BH 2018.11.312 I. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan releváns jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényekre alapítottan - az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, a bíróság felfüggesztheti a per tárgyalását.

II. Az EUMSZ 267. cikkének megfelelően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségességének megítélése a kérdést előterjesztő bíróságot terheli Az előterjesztő bíróság saját felelősségére határozza meg az előterjesztés alapjául szolgáló jogszabályi és ténybeli hátteret [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 152. § (2) bek.]

A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes mint adós és az alperes mint hitelező között 2008. január 31-én lakásépítés céljára CHF-alapú kölcsönszerződés jött létre. A felperes keresetében a szerződés I.4. pontja érvénytelenségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a szerződés támadott rendelkezése megfordítja a bizonyítási terhet akkor, ha a szerződéskötést követően az adós nem ért egyet a hitelező (bank) tartozásra vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásában foglaltakkal.

[2] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a szerződés támadott rendelkezése érvénytelen.

A fellebbezéssel támadott határozat

[3] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésében a per tárgyalását az Európai Unió Bírósága előtt C-34/18. számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette az 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 239. §-a alapján alkalmazandó 152. § (2) bekezdése alapján.

[4] Indokolásában rögzítette, hogy a perbelivel azonos szerződési feltétel tárgyában a Fővárosi Ítélőtábla kezdeményezésére a hivatkozott számon előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban, amelynek tárgya a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) melléklete 1. pont q) alpontjának és az Irányelv 5. cikkének értelmezése.

A fellebbezés

[5] A végzés ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben tartalmilag a végzés megváltoztatását és a tárgyalás felfüggesztésének mellőzését kérte.

[6] Az alperes előadása szerint a per tárgyát az a jogkérdés képezi, hogy az a szerződéses rendelkezés, amely szerint a pénzügyi intézmény a saját nyilvántartásai alapulvételével jogosult a fogyasztói tartozások kimutatására, tisztességtelen-e. Álláspontja szerint a per tárgyalásának előzetes döntéshozatali eljárás miatti felfüggesztésének azért nincs helye, mert az Európai Unió Bírósága által vizsgált jogkérdésben a Kúria egyértelműen kifejtette álláspontját mind a felsorolt egyedi határozataiban, mind az e kérdésben meghozott 1/2018. számú gazdasági elvi határozatában.

A Kúria döntése és jogi indokai

[7] Az alperesnek a Kúria ítélkezési gyakorlatára vonatkozó érvelése kapcsán a Kúria előrebocsátja, hogy a bíróság uniós jog értelmezéséhez kapcsolódó kérdés megválaszolásáig függesztette fel a per tárgyalását, és e kérdés megválaszolása nem a Kúria mint tagállami bíróság, hanem az Európai Unió Bíróságának hatáskörébe tartozik.

[8] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikk második bekezdése alapján ha egy tagállam bírósága előtt olyan uniós jogi értelmezési kérdés merül fel, aminek az értékelésére szükség van az ítélete meghozatalához, az Európai Unió Bíróságához fordulhat. Az előzetes döntéshozatali eljárás a tagállami előterjesztő bíróság és az Európai Unió Bírósága közötti párbeszéden alapul. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése teljes mértékben az előterjesztő bíróságnak a kérelem helytállóságára és szükségességére vonatkozó mérlegelésétől függ [Cartesio-ítélet (C-210/06, EU:C:2008:723, 91. pont); Kelly-ítélet (C-104/10, EU:C:2011:506, 63. pont].

[9] Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint az előterjesztő bíróság saját felelősségére határozza meg mind az előterjesztés alapjául szolgáló jogszabályi és ténybeli hátteret. Ennek helytállóságát sem az Európai Bíróság, sem - jelen ügy keretei között - a Kúria nem vizsgálhatja. Ezért az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. Az EUMSZ 267. cikkének megfelelően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségessége megítélésének nemcsak joga, hanem (minden jogkövetkezményre kiterjedő) felelőssége is kizárólag a kérdést előterjesztő bíróságot terheli [Pohotovosť-ítélet C-470/12. ECLI:EU:C:2014:101 31. pont].

[10] A fentiekből következően, amennyiben a jelen ügyben hozott felfüggesztő határozatnak a jogi indoka olyan, a felfüggesztő végzést hozó bíróság által előkérdésnek minősített folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban felvetett jogkérdés, amelynek az uniós jogi relevanciája és megválaszolásának szükségessége e bíróság szerint fennáll, úgy a Kúria - a fellebbezésben hivatkozott közjegyzői ténytanúsítvánnyal kapcsolatosan kialakított szilárd gyakorlatától függetlenül - a felfüggesztés indokait nem bírálhatja felül, mert ezzel valójában abban a kérdésben foglalna állást, hogy a magyar jog jelen ügyben is kiindulópontnak tekintett szabályaiból következik-e az előterjesztés szükségessége és a ténybeli és jogszabályi háttér bemutatása helytálló-e.

[11] A Kúria a 3/2005 (XI. 14.) PK-KK vélemény 1. pontjában kifejtette, hogy ha a perben bizonyított tények alapján olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben - azonos tényekre alapítottan - az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság a Pp. 152. § (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával, ennek az ügy érdemi elbírálására kiható előzetes eljárásnak a befejezéséig felfüggesztheti a per tárgyalását.

[12] Mindezek alapján a bíróságnak lehetősége volt a tárgyalás felfüggesztéséről döntést hoznia (BH 2017.409.).

[13] A kifejtettek értelmében a Kúria a végzést a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.

(Kúria Pkf. V. 24.710/2018.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria

mint másodfokú bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Pkf.V.24.710/2018/2.

A tanács tagjai:

Dr. Bartal Géza a tanács elnöke