62010CJ0190[1]

A Bíróság ítélete (első tanács), 2012. március 22. Génesis Seguros Generales Sociedad Anónima de Seguros y Reaseguros (Génesis) kontra Boys Toys SA és Administración del Estado. A Tribunal Supremo (Spanyolország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Közösségi védjegy - Meghatározás és megszerzés - Korábbi védjegy - A benyújtás módjai - Elektronikus úton történő benyújtás - A kérelem benyújtása napjának, órájának és percének pontos meghatározását lehetővé tévő eszköz. C-190/10. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács)

2012. március 22. ( *1 )

"Közösségi védjegy - Meghatározás és megszerzés - Korábbi védjegy - A benyújtás módjai - Elektronikus úton történő benyújtás - A kérelem benyújtása napjának, órájának és percének pontos meghatározását lehetővé tévő eszköz"

A C-190/10. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunal Supremo (Spanyolország) a Bírósághoz 2010. április 16-án érkezett, 2010. február 24-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Génesis Seguros Generales Sociedad Anónima de Seguros y Reaseguros (Génesis)

és

a Boys Toys SA,

az Administración del Estado között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (első tanács),

tagjai: A. Tizzano tanácselnök, A. Borg Barthet, E. Levits (előadó), J.-J. Kasel és M. Berger bírák,

főtanácsnok: N. Jääskinen,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Génesis Seguros Generales Sociedad Anónima de Seguros y Reaseguros (Génesis) képviseletében D. Garayalde Niño és A. I. Alpera Plazas abogadas, valamint V. Venturini Medina procurador,

- a spanyol kormány képviseletében B. Plaza Cruz, meghatalmazotti minőségben,

- a görög kormány képviseletében K. Georgiadis, Z. Chatzipavlou és G. Alexaki, meghatalmazotti minőségben,

- az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: S. Fiorentino avvocato dello Stato,

- az Európai Bizottság képviseletében E. Gippini Fournier, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2011. március 31-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.) 27. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a Génesis Seguros Generales Sociedad Anónima de Seguros y Reaseguros (a továbbiakban: Génesis) és egyrészt a Boys Toys SA (a továbbiakban: Boys Toys), amely a Pool Angel Tomás SL jogutódja lett, és másrészt az Administración del Estado között annak tárgyában folyamatban lévő peres eljárás keretében terjesztették elő, hogy az Oficina Española de Patentes y Marcas (spanyol szabadalmi és védjegyhivatal; továbbiakban: OEPM) elutasította a Génesis által a Rizo's spanyol nemzeti védjegy lajstromozásával szemben tett felszólalást.

Jogi háttér

Az uniós jog

3 A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i első tanácsi irányelvet (HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.) hatályon kívül helyezte a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (kodifikált változat) (HL L 299., 25. o.). Mindazonáltal figyelembe véve a tényállás időpontját, az alapügy tényállására továbbra is a 89/104 irányelv alkalmazandó.

4 Ezen irányelvnek a "Korábbi jogokkal való ütközéssel kapcsolatos további kizáró, illetve törlési okok" című 4. cikke alapján: "(1) A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában »korábbi védjegy«: [...] [...]"

a) a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

a) a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegybejelentés bejelentési napja, - ha ennek helye van - figyelembe véve az igényelt elsőbbségek napját: [...]

i. közösségi védjegy;

c) az a) vagy b) albekezdésben említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

5 A 40/94 rendeletet hatályon kívül helyezte a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (kodifikált változat) (HL L 78., 1. o.), amely 2009. április 13-án lépett hatályba. Mindazonáltal figyelembe véve a tényállás időpontját, a jelen jogvitát ezen első, a 2003. október 27-i 1992/2003/EK tanácsi rendelettel (HL L 296., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 310. o.) módosított rendelet (a továbbiakban: módosított 40/94 rendelet) szabályozza.

6 A módosított 40/94 rendelet "Viszonylagos kizáró okok" című 8. cikke annak (1) és (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik: "(1) A korábbi védjegy jogosultjának felszólalása alapján a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, ha (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában »korábbi védjegy«: [...]"

a) az a korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) azt azon a területen, ahol a korábbi védjegy oltalom alatt áll, a fogyasztók összetéveszthetik a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

a) a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a közösségi védjegybejelentés bejelentési napja - ha ennek helye van -, figyelembe véve az igényelt elsőbbségek napját: [...]

i. közösségi védjegy;

b) az a) albekezdésben említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

7 A módosított 40/94 rendeletnek "A bitorlásra vonatkozó nemzeti jogszabályok kiegészítő alkalmazása" című 14. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a közösségi védjegyoltalom joghatásait kizárólag e rendelet rendelkezései szabályozzák, és hogy egyéb kérdésekben a közösségi védjegy bitorlására - a X. cím rendelkezéseivel összhangban - a nemzeti jogszabályoknak a nemzeti védjegy bitorlására irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni.

8 A módosított 40/94 rendelet 26. cikke, amely előírja azokat a feltételeket, amelyeknek a közösségi védjegybejelentésnek eleget kell tennie, kimondja a következőket: "(1) A közösségi védjegybejelentésnek tartalmaznia kell (2) A közösségi védjegybejelentésért bejelentési díjat, valamint - ha ennek helye van - egy vagy több osztályonkénti díjat kell fizetni. (3) A közösségi védjegybejelentésnek meg kell felelnie a 157. cikkben említett végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek."

a) a lajstromozás iránti kérelmet;

b) a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c) az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;

d) a megjelölést.

9 A módosított 40/94 rendeletnek "A bejelentés napja" című 27. cikke alapján:

"A közösségi védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által a [Belső Piaci Harmonizációs] Hivatalnál [OHIM], illetve - az e hivataloknál történő benyújtás esetén - a tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Védjegyhivatalnál benyújtott iratok tartalmazzák a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat, feltéve hogy a bejelentés díját az említett iratok benyújtásától számított egy hónapon belül megfizetik."

10 A módosított 40/94 rendeletnek "A közösségi bejelentés nemzeti bejelentéssel megegyező hatálya" című 32. cikke úgy rendelkezik, hogy "azt a közösségi védjegybejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a tagállamokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben a szóban forgó közösségi védjegybejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett".

11 A módosított 40/94 rendeletnek az "Alkalmazandó jog" című 97. cikke kimondja:

"(1) A közösségi védjegybíróság e rendelet rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Minden olyan kérdésben, amelyről e rendelet nem rendelkezik, a közösségi védjegybíróság nemzeti jogát alkalmazza, nemzetközi magánjogát is ideértve.

(3) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a közösségi védjegybíróság a székhelye szerinti államnak azokat az eljárási szabályait alkalmazza, amelyek irányadók a nemzeti védjegyekkel összefüggő azonos tárgyú perekben."

12 A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendeletnek (HL L 303., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 189. o.) "A bejelentés benyújtása" című 5. szabálya alapján:

"(1) Az [OHIM] a bejelentés iratain feltünteti az átvétel napját és a bejelentés ügyszámát. A Hivatal a bejelentő számára haladéktalanul átvételi elismervényt állít ki, amelynek tartalmaznia kell legalább a bejelentés ügyszámát, a megjelölés ábrázolását, leírását vagy egyéb azonosítását, az iratok típusát és számát, valamint átvételük napját.

(2) Ha a bejelentést a rendelet 25. cikkének megfelelően valamely tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Védjegyhivatalnál nyújtják be, az átvevő hivatal a bejelentés minden egyes oldalát arab számozással látja el. Az átvevő hivatal a bejelentésnek az [OHIM-hoz] történő továbbítása előtt a bejelentést képező iratokon feltünteti az átvétel napját és az oldalak számát. Az átvevő hivatal a bejelentő számára haladéktalanul átvételi elismervényt állít ki, amelyen fel kell tüntetni az iratok típusát és számát, valamint átvételük napját.

(3) Ha az [OHIM] valamely tagállam központi iparjogvédelmi hivatala vagy a Benelux Védjegyhivatal által továbbított bejelentést kap kézhez, a bejelentésen feltünteti az átvétel napját és az ügyszámot, és a bejelentő részére haladéktalanul kiállítja az (1) bekezdés második mondata szerinti átvételi elismervényt, amelyen feltünteti az [OHIM-hoz] való beérkezés időpontját."

A nemzeti jog

13 A védjegyekről szóló, 2001. december 7-i 17/2001. törvény (Ley 17/2001 de Marcas, a BOE 2001. december 8-i 294. száma, 45579. o.) 6. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontja a következőképpen határozza meg azt, hogy mit kell korábbi védjegyek alatt érteni: [...] [...]"

"a) olyan lajstromozott védjegy, amelynek a bejelentési napja, vagy amely esetében a lajstromozás iránti kérelem elsőbbségének a napja korábbi, mint az elbírálásra benyújtott kérelem időpontja, és amely a következő kategóriákba tartozik:

i. spanyol védjegyek;

ii. Spanyolországra kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozás tárgyát képező védjegyek;

iii. közösségi védjegyek;

c) az a) és b) pontban említett védjegy bejelentése, feltéve hogy a lajstromozását megerősítették;

14 A 17/2001. törvénynek "A bejelentés benyújtása" című 11. cikke annak (6) bekezdésében a következőket írja elő:

"A kérelem kézhezvételére illetékes szerv a kérelem kézhezvételekor a kérelmet bejelentési számmal látja el, és megállapítja annak benyújtása napját és óra/perc pontossággal meghatározott pontos idejét, a rá vonatkozó szabályozásban megállapított formában."

15 A 17/2001. törvény 13. cikke kimondja:

"(1) A kérelem benyújtásának napja az az időpont, amikor az illetékes szerv a 11. cikkben foglaltaknak megfelelően kézhez veszi azokat az iratokat, amelyek tartalmazzák a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt adatokat.

(2) A postán feladott kérelem benyújtásának napja az az időpont, amikor az említett postahivatal átveszi azokat az iratokat, amelyek tartalmazzák a 12. cikk (1) bekezdésében foglalt adatokat, amennyiben azokat ajánlott levélként, tértivevénnyel adják fel, a kérelem kézhezvételére illetékes szervnek címezve. A postahivatal rögzíti a bejelentési kérelem feladásának napját és óra/perc pontossággal meghatározott pontos idejét.

(3) Ha az előző bekezdésekben említett közigazgatási szervek vagy egységek valamelyike nem rögzíti a kérelem kézhezvételekor annak pontos idejét óra pontossággal, akkor azt a tárgynap utolsó órájában beadottnak kell tekinteni. Ha a kérelem benyújtásakor nem percnyi pontossággal rögzítik annak pontos idejét, akkor azt a tárgyóra utolsó percében beadottnak kell tekinteni. Amennyiben a kérelem benyújtásának nem rögzítik sem az óráját, sem a percét, akkor a kérelmet a tárgynap utolsó órájának utolsó percében beadottnak kell tekinteni."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

16 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Génesis 2003. december 12-én délelőtt 11 óra 52 perckor, illetve 12 óra 13 perckor elektronikus úton két lajstromozás iránti kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz, nevezetesen a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, felülvizsgált és módosított, 1957. június 15-i Nizzai Megállapodás szerinti 16., 28., 35. és 36. osztályokba tartozó árukra vonatkozó Rizo szóvédjegyre, valamint az említett megállapodás értelmében vett 16., 35. és 36. osztályokba tartozó árukra vonatkozó Rizo, El Erizo szóvédjegyre vonatkozó kérelmeket.

17 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az is kiderül, hogy a Pool Angel Tomás SL ugyanazon a napon, azonban 17 óra 45 perckor kérelmezte az OEPM-nél a Rizo's szóvédjegy lajstromozását az említett megállapodás értelmében vett 28. osztályba tartozó áruk vonatkozásában.

18 A Génesis felszólalt a nemzeti védjegy lajstromozásával szemben, mivel úgy vélte, hogy a Rizo és a Rizo, El Erizo közösségi szóvédjegyek korábbiak a Rizo's szóvédjegynél.

19 Mivel az OEPM a 2004. december 9-i határozatában elutasította a felszólalást, a Génesis panaszt nyújtott be azt kérve, hogy az OEPM állapítsa meg a közösségi védjegyeinek az elsőbbségét azon az alapon, hogy e védjegyek bejelentése 2003. december 12-én elektronikus úton történt, és hogy ezt az időpontot kell figyelembe venni.

20 Az OEPM a 2005. június 29-i határozatában elutasította e panaszt. Ismét azon a véleményen volt, hogy a módosított 40/94 rendelet 27. cikke alapján meg kell állapítani, hogy az alapügyben szóban forgó közösségi védjegybejelentéseket 2004. január 7-én, vagyis az iratok tényleges beterjesztésének a napján nyújtották be, és hogy ez a nap későbbi a Rizo's spanyol védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásának a napjánál.

21 Mivel a Génesis ez utóbbi határozattal szemben keresetet nyújtott be, a Tribunal Superior de Justicia de Madrid (madridi legfelsőbb bíróság) közigazgatási peres ügyekkel foglalkozó tanácsának második osztálya egy 2008. február 7-i ítéletben megerősítette a Rizo's bejelentett spanyol védjegy lajstromozásának megalapozottságát. E bíróság úgy vélte, hogy a felszólalásban hivatkozott közösségi védjegyek bejelentésének napja az iratok tényleges beterjesztésének napja, és nem 2003. december 12-e, a bejelentések elektronikus úton történő benyújtásának a napja.

22 A Génesis tehát ezen ítélettel szemben fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz. Fellebbezésében a Génesis vitatja egyrészt a Tribunal Superior de Justicia de Madridnak a közösségi védjegybejelentések benyújtásának a napjára vonatkozó értelmezését, és jelzi, hogy a módosított 40/94 rendelet 26. és 27. cikkének helyes értelmezése alapján a bejelentések benyújtásának napját azon napnak kellene tekinteni, amelyen ez utóbbiakat az OHIM-hoz továbbították, és az megkapta azokat. Így az alapügyben 2003. december 12-át kell elfogadni. Másrészt a Génesis úgy véli, hogy mivel a Tribunal Superior de Justicia de Madrid nem ismerte el a Rizo és a Rizo, El Erizo közösségi védjegyek elsőbbségét, megsértette a védjegyekről szóló 17/2001. törvény 6. cikke (2) bekezdésének a) és c) pontját.

23 Ilyen körülmények között a Tribunal Supremo úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"A [módosított 40/94] rendelet 27. cikkét lehet-e úgy értelmezni, hogy valamely védjegy lajstromozása iránt az OHIM-hoz benyújtott kérelem benyújtásának időpontjánál figyelembe lehet-e venni azok óra/perc pontossággal meghatározott pontos idejét is, nemcsak a napját, amennyiben ez utóbbi megállapítható, annak érdekében, hogy meg lehessen állapítani az időbeli elsőbbséget valamely ugyanezen a napon bejelentett nemzeti védjeggyel szemben, ha az ezen utóbbi védjegy lajstromozását szabályozó nemzeti jogszabály relevánsnak tekinti a benyújtás pontos idejét is?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságáról

24 Meg kell jegyezni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdés azon a vélelmen alapul, hogy a közösségi védjegybejelentéseket és a nemzeti védjegybejelentést ugyanazon a napon nyújtották be.

25 Márpedig, bár az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az OEPM, valamint a keresetről határozó bíróság megállapították, hogy a közösségi védjegybejelentések benyújtásának napja későbbi a nemzeti védjegybejelentés benyújtásának napjánál, e körülmény nem érinti az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságát.

26 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján - amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja - az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell (a C-300/01. sz. Salzmann-ügyben 2003. május 15-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-4899. o.] 29. és 31. pontja); a C-222/05-C-225/05. sz., van der Weerd és társai egyesített ügyekben 2007. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-4233. o.] 22. pontja, valamint a C-210/06. sz. Cartesio-ügyben 2008. december 16-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-9641. o.] 67. pontját). A Bíróság csak akkor utasíthatja el a nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, ha az uniós jog kért értelmezése nyilvánvalóan semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy ha nem állnak a Bíróság rendelkezésére azok a ténybeli vagy jogi elemek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elé terjesztett kérdésekre hasznos választ adhasson (a fent hivatkozott Cartesio-ügyben hozott ítélet 67. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27 Mivel a Génesis mind az elsőfokú bíróság előtt, mind a kérdést előterjesztő bíróság előtt vitatta azon álláspontot, miszerint a közösségi védjegybejelentések benyújtásának napja későbbi a nemzeti védjegy lajstromozása iránti kérelem benyújtásának napjánál, e kérdés részét képezi az ezen utóbbi bíróság előtti jogvita tárgyának. Következésképpen nem tűnik úgy, legalábbis nem nyilvánvaló módon, hogy az uniós jog kért értelmezése semmilyen összefüggésben nincs az alapügy tényállásával vagy tárgyával, vagy hogy hipotetikus jellegű problémára vonatkozik.

28 Ezért az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést meg kell válaszolni.

Az ügy érdeméről

29 Kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy a módosított 40/94 rendelet 27. cikkét lehet-e úgy értelmezni, hogy az lehetővé teszi azt, hogy valamely közösségi védjegybejelentés OHIM-hoz történő benyújtásának ne csak a napját, hanem annak óráját és percét is figyelembe vegyék az ilyen védjegy ugyanazon a napon bejelentett nemzeti védjeggyel szembeni elsőbbségének a megállapítása céljából, még ha az ezen utóbbi védjegy lajstromozását szabályozó nemzeti jogszabály alapján e tekintetben a benyújtás órája és perce is releváns tényező.

30 Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy a védjegyek oltalmát az Európai Unión belül több oltalmi rendszer párhuzamos fennállása jellemzi.

31 Egyrészt a 89/104 irányelvnek az első preambulumbekezdése szerinti célja a nemzeti védjegyjogszabályok közelítése, az olyan, már fennálló eltérések megszüntetése végett, amelyek gátolhatják az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, valamint torzíthatják a közös piacon belüli versenyt.

32 Igaz ugyan, hogy a 89/104 irányelv harmadik preambulumbekezdése szerint "jelenleg nem tűnik szükségesnek a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok teljes körű közelítése", azonban ezen irányelv harmonizálja a terület alapvető anyagi jogi szabályait, vagyis ugyanezen preambulumbekezdés szerint azokat a nemzeti rendelkezésekre vonatkozó szabályokat, amelyek a belső piac működését a legközvetlenebbül érintik, és hogy e preambulumbekezdés nem zárja ki, hogy az e szabályokra vonatkozó harmonizáció teljes legyen (a C-355/96. sz. Silhouette International Schmied ügyben 1998. július 16-án hozott ítélet [EBHT 1998., I-4799. o.] 23. pontja, a C-40/01. sz. Ansul-ügyben 2003. március 11-én hozott ítélet [EBHT 2003., I-2439. o.] 27. pontja és a C-482/09. sz. Budějovický Budvar ügyben 2011. szeptember 22-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-870. o.] 30. pontja).

33 Azonban a 89/104 irányelv ötödik preambulumbekezdése megállapítja többek között azt, hogy "a tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a lajstromozás útján megszerzett védjegyek lajstromozásával és törlésével, valamint oltalmuk megszűnésének megállapításával kapcsolatos eljárásjogi rendelkezéseket; mivel meghatározhatják például a védjegy lajstromozására vagy törlésére irányuló eljárás formáját, dönthetnek arról, hogy a védjegy lajstromozására, illetve törlésére irányuló eljárásban érvényesíthetők-e korábbi jogok, valamint arról, hogy a lajstromozási eljárásban a korábbi jogok felszólalás alapján, illetve hivatali vizsgálat keretében érvényesíthetők-e".

34 Így meg kell állapítani, hogy a 89/104 irányelv nem tartalmaz a nemzeti védjegybejelentések benyújtásának módjára vagy benyújtásuk időpontjának a meghatározására vonatkozó szabályokat. Mivel a tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg e területen a saját rendelkezéseiket, azok következésképpen tagállamonként eltérhetnek.

35 Másrészt a módosított 40/94 rendelet célja, amint annak második preambulumbekezdéséből következik, hogy egy olyan közösségi védjegyrendszert hozzon létre, amelyben a védjegyek az Unió területének egészére kiterjedő hatályú, egységes oltalmat élveznek (lásd ebben az értelemben a C-235/09. sz. DHL Express France ügyben 2011. április 12-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-2801. o.] 41. pontját).

36 A közösségi védjegyek e rendje szabályok együtteséből álló autonóm és sajátos célokat követő rendszer, alkalmazása független a nemzeti rendszerektől (lásd többek között a C-238/06. P. sz., Develey kontra OHIM ügyben 2007. október 25-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-9375. o.] 65. pontját; a C-202/08. P. és C-208/08. P., American Clothing Associates kontra OHIM és OHIM kontra American Clothing Associates egyesített ügyekben 2009. július 16-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-6933. o.] 58. pontját, valamint a C-479/09. P. sz., Evets kontra OHIM ügyben 2010. szeptember 30-án hozott ítélet 49. pontját).

37 A nemzeti rendszerektől független önálló rendszerként a közösségi védjegyrendszer saját, a közösségi védjegybejelentés benyújtásának módjára vonatkozó szabályokkal rendelkezik, amelyeket a módosított 40/94 rendelet és a 2868/95 rendelet tartalmazza. Különösen a módosított 40/94 rendelet 27. cikke tartalmaz egy egyedi, a közösségi védjegybejelentés benyújtásának napjára vonatkozó rendelkezést anélkül, hogy e tekintetben a nemzeti jogi rendelkezésekre utalna.

38 Ilyen körülmények között az előterjesztett kérdés megválaszolása céljából először is meg kell határozni, hogy a "közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának" a módosított 40/94 rendelet 27. cikkében szereplő fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy az magában foglalja azt, hogy e bejelentés benyújtásának nemcsak a napját, hanem annak óráját és percét is figyelembe kell venni.

39 Másodszor, ha a "közösségi védjegybejelentés bejelentési napjának" a módosított 40/94 rendelet 27. cikke értelmében vett fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az nem foglalja magában az e bejelentés benyújtásának óráját és percét, meg kell vizsgálni, hogy az uniós joggal ellentétes-e az, hogy ennek ellenére a nemzeti jog alapján figyelembe veszik ezen tényezőket a közösségi védjegy ugyanazon a napon bejelentett nemzeti védjeggyel szembeni elsőbbségének a megállapítása céljából, ha az ezen utóbbi védjegy lajstromozását szabályozó nemzeti jogszabály releváns tényezőnek tekinti a benyújtás óráját és percét.

A módosított 40/94 rendelet 27. cikkében szereplő "bejelentés napja" fogalmának a jelentéséről és hatályáról

40 Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből az következik, hogy a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében a tagállami jogokra kifejezett utalást nem tartalmazó uniós jogi rendelkezést az Unió egészében önállóan és egységesen kell értelmezni, figyelembe véve a rendelkezés összefüggéseit és a kérdéses szabályozás célját (lásd többek között a 327/82. sz. Ekro-ügyben 1984. január 18-án hozott ítélet [EBHT 1984., 107. o.] 11. pontját, a C-287/98. sz. Linster-ügyben 2000. szeptember 19-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-6917. o.] 43. pontját; a C-467/08. sz. Padawan-ügyben 2010. október 21-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-10055. o.] 32. pontját és a fent hivatkozott Budějovický Budvar ügyben hozott ítélet 29. pontját).

41 Ezt követően az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy azon kifejezések jelentését és hatályát, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentésük szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (lásd többek között a C-336/03. sz. easyCar-ügyben 2005. március 10-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-1947. o.] 21. pontját; a C-549/07. sz. Wallentin-Hermann-ügyben 2008. december 22-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-11061. o.] 17. pontját; a C-151/09. sz. UGT-FSP ügyben 2010. július 29-én hozott ítélet [EBHT 2010., I-7587. o.] 39. pontját és a fent hivatkozott Budějovický Budvar ügyben hozott ítélet 29. pontját).

42 Végül az uniós jogi rendelkezések különböző nyelvi változatai egységes értelmezésének szükségessége az egyes nyelvi változatok közötti eltérés esetén azt is megköveteli, hogy a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel értelmezzék, amelynek az a részét képezi (a C-72/95. sz., Kraaijeveld és társai ügyben 1996. október 24-én hozott ítélet [EBHT 1996., I-5403. o.] 28. pontja, a C-63/06. sz. Profisa-ügyben 2007. április 19-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-3239. o.] 14. pontja, valamint a C-585/10. sz. Møller-ügyben hozott ítélet 2011. december 15-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-13407. o.] 26. pontja).

43 Márpedig a módosított 40/94 rendelet 27. cikke különböző nyelvi változatainak az összehasonlító vizsgálatából kitűnik, hogy azok bizonyos eltéréseket mutatnak.

44 Így e cikk cseh, német, magyar, szlovák, finn és svéd nyelvi változatai mind az említett cikk címével, mind annak szövegével kapcsolatban a bejelentés napjára utalnak ("Den podání", "Anmeldetag", "A bejelentés napja", "Deň podania", "Hakemispäivä", "Ansökningsdag"), míg ugyanezen cikk litván és lengyel változatai pontosítják, hogy a bejelentés időpontja ("Padavimo data", "Data zgłoszenia") annak a napnak ("diena", "dzień") felel meg, amelyen a bejelentést benyújtották.

45 Ezzel szemben más nyelvi változatok kizárólag a közösségi védjegy "bejelentés[ének] napja" kifejezést használják.

46 Mindazonáltal viszonylagosak az e nyelvi változatok közötti eltérések, mivel a szokásos értelmük szerint a "nap" általában azon hónap napját, hónapot és évet írja le, amelyen egy aktust elfogadtak, vagy egy esemény történt. Hasonlóképpen azon nap megjelölése, amelyen egy aktust elfogadtak, vagy egy esemény történt, a szokásos értelme szerint a hónap és a nap feltüntetésének a szükségességével is jár.

47 Azonban az időpont vagy a nap feltüntetésének a kötelezettsége szokásos értelemben nem jelenti az óra és a fortiori a perc feltüntetésének a kötelezettségét. Ezért a közösségi védjegybejelentés benyújtásának órájára és percére való kifejezett utalásnak a módosított 40/94 rendelet 27. cikkéből való hiányában úgy tűnik, hogy ezen információkat a közösségi jogalkotó nem tekintette a közösségi védjegybejelentés benyújtása pillanatának, és következésképpen annak a másik védjegyhez viszonyított elsőbbségének a meghatározásához szükséges információknak.

48 Ilyen értelmezés következik azon szövegösszefüggésből is, amelybe a módosított 40/94 rendelet 27. cikke illeszkedik. Különösen, a 2868/95 rendelet 5. szabálya, amely meghatározza az OHIM, valamely tagállam központi iparjogvédelmi hivatala vagy a Benelux Védjegyhivatal által a közösségi védjegybejelentés benyújtása során végzendő formalitásokat, csak annak a kötelezettségére utal, hogy a bejelentésen tüntessék fel e bejelentés átvételének a napját, és nem e napnak az óráját és percét.

49 Márpedig meg kell állapítani, hogy ha a közösségi jogalkotó úgy vélte volna, hogy a közösségi védjegybejelentés benyújtásának óráját és percét az e bejelentés módosított 40/94 rendelet 27. cikke értelmében vett "bejelentése napjának" alkotóelemeiként figyelembe kellene venni, egy ilyen pontosítást bele kellett volna foglalni a 2868/95 rendeletbe.

50 E tekintetben az a körülmény, hogy az OHIM oldalán található információk szerint a közösségi védjegybejelentés benyújtásának a napja az, amelyen közép-európai idő szerint (GMT + 1) a módosított 40/94 rendelet 26. cikkben említett iratokat benyújtották az OHIM-hoz, mindazonáltal nem teszi lehetővé azon következtetés levonását, hogy az ilyen bejelentés benyújtásának az órája és perce releváns a védjegy elsőbbségének a megállapítása céljából. Amint a főtanácsnok az indítványának 61. pontjában megjegyzi, az időpontra vonatkozó ilyen információ csak az OHIM-hoz történő benyújtás napjának a meghatározását teszi lehetővé.

51 Szintén irreleváns a Génesis által említett azon körülmény, miszerint a közösségi védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtása során az OHIM de facto tanúsítja e kérelmek benyújtásának napját és időpontját.

52 Az OHIM elnöke által 2011. április 18-án hozott, az OHIM általi és OHIM-nak címzett elektronikus közleményekről szóló, EX-11-03. sz. határozat (Elektronikus közleményekről szóló alaphatározat) 10. cikkének (2) bekezdése alapján valóban küldenek a feladónak egy olyan megerősítő elektronikus közleményt a szintén elektronikus közösségi védjegybejelentés kézhezvételéről, amelyen szerepel e bejelentés kézhezvételének a napja és időpontja. Azonban ugyanezen 10. cikk (2) bekezdéséből következik, hogy az említett bejelentés kézhezvételét megerősítő közlemény tartalmaz egy megjegyzést, miszerint a kézhezvétel napját tekintik a bejelentés napjának, feltéve hogy az előírt határidőn belül a díjat megfizették, anélkül hogy e megjegyzés e tekintetben utalna a bejelentés kézhezvételének az időpontjára.

53 Mindenesetre, mivel valamely közösségi védjegybejelentést a módosított 40/94 rendelet 25. cikkének (1) bekezdése alapján tetszés szerint be lehet nyújtani az OHIM-nál vagy valamely tagállam központi iparjogvédelmi hivatalánál vagy a Benelux Védjegyhivatalnál, ha figyelembe kellene venni a közösségi védjegybejelentés benyújtásának óráját és percét, az ilyen kötelezettségnek kifejezetten az általánosan alkalmazandó rendelkezésekből és nem az OHIM elnökének a közösségi védjegybejelentések elektronikus úton történő benyújtására vonatkozó határozatából kell erednie.

54 A fentiekből következik, hogy a "közösségi védjegybejelentés bejelentési napja" módosított 40/94 rendelet 27. cikkében szereplő fogalma a közösségi védjegybejelentés benyújtása naptári napjának a figyelembevételét foglalja magában, azonban a bejelentés órájának és percének a figyelembevételét nem.

A bejelentés órájának és percének a nemzeti jog alapján történő figyelembevételéről

55 Ezt megállapítva meg kell még vizsgálni, hogy az uniós joggal ellentétes-e az, hogy ennek ellenére a nemzeti jog alapján figyelembe veszik a közösségi védjegybejelentés benyújtásának óráját és percét valamely közösségi védjegy ugyanazon a napon bejelentett nemzeti védjeggyel szembeni elsőbbségének a megállapítása céljából, ha az ezen utóbbi védjegy lajstromozását szabályozó nemzeti jogszabály releváns tényezőnek tekinti a benyújtás óráját és percét.

56 E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, amint a jelen ítélet 37. pontjában szerepel, hogy önálló rendszerként a közösségi védjegyrendszer a közösségi védjegybejelentés benyújtásának az időpontjára vonatkozó saját szabályokkal rendelkezik, anélkül hogy a nemzeti jogi rendelkezésekre utalna.

57 Következésképpen a közösségi védjegybejelentés benyújtásának időpontját csak az uniós jog szabályai alapján lehet meghatározni anélkül, hogy a tagállamok jogában elfogadott megoldásoknak e tekintetben bármely következményük lehetne.

58 Egyrészt ugyanis, amint a főtanácsnok az indítványának 63. pontjában megjegyzi, a módosított 40/94 rendelet 97. cikkével összefüggésben értelmezett 14. cikkéből következik, hogy a nemzeti jog alkalmazhatósága olyan kérdésekre korlátozódik, amelyek nem tartoznak a módosított 40/94 rendelet hatálya alá.

59 Másrészt egy olyan helyzetben, mint amelyről az alapügyben szó van, amikor egy nemzeti védjegy lajstromozása elleni felszólalásban egy közösségi védjegyre hivatkoznak, annak elfogadása, hogy e közösségi védjegybejelentés benyújtásának időpontját a nemzeti jog rendelkezéseinek figyelembevételével határozzák meg, a közösségi védjegyoltalom egységes jellegének a megkérdőjelezésével járna. Ugyanis, mivel - amint a jelen ítélet 34. pontjában szerepel - a tagállamok továbbra is szabadon határozhatják meg a nemzeti védjegybejelentések benyújtásának a módjait, fennáll a veszélye, hogy a közösségi védjegy oltalmának a hatálya tagállamonként eltér.

60 Azon megállapítást, miszerint a közösségi védjegybejelentés benyújtásának időpontját csak az uniós jog szabályai alapján lehet meghatározni, nem kérdőjelezi meg a módosított 40/94 rendelet 32. cikke, amely szerint azt a közösségi védjegybejelentést, amelynek bejelentési napját elismerték, a tagállamokban azonos hatályúnak kell tekinteni egy szabályos nemzeti bejelentéssel, adott esetben a szóban forgó közösségi védjegybejelentésre igényelt elsőbbség megtartása mellett.

61 Amint ugyanis a főtanácsnok az indítványának 65. pontjában megjegyzi, e rendelkezés se nem módosítja a "bejelentés napjának" közösségi fogalmát, se nem feltételezi a nemzeti jog másodlagos alkalmazását, hanem csupán az OHIM-hoz benyújtott közösségi védjegybejelentések számára elismeri a nemzeti hivatalok előtt benyújtott bejelentésekkel megegyező jogi hatály.

62 Ebből következik, hogy az uniós joggal ellentétes az, hogy a nemzeti jog alapján figyelembe veszik a közösségi védjegybejelentés benyújtásának óráját és percét valamely közösségi védjegy ugyanazon a napon bejelentett nemzeti védjeggyel szembeni elsőbbségének a megállapítása céljából, ha az ezen utóbbi védjegy lajstromozását szabályozó nemzeti jogszabály e tekintetben releváns tényezőnek tekinti a benyújtás óráját és percét.

63 A fenti megállapítások fényében az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a módosított 40/94 rendelet 27. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nemcsak valamely közösségi védjegybejelentés OHIM-hoz történő benyújtása napjának, hanem annak órájának és percének a figyelembevételét sem teszi lehetővé az ilyen védjegy ugyanazon a napon bejelentett nemzeti védjeggyel szembeni elsőbbségének a megállapítása céljából, még ha az ezen utóbbi védjegy lajstromozását szabályozó nemzeti jogszabály e tekintetben releváns tényezőnek is tekinti a benyújtás óráját és percét.

A költségekről

64 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A 2003. október 27-i 1992/2003/EK rendelettel módosított, a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet 27. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az nemcsak valamely közösségi védjegybejelentés Belső Piaci Harmonizációs Hivatalhoz (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) történő benyújtása napjának, hanem annak órájának és percének a figyelembevételét sem teszi lehetővé az ilyen védjegy ugyanazon a napon bejelentett nemzeti védjeggyel szembeni elsőbbségének a megállapítása céljából, még ha az ezen utóbbi védjegy lajstromozását szabályozó nemzeti jogszabály e tekintetben releváns tényezőnek is tekinti a benyújtás óráját és percét.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: spanyol.