastruktúrára és az alább felsorolt részegységekre vannak felosztva, a működési és karbantartási követelményeket azonban minden esetben figyelembe kell venni:

1. Kötelek és kötélkapcsolások

2. Hajtások és fékek

3. Gépészeti berendezések

3.1. Kötélhajtás

3.2. Állomási gépészet

3.3. Pálya menti gépészeti berendezés

4. Járművek

4.1. Kabinok, függőszékek, illetve vonószerkezetek

4.2. Függesztékek

4.3. Futómű

4.4. Kapcsolókészülékek

5. Elektromos berendezés

5.1. Ellenőrző, vezérlő- és biztonsági berendezések

5.2. Kommunikációs és tájékoztatóberendezések

5.3. Villámvédelmi berendezés

6. Mentőberendezések

6.1. Rögzített mentőberendezések

6.2. Mobil mentőberendezések

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

1. Tárgy

Ez a melléklet az ezen irányelv 1. cikke (5) bekezdésében szereplő létesítményekkel szemben támasztott alapvető tervezési, építési és üzembehelyezési követelményeket állapítja meg, beleértve a karbantartási és üzemelési követelményeket is.

2. Általános követelmények

2.1. Személybiztonság

A felhasználók, dolgozók és harmadik személyek biztonsága a létesítmény tervezésének, megépítésének és üzemeltetésének alapvető követelménye.

2.2. A biztonság alapelvei

A létesítményeket az alábbi alapelvek szerint kell megtervezni, üzemeltetni és karbantartani, és ezeket az alábbi sorrendben kell alkalmazni:

- a veszélyek tervezési és építési megoldásokkal történő kiküszöbölése, vagy ha ez nem lehetséges, csökkentése,

- a védelemhez szükséges tervezési és építési megoldásokkal nem kiküszöbölhető veszélyek elleni intézkedések meghozatala és végrehajtása,

- olyan óvintézkedések meghatározása és rögzítése, amelyek azon veszélyek elhárítására szolgálnak, amelyeket az első két francia bekezdésben szereplő intézkedésekkel és rendelkezésekkel nem lehetett kiküszöbölni.

2.3. Külső tényezők figyelembevétele

A létesítményeket úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy biztonságosan üzemeltethetők legyenek, figyelembe véve a létesítmény típusát, annak a területnek a jellegét és fizikai jellemzőit, ahol felállításra kerül, környezetét, valamint a légköri és meteorológiai tényezőket, illetve a közelben - akár a földön, akár a levegőben - lévő építményeket és akadályokat.

2.4. Méretezés

A létesítményt, a részegységeket és minden biztonsági alkatrészét úgy kell méretezni, megtervezni és beszerelni, hogy kielégítő biztonsággal ellenálljanak minden igénybevételnek a várható körülmények között, beleértve azokat is, amelyek üzemen kívüli helyzetben következhetnek be, továbbá figyelembe véve különösen a külső behatásokat, dinamikus hatásokat és fáradási jelenségeket, és eleget téve a szakma elismert szabályainak. A fentiek különösen vonatkoznak az anyagok megválasztására is.

2.5. Összeszerelés

2.5.1. A létesítményt, a részegységeket és minden biztonsági alkatrészt úgy kell megtervezni és kivitelezni, hogy azokat biztonságosan össze lehessen szerelni és be lehessen építeni.

2.5.2. A biztonsági alkatrészeket úgy kell megtervezni, hogy - akár kialakításuk, akár a rajtuk feltüntetett jelölések révén - szerelési hibákra ne kerülhessen sor.

2.6. A létesítmény biztonsága

2.6.1. A biztonsági alkatrészeket úgy kell megtervezni és beszerelni, illetve felhasználásukat oly módon kell kialakítani, hogy az minden esetben biztosítsa működésük és/vagy a létesítmény biztonságát a III. mellékletben szereplő biztonsági elemzés szerint úgy, hogy meghibásodásuk nagyon valószínűtlen és megfelelő biztonsági tűrésen belüli legyen.

2.6.2. A létesítményt oly módon kell megtervezni és megépíteni, hogy bármely olyan alkatrész üzemelés közbeni meghibásodása, amely a biztonságot akár csak közvetetten is befolyásolja, kellő időben kiváltsa a megfelelő intézkedést.

2.6.3. A 2.6.1. és 2.6.2. pontokban említett biztosítékok az érintett alkatrész két tervszerű felülvizsgálata közötti időszakra érvényesek. A biztonsági alkatrészek tervszerű felülvizsgálatának időintervallumát a kezelési útmutatóban egyértelműen meg kell adni.

2.6.4. A létesítményekbe pótalkatrészként beépített biztonsági alkatrészeknek meg kell felelniük ezen irányelv alapvető követelményének és a létesítmények egyéb alkatrészeivel történő zökkenőmentes kölcsönhatásra vonatkozó feltételeknek.

2.6.5. Intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a létesítményben keletkezett tűz ne veszélyeztesse az utazóközönség és a személyzet biztonságát.

2.6.6. Külön intézkedéseket kell tenni a létesítmények és személyek villámcsapás elleni védelmére.

2.7. Biztonsági berendezések

2.7.1. A létesítmény minden olyan hibáját, amely biztonságot veszélyeztető meghibásodást idézhet elő, ha ez lehetséges, biztonsági készülékkel kell érzékelni, jelezni és feldolgozni. Ugyanez vonatkozik minden előre látható külső eseményre, amely veszélyeztetheti a biztonságot.

2.7.2. A létesítmény manuális leállítását mindenkor biztosítani kell.

2.7.3. Biztonsági készülékkel történt leállítás után a létesítményt csak a megfelelő intézkedés megtételét követően lehet újraindítani.

2.8. Karbantartási követelmények

A létesítményt úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a rendszeres és eseti karbantartási és javítási műveleteket biztonságosan lehessen rajta végrehajtani.

2.9. Káros környezeti hatás

A létesítményt úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy az ártalmas gáz-, zaj-, illetve rezgésforrások okozta belső, illetve külső káros hatás az előírt határértékeken belül maradjon.

3. Infrastrukturális követelmények

3.1. Elrendezés, sebesség, járművek közötti távolság

3.1.1. A létesítményt úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan működjön, figyelembe véve a terület és a környezet jellemzőit, a légköri és meteorológiai feltételeket, a közelben a földön és a levegőben található építményeket és akadályokat úgy, hogy ezek ne zavarjanak és ne jelentsenek veszélyt semmilyen üzemi, illetve karbantartási körülmény, illetőleg a mentőszemélyzet tevékenysége esetén.

3.1.2. A járművek, vonóeszközök, pályák, kötelek stb., valamint a földön vagy a levegőben a közelben található esetleges építmények és akadályok között elegendő távolságot kell tartani oldalirányban és függőlegesen egyaránt, figyelembe véve a kötelek és járművek, illetve a vontatókészülékek függőleges, hosszirányú és oldalirányú mozgását a várható legszélsőségesebb üzemelési feltételek mellett.

3.1.3. A jármű és a terep közötti maximális távolságnál figyelembe kell venni a létesítmény jellegét, a járművek fajtáját és a mentési eljárásokat. Nyitott kocsik esetén számításba kell venni a leesés veszélyét, valamint a járművek és a terep közötti távolsággal összefüggő pszichológiai szempontokat is.

3.1.4. A járművek, illetve vonóeszközök maximális sebességét, a köztük lévő minimális távolságot, gyorsulásukat és a fékezési teljesítményt úgy kell megválasztani, hogy a személyek biztonsága és a létesítmény biztonságos üzemelése biztosítható legyen.

3.2. Állomások és pályaszerkezetek

3.2.1. Az állomásokat és a pálya mentén lévő szerkezeteket a stabilitásuk biztosításával kell megtervezni, felállítani és felszerelni. Az állomásoknak és a pálya mentén lévő szerkezeteknek lehetővé kell tenniük a kötelek, a járművek és a vonóeszközök biztonságos vezetését és a karbantartás biztonságos elvégzését, mindenféle üzemelési feltételek mellett.

3.2.2. A létesítmény beszállási és kiszállási területeit úgy kell megtervezni, hogy az biztosítsa a járművek, a vonóeszközök és a személyek közlekedésének biztonságát. A járművek és a vonóeszközök állomásokon történő mozgását úgy kell lehetővé tenni, hogy ne veszélyeztessék az utazóközönséget, figyelembe véve lehetséges aktív együttműködésüket a járművek és a vonóeszközök mozgásával.

4. A kötelekkel, hajtóművekkel, fékekkel, valamint a gépészeti és elektromos berendezésekkel szemben támasztott követelmények

4.1. Kötelek és tartószerkezeteik

4.1.1. A legújabb technikai fejlesztéseknek megfelelően minden intézkedést meg kell tenni:

- a kötelek és rögzítéseik szakadásának elkerülésére,

- ezek minimális és maximális feszítési értékeinek biztosítására,

- annak biztosítására, hogy ezek biztonságosan legyenek felerősítve tartószerkezeteikre és megelőzzék a kisiklást,

- a fentiek felügyeletének lehetővé tételére.

4.1.2. A kötél kisiklásának lehetőségét nem lehet teljesen kizárni, ezért intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy kisiklás esetén a létesítményt le lehessen állítani a személyek veszélyeztetése nélkül, és a köteleket a megfelelő helyzetükbe vissza lehessen helyezni.

4.2. Gépészeti berendezések

4.2.1. Hajtóművek

A létesítmény meghajtórendszerének a különböző üzemelési rendszereknek és üzemmódoknak megfelelő kialakításúnak és kapacitásúnak kell lennie.

4.2.2. Tartalék hajtómű

A létesítményt tartalék hajtóművel kell felszerelni, amelynek energiaellátása a fő meghajtás rendszerétől független. Nincs szükség azonban tartalék hajtóműre akkor, ha a biztonsági elemzés azt mutatja ki, hogy az utasok akkor is könnyen, gyorsan és biztonságosan el tudják hagyni a szállítóeszközöket, és különösen a vonóeszközöket, ha nincs tartalék hajtómű.

4.2.3. Fékezés

4.2.3.1. A megengedett terhelés és hajtókorong-súrlódás legkedvezőtlenebb körülményei között is lehetővé kell tenni a létesítménynek és/vagy a járműveknek az üzemelés közben bekövetkezett vészhelyzet esetén történő mindenkori leállítását. A megállási távolságnak a lehető legrövidebbnek kell lennie, amit a létesítmény biztonsága megkövetel.

4.2.3.2. A lassulási értékeket a megfelelő határokon belül úgy kell megállapítani, hogy ezáltal biztosítani lehessen a személyek biztonságát és a járművek, kötelek, valamint a létesítmény egyéb részeinek megfelelő viselkedését.

4.2.3.3. A létesítményeken két vagy több fékrendszernek kell lennie, amelyek képesek a létesítményt megállítani, és amelyeket úgy koordináltak, hogy automatikusan az aktív rendszer helyére lépjenek, ha annak hatékonysága nem megfelelő. A vonókötél utolsó fékrendszerének közvetlenül a hajtókorongra kell hatnia. E rendelkezések a sí- és szánfelvonókra nem vonatkoznak.

4.2.3.4. A létesítményt hatékony rögzítő- és zárómechanizmussal kell felszerelni, amely az idő előtti újraindítást megakadályozza.

4.3. Vezérlőberendezések

A vezérlőberendezéseket úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy biztonságosak és megbízhatók legyenek, ellenálljanak az általános üzemi igénybevételnek és olyan külső tényezőknek, mint a nedvesség, a szélsőséges hőmérsékletek vagy az elektromágneses interferencia, és ne idézzenek elő veszélyhelyzeteket még működési hiba esetén sem.

4.4. Kommunikációs eszközök

A kezelőszemélyzet számára alkalmas berendezéseket kell biztosítani, hogy bármikor tudjanak egymással kommunikálni és vészhelyzet esetén az utasokat tájékoztatni.

5. Járművek és vonóeszközök

5.1. A szállítóeszközöket és/vagy vonóeszközöket úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy előre látható üzemi körülmények között az utasok ne eshessenek ki, és ne legyenek egyéb veszélynek kitéve.

5.2. A járművek és vonóeszközök szerelvényeit úgy kell méretezni és kialakítani, hogy:

- ne sértsék meg a kötelet, illetve

- ne csússzanak meg, kivéve ha ez a megcsúszás nem érinti jelentősen a jármű, a vonóeszköz, illetőleg a létesítmény biztonságát

a legkedvezőtlenebb körülmények között sem.

5.3. A járművek ajtóit (kocsikon, kabinokon) úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy azok becsukhatóak és zárhatóak legyenek. A jármű padlózatát és falait úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy minden körülmény között ellenálljanak az utasok által kifejtett nyomásnak és terhelésnek.

5.4. Ha a járművön üzemeltetési okból egy kezelő jelenléte szükséges, a járművet fel kell szerelni a kezelő feladatainak ellátásához szükséges berendezésekkel.

5.5. A járműveket és/vagy vonóeszközöket, és különösen ezek felfüggesztőszerkezeteit úgy kell megtervezni és felszerelni, hogy ezek a vonatkozó szabályoknak és utasításoknak megfelelően biztosítsák a karbantartó személyzet biztonságát.

5.6. Kioldható kapcsolókészülékekkel ellátott járművek esetén az utasok veszélyeztetése nélkül minden intézkedést meg kell tenni, az olyan járműnek az indulás pillanatában történő megállítására, amelynek kapcsolókészüléke helytelenül kapcsolódott a kötélhez, illetve az olyan járműnek az érkezés pillanatában történő megállítására, amelynek kapcsolója nem oldott ki, továbbá a szállítóeszköz lezuhanásának megelőzésére.

5.7. A siklókocsikat és - ha a létesítmény kialakítása ezt megengedi - a kétköteles rendszer járműveit a pályán lévő automatikusan működő fékberendezéssel kell felszerelni, ha a vonókötél szakadásának lehetőségét nem lehet kizárni.

5.8. Ha a jármű kisiklásának veszélyét más intézkedésekkel nem lehet kiküszöbölni, a járművet olyan kisiklás elleni berendezéssel kell felszerelni, amely lehetővé teszi a jármű megállítását a személyek veszélyeztetése nélkül.

6. Utasok számára szolgáló berendezések

A beszállóhelyek megközelítését és a kiszállóhelyek elhagyását, valamint az utasok be- és kiszállását a járművek mozgását és megállását is figyelembe véve úgy kell megszervezni, hogy az biztosítsa a személyek biztonságát, különösen olyan helyeken, ahol fennáll a leesés veszélye.

A létesítménynek alkalmasnak kell lenni arra, hogy gyermekek és mozgáskorlátozott személyek használják, ha a létesítményt ilyen személyek szállítására tervezték.

7. Működési követelmények

7.1. Biztonság

7.1.1. Annak érdekében, hogy a létesítményt tervezett céljára, műszaki specifikációinak és a megadott üzemelési feltételeknek megfelelően használják, illetve hogy a biztonságos üzemelésre és karbantartásra vonatkozó utasítások betarthatóak legyenek, minden műszaki intézkedést és rendelkezést meg kell hozni. A kezelési utasításnak és az útmutatóknak a Közösség azon hivatalos nyelvén, illetve nyelvein kell készülnie, amelyet a Szerződésnek megfelelően az a tagállam határozhat meg, amelynek a területén a létesítményt megépítették.

7.1.2. A létesítmény üzemeltetéséért felelős személyeket megfelelő munkaeszközökkel kell ellátni, és feladatuk ellátásához megfelelő képzettséggel kell rendelkezniük.

7.2. Biztonság a létesítmény üzemzavara esetén

Ha olyan üzemzavar lép fel a létesítménynél, amely miatt nem indítható újra rövid időn belül, minden műszaki intézkedést és rendelkezést meg kell tenni annak érdekében, hogy az utasokat biztonságba helyezzék a létesítmény típusától és környezetétől függően megadott időn belül.

7.3. A biztonságra vonatkozó egyéb különleges rendelkezések

7.3.1. Kezelői állások és munkahelyek

Az állomásokon felszerelt hozzáférhető mozgó alkatrészeket úgy kell megtervezni és beszerelni, hogy eleve kizárt legyen bármely veszélyhelyzet, illetve ha a veszély lehetősége fennáll, olyan védőberendezésekkel kell az alkatrészeket ellátni, amelyek megakadályozzák a létesítmény azon részeivel való érintkezést, amelyek balesetet okozhatnak. E védőberendezéseknek nehezen eltávolíthatónak, valamint nehezen üzemen kívül helyezhetőnek kell lennie.

7.3.2. Lezuhanás veszélye

Ha ez így önmagában nem elegendő, a munkahelyeket a leesés megelőzésére a személyes védőeszközök rögzítésére szolgáló pontokkal kell felszerelni.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

BIZTONSÁGI ELEMZÉS

Ezen irányelv 1. cikkének (5) bekezdésében említett kötélpálya-létesítményeknél megkövetelt biztonsági elemzésben figyelembe kell venni valamennyi tervezett üzemmódot. Az elemzést valamely elismert és bevált módszer szerint kell végezni, és figyelembe kell venni a technika állását és a szóban forgó létesítmény összetettségét. A cél emellett az, hogy a létesítmény megtervezése és felszerelése során a megfelelő biztonsági feltételek teljesítése érdekében a helyi környezetet és a legkedvezőtlenebb helyzeteket is figyelembe vegyék.

Az elemzésnek ki kell terjednie a biztonsági berendezésekre és arra, hogy ezek milyen hatással vannak a létesítményre mint egészre, és azokra a részegységekre, amelyeket működésbe hoznak, oly módon, hogy vagy

- az általuk érzékelt kezdeti meghibásodásra vagy a jelzett hibára úgy képesek reagálni, hogy biztonságot biztosító állapotban maradnak, alacsonyabb üzemmódban vagy csökkent biztonsági állapotban,

- túlméretezettek és megfigyelés alatt vannak, vagy

- olyanok, hogy meghibásodásuk valószínűségét fel lehet mérni, és ugyanazt lehet velük elérni, mint az első és második francia bekezdésben szereplő kritériumoknak megfelelő biztonsági berendezésekkel.

A biztonsági elemzést arra kell felhasználni, hogy sor kerüljön a veszélyek és a veszélyes helyzetek felmérésére ezen irányelv 4. cikke (1) bekezdésének megfelelően, továbbá hogy a 4. cikk (2) bekezdésében említett biztonsági alkatrészek jegyzékét összeállíthassák. A biztonsági elemzés eredményét biztonsági jelentésben kell összefoglalni.

--------------------------------------------------

IV. MELLÉKLET

BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEK: EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

Ezt a mellékletet ezen irányelv 1. cikke (5) bekezdésében szereplő biztonsági alkatrészekre kell alkalmazni abból a célból, hogy megállapítható legyen, hogy az ezekre vonatkozó, az ezen irányelv 3. cikkének (1) bekezdésben említett és a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények teljesültek-e.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a kísérő dokumentációt dátummal és aláírással kell ellátni. A nyilatkozatot és a dokumentációt ugyanazon a nyelve(ke)n kell elkészíteni, mint a II. melléklet 7.1.1. pontjában említett kezelési utasítást.

A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a következőket:

- hivatkozást erre az irányelvre,

- a gyártó vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének nevét, cégnevét és teljes címét. A meghatalmazott képviselőnek meg kell adnia a gyártó nevét, cégnevét és teljes címét is,

- az alkatrész leírását (gyártmány, típus stb.),

- az alkalmazott megfelelőségi eljárás adatait (ezen irányelv 7. cikke),

- az összes vonatkozó rendelkezést, amelyeknek az alkatrész meg kell feleljen, és az alkalmazási feltételeket,

- a megfelelőségi eljárásban közreműködő bejelentett szerv(ek) nevét és címét, továbbá az EK-vizsgálati bizonyítvány dátumát, szükség esetén a bizonyítvány érvényességének időtartamával és feltételeivel együtt,

- a vonatkozó összehangolt szabványokat, ahol lehetséges,

- annak a személynek a nevét, akit felhatalmaztak arra, hogy a gyártó vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének nevében aláírjon.

--------------------------------------------------

V. MELLÉKLET

BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEK: A MEGFELELŐSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA

1. Hatály

E melléklet célja annak vizsgálata, hogy a biztonsági alkatrészek megfelelnek-e az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésében említett és a II. mellékletében meghatározott alapvető követelményeknek. Ez a melléklet a bejelentett szerv vagy szervek által végzett olyan értékeléssel foglalkozik, amely egy önmagában vizsgált alkatrésznek az előírt műszaki leírásokkal való megfelelőségére vonatkozik.

2. Eljárások

A bejelentett szervek által a tervezési és gyártási fázisban végzett értékelési eljárások a Tanács 93/465/EGK határozatában meghatározott modulokon alapulnak az alábbi táblázat szerint. A táblázatban szereplő megoldások egyenértékűnek tekintendők és ezeket a gyártó saját döntése szerint alkalmazhatja.

A BIZTONSÁGI ALKATRÉSZEK MEGFELELŐSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA

| Tervezés | | Gyártás |

1. | EK-típusvizsgálat "B" modul | 1(a) | Gyártási minőségbiztosítás "D" modul |

1(b) | Termékigazolás "F" modul |

2. | Teljes minőségbiztosítás "H" modul | 2. | Teljes minőségbiztosítás "H" modul |

3. | Egységigazolás "G" modul | 3. | Egységigazolás "G" modul |

A modulokat az egyes modulokban szereplő kiegészítő feltételek figyelembevételével kell alkalmazni.

B MODUL: EK-TÍPUSVIZSGÁLAT

1. Ez a modul azt az eljárást ismerteti, amely során a bejelentett szerv meggyőződik arról és tanúsítja azt, hogy egy minta, amely jellemző a tervezett gyártásra, megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek.

2. Az EK-típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártónak vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének kell az általa kiválasztott bejelentett szervhez benyújtania.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a gyártó nevét és címét, valamint - ha a kérelmet meghatalmazott képviselője nyújtja be - annak nevét és címét is,

- írásbeli nyilatkozatot arról, hogy ugyanezt a kérelmet nem adták be más bejelentett szervhez,

- a 3. pontban ismertetett műszaki dokumentációt.

A kérelmezőnek a bejelentett szerv rendelkezésére kell bocsátania egy mintát (a továbbiakban: "típus"), amely a tervezett gyártásra jellemző. A bejelentett szerv további mintákat kérhet, ha ezekre szüksége van vizsgálati programjának végrehajtásához.

3. A műszaki dokumentációból ki kell tűnnie annak, hogy az alkatrész megfelel-e ezen irányelv követelményeinek. A műszaki dokumentációnak - ha ez a megállapításhoz szükséges - ki kell terjednie az alkatrész tervezésére, gyártására és üzemelésére is.

A dokumentációnak tartalmaznia kell - ha ez a megállapításhoz szükséges - a következőket:

- az általános típusleírást,

- az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. elvi tervezési és gyártási rajzait és vázlatait,

- az említett tervek és rajzok leírását és a megértésükhöz szükséges magyarázatokat és a termék működésének ismertetését,

- az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő - részben vagy egészben alkalmazandó - európai előírások jegyzékét, továbbá azon alapvető követelmények teljesítésére alkalmazott megoldások leírását, amelyekre nem léteznek az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdése szerinti európai előírások,

- az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményeit,

- a vizsgálati jegyzőkönyveket.

Meg kell jelölni az alkatrész felhasználási területét is.

4. A bejelentett szerv:

4.1. megvizsgálja a műszaki dokumentációt, ellenőrzi, hogy a típust a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották le, és azonosítja azokat az alkatrészeket, amelyek az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő európai előírások vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően készültek, valamint azokat, amelyek az európai előírás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nélkül készültek;

4.2. elvégzi vagy elvégezteti a szükséges vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy - ha nem az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő európai előírásokat alkalmazták - a gyártó által alkalmazott megoldások megfelelnek-e ezen irányelv alapvető követelményeinek;

4.3. elvégzi vagy elvégezteti a szükséges vizsgálatokat annak ellenőrzésére, hogy - ha a gyártó a vonatkozó európai előírások alkalmazását választotta - ténylegesen ezeket alkalmazták-e;

4.4. megállapodik a kérelmezővel abban, hogy a vizsgálatokat és a szükséges ellenőrzéseket hol végzik el.

5. Ha a típus megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, a bejelentett szervnek ki kell adnia az EK-típusvizsgálati tanúsítványt a kérelmezőnek. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményét, az érvényesség feltételeit és időtartamát, valamint a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat.

A tanúsítványhoz csatolni kell a műszaki dokumentáció vonatkozó részeinek jegyzékét, ennek egy példányát a bejelentett szervnél meg kell őrizni. Ha a bejelentett szerv elutasítja az EK-típusvizsgálati tanúsítvány gyártónak történő kiadását, az elutasítást részletesen indokolni kell. A fellebbezési eljárásról is rendelkezni kell.

6. A kérelmezőnek a jóváhagyott alkatrész bármely módosításáról tájékoztatnia kell az EK-típusvizsgálat dokumentációját őrző bejelentett szervet, mert a módosított alkatrésznek kiegészítő jóváhagyásban kell részesülnie, ha a változás befolyásolhatja az alkatrész használatára előírt feltételekre vonatkozó alapvető követelményeknek való megfelelőséget. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az EK-típusvizsgálati tanúsítványhoz csatolt kiegészítés formájában adják ki.

7. Minden bejelentett szerv köteles értesíteni a többi bejelentett szervet a kiadott és visszavont EK-típusvizsgálati tanúsítványokkal és kiegészítésekkel kapcsolatos adatokról.

8. A bejelentett szervek másolatokat kérhetnek az EK-típusvizsgálati tanúsítványokról és azok kiegészítéseiről. A tanúsítványok mellékleteit kérelem esetén a többi bejelentett szerv rendelkezésére kell bocsátani.

9. A gyártó, illetve meghatalmazott képviselője köteles a műszaki dokumentáció mellett az EK-típusvizsgálati tanúsítványokat és azok kiegészítéseit az utolsó alkatrész gyártásának befejezését követő legalább 30 évig megőrizni.

Ha sem a gyártó, sem a meghatalmazott képviselője nem honos a Közösségben, a műszaki dokumentáció rendelkezésre tartásának kötelezettsége azt terheli, aki az alkatrészt a közösségi piacon forgalomba hozza.

D MODUL: GYÁRTÁSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

1. Ez a modul azt az eljárást ismerteti, amely során a 2. pontban említett kötelezettségeket teljesítő gyártó biztosítja és kijelenti, hogy a szóban forgó alkatrészek megegyeznek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban leírt típussal és megfelelnek ezen irányelv követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének minden alkatrészen fel kell tüntetnie a CE-jelet, és írásos megfelelőségi nyilatkozatot kell tennie. A CE-jelhez csatolni kell annak a bejelentett szervnek az azonosító jelét, amely a 4. pontban említett felügyeletért felelős.

2. A gyártónak jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie a gyártást, az alkatrészek végellenőrzését és vizsgálatát illetően a 3. pont előírásai szerint, illetve felügyeletet kell biztosítania a 4. pont szerint.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártónak az általa kiválasztott bejelentett szervnél kérelmeznie kell az érintett alkatrészekre vonatkozó minőségbiztosítási rendszerének minősítését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a tervezett alkatrész-kategóriára vonatkozó összes adatot,

- a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt,

- a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját és az EK-típusvizsgálati tanúsítvány egy példányát, ha van ilyen.

3.2. A minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával az alkatrészeknek meg kell felelniük az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típusnak és ezen irányelv követelményeinek.

A gyártó által bevezetett bármely elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezett és áttekinthető módon írásbeli célkitűzések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségbiztosítási programok, kézikönyvek és kimutatások ellentmondásmentes értelmezését.

A dokumentációnak különösen az alábbiak pontos leírását kell tartalmaznia:

- a vezetés minőségi célkitűzései és szervezeti felépítése, felelőssége és hatásköre a megfelelő minőséget illetően,

- az alkalmazandó gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, folyamatok és rendszeres intézkedések,

- a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és ellenőrzések, és ezek elvégzésének gyakorisága,

- a minőségi kimutatások, mint például felügyeleti jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzetre vonatkozó minősítő jelentések stb.,

- a kívánt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének nyomon követését szolgáló eszközök.

3.3. A bejelentett szervnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. Ha a minőségbiztosítási rendszerek megfelelnek az összehangolt szabványoknak, akkor úgy kell ezeket tekinteni, mint amelyek kielégítik a rájuk vonatkozó követelményeket.

Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának értékelési tapasztalatokkal kell rendelkeznie az érintett alkatrész-technológiában. Az értékelési folyamat során legalább egyszer szemlét kell tartani a gyártó telephelyén.

A határozatot közölni kell a gyártóval. Az értesítésnek a vizsgálat eredményét és indokolással ellátott értékelő határozatot kell tartalmaznia.

3.4. A gyártónak vállalnia kell a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségek teljesítését, és biztosítania kell, hogy a rendszer megfelelően és hatékonyan működjön.

A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervet a minőségbiztosítási rendszer tervezett korszerűsítéseiről.

A bejelentett szervnek meg kell vizsgálnia a javasolt módosításokat, és döntenie kell arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. bekezdésben szereplő követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

A bejelentett szerv közli a gyártóval határozatát. Az értesítésnek a vizsgálat eredményét és indokolással ellátott értékelő határozatot kell tartalmaznia.

4. A bejelentett szerv által gyakorolt felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2. A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szerv ellenőrzési céllal a gyártási, ellenőrzési és vizsgálati, valamint tárolási helyekre belépjen, illetve a szerv rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges adatot, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

- a minőségi kimutatásokat, mint például ellenőrzési jelentéseket és vizsgálati adatokat, az érintett személyzet minősítési jelentéseit stb.

4.3. A bejelentett szervnek időszaki ellenőrzéseket kell végeznie, hogy meggyőződjön arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza-e a minőségbiztosítási rendszert, és erről ellenőrzési jelentést kell készítenie a gyártó számára.

4.4. A bejelentett szerv előre be nem jelentett időpontban is tarthat szemlét a gyártónál. E szemlék során a bejelentett szerv szükség esetén ellenőrző vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet annak igazolására, hogy a minőségbiztosítási rendszer rendeltetésszerűen működik. A bejelentett szervnek a szemléről jelentést kell a gyártó rendelkezésére bocsátania, és ha ellenőrző vizsgálatra került sor, akkor vizsgálati jelentést is át kell adnia a gyártó részére.

5. A gyártó az utolsó alkatrész gyártásának befejezését követő legalább 30 évig köteles a nemzeti hatóságok részére megőrizni:

- a 3.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett korszerűsítést,

- a bejelentett szervtől kapott, a 3.4., 4.3. és 4.4. pontokban említett határozatokat és jelentéseket.

6. A bejelentett szerveknek tájékoztatniuk kell a többi bejelentett szervet a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól.

F MODUL: TERMÉKIGAZOLÁS

1. Ez a modul azt az eljárást ismerteti, amely során a gyártó vagy Közösségben honos meghatalmazott képviselője ellenőrzi és tanúsítja, hogy a 3. pont rendelkezéseinek hatálya alá tartozó alkatrészek megegyeznek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típussal és megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

2. A gyártónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a gyártási folyamat során az alkatrészek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típussal megegyezzenek és ezen irányelv követelményeinek megfeleljenek. A gyártó minden alkatrészen feltünteti a CE-jelet és megfelelőségi nyilatkozatot készít.

3. A gyártó választhatja ki, hogy a bejelentett szerv - amely a megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket végzi el annak érdekében, hogy ellenőrizze az alkatrészek megegyezését az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típussal, illetve azt, hogy az alkatrészek megfelelnek-e ezen irányelv követelményeinek - a 4. pont rendelkezései szerint minden alkatrészen elvégezze-e a vizsgálatokat és ellenőrzéseket, vagy pedig az 5. pont rendelkezései szerint az alkatrészek statisztikai alapon történő vizsgálatát és ellenőrzését folytassa le.

A gyártó, illetve meghatalmazott képviselője köteles a megfelelőségi nyilatkozat egy példányát az utolsó alkatrész gyártásának befejezését követő legalább 30 évig megőrizni.

4. Ellenőrzés minden alkatrész vizsgálatával

4.1. Minden alkatrészt egyenként kell megvizsgálni és ezeken el kell végezni a 2. cikkben említett vonatkozó európai előírás(ok)ban szereplő vagy ezzel egyenértékű ellenőrző vizsgálatokat annak igazolására, hogy megegyeznek az EK-típusvizsgálati tanúsítványban szereplő típussal és megfelelnek ezen irányelv követelményeinek.

4.2. Minden jóváhagyott alkatrészen fel kell tüntetni a bejelentett szerv azonosító jelét, és az elvégzett vizsgálatokról írásbeli megfelelőségi tanúsítványt kell készíteni.

4.3. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének igény esetén a bejelentett szerv megfelelőségi tanúsítványait rendelkezésre kell bocsátania.

5. Statisztikai ellenőrzés

5.1. A gyártónak egységes tételekben kell alkatrészeit rendelkezésre bocsátania, és minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy a gyártási folyamat során az elkészült tételek egységessége megmaradjon.

5.2. Az ellenőrzéshez az alkatrészeket egységes tételként kell előkészíteni. Minden tételből véletlenszerűen kell mintát venni. A mintában lévő alkatrészeket egyedileg kell megvizsgálni, és el kell végezni rajtuk az ezen irányelv 2. cikk (2) bekezdésében említett európai előírás(ok)ban szereplő vagy ezzel egyenértékű ellenőrző vizsgálatokat annak megállapítására, hogy az alkatrészek megfelelnek-e az ezen irányelvben említett követelményeknek, és ezáltal a vizsgált tételt jóváhagyják vagy jóváhagyását elutasítják-e.

5.3. A statisztikai eljárásban az alábbi elemeket kell felhasználni:

- egy statisztikai módszert,

- egy mintavételi tervet a működési jellemzőkkel együtt.

5.4. Jóváhagyott tétel esetén minden jóváhagyott alkatrészen fel kell tüntetni a bejelentett szerv azonosító jelét, és az elvégzett vizsgálatokról írásbeli megfelelőségi tanúsítványt kell készíteni. A tétel bármely alkatrésze forgalomba hozható a minta azon alkatrészeinek kivételével, amelyek nem bizonyultak megfelelő állapotúnak.

Ha egy tétel jóváhagyását elutasították, a bejelentett szervnek vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket a tétel forgalomba hozatalának megakadályozására. A tételek jóváhagyásának gyakori elutasítása esetén a bejelentett szerv leállíthatja a statisztikai ellenőrzést.

A gyártó - a bejelentett szerv felelőssége mellett - ez utóbbi azonosító számát a gyártási folyamat során tüntetheti fel.

5.5. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének igény esetén a bejelentett szerv megfelelőségi tanúsítványait rendelkezésre kell bocsátania.

G MODUL: EGYSÉGIGAZOLÁS

1. Ez a modul azt az eljárást ismerteti, amely során a gyártó tanúsítja és kijelenti, hogy a szóban forgó, a 2. pontban említett tanúsítvánnyal kibocsátott alkatrész megfelel az ezen irányelv rá vonatkozó követelményeinek. A gyártónak vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének az alkatrészen fel kell tüntetnie a CE-jelet és megfelelőségi nyilatkozatot kell tennie.

2. A bejelentett szervnek meg kell vizsgálnia az alkatrészt és el kell végeznie rajta az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében említett vonatkozó európai előírás(ok)ban szereplő vagy ezzel egyenértékű ellenőrző vizsgálatokat abból a célból, hogy ellenőrizze, hogy az alkatrészek megfelelnek-e ezen irányelv vonatkozó követelményeinek.

Minden jóváhagyott alkatrészen fel kell tüntetni a bejelentett szerv azonosító jelét, és az elvégzett vizsgálatokról írásbeli megfelelőségi tanúsítványt kell készíteni.

3. A műszaki dokumentáció célja az, hogy lehetővé tegye az ezen irányelv követelményeinek való megfelelőség megállapítását, továbbá az alkatrész tervezésének, gyártásának és működtetésének megértését.

Az értékelés alkalmazásában a dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

- a típus általános leírását,

- az alkatrészek, részegységek, áramkörök stb. elvi tervezési és gyártási rajzait és vázlatait,

- az említett tervek és rajzok leírását és a megértésükhöz szükséges magyarázatokat és a termék működésének ismertetését,

- az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő - részben vagy egészben alkalmazandó - európai előírások jegyzékét, továbbá az ezen irányelvben szereplő alapvető követelmények teljesítésére alkalmazott megoldások leírását, ha nem az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő európai előírásokat alkalmazták,

- az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok stb. eredményeit,

- a vizsgálati jegyzőkönyveket,

- az alkatrészek alkalmazási területét.

H MODUL: TELJES MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

1. Ez a modul azt az eljárást ismerteti, amely során a gyártó tanúsítja és kijelenti, hogy az érintett alkatrészek megfelelnek az ezen irányelv 2. pontjában említett követelményeknek. A gyártónak vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének az alkatrészen fel kell tüntetnie a CE-jelet és megfelelőségi nyilatkozatot kell tennie. A CE-jelhez csatolni kell a 4. pont rendelkezései szerint a felügyeletért felelős bejelentett szerv azonosító jelét.

2. A gyártó köteles a 3. pont rendelkezései szerint jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtetni a tervezés, gyártás, az alkatrészek végellenőrzése és vizsgálata során; e vizsgálatokat és ellenőrzéseket a 4. pont szerinti felügyelettel kell ellenőrizni.

3. Minőségbiztosítási rendszer

3.1. A gyártónak egy bejelentett szervnél kell kérelmeznie minőségbiztosítási rendszerének értékelését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a tervezett alkatrész-kategóriára vonatkozó minden adatot,

- a minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó dokumentációt.

3.2. A minőségbiztosítási rendszernek biztosítania kell, hogy az alkatrész megfeleljen ezen irányelv vonatkozó követelményeinek.

A gyártó által bevezetett összes elemet, követelményt és rendelkezést rendszerezve és áttekinthető módon, írásbeli célkitűzések, eljárások és utasítások formájában kell dokumentálni. A minőségbiztosítási rendszer dokumentációjának lehetővé kell tennie a minőségi célkitűzések és eljárások - például minőségi programok, tervek, kézikönyvek és kimutatások - közös értelmezését.

A dokumentációnak különösen az alábbiak pontos leírását kell tartalmaznia:

- a vezetés minőségi célkitűzései és szervezeti felépítése, felelőssége és hatásköre a tervezés és az alkatrészek minőségét illetően,

- műszaki tervezési előírások, beleértve azokat az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő európai előírásokat, amelyeket alkalmazni fognak, továbbá - ha az európai előírásokat nem teljeskörűen alkalmazzák - azokat az eszközöket, amelyekkel biztosítani fogják, hogy ezen irányelvnek a termékre vonatkozó alapvető követelményei teljesüljenek,

- a tervezési, ellenőrzési és vizsgálati módszerek, folyamatok és rendszeres intézkedések, amelyeket az érintett alkatrész-kategóriába tartozó alkatrészek tervezésénél alkalmaznak,

- a megfelelő gyártási, minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszerek, folyamatok és rendszeres intézkedések, amelyeket alkalmaznak,

- a gyártás előtt, alatt és után végzendő vizsgálatok és ellenőrzések, és ezek elvégzésének gyakorisága,

- a minőségi kimutatások, mint például felügyeleti jelentések és vizsgálati adatok, kalibrációs adatok, az érintett személyzetre vonatkozó minősítő jelentések stb.,

- a kívánt termékminőség elérésének és a minőségbiztosítási rendszer hatékony működésének nyomon követését szolgáló eszközök.

3.3. A bejelentett szervnek értékelnie kell a minőségbiztosítási rendszert, hogy az megfelel-e a 3.2. pontban említett követelményeknek. Ha a minőségbiztosítási rendszerek megfelelnek az összehangolt szabványoknak, akkor úgy kell ezeket tekinteni, mint amelyek kielégítik a rájuk vonatkozó követelményeket.

Az ellenőrzést végző csoport legalább egy tagjának értékelési tapasztalatokkal kell rendelkeznie az érintett alkatrész-technológiában. Az értékelési folyamat során legalább egyszer szemlét kell tartani a gyártó telephelyén.

A határozatot közölni kell a gyártóval. Az értesítésnek a vizsgálat eredményét és indokolással ellátott értékelő határozatot kell tartalmaznia.

3.4. A gyártónak vállalnia kell a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségek teljesítését, és biztosítania kell, hogy a rendszer megfelelően és hatékonyan működjön.

A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének tájékoztatnia kell a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervet a minőségbiztosítási rendszer tervezett korszerűsítéseiről.

A bejelentett szervnek meg kell vizsgálnia a javasolt módosításokat, és döntenie kell arról, hogy a módosított minőségbiztosítási rendszer továbbra is megfelel-e a 3.2. bekezdésben szereplő követelményeknek, vagy újbóli értékelésre van szükség.

A bejelentett szerv közli a gyártóval határozatát. Az értesítésnek a vizsgálat eredményét és indokolással ellátott értékelő határozatot kell tartalmaznia.

4. A bejelentett szerv által gyakorolt felügyelet

4.1. A felügyelet célja annak biztosítása, hogy a gyártó megfelelően teljesítse a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszerből eredő kötelezettségeit.

4.2. A gyártónak lehetővé kell tennie, hogy a bejelentett szerv ellenőrzési céllal a gyártási, ellenőrzési és vizsgálati, valamint tárolási helyekre belépjen, valamint a szerv rendelkezésére kell bocsátania minden szükséges adatot, különösen:

- a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját,

- a minőségbiztosítási rendszer tervezési részére vonatkozó minőségi kimutatásokat, mint például az elemzési, számítási, vizsgálati eredményeket stb.,

- a minőségbiztosítási rendszer gyártási részére vonatkozó minőségi kimutatásokat, mint például az ellenőrzési jelentéseket és vizsgálati adatokat, kalibrációs adatokat, az érintett személyzetre vonatkozó minősítési jelentéseket stb.

4.3. A bejelentett szervnek időszaki ellenőrzéseket kell végeznie, hogy meggyőződjön arról, hogy a gyártó fenntartja és alkalmazza a minőségbiztosítási rendszert, és erről ellenőrzési jelentést kell készítenie a gyártó számára.

4.4. A bejelentett szerv előre be nem jelentett időpontban is tarthat szemlét a gyártónál. E szemlék során a bejelentett szerv szükség esetén ellenőrző vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet annak igazolására, hogy a minőségbiztosítási rendszer rendeltetésszerűen működik. A bejelentett szervnek a szemléről jelentést kell a gyártó rendelkezésére bocsátani, és ha ellenőrző vizsgálatra került sor, akkor vizsgálati jelentést is át kell adni a gyártó részére.

5. A gyártó az utolsó alkatrész gyártásának befejezését követő legalább 30 évig köteles a nemzeti hatóságok részére megőrizni:

- a 3.1. pont második albekezdésének második francia bekezdésében említett dokumentációt,

- a 3.4. pont második bekezdésében említett korszerűsítést,

- a bejelentett szervtől kapott, a 3.4., 4.3. és 4.4. pontokban említett határozatokat és jelentéseket.

6. A bejelentett szerveknek tájékoztatniuk kell a többi bejelentett szervet a minőségbiztosítási rendszerek kiadott és visszavont jóváhagyásairól.

7. Kiegészítő követelmények; tervezési felülvizsgálat

7.1. A gyártónak egy bejelentett szervhez kell kérelmet benyújtania a tervezés felülvizsgálatára vonatkozóan.

7.2. A kérelemből az alkatrész tervezésének, gyártásának és működésének, illetve az ezen irányelv követelményeinek teljesülésének nyilvánvalónak kell lennie.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- az alkalmazott műszaki tervezési előírásokat, beleértve az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő európai előírásokat,

- a megfelelőség alátámasztásához szükséges bizonyítékokat, különösen olyan esetben, amikor az ezen irányelv 2. cikke (2) bekezdésében szereplő európai előírásokat nem teljeskörűen alkalmazták. A bizonyítékokhoz a gyártó laboratóriumában vagy a részére más alkalmas laboratóriumban elvégzett ellenőrző vizsgálatok eredményeit is mellékelni kell.

7.3. A bejelentett szervnek meg kell vizsgálnia a kérelmet, és ha a tervezés megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek, ki kell adnia a kérelmezőnek egy EK tervezés-felülvizsgálati tanúsítványt. A tanúsítvány a vizsgálat eredményeit, érvényességének feltételeit, a jóváhagyott terv azonosításához szükséges adatokat, és adott esetben az alkatrész működésének leírását tartalmazza.

7.4. A kérelmezőnek az EK tervezés-felülvizsgálati tanúsítványt kiadó bejelentett szervet a jóváhagyott terv bármely módosításáról tájékoztatnia kell. A jóváhagyott tervet érintő módosításokra kiegészítő jóváhagyást kell szereznie attól a bejelentett szervtől, amely az EK tervezés-felülvizsgálati tanúsítványt kiadta, ha a változtatások érinthetik az ezen irányelv 3. cikke (1) bekezdésében említett alapvető követelmények, illetve az alkatrész alkalmazására előírt feltételek teljesülését. Ezt a kiegészítő jóváhagyást az eredeti EK tervezés-felülvizsgálati tanúsítványhoz adott kiegészítésként bocsátják ki.

7.5. A bejelentett szerveknek a többi bejelentett szerv felé továbbítaniuk kell az alábbiakra vonatkozó adatokat:

- a kiadott EK tervezés-felülvizsgálati tanúsítványokat és kiegészítéseiket,

- a visszavont EK tervezés-felülvizsgálati tanúsítványokat és kiegészítéseiket,

- az elutasított EK tervezés-felülvizsgálati tanúsítványokat és kiegészítéseiket.

--------------------------------------------------

VI. MELLÉKLET

RÉSZEGYSÉGEK: EK-MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT

Ez a melléklet az ezen irányelv 9. cikkében szereplő részegységekre vonatkozik abból a célból, hogy megfeleljenek a 3. cikk (1) bekezdésében említett rájuk vonatkozó alapvető követelményeknek.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot a gyártónak vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselőjének kell elkészítenie, illetve ha nincs ilyen személy, akkor annak a természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a részegységet forgalomba hozza; a nyilatkozatot és a kísérő műszaki dokumentációt dátummal és aláírással kell ellátni.

Az EK-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt ugyanazon a nyelve(ke)n kell készíteni, mint a II. melléklet 7.1.1. pontjában említett kezelési utasítást, és az alábbi adatokat kell tartalmazniuk:

- hivatkozást erre az irányelvre,

- az EK-vizsgálatot megrendelő személy nevét és címét,

- a részegység leírását,

- az ezen irányelv 11. cikkében említett bejelentett szerv nevét és címét, amely az EK-vizsgálatot elvégezte,

- minden vonatkozó rendelkezést, amelynek a részegységnek meg kell feleljen, különösen az esetleges üzemelési korlátozásokat és üzemelési feltételeket,

- a VII. mellékletben említett EK-vizsgálat eredményét (EK-megfelelőségi tanúsítvány),

- annak a személynek az adatait, aki meghatalmazással rendelkezik, hogy érvényes nyilatkozatot írjon alá a gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének nevében, illetve ha nincs ilyen személy, úgy annak a természetes vagy jogi személynek a nevében, aki, illetve amely a részegységet forgalomba hozza.

--------------------------------------------------

VII. MELLÉKLET

RÉSZEGYSÉGEK: A MEGFELELŐSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA

1. Az EK-vizsgálat során a gyártó vagy a Közösségben honos meghatalmazott képviselője kérelmére, illetve, ha nincs ilyen személy, akkor annak a természetes vagy jogi személynek a kérelmére, aki, illetve amely a részegység forgalmazásáért felelős, egy bejelentett szerv megvizsgálja és tanúsítja azt, hogy az adott részegység:

- megfelel ezen irányelv rendelkezéseinek és a Szerződéssel összhangban lévő egyéb vonatkozó rendelkezéseknek,

- megfelel a műszaki dokumentációnak, továbbá

- elkészült.

2. A részegység vizsgálatát az alábbi szakaszok mindegyikében el kell elvégezni:

- tervezés,

- konstrukciós és elfogadási próbák a részegység elkészültét követően.

3. A vizsgálati tanúsítványt kísérő műszaki dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

- konstrukciós tervek és számítások, elektromos és hidraulikus diagramok, vezérlő áramköri diagramok, számítógépes és automatikus rendszerek, üzemelési és karbantartási utasítások stb.,

- az ezen irányelv 4. cikke (2) bekezdésében említett, a részegységben alkalmazott biztonsági alkatrészek jegyzéke,

- a biztonsági alkatrészek IV. mellékletben említett EK-megfelelőségi nyilatkozatainak egy-egy példánya a megfelelő konstrukciós tervekkel együtt, és az elvégzett egyéb ellenőrző vizsgálatok, valamint próbák jelentéseiből egy példány.

4. Az EK-vizsgálati eljárással kapcsolatos dokumentációt és levelezést ugyanazon a nyelve(ke)n kell készíteni, mint a II. melléklet 7.1.1. pontjában említett kezelési útmutatót.

5. Felügyelet

5.1. Felügyelet révén kell biztosítani azt, hogy a részegység építése során a műszaki dokumentációból eredő kötelezettségek teljesüljenek.

5.2. Az EK-vizsgálatért felelős bejelentett szerv részére állandó belépési lehetőséget kell biztosítani a gyártóműhelyekbe, raktárakba, és szükség esetén az előkészítő üzemekbe, vizsgálati üzemekbe és általában minden olyan helyre, amelyet a bejelentett szerv feladatának teljesítéséhez szükségesnek tart. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének, illetve ha nincs ilyen személy, akkor annak a természetes vagy jogi személynek, aki, illetve amely a részegységet forgalomba hozza, biztosítania, illetve biztosíttatnia kell a bejelentett szerv részére e célból minden dokumentumot, nevezetesen a részegységre vonatkozó terveket és dokumentációt.

5.3. Az EK-vizsgálatért felelős bejelentett szerv köteles rendszeres időszakonként ellenőrzéseket tartani annak érdekében, hogy ezen irányelv rendelkezéseit betartsák. Minden szemléről ellenőrzési jelentést kell átadnia a telephely vezetőjének. Belépési engedélyt kérhet, hogy a munkálatok különböző szakaszait ellenőrizze.

5.4. Ezen túlmenően a bejelentett szerv előre be nem jelentett időpontban is tarthat szemlét a gyártó üzemekben. Ennek során teljes vagy részleges ellenőrzéseket végezhet. A bejelentett szerv köteles a szemléről jelentést készíteni és szükség esetén ellenőrzési jelentést benyújtani a telephely vezetőjének.

6. A bejelentett szervek kötelesek rendszeresen közzétenni az alábbiakkal kapcsolatos adatokat:

- beérkezett EK-vizsgálati kérelmek,

- kiadott EK-vizsgálati tanúsítványok,

- elutasított EK-vizsgálati tanúsítványok.

--------------------------------------------------

VIII. MELLÉKLET

A BEJELENTETT SZERVEK KIJELÖLÉSEKOR A TAGÁLLAMOK ÁLTAL FIGYELEMBE VEENDŐ MINIMÁLIS KRITÉRIUMOK

1. A bejelentett szerv, annak vezetője és az igazolási tevékenységekért felelős személyzete nem lehet a bejelentett szerv által vizsgált biztonsági alkatrész, illetve részegység tervezője, gyártója, szállítója, valamint beszerelője vagy ezeknek, illetve annak a természetes vagy jogi személynek a meghatalmazott képviselője, aki, illetve amely a biztonsági alkatrészt, illetve részegységet forgalomba hozza. Az előbbi személyek nem vehetnek részt sem közvetlenül, sem meghatalmazottként a biztonsági alkatrészek, illetve részegységek tervezésében, gyártásában, értékesítésében, javításában vagy üzemeltetésében. Ez nem zárja ki a műszaki információk cseréjét a gyártó és a bejelentett szerv között.

2. A bejelentett szervnek és vizsgáló személyzetének az ellenőrzési műveleteket a legnagyobb fokú szakmai egységességgel és műszaki hozzáértéssel kell végeznie, mentesnek kell lenniük bármely olyan - különösen anyagi jellegű - nyomástól és kísértéstől, amely befolyásolná ítéletüket, illetve a vizsgálat eredményét, különösen olyan személyek vagy csoportok részéről, akik az ellenőrzés eredményében érdekeltek.

3. A bejelentett szervnek rendelkezésére kell álljon a szükséges személyzet és a felszerelések ahhoz, hogy megfelelően el tudja végezni az ellenőrzési tevékenységekkel kapcsolatos adminisztratív és műszaki feladatokat; a bejelentett szerv számára hozzáférést kell biztosítani a speciális ellenőrzésekhez szükséges berendezésekhez is.

4. Az ellenőrzésért felelős személyeknek:

- jó műszaki és szakmai felkészültséggel kell rendelkezniük,

- az általuk végzett vizsgálatok követelményeit kellően ismerniük kell, és e téren megfelelő tapasztalatokkal kell rendelkezniük,

- a vizsgálatok eredményeinek hitelesítéséhez szükséges tanúsítványok, jegyzőkönyvek és jelentések elkészítéséhez szükséges ismeretek birtokában kell lenniük.

5. Az ellenőrző személyzet pártatlanságát garantálni kell. Javadalmazásuk nem függhet az elvégzett vizsgálatok számától, illetve ezek eredményétől.

6. A bejelentett szervnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, kivéve ha az állam a nemzeti jogszabályoknak megfelelően átvállalja a felelősséget, vagy ha közvetlenül maga a tagállam felelős az ellenőrzésekért.

7. A bejelentett szerv személyzetét szakmai titoktartás köti (kivéve annak az államnak a hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságaival szemben, amelyben tevékenységét végzi) minden olyan információ tekintetében, amelyet ezen irányelven, illetve az azt hatályba léptető nemzeti jogszabályon alapuló feladatainak végrehajtása során szerez.

--------------------------------------------------

IX. MELLÉKLET

CE MEGFELELŐSÉGI JEL

A CE megfelelőségi jel az alábbi formájú "CE" betűkből áll:

+++++ TIFF +++++

A CE-jel kicsinyítése vagy nagyítása esetén a fenti ábrán szereplő arányokat be kell tartani.

A CE-jel egyes összetevőinek alapvetően azonos függőleges méretűeknek kell lenni, és ezek nem lehetnek 5 mm-nél kisebbek. Ettől a minimális méretről kisméretű biztonsági alkatrészek esetén el lehet tekinteni.

A CE-jel után annak az évszámnak az utolsó két jegyét kell feltüntetni, amelyben a jelet feltüntették, továbbá annak a bejelentett szervnek az azonosító számát, amelyik az ezen irányelv 7. cikk (3) bekezdése szerinti eljárásokat végzi.

--------------------------------------------------