62011CJ0376[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2012. július 19. Pie Optiek SPRL kontra Bureau Gevers SA és European Registry for Internet Domains ASBL. A cour d'appel de Bruxelles (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Internet - .eu felső szintű domain - 874/2004/EK rendelet - Domainnevek - Szakaszos bejegyzés - A 12. cikk (2) bekezdése - A »korábbi jogok használói« fogalma - Olyan személy, akit a védjegyjogosult arra jogosított fel, hogy a saját nevében, de a jogosult javára egy, az említett védjeggyel megegyező vagy ahhoz hasonló domainnevet jegyeztessen be - A megjelölés védjegyszerű egyéb használatára vonatkozó felhatalmazás hiánya. C-376/11. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2012. július 19. ( *1 )

"Internet - .eu felső szintű domain - 874/2004/EK rendelet - Domainnevek - Szakaszos bejegyzés - A 12. cikk (2) bekezdése - A »korábbi jogok használói« fogalma - Olyan személy, akit a védjegyjogosult arra jogosított fel, hogy a saját nevében, de a jogosult javára egy, az említett védjeggyel megegyező vagy ahhoz hasonló domainnevet jegyeztessen be - A megjelölés védjegyszerű egyéb használatára vonatkozó felhatalmazás hiánya"

A C-376/11. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a cour d'appel de Bruxelles (Belgium) a Bírósághoz 2011. július 15-én érkezett, 2011. június 29-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Pie Optiek SPRL

és

a Bureau Gevers SA,

a European Registry for Internet Domains ASBL

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: J. N. Cunha Rodrigues tanácselnök, U. Lőhmus (előadó), A. Rosas, A. Ó Caoimh és A. Arabadjiev bírák,

főtanácsnok: V. Trstenjak,

hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2012. március 21-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Pie Optiek SPRL képviseletében E. Wéry és T. van Innis ügyvédek,

- a Bureau Gevers SA képviseletében B. Docquir és B. Michaux ügyvédek,

- a European Registry for Internet Domains ASBL képviseletében G. Glas és H. Haouideg ügyvédek,

- az Európai Bizottság képviseletében F. Bulst és C. Vrignon, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2012. május 3-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a .eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 162., 40. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 34. kötet, 825. o.) 12. cikke (2) bekezdésének és 21. cikke (1) bekezdése a) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet egyrészről a Pie Optiek SPRL (a továbbiakban: Pie Optik), másrészről a Bureau Gevers SA (a továbbiakban: Bureau Gevers), és a European Registry for Internet Domains ASBL (a továbbiakban: EURid) között a www.lensworld.eu domainnév Bureau Gevers általi, saját nevében, de a Walsh Optical Inc. (a továbbiakban: Walsh Optical) amerikai társaság - amely az említett domainnévvel megegyező védjegy jogosultja - javára történő bejegyzése tárgyában folyamatban lévő két eljárás keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

A 733/2002/EK rendelet

3. A .eu felső szintű domain bevezetéséről szóló, 2002. április 22-i 733/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 113., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 394. o.) (6) és (16) preambulumbekezdése kimondja:

"(6) A .eu TLD [».eu top level domain« (».eu felső szintű domain«)] révén láthatóbbá kell válnia annak, hogy a belső piac jelen van az Interneten alapuló virtuális piacon. A .eu TLD-nek biztosítania kell az egyértelműen azonosítható kapcsolódást a Közösséghez, annak jogi keretéhez és az európai piachoz. Lehetővé kell tennie a regisztrációt a Közösségen belüli vállalkozások, szervezetek és természetes személyek számára egy olyan konkrét domainen, amely nyilvánvalóvá teszi ezt a kapcsolódást. Maga a .eu TLD nemcsak az európai elektronikus kereskedelem kulcsfontosságú építőköve lesz, hanem a[z EK-]Szerződés 14. cikkének célkitűzéseit is támogatni fogja.

[...]

(16) A domain-nevek spekulatív és visszaélésszerű bejegyzésére irányuló általános politika elfogadása során rendelkezni kell arról, hogy a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai és az állami szervek számára olyan meghatározott időtartam (sunrise period) álljon rendelkezésre, amelynek során domain-nevük bejegyzését kizárólag a[z] [...] ilyen jogosult[ak]nak és az állami szervezeteknek tartják fenn."

4. Az 1. cikk értelmében az említett rendelet meghatározza a .eu felső szintű domain bevezetésének feltételeit, beleértve a nyilvántartó kijelölését, valamint létrehozza azt az általános szabályozási keretet, amelyen belül e nyilvántartó működni fog.

5. Ugyanezen rendelet 4. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A nyilvántartó:

[...]

b) bármilyen akkreditált .eu regisztrátor útján bejegyzi a .eu TLD-en azt a domain-nevet, amelyet:

i. olyan vállalkozás kér, amelynek a létesítő okirata szerinti székhelye, a központi ügyvezetésének helye, vagy a gazdasági tevékenységének székhelye a Közösségen belül található; vagy

ii. a Közösségben székhellyel rendelkező szervezet kér, az alkalmazandó nemzeti jog sérelme nélkül; vagy

iii. a Közösségben lakóhellyel rendelkező természetes személy kér."

6. A 733/2002 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése előírja:

"[...] a Bizottság [...] [a következőket tartalmazó] szabályokat fogad el [...]:

[...]

b) a domain-nevek spekulatív és visszaélésszerű bejegyzésére vonatkozó politika, beleértve a domain-nevek szakaszos bejegyzésének lehetőségét is annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai és az állami szervezetek megfelelő ideiglenes lehetőséget kapjanak nevük bejegyeztetésére."

7. Az említett rendelkezés alapján a Bizottság elfogadta a 874/2004 rendeletet.

A 874/2004 rendelet

8. A 874/2004 rendelet (12) preambulumbekezdése kimondja:

"A közösségi vagy a nemzeti jog által elismert korábbi jogok védelme érdekében be kell vezetni a szakaszos bejegyzésre irányuló eljárást. A szakaszos bejegyzést két szakaszban kell végezni annak érdekében, hogy a korábbi jogok jogosultjainak megfelelő lehetőségük legyen azoknak a neveknek a bejegyeztetésére, amelyek tekintetében korábbi jogokkal rendelkeznek. [...]"

9. Az említett rendelet 2. cikkének első, második és harmadik albekezdése értelmében:

"A 733/2002/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő jogosult fél a .eu TLD-n egy vagy több domainnevet jegyeztethet be.

A IV. fejezet sérelme nélkül, egy adott domainnevet annak a jogosult félnek a részére kell használat céljából kiosztani, akinek, illetve amelynek a kérelme technikailag helyesen és ennek a rendeletnek megfelelően elsőként érkezett be a nyilvántartóhoz. E rendelet alkalmazásában az elsőként való beérkezés e kritériuma az »érkezési sorrendben történő kiszolgálás elveként« jelenik meg.

Miután egy domainnév bejegyzése megtörtént, azt a továbbiakban mindaddig nem lehet ismételten bejegyezni, amíg a bejegyzés meghosszabbítás nélkül le nem jár, illetve amíg a domainnevet vissza nem vonják."

10. A 874/2004 rendelet IV. fejezete, amely a 10-14. cikket foglalja magában, a szakaszos bejegyzésre vonatkozik. E rendelet 10. cikke (1) bekezdése első és második albekezdésének szövege a következő:

"A nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai, valamint az állami szervek jogosultak arra, hogy a .eu domainen történő, a nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzés kezdetét megelőző szakaszos bejegyzési időszakban domainnév bejegyzését igényeljék.

A »korábbi jogok« kifejezés úgy értendő, mint amely magában foglalja többek között a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket [...]."

11. Az említett rendelet 12. cikke (2) bekezdésének első, második és harmadik albekezdése a következőképpen rendelkezik:

"A szakaszos bejegyzési időszak négy hónapig tart. A domainnevek nyilvánosság számára rendelkezésre álló bejegyzése nem kezdődhet el a szakaszos bejegyzési időszak befejeződése előtt.

A szakaszos bejegyzés két, egyenként kéthónapos részből áll.

A szakaszos bejegyzés első részében a korábbi jogok jogosultjai és használói, valamint a 10. cikk (1) bekezdésében említett állami szervek domainnévként kizárólag a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a földrajzi árujelzőket és a 10. cikk (3) bekezdésében említett neveket és betűszavakat igényelhetik."

12. A 874/2004 rendelet "Spekulatív és visszaélésszerű bejegyzés" című 21. cikke (1) bekezdésében előírja:

"A bejegyzett domainnevet a megfelelő peren kívüli vagy bírósági peres eljárás keretében vissza kell vonni, amennyiben a név azonos egy olyan névvel vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre a nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert vagy a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett - például a 10. cikk (1) bekezdésében említett - jog vonatkozik, és amennyiben:

a) a domainnév birtokosa a nevet anélkül jegyeztette be, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy

b) a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt vagy felhasználása rosszhiszeműen történik."

A 89/104/EGK első irányelv

13. A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelv (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) tartalmazta "A védjegyoltalom tartalma" című 5. cikket, amely (1) és (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezett:

"(1) A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

(2) Bármelyik tagállam előírhatja továbbá, hogy a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki hozzájárulása nélkül gazdasági tevékenység körében a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölést használ az árujegyzékben szereplő árukhoz, illetve szolgáltatásokhoz nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, feltéve, hogy a védjegy a tagállamban jóhírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jóhírnevét."

14. Az említett irányelv "Használati engedély" című 8. cikkének szövege a következő:

"(1) A védjegy használati engedély tárgya lehet a tagállam egésze vagy egy része, illetve az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. A használati engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

(2) A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az olyan használóval szemben, aki megsérti a használati szerződésben a szerződés időtartamára, a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára, a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére, a védjegyhasználat területi hatályára, valamint az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére kikötött bármely feltételt."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

15. A Pie Optiek egy kontaktlencsék, szemüvegek és egyéb szemészeti termékek internetes árusításával foglalkozó belga vállalkozás. A Pie Optiek a jogosultja a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15-i felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás értelmében az 5., 9. és 44. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó, 2005. december 8-án benyújtott és 2006. január 4-én lajstromozott "Lensworld" szómegjelölést és egy stilizált földgömböt tartalmazó Benelux államoki ábrás védjegynek. A Pie Optiek működteti a www.lensworld.be internetes oldalt.

16. A Bureau Gevers egy szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos tanácsadással foglalkozó belga vállalkozás.

17. A Walsh Optical szintén a kontaktlencsék és egyéb optikai termékek piacán foglalkozik internetes kereskedelemmel. A Walsh Optical 1998 óta üzemelteti a www.lensworld.com internetes oldalt, és jogosultja az említett Nizzai Megállapodás értelmében a 35. osztályba tartozó árukra és szolgáltatásokra vonatkozó, 2005. október 20-án benyújtott és 2005. október 26-án lajstromozott "Lensworld" Benelux államoki védjegynek. Ezt a védjegyet 2006. október 30-án törölték.

18. 2005. november 18-án a Walsh Optical egy "license agreement"-et ("használati szerződés"; a továbbiakban: alapeljárásban szóban forgó szerződés) írt alá a Bureau Gevers-rel.

19. Az említett szerződés 1. pontja értelmében annak tárgya a használó felhatalmazása arra, hogy saját nevében, de a használat átengedője javára domainnevet jegyeztessen be; a felek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása a használati szerződés időtartama alatt, valamint annak az eljárásnak a szabályozása, amellyel a használó átruházza a .eu domainnev(ek)et a használat átengedőjére vagy a használat átengedője által kijelölt személyre.

20. Az alapeljárásban szóban forgó szerződésnek "A használat átengedőjének jogai" című 2. pontja értelmében a használat átengedője bármikor kérheti, hogy a használó töröltesse az említett szerződés 1. mellékletében felsorolt domainnev(ek)et, vagy haladéktalanul és díjmentesen ruházza át a domainnevet a használat átengedőjére vagy a használat átengedője által kijelölt bármely harmadik személyre.

21. Ugyanezen szerződés 3. pontja értelmében a használat átengedője fizeti a használó díjait, ennek hiányában a domainneveket nem lehet bejegyeztetni, fenntartani vagy megújítani.

22. Az alapeljárásban szóban forgó szerződés 4. pontja - amely a használó jogait tartalmazza - pontosítja, hogy a használó az általa nyújtott szolgáltatásokért a használat átengedője részére számlát állít ki.

23. A használó kötelezettségei, amint azok az említett szerződés 5. pontjában szerepelnek, magukban foglalják ésszerű erőfeszítések tételét a .eu domainnév iránti kérelem benyújtása és a .eu domainnév vagy -nevek bejegyeztetése érdekében. A használó továbbá tudomásul veszi, hogy bejegyzés esetén a domainnév a használat átengedőjének kizárólagos tulajdonába kerül, és kijelenti, hogy e domainnevet semmilyen, a szerződés rendelkezéseivel össze nem egyeztethető módon nem fogja használni.

24. Az EURid-nek a Bírósághoz benyújtott írásbeli észrevételeiből kitűnik, hogy a 874/2004 rendelet IV. fejezetében szabályozott szakaszos bejegyzés első része 2005. december 7-én kezdődött.

25. A Bureau Gevers ugyanebben az időpontban saját nevében, de a Walsh Optical javára a "lensworld.eu" domainnév bejegyzésére irányuló kérelmet nyújtott be az EURid-hez. A Bureau Gevers 2006. július 10-én szerezte meg e domainnevet.

26. 2006. január 17-én a Pie Optiek is kérelmezte a "lensworld.eu" domainnév bejegyzését, amelyet a Bureau Gevers által benyújtott kérelem elsőbbségére hivatkozva elutasítottak.

27. A Pie Optiek által az említett domainnév Bureau Gevers részére történő kiosztásának vitatására irányuló, a Cseh Köztársaság választottbíróságához mint a .eu domainnevekkel kapcsolatos jogviták alternatív rendezésére kijelölt szervezethez benyújtott kérelmet a 2007. március 12-i határozattal elutasították. A tribunal de première instance de Bruxelles továbbá 2007. december 14-i ítéletével elutasította a Pie Optiek által eléje terjesztett keresetet.

28. A kérdést előterjesztő bíróság előtt, amelyhez az említett ítélettel szembeni fellebbezéssel fordultak, a Pie Optiek többek között arra hivatkozik, hogy az alapeljárásban szóban forgó szerződés nem ruházza a Bureau Gevers-re a 874/2004 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett "korábbi jogok használója" minőséget, és e társaság nem rendelkezik az ugyanezen rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett joggal vagy jogos érdekkel sem.

29. A Bureau Gevers álláspontja szerint egy védjegyhasználati szerződés tárgya nem szükségszerűen korlátozódik az e védjeggyel jelölt áruk vagy szolgáltatások használatának engedélyezésére, hanem a szóban forgó védjegy jogosultjának valamennyi előjogára, vagy ezek egy részére vonatkozhat, beleértve egy domainnév bejegyeztetésére való felhatalmazást.

30. E körülmények között a cour d'appel de Bruxelles úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni a [874/2004] rendelet 12. cikkének (2) bekezdését, hogy ha az érintett korábbi jog egy védjegyjog, akkor a »korábbi jogok használói« fogalom vonatkoztatható egy olyan személyre, akit a védjegy jogosultja kizárólag arra jogosított fel, hogy a saját nevében, de a használat átengedője javára egy, a védjeggyel megegyező vagy ahhoz hasonló domainnevet jegyeztessen be, anélkül azonban, hogy feljogosította volna a védjegy egyéb használatára vagy a megjelölés védjegyszerű egyéb használatára, mint például a védjeggyel jelölt áruk vagy szolgáltatások kereskedelmi forgalomba hozatalára?

2) A fenti kérdésre adott igenlő válasz esetén,

úgy kell-e értelmezni a [874/2004] rendelet 21. cikke (1) bekezdésének a) pontját, hogy »jog vagy jogos érdek« fennáll akkor is, ha a »korábbi jogok használója« bejegyeztette a .eu domainnevet a saját nevében, de a védjegyjogosult javára, amikor ez utóbbinak a [733/2002] rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján hiányzik a jogosultsága?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Az első kérdésről

31. Az első kérdés a "korábbi jogok használói" fogalomra vonatkozik, amint az a 874/2004 rendelet 12. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében szerepel.

32. Jóllehet az említett rendelet 10. cikke (1) bekezdésének második albekezdése pontosítja, hogy a "korábbi jogok" kifejezés úgy értendő, mint amely magában foglalja többek között a bejegyzett nemzeti és közösségi védjegyeket, a "használó" fogalmát e rendelet nem határozza meg. E rendelet nem tartalmaz kifejezett utalást sem a tagállamoknak egy ilyen meghatározásra vonatkozó jogát illetően.

33. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az Európai Unió egészében önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve a rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját (lásd többek között a 327/82. sz. Ekro-ügyben 1984. január 18-án hozott ítélet [EBHT 1984., 107. o.] 11. pontját, a C-287/98. sz. Linster-ügyben 2000. szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-6917. o.] 43. pontját, és a C-190/10. sz. Génesis-ügyben 2012. március 22-én hozott ítélet 40. pontját).

34. Továbbá egy végrehajtási rendeletet lehetőség szerint úgy kell értelmezni, hogy összeegyeztethető legyen az alaprendelet rendelkezéseivel (a C-90/92. sz. Dr. Tretter-ügyben 1993. június 24-én hozott ítélet [EBHT 1993., I-3569. o.] 11. pontja és a C-32/00. P. sz., Bizottság kontra Boehringer ügyben 2002. február 26-án hozott ítélet [EBHT 2002., I-1917. o.] 53. pontja).

35. Mivel a 874/2004 rendelet a 733/2002 rendelet 5. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási rendelet, figyelembe kell venni a 733/2002 rendelet céljait és rendelkezéseit a "használó" fogalmának az Unió egészében önálló és egységes értelmezése érdekében.

36. E tekintetben a 733/2002 rendelet (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a .eu TLD célja a belső piac Interneten alapuló virtuális piacon való láthatóságának növelése azáltal, hogy egyértelműen azonosítható kapcsolódást hoz létre az Unióhoz, annak jogi keretéhez és az európai piachoz, valamint azáltal, hogy lehetővé teszi a regisztrációt az Unión belüli vállalkozások, szervezetek és természetes személyek számára egy olyan konkrét domainen, amely nyilvánvalóvá teszi ezt a kapcsolódást.

37. E cél figyelembevételével írja elő a 733/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésének b) pontja azt, hogy be kell jegyezni a .eu TLD-en azt a domainnevet, amelyet olyan vállalkozás kér, amelynek a létesítő okirata szerinti székhelye, a központi ügyvezetésének helye, vagy a gazdasági tevékenységének székhelye az Unión belül található; az Unióban székhellyel rendelkező szervezet kér, az alkalmazandó nemzeti jog sérelme nélkül; valamint az Unióban lakóhellyel rendelkező természetes személy kér. A 874/2004 rendelet 2. cikkének első albekezdése értelmében az ilyen vállalkozások, szervezetek és természetes személyek az említett TLD-n egy vagy több domainnév bejegyeztetésére jogosult felek.

38. Továbbá a 733/2002 rendelet (16) preambulumbekezdéséből és a 874/2004 rendelet (12) preambulumbekezdéséből, valamint 10. cikke (1) bekezdésének első albekezdéséből kitűnik, hogy a szakaszos bejegyzés során kizárólag "a nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, illetve a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett korábbi jogok jogosultjai" - mint amilyen jogok a lajstromozott nemzeti és közösségi védjegyek -, valamint az állami szervezetek jogosultak a domainnév bejegyzésének igénylésére.

39. Ebből az következik, hogy elvileg kizárólag korábbi jogok olyan jogosultjai jogosultak ezen időszak alatt a .eu TLD-n egy vagy több domainnév bejegyeztetését igényelni, amelyeknek a létesítő okirata szerinti székhelye, a központi ügyvezetésének helye, vagy a gazdasági tevékenységének székhelye az Unión belül található.

40. Ebből az is következik, hogy amennyiben a 874/2004 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése kibővíti a szakaszos bejegyzés első részében jogosult személyek körét a korábbi jogok használóival, e használóknak ugyanakkor meg kell felelniük az Unióban való jelenlét követelményének, és legalább részben és/vagy ideiglenesen rendelkezniük kell a jogosult helyett az érintett korábbi joggal.

41. A 733/2002 és a 874/2004 rendelet céljaival ugyanis ellentétes lenne annak lehetővé tétele, hogy egy korábbi jog jogosultja, aki az említett jog teljességével rendelkezik, de nem felel meg az Unióban való jelenlét követelményének, .eu domainnevet szerezhessen a saját részére egy olyan személyen keresztül, aki megfelel a jelenlét említett követelményének, azonban még részben vagy ideiglenesen sem rendelkezik az említett joggal.

42. E megállapításokat megerősítik uniós jogi aktusok, valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlata, amelyek a "használó" és "használati engedély" kifejezések védjegyekkel kapcsolatban való kifejezett meghatározása nélkül útmutatásokat nyújtanak e kifejezések hatályát illetően.

43. Először is a 89/104 irányelv 8. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a védjegy használati engedély tárgya lehet az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. Ily módon az uniós jogalkotó elképzelése szerint egy ilyen engedélyt többek között egy védjegynek áruk vagy szolgáltatások használó általi értékesítése során való használatára lehet adni.

44. Az említett cikk (2) bekezdése értelmében e védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az olyan használóval szemben, aki a használati szerződésben kikötött bármely feltételt megsérti. E rendelkezésből az következik, hogy ilyen feltételek az említett szerződés időtartamán kívül vonatkozhatnak a védjegyhasználat módjára, az áruk vagy szolgáltatások természetére, amelyekkel kapcsolatban az engedélyt adták, a védjegyhasználat területi hatályára, valamint az engedélyes által e védjegy megjelölésével gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére.

45. E tekintetben ugyanezen irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése pontosítja, hogy az említett jogosult kizárólagos joggal rendelkezik, amely alapján bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében - azaz kereskedelmi forgalomban (lásd ebben az értelemben a C-96/09. P. sz., Anheuser-Busch kontra Budějovický Budvar ügyben 2011. március 29-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-2131. o.] 144. pontját) - használ azonos vagy hasonló megjelölést bizonyos árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, bizonyos feltételek között.

46. A Bíróság már kimondta, hogy az említett kizárólagos jog biztosításának célja az, hogy lehetővé tegye a jogosult számára a védjegyéhez kapcsolódó különös jogosulti érdekeinek védelmét, azaz annak biztosítását, hogy a védjegy betölthesse saját funkcióit, és e jog gyakorlásának tehát azon esetekre kell korlátozódnia, amikor a megjelölés harmadik személy általi használata sérti, vagy sértheti a védjegy funkcióit. E funkciók között nem csupán a védjegy alapvető funkciója szerepel, amely abban áll, hogy szavatolja a fogyasztók számára az általa megjelölt áruk vagy szolgáltatások származását, hanem annak egyéb funkciói is, mint például az ezen áruk vagy szolgáltatások minőségének szavatolása, vagy a kommunikációval, a befektetésekkel, illetve a reklámmal kapcsolatos funkciók (lásd a C-487/07. sz., L'Oréal és társai ügyben 2009. június 18-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-5185. o.] 58. pontját, valamint a C-236/08-C-238/08. sz., Google France és Google egyesített ügyekben 2010. március 23-án hozott ítélet [EBHT 2010., I-2417. o.] 75. és 77. pontját).

47. Következésképpen meg kell állapítani, hogy egy használati engedély biztosítása révén egy védjegyjogosult a használati szerződés feltételeiben kikötött korlátozásokkal átengedi a használónak e védjegy használatát az említett védjegy által biztosított kizárólagos jog hatálya alá tartozó célokra, úgymint a védjegynek az olyan saját funkcióival összhangban történő kereskedelmi használatára, mint amilyen különösen az érintett áru vagy szolgáltatás származásának fogyasztók részére történő biztosításából álló alapvető funkció.

48. Másodszor, a Bíróság a C-533/07. sz., Falco Privatstiftung és Rabitsch ügyben 2009. április 23-án hozott ítéletben (EBHT 2009., I-3327. o.) megvizsgálta a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés és a licenciaszerződés közötti különbségeket a szellemi tulajdonjog területén. E tekintetben a Bíróság az említett ítélet 29. és 30. pontjában megállapította, hogy míg a szolgáltatások fogalmába bele kell érteni legalábbis azt, hogy a szolgáltatásnyújtó fél meghatározott tevékenységet végez díjazás ellenében, az olyan szerződés, amelynek értelmében valamely szellemi tulajdonjog jogosultja díjazás ellenében a vele szerződő félnek átengedi az e joghoz kapcsolódó felhasználási jogokat, nem foglal magában ilyen tevékenységet.

49. Ebből az következik, hogy egy olyan szerződés, mint amilyen az alapeljárásban szóban forgó szerződés, amelyben a "használónak" nevezett szerződő fél díjazás ellenében arra kötelezi magát, hogy ésszerű erőfeszítéseket tesz egy .eu domainnév iránti kérelem benyújtására és bejegyeztetésére, inkább egy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződéssel, mintsem egy licenciaszerződéssel rokon.

50. Ez még inkább igaz akkor, ha egy ilyen szerződés az említett használónak nem biztosít semmilyen, az említett domainnévvel megegyező védjegynek az alapvető funkcióival összhangban történő kereskedelmi használatára vonatkozó jogot, hanem kimondja, hogy a használó által a kötelezettségei alapján bejegyeztetett domainnév a használat átengedőjének kizárólagos tulajdonában marad, és elismeri, hogy a használó e domainnevet semmilyen, a szerződési feltételekkel össze nem egyeztethető módon nem használja.

51. Nem számít e tekintetben az, hogy egy ilyen szerződés pontosítja, hogy tárgya többek között a használó felhatalmazása arra, hogy saját nevében, de a használat átengedője javára domainnevet jegyeztessen be, ha e lehetőség célja kizárólag az, hogy lehetővé tegye az átengedővel szerződő fél számára az egy vagy több szóban forgó domainnév díjazás fejében történő bejegyeztetésére vonatkozó kötelezettségének teljesítését, és így pusztán járulékos jellegű e kötelezettséghez képest. Amint egyébként a főtanácsnok az indítványa 49. és 53. pontjában megjegyezte, egy védjegy .eu domainnévként történő bejegyeztetésére való felhatalmazás egyáltalán nem vonja maga után azt, hogy e védjegy jogosultja átengedi a vele szerződő félnek a védjegynek az alapvető funkcióival összhangban történő kereskedelmi használatát.

52. Ebből az következik, hogy egy olyan szerződés, mint amelyről az alapeljárásban szó van, nem tekinthető licenciaszerződésnek a védjegyjogban. Következésképpen egy .eu domainnévnek a szóban forgó védjegy jogosultja javára történő bejegyeztetésével megbízott szerződő felet nem lehet a 874/2004 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében vett "korábbi jogok használójának" minősíteni.

53. A fenti megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 874/2004 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha az érintett korábbi jog egy védjegyjog, akkor a "korábbi jogok használói" fogalom nem vonatkoztatható egy olyan személyre, akit az érintett védjegy jogosultja kizárólag arra jogosított fel, hogy a saját nevében, de a jogosult javára egy, az említett védjeggyel megegyező vagy ahhoz hasonló domainnevet jegyeztessen be, anélkül azonban, hogy e személyt feljogosította volna a védjegynek az alapvető funkcióival összhangban történő kereskedelmi használatára.

A második kérdésről

54. Figyelembe véve az első kérdésre adott választ, a kérdést előterjesztő bíróság által feltett második kérdést nem kell megválaszolni.

A költségekről

55. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A .eu felső szintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályok, valamint a bejegyzésre irányadó elvek megállapításáról szóló, 2004. április 28-i 874/2004/EK bizottsági rendelet 12. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdését úgy kell értelmezni, hogy ha az érintett korábbi jog egy védjegyjog, akkor a "korábbi jogok használói" fogalom nem vonatkoztatható egy olyan személyre, akit az érintett védjegy jogosultja kizárólag arra jogosított fel, hogy a saját nevében, de a jogosult javára egy, az említett védjeggyel megegyező vagy ahhoz hasonló domainnevet jegyeztessen be, anélkül azonban, hogy e személyt feljogosította volna a védjegynek az alapvető funkcióival összhangban történő kereskedelmi használatára.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: francia.