EH 2010.2208 Nem valósítja meg a befolyással üzérkedés bűntette mellett a vesztegetés bűntettét is az a hivatalos személy, aki anyagi előny ellenében olyan ügy befolyásolásának a látszatát kelti, amely nincs összefüggésben hivatali működésével [Btk. 12. §, 250. §, 256. §].
A megyei bíróság a 2009. február 5. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a vádlott bűnösségét vesztegetés bűntettében [Btk. 250. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés III. tétele] és befolyással üzérkedés bűntettében [Btk. 256. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont] állapította meg és ezért őt halmazati büntetésül 5 évi börtönbüntetésre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélőtábla a 2010. március 16. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett ítéletében a megyei bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a vádlottat az ellene vesztegetés bűntette [Btk. 250. § (1) bekezdés, (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés III. fordulat és (3) bekezdés 2. tétele] miatt emelt vád alól felmentette, főbüntetését 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, mellékbüntetését 3 évi közügyektől eltiltásra enyhítette, a halmazati büntetésre utalást mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az ítélőtábla ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére a hivatali vesztegetés bűntette miatt emelt vád alól történt felmentést sérelmezve a másodfokú ítélet megváltoztatása, a vádlott bűnösségének vesztegetés bűntettében történő megállapítása, valamint a börtönbüntetés és közügyektől eltiltás súlyosítása érdekében, míg a vádlott és védője az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására utasítása, másodlagosan a másodfokú ítélet megváltoztatása, a vádlott bűnösségének a befolyással üzérkedés bűntette alapesetében történő megállapítása, és a kiszabott büntetés enyhítése, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében fellebbezett.
A megyei bíróság elsőfokú ítéletében az általa rögzített egyetlen tényállást valódi alaki halmazatként értékelve a vesztegetés bűntette és a befolyással üzérkedés bűntette miatt marasztalta el a vádlottat. Az ítélőtábla másodfokú ítéletében a lefolytatott bizonyítás eredményeként az ítéleti tényállást megváltoztatva rögzítette, hogy a vádlott nem volt hivatalos személy, ezért nem ilyen minőségével kapcsolatban kért jogtalan előnyt. Erre tekintettel azt, hogy a vádlott a saját maga részére is pénzösszeget kért, a befolyással üzérkedés önálló jogi értékelést nem eredményező mozzanatának tekintette és a vádlottat a vesztegetés bűncselekményének vádja alól felmentette.
Az ítélőtábla ítélete ellen bejelentett ügyészi fellebbezés az ítélőtábla anyagi jogi álláspontját kifogásolta, és a megyei bíróság ítéletével egyezően amellett érvelt, hogy a vádlott hivatalos személy volt. Erre tekintettel indítványozta a vádlott bűnössége megállapítását a vesztegetés bűntette minősített esetében is, ehhez kapcsolódóan indítványozta a kiszabott büntetés súlyosítását.
A védő kiemelte, hogy még a hivatalos személyi minőség megállapítása esetén sem lenne a vesztegetés a vádlott terhére róható, mert az E. Kft. pályázatának elbírálása és a kistérségi megbízotti feladatok elvégzése között nincs közvetlen összefüggés. Ebből következően a terhelt előnykérése sem lehetett hivatali működésével kapcsolatos. A vádlotti cselekmény kizárólag befolyással üzérkedésként értékelhető.
A Legfőbb Ügyészség a vádlott terhére bejelentett fellebbezést - annak indokait helyeselve - fenntartotta. Az átiratban kifejtett ügyészi álláspont szerint a vádlott cselekményeit hivatalos személyként követte el, ezért a Legfőbb Ügyészség indítványozta a vádlott bűnösségének megállapítását a vesztegetés bűntettének minősített esetében is, emiatt vele szemben lényegesen súlyosabb halmazati büntetés kiszabását, egyéb vonatkozásban pedig a másodfokú ítélet helybenhagyását.
A Legfelsőbb Bíróság a fellebbezést nem találta alaposnak.
Az eredeti ügyészi vád befolyással üzérkedésre vonatkozott, és a vádbeli tényállás is ennek megfelelően került rögzítésre. A tárgyaláson eljáró ügyész a vád módosításakor a tényállást a vádlott feladatkörének részletezésére vonatkozóan egészítette ki azzal, hogy a vádlott minderre figyelemmel hivatalos személynek tekintendő, ezért őt hivatali vesztegetés bűncselekményével is vádolta. A megyei bíróság elsőfokú ítéletében a két bűncselekmény halmazatát állapította meg azzal az indokolással, hogy a vádlotti magatartás a vesztegetés bűntettének és a befolyással üzérkedés bűntettének tényállási elemeit is megvalósította, és az egyéb feltételek megléte mellett a két bűncselekmény valódi alaki halmazata megállapítható. Utalt arra, hogy a vádlott cselekménye hivatali működésével kapcsolatos volt. Megfogalmazása szerint a vádlott térségfejlesztési megbízotti (kistérségi megbízotti) működése során pénzt kért azért, hogy az adott pályázatot támogassa (támogatta). Arra is hivatkozott, hogy a hivatalos személlyel kapcsolatban áll, nála el tudja érni, hogy a pályázat sikeres legyen. Mindennek feltétele az 5 000 000 forint "visszaosztása" volt.
A másodfokú bíróság azt a tény- és jogkérdést érintően, hogy a vádlott hivatalos személy volt-e, bizonyítást folytatott le. A bizonyítás eredményeként a tényállást módosította, megállapítva, hogy a vádlott nem volt hivatalos személy, ezért tevékenysége nem volt hivatali működés, így nem azzal kapcsolatban kért jogtalan előnyt.
A Legfelsőbb Bíróság egyetértett az első fokon eljárt megyei bíróságnak azzal az okfejtésével, hogy a vesztegetés és a befolyással üzérkedés bűncselekményének valódi alaki halmazata fogalmilag nem kizárt. Ennek azonban előfeltétele, hogy a hasonló jogtárgyat sértő két bűncselekmény törvényi tényállásában foglaltak egymás mellett és mindkét tényállás teljességére vonatkozóan megvalósuljanak. A két bűncselekmény egymástól történő elhatárolásának alapvető ismérve, hogy amíg a vesztegetés elkövetője a saját konkrét (hivatali) tevékenységével kapcsolatban, addig a hivatali befolyással üzérkedés elkövetője a hivatalos személy befolyásolásával kapcsolatban kéri a jogtalan előnyt. Kiemelendő, hogy a jogtalan előny kérése mind a vesztegetés, mind a befolyással üzérkedés elkövetője részéről történhet a saját maga, de történhet más személy részére is.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú ítéletben írt, a másodfokú ítéletben módosított tényállás (de az eredeti, illetve a módosított vád szerinti tényállás) egyetlen konkrét adatot sem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vádlott saját hatáskörben az E. Kft. pályázatát érintően bármit tett vagy tehetett volna. Nem volt tehát olyan "ügy", amelynek intézése során a pályázót kedvezőbb helyzetbe hozta/hozhatta volna. Akár hivatalos személy volt, akár sem, működése körében a pályázat elbírálása kapcsán semmilyen feladata, ténykedése nem volt. Az általa kért "előny" nem állt összefüggésben semmilyen kistérségi megbízotti döntéssel. Ebből fakadóan a vesztegetés törvényi tényállásában foglaltak teljes körű megvalósítása - az egyéb feltételektől függetlenül - nem állapítható meg, így a befolyással üzérkedés és a vesztegetés halmazatának megállapítása pusztán erre a tényre figyelemmel kizárt. A befolyással üzérkedés bűncselekményét érintően a megállapított tényállás mindenben megalapozott.
A kifejtettekből következően a Legfelsőbb Bíróság az ítélőtábla jogi értékelését mind a befolyással üzérkedés, mind a vesztegetés vonatkozásában - az utóbbi esetében részben eltérő indokok alapján - érdemben helyesnek találta. Ugyancsak egyetértett a vádlottra kiszabott büntetés nemével és mértékével is, a helyesen megjelölt bűnösségi tényezők mellett a kiszabott büntetés szükséges, egyben elégséges is a büntetés célja eléréséhez. A Legfelsőbb Bíróság ezért a büntetés súlyosítására, de enyhítésére irányuló fellebbezésnek sem adott helyt. Az ítélőtábla ítéletét ezért a Be. 397. §-a alapján helybenhagyta.