32012R0139[1]

A Tanács 139/2012/Euratom rendelete ( 2011. december 19. ) az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012-2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról

A TANÁCS 139/2012/EURATOM RENDELETE

(2011. december 19.)

az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012-2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. és 10. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a Tudományos és Műszaki Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

mivel:

(1) Az 2012/93/Euratom tanácsi határozat (3) létrehozta az Európai Atomenergia-közösségnek a 2012-2013. időszakra szóló, nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramját (a továbbiakban: a keretprogram). A 2012-2013-as keretprogramnak és egyedi programjainak a végrehajtása, ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is, a Bizottság felelősségi körébe tartozik.

(2) A keretprogram végrehajtásának az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) (4) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (5) összhangban kell történnie.

(3) A keretprogram végrehajtásának emellett az állami támogatásokra, ezen belül különösen a kutatási és a fejlesztési tevékenység állami támogatására vonatkozó szabályokkal (jelenleg: a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretrendszere) (6) összhangban kell történnie.

(4) A keretprogram hatálya és elvei nagy vonalakban megegyeznek az Európai Atomenergia-közösség (Euratom) nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2011) szóló, 2006. december 18-i 2006/970/Euratom tanácsi határozattal (7) elfogadott hetedik keretprogram hatályával és elveivel.

(5) A vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére vonatkozó szabályoknak olyan következetes, átfogó és átlátható rendszert kell alkotniuk, amely biztosítja a lehető leghatékonyabb végrehajtást, miközben - az arányosság elvével összhangban - figyelembe veszi annak szükségességét, hogy az egyszerűsített eljárásoknak köszönhetően a keretprogram összes résztvevője számára egyszerű legyen a keretprogramban való részvétel.

(6) A keretprogramnak részesülnie kell az 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat és a 2006/970/Euratom tanácsi határozat végrehajtásának egyszerűsítését szolgáló három intézkedés elfogadásáról szóló, 2011. január 24-i C(2011) 174 bizottsági határozatban foglalt, a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítését célzó bizottsági kezdeményezések előnyeiből. Az említett bizottsági határozat módosítja a 2006/970/Euratom határozat alapján elfogadott támogatási megállapodás-mintát.

(7) E szabályoknak továbbra is elő kell segíteniük a résztvevők által létrehozott szellemi tulajdon hasznosítását, figyelembe véve azt is, hogy az egyes résztvevők nemzetközi szinten hogyan szervezik tevékenységüket, ugyanakkor védelmezve a többi résztvevő és a Közösség jogos érdekeit.

(8) A keretprogramnak ösztönöznie kell az Unió legkülső régióinak részvételét, valamint a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek minél szélesebb körének részvételét.

(9) A következetesség és az átláthatóság érdekében a mikro-, a kis- és a középvállalkozások (kkv-k) fogalommeghatározása tekintetében a mikro-, a kis- és a középvállalkozás fogalmának meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlást (8) kell alkalmazni.

(10) Mind általában, mind a keretprogram keretében megvalósuló egyes közvetett cselekvésekre vonatkozóan meg kell határozni a részvétel minimumfeltételeit.

(11) Indokolt, hogy bármely jogalany szabadon részt vehessen a projektekben, ha a minimumfeltételek teljesülnek. A minimumot meghaladó részvételnek biztosítania kell az érintett közvetett cselekvés hatékony végrehajtását.

(12) A nagyrészt tagállamokból és társult országokból álló, az európai nukleáris kutatás és képzés területén az együttműködés fejlesztésével foglalkozó nemzetközi szervezeteket ösztönözni kell arra, hogy részt vegyenek a keretprogramban.

(13) A Szerződés 101. cikkével összhangban lehetővé kell tenni a harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok, valamint a nemzetközi szervezetek részvételét. Ezt a részvételt azonban a keretprogram célkitűzéseinek megvalósításához nyújtott többlet-hozzájárulásnak kell indokolnia.

(14) A Szerződés 198. cikkének megfelelően a tagállamok joghatósága alá tartozó nem európai területek jogalanyai számára biztosítani kell a keretprogramban való részvétel lehetőségét.

(15) Meg kell állapítani a közvetett cselekvések résztvevőinek a Közösség által nyújtandó finanszírozás feltételeit.

(16) A Bizottságnak a költségvetési rendelet, a 2342/2002/EK, Euratom rendelet és e rendelet rendelkezésein túlmenően további, a pályázatok beadására, értékelésére és kiválasztására, a támogatások odaítélésére, valamint a résztvevők által igénybe vehető jogorvoslatra vonatkozó szabályokat és eljárásokat is meg kell határoznia. Meg kell határozni különösen a független szakértők igénybevételére vonatkozó szabályokat.

(17) A keretprogram időtartama két év, míg az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal elfogadott hetedik uniós keretprogram (9), amelynek irányadó szabályai lényegében megegyeznek a Közösség hetedik keretprogramjára irányadó szabályokkal, e rendelettel párhuzamosan, 2013 végéig hatályban lesz. Ezért e rendeletben indokolt az Unió hetedik keretprogramjára irányadó szabályokhoz hasonló szabályokat meghatározni, és ezáltal elkerülni, hogy a résztvevőknek nagyobb változásokhoz kelljen igazodniuk.

(18) A Bizottságnak a költségvetési rendelet és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezésein túlmenően további, a keretprogram közvetett cselekvéseiben részt vevő jogalanyok jogi és pénzügyi életképességének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat is meg kell határoznia. A keretprogrammal összefüggésben ezeknek a szabályoknak megfelelő egyensúlyt kell teremteniük az Unió pénzügyi érdekeinek védelme, valamint a jogalanyok részvételének egyszerűsítése és elősegítése között. A közvetett cselekvésekben részt vevő jogalanyok létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességének biztosítása érdekében, továbbá annak elkerülésére, hogy a résztvevőknek nagyobb változásokhoz kelljen igazodniuk, a keretprogram vonatkozásában is indokolt az Unió hetedik keretprogramjából és a Közösség hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokról szóló, 2007. június 13-i C(2007) 2466 bizottsági határozattal elfogadott szabályokat alkalmazni.

(19) Ezzel összefüggésben a költségvetési rendelet, a 2342/2002/EK, Euratom rendelet és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (10) szabályozza többek között az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a csalás és a szabálytalanságok elleni küzdelmet, a Bizottság által követelt összegek behajtásának eljárásait, a szerződéskötési és a támogatási eljárásokból való kizárást és a kapcsolódó szankciókat, valamint a Bizottság és a Számvevőszék által végzett ellenőrzéseket, vizsgálatokat és helyszíni szemléket.

(20) A Közösség pénzügyi hozzájárulásainak indokolatlan késedelem nélkül el kell jutniuk a résztvevőkhöz.

(21) Az egyes cselekvésekre létrehozandó megállapodásoknak az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (11) megállapított eljárásokkal összhangban rendelkezniük kell a Bizottság vagy a Bizottság meghatalmazottja felügyelettel és pénzügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogköréről, a Számvevőszék által végzendő ellenőrzésekről, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett helyszíni ellenőrzésekről.

(22) A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a keretprogram keretében végzett közvetett cselekvéseket, valamint magát a keretprogramot és annak az időszakra vonatkozó egyedi programjait. A közvetett cselekvések végrehajtása hatékony és következetes nyomon követésének és értékelésének biztosítása érdekében a Bizottságnak megfelelő információs rendszert kell létrehoznia és fenntartania.

(23) A keretprogramnak - a két dokumentum önkéntes jellegének tiszteletben tartása mellett - tükröznie kell és elő kell mozdítania a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről szóló, 2005. március 11-i 2005/251/EK bizottsági ajánlásban (12) megállapított általános elveket.

(24) A kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a résztvevők adott esetben oltalmat biztosíthassanak a cselekvések során létrehozott szellemi tulajdonnak, továbbá hogy felhasználhassák és terjeszthessék az eredményeket.

(25) A szellemi tulajdonhoz fűződő tulajdonosi jogok tiszteletben tartása mellett ezeknek a szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a résztvevők és - az adott esetnek megfelelően - valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyaik a kutatási munka végrehajtásához, illetve a kutatási munkából eredő ismeretek felhasználásához szükséges mértékben hozzáférhessenek az általuk a projekt rendelkezésére bocsátott információkhoz és a kutatási munkából eredő ismeretekhez.

(26) A hetedik keretprogram keretében létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalapnak a keretprogram időtartama alatt is működnie kell, és fedeznie kell a kötelezettségeiket nem teljesítő partnerek részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegeket. Az alap létrehozása segítette az egyszerűsítést és megkönnyítette a keretprogramokban való részvételt, miközben védte az Unió pénzügyi érdekeit; minderre ilyen módon a keretprogram alkalmazásában is szükség van.

(27) E rendelet hatálya nem terjed ki a Közösség által a Szerződés 45-51. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások részére nyújtott pénzügyi hozzájárulásra.

(28) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elveket.

(29) A Közösségnek a költségvetési rendelettel összhangban többek között ajánlattételi felhívások alapján végrehajtott közbeszerzés útján, áruk vagy szolgáltatások szerződésben rögzített árán keresztül, támogatás formájában, szervezeteknek fizetett tagdíj formájában és független szakértők honoráriumán keresztül indokolt pénzügyi támogatást nyújtania,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza azokat a szabályokat, amelyek szerint a vállalkozások, a kutatóközpontok, az egyetemek és más jogalanyok a 2012/93/Euratom határozat II. mellékletében meghatározott finanszírozási rendszerek igénybevételével egy vagy több résztvevő által végrehajtott cselekvésekben (a továbbiakban: a közvetett cselekvések) részt vehetnek.

Ez a rendelet az 1605/2002/EK, Euratom rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és a 2342/2002/EK, Euratom rendelet rendelkezéseivel összhangban meghatározza a keretprogram keretében végrehajtott közvetett cselekvések résztvevői részére a Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulás szabályait is.

A keretprogram keretében végrehajtott kutatás eredményeire vonatkozóan ez a rendelet meghatározza az új információk és jogok bármely arra alkalmas eszközzel történő közreadására vonatkozó szabályokat az új információk és jogok oltalom alá helyezésére irányuló eljárás érdekében történő közreadás kivételével, de beleértve a tetszőleges eszközzel történő közzétételt is (a továbbiakban: terjesztés).

Ez a rendelet meghatározza továbbá az új információknak és jogoknak az érintett közvetett cselekvés alá nem tartozó kutatási tevékenységekben, termék vagy eljárás kifejlesztésében, létrehozásában és forgalmazásában, illetőleg szolgáltatás létrehozásában és nyújtásában történő közvetlen vagy közvetett hasznosítására (a továbbiakban: felhasználás) vonatkozó szabályokat.

Ez a rendelet mind az új információk és jogok, mind a meglévő információk és jogok vonatkozásában meghatározza emellett a használati engedélyekre és a felhasználói jogokra (a továbbiakban együttesen: a hozzáférési jogok) vonatkozó szabályokat is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "jogalany": minden olyan természetes személy, valamint a székhelye szerinti nemzeti jog, az Unió joga vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott olyan jogi személy, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezik, és saját nevében eljárva jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat;

2. "kapcsolt jogalany": a résztvevő közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló vagy a résztvevőével megegyező közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt álló jogalany, ahol az ellenőrzés a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott bármely formát jelentheti;

3. "méltányos és ésszerű feltételek": olyan megfelelő feltételek, beleértve az esetleges pénzügyi feltételeket is, amelyek figyelembe veszik a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos különleges körülményeket, például azoknak az új információknak és jogoknak vagy meglévő információknak és jogoknak a tényleges vagy potenciális értékét, amelyekre az igény vonatkozik, és/vagy a tervezett felhasználás alkalmazási területét, időtartamát, egyéb jellemzőit;

4. "új információk és jogok": az adott közvetett cselekvés által létrehozott eredmények, beleértve az információkat is, továbbá beleértve a szerzői jogi oltalomhoz, a formatervezési mintaoltalomhoz, a szabadalmi oltalomhoz, a növényfajta-oltalomhoz és más hasonló oltalmi formákhoz kapcsolódó jogokat is, függetlenül attól, hogy a kérdéses eredmények oltalom alá helyezhetők-e vagy sem;

5. "meglévő információk és jogok": a támogatási megállapodáshoz való csatlakozást megelőzően a résztvevők birtokában lévő olyan információk, beleértve az ezen információkhoz fűződő szerzői jogokat és más, a szellemi tulajdon körébe tartozó jogokat is, amelyekre vonatkozóan a résztvevők a támogatási megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően kérelmet nyújtottak be, és amelyek szükségesek a közvetett cselekvés végrehajtásához vagy a közvetett cselekvés eredményeinek felhasználásához;

6. "résztvevő": közvetett cselekvés végrehajtásához hozzájáruló olyan jogalany, amely a Közösség vonatkozásában jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik;

7. "kutatószervezet": nonprofit szervezetként létrehozott olyan jogalany, amely egyik fő tevékenységeként kutatással vagy technológiafejlesztéssel foglalkozik;

8. "harmadik ország": nem tagállam ország;

9. "társult ország": olyan harmadik ország, amely részes fele olyan, a Közösséggel megkötött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében vagy amelynek alapján a kérdéses ország pénzügyi hozzájárulást nyújt a keretprogramhoz vagy annak valamely részéhez;

10. "nemzetközi szervezet": az Unió kivételével bármely, a nemzetközi közjog értelmében jogi személyiséggel rendelkező kormányközi szervezet, valamint az ilyen nemzetközi szervezet által létrehozott bármely szakosodott ügynökség;

11. "nemzetközi európai érdekszervezet": olyan nemzetközi szervezet, amelyben a tagok többsége az Európai Unió tagállama vagy társult ország, és amelynek elsődleges célja a tudományos és technológiai együttműködés elősegítése Európában;

12. "közszervezet": a nemzeti jogban ekként meghatározott jogalany, valamint a nemzetközi szervezet;

13. "kkv-k": a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások;

14. "munkaprogram": a Bizottság által valamely, az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012-2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról szóló, 2011. december 19-i 2012/94/Euratom tanácsi határozat (13) 6. cikke értelmében vett egyedi program végrehajtására elfogadott terv;

15. "finanszírozási rendszerek": a közvetett cselekvések Közösség általi finanszírozásának mechanizmusai a 2012/93/Euratom határozat II. melléklete szerint.

Az első albekezdés 1. pontja alkalmazásában természetes személy esetén a jogalany székhelyére történő hivatkozás a szokásos tartózkodási helyre történő hivatkozásként értendő.

3. cikk

Titoktartás

Figyelemmel a támogatásimegállapodás-mintában, a kijelölésiokmány-mintában vagy a szerződésben megállapított feltételekre is, a Bizottság és a résztvevők a számukra bizalmasként megjelölt adatokat, ismereteket és dokumentumokat kötelesek bizalmasan kezelni.

II. FEJEZET

RÉSZVÉTEL

4. cikk

A fúziósenergia-kutatásra vonatkozó különös szabályok

Az e fejezetben megállapított szabályokat a IV. fejezetben "A fúziósenergia-kutatás" tematikus területen végzett tevékenységekre megállapított különös szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

1. SZAKASZ

Minimumfeltételek

5. cikk

Általános elvek

(1) A valamely tagállamban, társult országban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások, egyetemek, kutatóközpontok és egyéb jogalanyok akkor jogosultak egy adott közvetett cselekvésben részt venni, ha teljesülnek az e fejezetben megállapított minimumfeltételek, ideértve a 11. cikk alapján esetleg meghatározott feltételeket is.

(2) A 6. és a 8. cikkben említett azon közvetett cselekvések esetében azonban, amelyekben a minimumfeltételek tagállamban székhellyel rendelkező jogalany részvétele nélkül is teljesíthetők, a közvetett cselekvésben való részvételnek további feltétele, hogy többlet-hozzájárulást biztosítson a Szerződés 1. és 2. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósításához.

(3) A Közös Kutatóközpont (JRC) a tagállamokban székhellyel rendelkező jogalanyokkal megegyező módon, velük azonos jogokkal és kötelezettségekkel vehet részt a közvetett cselekvésekben.

6. cikk

Minimumfeltételek

(1) A közvetett cselekvésekre vonatkozó minimumfeltételek a következők:

a) a cselekvésben legalább három olyan jogalanynak kell részt vennie, amelyek mindegyikének székhelye tagállamban vagy társult országban van, és amelyek közül egyiknek a székhelye sincs ugyanabban a tagállamban vagy társult országban, mint bármely másiké;

b) a 7. cikk értelmében mindhárom jogalanynak függetlennek kell lennie egymástól.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában ha a cselekvésben részt vevők egyike a JRC vagy valamely nemzetközi európai érdekszervezet vagy az Unió joga alapján létrehozott jogalany, akkor úgy kell tekinteni, hogy e résztvevő székhelye olyan tagállamban vagy társult országban van, amely nem egyezik meg a cselekvés egyetlen másik résztvevőjének székhelye szerinti tagállammal vagy társult országgal sem.

7. cikk

Függetlenség

(1) Két jogalanyt egymástól függetlennek kell tekinteni, ha egyik sem gyakorol közvetlen vagy közvetett ellenőrzést a másik felett, és a két jogalany nem áll ugyanazon közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alatt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ellenőrzés különösen a következő formák valamelyikét öltheti:

a) a kérdéses jogalany esetében a kibocsátott részvények névértéke több mint 50 %-ának vagy az adott jogalanyban a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b) a jogalanyban a döntéshozatali jogkör de facto vagy de jure közvetett vagy közvetlen birtoklása.

(3) A jogalanyok között fennálló következő viszonyok azonban önmagukban nem tekintendők ellenőrzésnek:

a) a kibocsátott részvények névértékének több mint 50 %-át vagy a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségét közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon állami befektetési társaság, intézményi befektető vagy kockázatitőke-társaság birtokolja;

b) az adott jogalanyok felett ugyanaz a közszervezet gyakorolja a tulajdonosi vagy a felügyeleti jogokat.

8. cikk

Koordinációs és támogatási cselekvések, valamint a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések

A koordinációs és támogatási cselekvésekben, valamint a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvésekben minimumfeltételként legalább egy jogalanynak kell részt vennie.

Az első bekezdés nem alkalmazandó azokra a cselekvésekre, amelyeknek célja kutatási tevékenységek koordinálása.

9. cikk

Egyedüli résztvevő

Ha a közvetett cselekvés minimumfeltételeit olyan jogalanyok teljesítik, amelyek együttesen egyetlen jogalanyt alkotnak, akkor ez utóbbi jogalany egyedüli résztvevője lehet közvetett cselekvésnek, amennyiben székhelye tagállamban vagy társult országban van.

10. cikk

Nemzetközi szervezetek és harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok

Az e fejezetben előírt minimumfeltételek és az egyedi programokban vagy a vonatkozó munkaprogramokban meghatározott további feltételek teljesülése esetén a közvetett cselekvések nyitva állnak a nemzetközi szervezetek és a harmadik országban székhellyel rendelkező jogalanyok részvétele előtt.

11. cikk

További feltételek

Az e fejezetben előírt minimumfeltételeken túlmenően az egyedi programok és a munkaprogramok további feltételeket írhatnak elő a résztvevők minimális számára vonatkozóan.

Az egyedi programok és a munkaprogramok a közvetett cselekvés jellegének és céljainak függvényében előírhatnak további feltételeket a résztvevők típusára és - indokolt esetben - székhelyére vonatkozóan is.

2. SZAKASZ

Eljárások

1. Alszakasz

Pályázati felhívások

12. cikk

Pályázati felhívások

(1) A Bizottság a vonatkozó egyedi programokban és munkaprogramokban meghatározott követelményekkel összhangban pályázati felhívásokat ad ki közvetett cselekvésekre.

A 2342/2002/EK, Euratom rendeletben előírt közzétételen túlmenően a Bizottság a pályázati felhívásokat közzéteszi a keretprogramnak az Európai Bizottság által fenntartott internetes oldalain, egyedi információs csatornákon, valamint a tagállamok és a társult országok által létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül is.

(2) A pályázati felhívásban a Bizottság szükség esetén megjelöli, hogy a pályázók nem kötelesek konzorciummegállapodást kötni.

(3) Annak biztosítása érdekében, hogy a pályázók ne pályázzanak feleslegesen, a pályázati felhívásokban világos céloknak kell szerepelniük.

13. cikk

Kivételek

A Bizottság nem ad ki pályázati felhívást:

a) a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban az egyedi programokban vagy - ha az egyedi program lehetővé teszi kedvezményezettek megnevezését a munkaprogramokban - a munkaprogramokban megnevezett jogalanyok által végrehajtandó koordinációs és támogatási cselekvésekre;

b) a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó árubeszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvésekre;

c) a független szakértők kijelölésével kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvésekre;

d) azokra az egyéb cselekvésekre, amelyekre vonatkozóan a költségvetési rendelet vagy a 2342/2002/EK, Euratom rendelet ekként rendelkezik.

2. Alszakasz

A pályázatok értékelése és kiválasztása, a támogatások odaítélése

14. cikk

Értékelés, kiválasztás, a támogatás odaítélése

(1) A Bizottság a pályázati felhívásra benyújtott pályázatokat az értékelési elvek, valamint a kiválasztási és az odaítélési kritériumok alapján értékeli.

Ezek a kritériumok a következők: kiválóság, hatás és végrehajtás. E kereteken belül a munkaprogram részletesebben meghatározza az értékelés és a kiválasztás kritériumait, és további követelményeket, súlyozásokat és küszöböket állapíthat meg, vagy további részleteket határozhat meg a kritériumok alkalmazására vonatkozóan.

(2) Nem választható ki az a pályázat, amely alapvető etikai elveket sért, vagy nem felel meg az egyedi programban, a munkaprogramban vagy a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek. Az ilyen pályázatok az értékelési, a kiválasztási és az odaítélési eljárásokból bármely időpontban kizárhatók.

(3) A pályázatokat az értékelés eredményeinek megfelelően rangsorolni kell. A finanszírozásra vonatkozó döntéseket e rangsor alapján kell meghozni.

15. cikk

A pályázatok benyújtásának, értékelésének és kiválasztásának, valamint a támogatás odaítélésének eljárásai

(1) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős értékelési eljárást ír elő, akkor az értékelés második szakaszában csak azok a pályázatok vesznek részt, amelyek meghatározott korlátozott számú kritérium alapján az első szakaszban megfelelőnek bizonyultak.

(2) Ha a pályázati felhívás kétlépcsős pályázatbenyújtási eljárást ír elő, akkor a második szakaszban csak azok a pályázók kapnak felhívást részletes pályázat benyújtására, amelyek pályázata az első szakaszban megfelelőnek bizonyult.

Az első szakasz eredményeiről valamennyi pályázót mihamarabb tájékoztatni kell.

(3) A Bizottság elfogadja és közzéteszi a pályázatok benyújtására vonatkozó eljárás, valamint a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárások szabályait, továbbá pályázati és értékelési útmutatókat tesz közzé. Meghatározza különösen a pályázatok benyújtására vonatkozó kétlépcsős eljárás részletes szabályait (ideértve az első szakaszban benyújtandó pályázatok és a második szakaszban benyújtandó részletes pályázatok tárgyára és természetére vonatkozó szabályokat is), valamint a kétlépcsős értékelési eljárás szabályait.

A Bizottság tájékoztatást nyújt a pályázóknak, és meghatározza az általuk igénybe vehető jogorvoslat eljárásait.

(4) A keretprogram végrehajtása során alkalmazni kell az Unió hetedik keretprogramjából és a Közösség hetedik keretprogramjából támogatás útján finanszírozott közvetett cselekvések résztvevőinek létezésére, jogállására és működési és pénzügyi képességeire vonatkozó ellenőrzések következetességét biztosító szabályokról szóló, 2007. június 13-i C(2007) 2466 bizottsági határozattal elfogadott szabályokat.

Hacsak az érintett résztvevő helyzete időközben meg nem változott, a Bizottság tartózkodik az ellenőrzés ismételt végrehajtásától.

16. cikk

Független szakértők kijelölése

(1) A Bizottság a pályázatok értékelésében való közreműködésre független szakértőket jelöl ki.

A 13. cikkben említett koordinációs és támogatási cselekvések esetében független szakértőket csak akkor kell kijelölni, ha azt a Bizottság helyénvalónak ítéli.

(2) A független szakértőket a nekik szánt feladatok ellátásához szükséges képességeik és ismereteik alapján kell kiválasztani. Ha a független szakértőnek minősített információkkal kell dolgoznia, akkor kijelölésének előfeltétele a megfelelő személyi biztonsági tanúsítvány megléte.

A független szakértőket az alkalmas jelöltek jegyzékének összeállítása céljából magánszemélyeknek kiírt pályázati felhívások, valamint az érintett szervezetek - például nemzeti kutatóintézetek, kutatási intézmények vagy vállalkozások - részére kibocsátott felhívások alapján kell meghatározni és kiválasztani.

Ha szükségesnek ítéli, a Bizottság a jegyzékekben nem szereplő, de megfelelő szaktudással rendelkező személyt is kiválaszthat független szakértőként.

Megfelelő intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy független szakértőkből álló csoportok kijelölésekor a nemek között ésszerű egyensúly álljon fenn.

(3) Független szakértő kijelölésekor a Bizottság minden szükséges lépést megtesz annak biztosítására, hogy a szakértő részéről az általa véleményezendő üggyel kapcsolatban ne álljon fenn összeférhetetlenség.

(4) A Bizottság a Közösség nevében a 2008. augusztus 21-i C(2008) 4617 bizottsági határozattal a hetedik keretprogram céljára elfogadott kijelölésiokmány-minta felhasználásával minden független szakértővel külön-külön kijelölési okmányt hoz létre.

(5) A Bizottság a megfelelő eszköz útján évente egyszer közzéteszi azon független szakértők jegyzékét, akik a keretprogramban és az egyes egyedi programokban közreműködtek.

3. Alszakasz

Végrehajtás és támogatási megállapodások

17. cikk

Általános rendelkezések

(1) A résztvevők kötelesek végrehajtani a közvetett cselekvést, és ennek érdekében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtenni. A közvetett cselekvés résztvevői a munka elvégzéséért együttes és egyetemleges felelősséget viselnek a Közösséggel szemben.

(2) A Bizottság a 18. cikkben előírt támogatásimegállapodás-minta alapján, az érintett finanszírozási rendszer jellemzőinek figyelembevételével elkészíti a Közösség és a résztvevők közötti támogatási megállapodást.

(3) A résztvevők nem vállalhatnak olyan kötelezettségeket, amelyek a támogatási megállapodással összeegyeztethetetlenek.

(4) Ha valamely résztvevő a közvetett cselekvés technikai végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, a többi résztvevő anélkül köteles teljesíteni a támogatási megállapodást, hogy a Közösség bármilyen kiegészítő hozzájárulást nyújtana, hacsak a Bizottság ez alól kifejezetten felmentést nem ad.

(5) Ha egy cselekvés végrehajtása ellehetetlenül vagy a résztvevők a cselekvést nem hajtják végre, a Bizottság gondoskodik a cselekvés megszüntetéséről.

(6) A résztvevők kötelesek gondoskodni arról, hogy a Bizottság értesüljön minden olyan eseményről, amely hatással lehet a közvetett cselekvés végrehajtására vagy a Közösség érdekeire.

(7) Ha a támogatási megállapodás úgy rendelkezik, a közvetett cselekvés résztvevői az elvégzendő munka egyes elemeit alvállalkozásban harmadik felekre bízhatják.

(8) A Bizottság jogorvoslati eljárásokat dolgoz ki a résztvevők számára.

18. cikk

A támogatási megállapodásokra vonatkozó általános rendelkezések

(1) A keretprogram végrehajtása során a 2007. április 10-i C(2007) 1509 bizottsági határozattal elfogadott támogatásimegállapodás-mintát kell felhasználni.

A támogatási megállapodásban a 2006/970/Euratom határozattal, e rendelettel, a költségvetési rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel, valamint az uniós jog általános elveivel összhangban meg kell határozni a résztvevőknek a Közösséggel szemben fennálló jogait és kötelezettségeit.

A támogatási megállapodásban ugyanezen feltételekkel összhangban meg kell határozni azon jogalanyok jogait és kötelezettségeit is, amelyek a közvetett cselekvés végrehajtása során válnak résztvevővé.

(2) A támogatási megállapodásban szükség szerint meg kell határozni, hogy a Közösség pénzügyi hozzájárulásának mely része alapul a támogatható költségek megtérítésén, és mely része átalányfinanszírozáson (ideértve az egységre vetített költségskálát is) vagy átalányösszegeken.

(3) A támogatási megállapodásban meg kell határozni, hogy a konzorcium összetételében bekövetkező mely változtatások teszik szükségessé versenyfelhívás előzetes közzétételét.

(4) A támogatási megállapodásban a résztvevőket kötelezni kell arra, hogy rendszeresen jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak a közvetett cselekvés végrehajtásában elért eredményeikről.

(5) A támogatási megállapodásban szükség esetén elő kell írni, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell az új információk és jogok tulajdonjogának harmadik félre történő átruházására irányuló esetleges szándékról.

(6) Amennyiben a támogatási megállapodás a résztvevők számára olyan tevékenységek elvégzését írja elő, amelyek harmadik felek javát szolgálják, a résztvevők kötelesek ezt széles körben nyilvánosságra hozni, és a harmadik feleket átlátható, méltányos és részrehajlástól mentes módon beazonosítani, értékelni és kiválasztani. Ha a munkaprogram úgy rendelkezik, a támogatási megállapodásban meg kell határozni az e harmadik felek kiválasztására alkalmazandó kritériumokat. A Bizottság a harmadik felek kiválasztásával kapcsolatban fenntartja a kifogásolás jogát.

(7) Ha szükségessé válik a támogatásimegállapodás-minta (1) bekezdésben említett jelentős módosítása, akkor a Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben a megfelelő módon felülvizsgálja azt.

(8) A támogatásimegállapodás-mintának tükröznie kell a Kutatók Európai Chartájában és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexében meghatározott általános elveket. A támogatásmegállapodás-mintának a szükségesnek ítélt mértékben ki kell terjednie az oktatással minden szinten fennálló szinergiákra; a tudományos kérdésekről és a kutatási eredményekről a kutatók közösségén kívül, a széles nyilvánosság részvételével folytatandó párbeszéd előmozdítására való készségre és képességre; a nőknek a kutatásban történő részvételét és szerepét fokozó tevékenységekre; valamint a kutatás társadalmi-gazdasági vonatkozásaival foglalkozó tevékenységekre.

(9) A támogatásimegállapodás-mintában rendelkezni kell a Bizottságot vagy a Bizottság képviseletében eljáró meghatalmazottat, valamint a Számvevőszéket megillető felügyeleti és pénzügyi ellenőrzési jogosítványokról.

(10) A támogatási megállapodásban meg kell állapítani azokat a határidőket, amelyeken belül a résztvevőknek teljesíteniük kell az e rendeletben előírt értesítési kötelezettségeket.

19. cikk

A hozzáférési jogokra, a felhasználásra és a terjesztésre vonatkozó rendelkezések

(1) Annyiban, amennyiben ez a rendelet e jogokat és kötelezettségeket nem szabályozza, a támogatási megállapodásban meg kell határozni az egyes résztvevőknek a hozzáférési jogokkal, a felhasználással és a terjesztéssel összefüggő jogait és kötelezettségeit.

Ebből a célból a támogatási megállapodásban a résztvevőket kötelezni kell arra, hogy tervet nyújtsanak be a Bizottságnak az új információk és jogok felhasználásáról és terjesztéséről.

(2) A támogatási megállapodásban meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek alapján a résztvevők az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozóan egyes, a Bizottság képviseletében eljáró, erre jogosult személyek által végrehajtott technológiai ellenőrzéssel szemben annak időtartama alatt kifogással élhetnek.

20. cikk

A megszűnésre vonatkozó rendelkezések

A támogatási megállapodásban - különösen e rendelet megsértésével, valamint a támogatási megállapodás nem teljesítésével és megszegésével összefüggésben - meg kell határozni a megállapodás teljes vagy részleges megszűnésének eseteit, és rendelkezni kell arról, hogy milyen következményekkel jár a többi résztvevőre nézve, ha valamely résztvevő nem teljesíti kötelezettségeit.

21. cikk

Különös rendelkezések

(1) A meglévő kutatási infrastruktúra és adott esetben az új kutatási infrastruktúra támogatását szolgáló közvetett cselekvések esetében a támogatási megállapodásban meg kell határozni a titoktartásra, a közzétételre, a hozzáférési jogokra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó azon különös rendelkezéseket, amelyek érinthetik az infrastruktúra felhasználóit.

(2) A kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató közvetett cselekvések esetében a támogatási megállapodásnak tartalmaznia kell a titoktartásra, a hozzáférési jogokra és a kötelezettségvállalásokra vonatkozó azon különös rendelkezéseket, amelyek a cselekvés által kedvezményezett kutatókat érintik.

(3) A tagállamoknak a Szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekei szavatolása érdekében a támogatási megállapodásban szükség szerint különös rendelkezéseket kell megállapítani a titoktartásra, az információk minősítésére, a hozzáférési jogokra, az új információk és jogok tulajdonjogának átruházására és az új információk és jogok felhasználására vonatkozóan.

22. cikk

Aláírás és csatlakozás

A támogatási megállapodás a koordinátor és a Bizottság aláírásával lép hatályba.

A támogatási megállapodás minden olyan résztvevőre alkalmazandó, amely formálisan csatlakozott hozzá.

4. Alszakasz

Konzorciumok

23. cikk

Konzorciummegállapodások

(1) Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a közvetett cselekvés valamennyi résztvevője köteles egymással megállapodást (a továbbiakban: konzorciummegállapodás) kötni egyebek mellett:

a) a konzorcium belső szervezetéről;

b) a Közösség pénzügyi hozzájárulásának szétosztásáról;

c) a III. fejezetben foglalt szabályokat, valamint a támogatási megállapodás vonatkozó rendelkezéseit kiegészítő szabályokról;

d) a belső viták rendezéséről, ezen belül a hatáskörrel való visszaélés eseteiről;

e) a résztvevők közötti, a felelősségre, a kártérítésre és a titoktartásra vonatkozó megállapodásokról.

(2) A Bizottság iránymutatást készít és tesz közzé azokról a legfontosabb kérdésekről, amelyeket a résztvevők a konzorciummegállapodásokban várhatóan szabályozni fognak.

24. cikk

Koordinátor

(1) A közvetett cselekvésben részt venni kívánó jogalanyok koordinátort jelölnek ki maguk közül, aki e rendelettel, a költségvetési rendelettel, a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel és a támogatási megállapodással összhangban:

a) figyelemmel kíséri, hogy a közvetett cselekvés résztvevői teljesítik-e kötelezettségeiket;

b) ellenőrzi, hogy a támogatási megállapodásban megjelölt jogalanyok eleget tesznek-e a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás alaki követelményeinek;

c) átveszi és szétosztja a Közösség pénzügyi hozzájárulását, a konzorciummegállapodással és a támogatási megállapodással összhangban;

d) vezeti, illetőleg elkészíti a Közösség pénzügyi hozzájárulása szempontjából lényeges nyilvántartásokat és pénzügyi elszámolásokat, továbbá tájékoztatja a Bizottságot a Közösség pénzügyi hozzájárulásának a 23. cikk (1) bekezdésének b) pontjával és a 35. cikkel összhangban végrehajtott szétosztásáról;

e) közvetítői szerepet lát el a résztvevők közötti hatékony és korrekt párbeszéd érdekében, valamint rendszeresen beszámol a résztvevőknek és a Bizottságnak a projekt előrehaladásáról.

(2) A koordinátor személyét meg kell jelölni a támogatási megállapodásban.

Új koordinátor kijelöléséhez a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

25. cikk

A konzorcium összetételének megváltozása

(1) A közvetett cselekvések résztvevői a konzorciummegállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban megállapodhatnak új résztvevő csatlakozásáról vagy valamely résztvevő részvételének megszűnéséről.

(2) A folyamatban lévő cselekvéshez csatlakozó jogalany köteles csatlakozni a támogatási megállapodáshoz.

(3) Egyedi esetekben, ha a támogatási megállapodás úgy rendelkezik, a konzorcium versenyfelhívást tesz közzé, és azt a szakosodott tájékoztatási eszközökön, különösen a keretprogram internetes oldalain, szakmai sajtótermékeken és kiadványokon, valamint a tagállamok és a társult országok által tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontokon keresztül széles körben terjeszti.

A konzorcium a pályázatokat a 14. és a 16. cikkben előírt elvek alapján, az eredeti cselekvésre irányadó kritériumoknak megfelelően, a konzorcium által kijelölt független szakértők segítségével értékeli.

(4) A konzorcium bármely, az összetételének megváltoztatására irányuló javaslatról értesíti a Bizottságot, amely az értesítéstől számított 45 napon belül kifogással élhet.

Ha az összetétel megváltoztatásával együtt a konzorcium a támogatási megállapodás más olyan módosításaira is javaslatot tesz, amelyek közvetlenül nem függnek össze az összetétel megváltoztatásával, akkor ezekhez a változtatásokhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

5. Alszakasz

A programok és a közvetett cselekvések nyomon követése és értékelése, tájékoztatás

26. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) A Bizottság - a 18. cikkben említett támogatásimegállapodás-mintának megfelelően a projekt előrehaladásáról benyújtott rendszeres jelentések alapján - nyomon követi a közvetett cselekvések végrehajtását.

A Bizottság nyomon követi különösen a 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése értelmében benyújtott, az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervek végrehajtását.

Ehhez a Bizottság igénybe veheti a 16. cikkel összhangban kijelölt független szakértők közreműködését.

(2) A Bizottság létrehoz és fenntart egy olyan információs rendszert, amely a keretprogram teljes egészére kiterjedően lehetővé teszi az (1) bekezdésben előírt nyomon követés hatékony és következetes végrehajtását.

A Bizottság - a 3. cikkre is figyelemmel - minden megfelelő eszközzel tájékoztatást nyújt a finanszírozott projektekről.

(3) A 2012/93/Euratom határozat 6. cikkében előírt nyomon követés és értékelés során az e rendelet alkalmazásához kapcsolódó szempontokat is figyelembe kell venni, és foglalkozni kell a költségkalkulációs rendszerben a Közösség hetedik keretprogramjához képest bekövetkezett változások költségvetési, valamint a résztvevők adminisztratív terheit érintő hatásaival.

(4) A Bizottság a 16. cikkel összhangban a keretprogramban és annak egyedi programjaiban előírt értékelésekben való közreműködés, valamint - amennyiben szükségesnek ítéli - a korábbi keretprogramok értékelése céljából független szakértőket jelöl ki.

(5) A Bizottság a 16. cikkel összhangban kijelölt független szakértőkből olyan csoportokat hozhat létre, amelyek tanácsadással szolgálnak a Közösség kutatáspolitikájának tervezésével és végrehajtásával kapcsolatban.

27. cikk

Tájékoztatás

(1) A Bizottság a 3. cikkre is figyelemmel kérésre bármely tagállam vagy társult ország rendelkezésére bocsát bármely, az egyes közvetett cselekvések keretében elvégzett tevékenységből eredő új információkkal és jogokkal kapcsolatos, a Bizottság birtokában lévő hasznos információt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a kérdéses információ közérdeket szolgál;

b) a résztvevők nem adtak alapos és elegendő indokot a kérdéses információ visszatartására.

(2) Az (1) bekezdés alapján adott tájékoztatás semmilyen körülmények között nem jelenti a Bizottság vagy a résztvevők bármely jogának vagy kötelezettségének a tájékoztatás címzettjére történő átruházását.

A tájékoztatás címzettje mindazonáltal köteles a kapott információt bizalmasan kezelni, kivéve akkor, ha a kérdéses információ nyilvánosságra kerül vagy azt a résztvevők nyilvánosságra hozzák, vagy ha a kérdéses információt a résztvevők a bizalmasságra vonatkozó korlátozás nélkül bocsátották a Bizottság rendelkezésére.

3. SZAKASZ

A közösség pénzügyi hozzájárulása

1. Alszakasz

Finanszírozási jogosultság és a támogatás formái

28. cikk

Finanszírozási jogosultság

(1) A Közösségtől pénzügyi hozzájárulásban részesülhet a közvetett cselekvésben részt vevő:

a) bármely, a tagállamok vagy a társult országok valamelyikében székhellyel rendelkező vagy az Unió joga alapján létrehozott jogalany;

b) bármely nemzetközi európai érdekszervezet.

(2) Nemzetközi európai érdekszervezetnek nem minősülő nemzetközi szervezet vagy nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező jogalany részvétele esetén a Közösség akkor nyújthat pénzügyi hozzájárulást, ha a következő feltételek legalább egyike teljesül:

a) a hozzájárulás lehetőségéről az egyedi program vagy a vonatkozó munkaprogram rendelkezik;

b) a hozzájárulás alapvető fontosságú a közvetett cselekvés végrehajtásához;

c) a hozzájárulás lehetőségéről a Közösség és a jogalany székhelye szerinti ország között fennálló kétoldalú tudományos és technológiai megállapodás vagy bármely más megegyezés rendelkezik.

29. cikk

A támogatás formái

A Közösség által a 2012/93/Euratom határozat II. mellékletében meghatározott támogatások céljából nyújtott pénzügyi hozzájárulásnak a támogatható költségek teljes vagy részleges megtérítésén kell alapulnia.

A Közösség pénzügyi hozzájárulása öltheti ugyanakkor átalányfinanszírozás (ideértve az egységre vetített költségskála alkalmazását is) vagy átalányösszegek szerinti finanszírozás formáját is, és a támogatható költségek megtérítése átalányfinanszírozással vagy átalányösszegek szerinti finanszírozással együttesen is alkalmazható. A Közösség pénzügyi hozzájárulása ösztöndíj vagy díj formájában is adható.

A munkaprogramokban és a pályázati felhívásokban meg kell határozni a támogatásnak az érintett cselekvésekben alkalmazandó formáit.

30. cikk

A támogatható költségek megtérítése

(1) A támogatás formájában finanszírozott közvetett cselekvésekhez a résztvevők kötelesek társfinanszírozást biztosítani.

A Közösség által a támogatható költségek megtérítése formájában nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem eredményezhet nyereséget.

(2) A cselekvés végrehajtása után, a támogatás kifizetésekor figyelembe kell venni a bevételeket.

(3) A közvetett cselekvés végrehajtása során felmerülő költségek akkor minősülnek támogathatónak, ha megfelelnek valamennyi következő követelménynek:

a) ténylegesek;

b) a cselekvés időtartama alatt merültek fel, kivéve a végső jelentések költségeit, ha erről a támogatási megállapodás külön rendelkezik;

c) megállapításuk a résztvevő szokásos számviteli és gazdálkodási elvei és gyakorlata szerint történik, és kizárólag a közvetett cselekvés céljainak és várt eredményeinek elérése érdekében, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveit szem előtt tartva kerültek felhasználásra;

d) szerepelnek a résztvevő könyvelésében, valamint harmadik fél hozzájárulása esetén a harmadik fél könyvelésében is;

e) nem tartalmaznak nem támogatható költségeket, különösen azonosítható közvetett adókat (a hozzáadottérték-adót is ideértve), illetékeket, fizetendő kamatokat, lehetséges jövőbeli veszteségekre és kiadásokra képzett tartalékokat, árfolyamveszteségeket, a tőkehozamhoz kapcsolódó költségeket, más uniós projektben elszámolt, felmerült vagy megtérített költségeket, adósság- és adósságszolgálati terheket, túlzott vagy meggondolatlan kiadásokat és egyéb olyan költségeket, amelyek nem felelnek meg az a)-d) pontban meghatározott feltételeknek.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában átlagos személyi költségek akkor vehetők figyelembe, ha megfelelnek a résztvevőnél alkalmazott gazdálkodási elveknek és számviteli gyakorlatnak, és nem térnek el jelentősen a tényleges költségektől.

(4) A Közösség pénzügyi hozzájárulását a teljes közvetett cselekvés költségei alapján kell kiszámítani, a költségek megtérítésének azonban az egyes résztvevők által bejelentett költségeken kell alapulnia.

31. cikk

Közvetlen támogatható költségek és közvetett támogatható költségek

(1) A támogatható költségeket a cselekvéshez közvetlenül társítható költségek (a továbbiakban: a közvetlen támogatható költségek) és adott esetben a cselekvéshez közvetlenül nem társítható, de a cselekvéshez társítható közvetlen támogatható költségekkel közvetlen összefüggésben felmerülő költségek (a továbbiakban: a közvetett támogatható költségek) alkotják.

(2) A résztvevők költségeinek megtérítése közvetlen és közvetett támogatható költségeik alapján történik.

A 30. cikk (3) bekezdése c) pontjának megfelelően a résztvevők a közvetett támogatható költségük kiszámítására egyszerűsített módszert alkalmazhatnak, amennyiben ez összhangban áll szokásos számviteli és gazdálkodási elveikkel és gyakorlatukkal. A támogatásimegállapodás-mintában meg kell határozni az e tekintetben követendő elveket.

(3) A támogatási megállapodás - különösen koordinációs és támogatási cselekvések, valamint esetenként a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvések esetében - a közvetett támogatható költségek megtérítését az alvállalkozói szerződésekre fordított közvetlen támogatható költségek nélkül számított közvetlen támogatható költségek meghatározott százalékában korlátozhatja.

(4) A (2) bekezdéstől eltérve a közvetett támogatható költségek fedezésére a résztvevő választhat átalányfinanszírozást, amelynek összegét az alvállalkozói szerződésekre és a harmadik felek költségeinek megtérítésére fordított közvetlen támogatható költségek nélkül számított összes közvetlen támogatható költségből kell meghatározni.

A Bizottság a költségvetési rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban, a tényleges közvetett költségek lehető legpontosabb közelítése alapján megfelelő átalányfinanszírozási rátákat állapít meg.

(5) A 32. cikkben említett kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket magukban foglaló finanszírozási rendszerekben részt vevő nonprofit közszervezetek, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek és kkv-k, amennyiben az adott cselekvésre vonatkozóan nem képesek teljes bizonyossággal meghatározni tényleges közvetett költségeiket, dönthetnek úgy, hogy az összes közvetlen támogatható költség 60 %-ának megfelelő összegű átalányfinanszírozást választják.

(6) A támogatásimegállapodás-mintának valamennyi átalányfinanszírozási rátát tartalmaznia kell.

32. cikk

A támogatás felső korlátja

(1) Kutatási és technológiafejlesztési tevékenység esetén a Közösség pénzügyi hozzájárulása az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti.

Nonprofit közszervezetek, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek és kkv-k esetében azonban a Közösség pénzügyi hozzájárulása az összes támogatható költség legfeljebb 75 %-át fedezheti.

(2) Demonstrációs tevékenység esetén a Közösség pénzügyi hozzájárulása az összes támogatható költség legfeljebb 50 %-át fedezheti.

(3) Koordinációs és támogatási cselekvéssel, valamint a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató cselekvéssel támogatott tevékenység esetén a Közösség pénzügyi hozzájárulása az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti.

(4) Irányítási tevékenység esetén - a pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolásokat is beleértve -, valamint az (1), a (2) és a (3) bekezdésben nem szabályozott egyéb tevékenység esetén a Közösség pénzügyi hozzájárulása az összes támogatható költség legfeljebb 100 %-át fedezheti.

Az első albekezdésben említett egyéb tevékenységek közé tartozik többek között a kutatók képzését és karrierfejlesztését támogató finanszírozási rendszerek hatálya alá nem tartozó cselekvések keretében végzett képzés, a koordináció, a hálózatépítés és a terjesztés.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában a Közösség pénzügyi hozzájárulásának meghatározásához a támogatható költségeket és a bevételeket kell figyelembe venni.

(6) Az (1)-(5) bekezdést azokra a közvetett cselekvésekre is értelemszerűen alkalmazni kell, amelyek teljes egészében átalányfinanszírozás vagy átalányösszegek formájában részesülnek a Közösség támogatásában.

33. cikk

A támogatható költségek bejelentése és könyvvizsgálói hitelesítése

(1) A költségvetési rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban, szükség szerint pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolással együtt szabályos időközönként jelentést kell benyújtani a Bizottságnak a támogatható költségekről, az előfinanszírozás kamatjövedelméről és a közvetett cselekvésekkel összefüggésben felmerülő bevételekről.

A jelentésben meg kell jelölni és a cselekvés végeztével igazolással meg kell erősíteni, ha a kérdéses cselekvéshez társfinanszírozás kapcsolódik.

(2) A költségvetési rendelettől és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettől eltérve pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolást csak akkor kötelező benyújtani, ha a résztvevő számára a közvetett cselekvés kapcsán teljesített időközi kifizetések és egyenlegkifizetések együttes összege eléri vagy meghaladja a 375 000 EUR-t.

Ha a közvetett cselekvés időtartama két év vagy annál rövidebb, akkor a résztvevő legfeljebb egy pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolás benyújtására kötelezhető, a projekt végeztével.

Nem kell pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolást benyújtani, ha a közvetett cselekvés költségeinek megtérítése teljes egészében átalányösszegek vagy átalányfinanszírozás formájában történik.

(3) A közszervezetek, a kutatószervezetek, valamint a közép- és a felsőfokú oktatási intézmények az (1) bekezdésben előírt, pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolást arra jogosult köztisztviselővel is elkészíttethetik.

34. cikk

Kiválósági hálózatok

(1) A munkaprogramban meg kell határozni a kiválósági hálózatoknak nyújtandó támogatás formáit.

(2) Ha a kiválósági hálózatnak a Közösség átalányösszeg formájában nyújt pénzügyi hozzájárulást, akkor e hozzájárulás összegét a kiválósági hálózatban részt vevő kutatók száma és a cselekvés időtartama alapján kell meghatározni. Az átalányösszeg meghatározása céljából évente és kutatónként 23 500 EUR egységösszeget kell figyelembe venni.

Az egységösszeget a Bizottság a költségvetési rendelettel és a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel összhangban kiigazíthatja.

(3) A munkaprogramban meg kell határozni az átalányösszeg felső korlátjának kiszámítása céljából figyelembe vehető maximális résztvevő- és - szükség esetén - kutatószámot. A kiválósági hálózatnak ugyanakkor szükség esetén a pénzügyi hozzájárulás összegének meghatározásakor figyelembe vettnél több résztvevője is lehet.

(4) A pénzügyi hozzájárulást részletekben kell kifizetni.

A részleteket a közös tevékenységi program végrehajtásában elért előrehaladás szerint, a kutatási erőforrások és kapacitások integráltságának a konzorciummal közösen megállapított és a támogatási megállapodásban előírt mutatók segítségével történő mérése alapján kell folyósítani.

2. Alszakasz

Kifizetés, szétosztás, behajtás és garanciák

35. cikk

Kifizetés és szétosztás

(1) A Közösség pénzügyi hozzájárulását a koordinátoron keresztül, indokolatlan késedelem nélkül kell kifizetni a résztvevőknek.

(2) A koordinátor köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből bármikor megállapítható, hogy a Közösség által nyújtott finanszírozásból melyik résztvevő mekkora részt kapott.

A koordinátor ezt az információt kérésre köteles a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

36. cikk

Behajtás

A Bizottság a költségvetési rendelettel összhangban behajtási határozatot hozhat.

37. cikk

Kockázatfedezési mechanizmus

(1) Minden egyes résztvevő pénzügyi felelőssége - a (2)-(5) bekezdésre is figyelemmel - saját tartozására korlátozódik.

(2) A Közösség számára fizetendő összegek behajtásának elmaradásával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében a Bizottság a melléklettel összhangban résztvevői garanciaalapot (a továbbiakban: Alap) hozott létre és működtet.

Az Alap által eredményezett kamatjövedelmet hozzá kell adni az Alaphoz, és az - a melléklet 4. pontjának sérelme nélkül - kizárólag a melléklet 3. pontjában foglalt célokat szolgálhatja.

(3) A támogatott közvetett cselekvés résztvevője által az Alaphoz nyújtott hozzájárulás nem haladhatja meg a résztvevő számára a Közösség által nyújtandó pénzügyi hozzájárulás 5 %-át. Azt az összeget, amellyel a résztvevő hozzájárult az Alaphoz, a cselekvés végén a koordinátoron keresztül - a (4) bekezdésre is figyelemmel - vissza kell fizetni a résztvevőnek.

(4) Ha az Alap által eredményezett kamatjövedelem nem elégséges a Közösség számára fizetendő összegek fedezéséhez, a Bizottság a résztvevőnek visszafizetendő összegből levonhatja a résztvevőnek a Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 1 %-át.

(5) A (4) bekezdés szerinti levonás nem alkalmazható a közszervezetekre, a közvetett cselekvés azon résztvevőire, amelyek részvételéért tagállam vagy társult ország garanciát vállalt, valamint a közép- és a felsőfokú oktatási intézményekre.

(6) Hacsak nem állnak fenn olyan kivételes körülmények, hogy a rendelkezésre álló információk alapján megalapozottan kétségbe vonhatók valamely résztvevő pénzügyi képességei, a Bizottság előzetesen kizárólag a koordinátorok, valamint a közvetett cselekvéshez a Közösségtől 500 000 EUR-t meghaladó összegű pénzügyi hozzájárulást igénylő, az (5) bekezdésben nem említett résztvevők pénzügyi képességeit ellenőrzi.

(7) Az Alapot úgy kell tekinteni, hogy az a költségvetési rendelet alkalmazásában elegendő garanciát képez. A résztvevőktől további garancia vagy biztosíték nem kérhető és nem követelhető meg.

III. FEJEZET

TERJESZTÉS, FELHASZNÁLÁS ÉS HOZZÁFÉRÉSI JOGOK

1. SZAKASZ

Új információk és jogok

38. cikk

A fúziósenergia-kutatásra vonatkozó különös szabályok

Az e fejezetben megállapított szabályokat a IV. fejezetben "A fúziósenergia-kutatás" tematikus területen végzett tevékenységekre megállapított különös szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

1. Alszakasz

Tulajdonjog

39. cikk

Tulajdonjog az új információk és jogok felett

(1) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívüli közvetett cselekvések keretében végzett munkából származó új információk és jogok azon résztvevő tulajdonát képezik, amelynek munkájából származnak.

(2) Ha egy résztvevő alkalmazottja vagy egyéb, számára munkát végző személy az új információkkal és jogokkal kapcsolatban jogosult jogokra igényt tartani, a résztvevő köteles biztosítani, hogy ezek a jogok a támogatási megállapodásban előírt kötelezettségeivel összeegyeztethető módon gyakorolhatók legyenek.

(3) Az új információk és jogok a Közösség tulajdonát képezik:

a) a költségvetési rendeletben előírt közbeszerzési eljárás szabályainak hatálya alá tartozó árubeszerzés vagy szolgáltatás céljára szolgáló koordinációs és támogatási cselekvések esetében;

b) a független szakértőkkel kapcsolatos koordinációs és támogatási cselekvések esetében.

40. cikk

Közös tulajdonú új információk és jogok

(1) Ha az új információk és jogok több résztvevő közösen végzett munkájából származnak, és a munka egy-egy résztvevőre eső részét nem lehet meghatározni, akkor a kérdéses új információk és jogok az érintett résztvevők közös tulajdonát képezik.

Az érintett résztvevők az említett közös tulajdonjog megosztásáról és gyakorlásának feltételeiről kötelesek a támogatási megállapodás feltételeivel összhangban megállapodást kötni egymással.

(2) Ha a közös tulajdonnal rendelkező résztvevők a közös tulajdonra vonatkozó megállapodást még nem kötötték meg, mindegyikük jogosult a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni harmadik feleknek, ha betartja a következő feltételeket:

a) a többi tulajdonostársat előzetesen értesíti;

b) a többi tulajdonostársnak méltányos és ésszerű ellentételezést ad.

(3) A Bizottság kérésre iránymutatást ad a közös tulajdonra vonatkozó megállapodásban rendezendő kérdésekről.

41. cikk

Új információk és jogok átruházása

(1) Az új információk és jogok tulajdonosa - az e cikk (2)-(5) bekezdésében és a 42. cikkben foglalt feltételekkel - az új információkat és jogokat másik jogalanyra átruházhatja.

(2) Ha valamely résztvevő az új információk és jogok feletti tulajdonjogát átruházza, a támogatási megállapodással összhangban az új tulajdonosra az érintett új információkkal és jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit is át kell ruháznia, beleértve az esetleges további tulajdonosokra való átruházásukra vonatkozó kötelezettséget is.

(3) Titoktartási kötelezettségére is figyelemmel, ha egy résztvevőnek hozzáférési jogokat is át kell adnia, akkor erről köteles előzetesen értesíteni az adott cselekvés többi résztvevőjét, és egyúttal az új ismeretek új tulajdonosára vonatkozóan köteles átadni a többi résztvevőnek valamennyi, a támogatási megállapodás alapján őket megillető hozzáférési jogok gyakorolásához szükséges információt is.

A többi résztvevő azonban írásos megállapodásban lemondhat az előzetes értesítéshez való jogáról minden olyan esetre nézve, amikor egy adott résztvevő a tulajdonjogát egy konkrétan megnevezett harmadik félre átruházza.

(4) A (3) bekezdés első albekezdésében előírt értesítést követően bármely másik résztvevő kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával szemben azzal az indokkal, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogait.

Ha bármely másik résztvevő igazolja, hogy a tulajdonjog-átruházás hátrányosan befolyásolná jogait, a tervezett átruházás mindaddig nem valósulhat meg, amíg az érintett résztvevők megállapodásra nem jutnak egymással.

(5) A támogatási megállapodás szükség szerint előírhatja, hogy a Bizottságot előzetesen értesíteni kell a tulajdonjog olyan harmadik félre történő átruházására vagy használati engedély olyan harmadik félnek történő megadására irányuló esetleges szándékról, amelynek székhelye olyan harmadik országban van, amely nem társult országa a keretprogramnak.

42. cikk

Az európai versenyképesség megőrzése, a tagállamok védelmi érdeke és etikai alapelvek

A Bizottság kifogással élhet az új információk és jogok tulajdonjogának vagy az új információkra és jogokra vonatkozó használati engedélynek a keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező harmadik felek részére történő átruházásával, illetőleg megadásával szemben, ha úgy véli, hogy az nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdekeknek vagy a tagállamoknak a Szerződés 24. cikke szerinti védelmi érdekeinek, vagy összeegyeztethetetlen etikai alapelvekkel.

Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása vagy a használati engedély megadása mindaddig nem történhet meg, ameddig a Bizottság meg nem bizonyosodik afelől, hogy sor került megfelelő védintézkedések meghozatalára.

2. Alszakasz

Oltalom, közzététel, terjesztés és felhasználás

43. cikk

Az új információk és jogok oltalma

Az ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmas új információk és jogok tulajdonosa - saját jogos érdekeinek, valamint az érintett közvetett cselekvés többi résztvevője jogos érdekeinek, ezen belül különösen kereskedelmi érdekeinek kellő figyelembevételével - köteles gondoskodni az új ismeretek és jogok megfelelő és hatékony oltalmáról.

Ha egy résztvevő, aki az új információknak és jogoknak nem tulajdonosa, a saját jogos érdekére hivatkozik, bármikor tudnia kell bizonyítani, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne.

Ha az új információk és jogok ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmasak, és tulajdonosuk nem gondoskodik oltalmukról és a 41. cikknek megfelelően az új információkat és jogokat és az azokkal járó kötelezettségeket nem ruházza át más résztvevőre, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyra vagy tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező bármely más harmadik félre, akkor a Bizottság tájékoztatásáig terjesztési tevékenység nem folytatható.

A Bizottság ilyen esetekben az érintett résztvevő beleegyezésével átveheti a szóban forgó új információk és jogok tulajdonjogát, és intézkedéseket hozhat megfelelő és hatékony oltalmukra. Az érintett résztvevő csak akkor tagadhatja meg beleegyezését, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvednének.

44. cikk

A Közösség pénzügyi támogatásának megjelölése

Az új információkkal és jogokkal kapcsolatban megjelenő minden kiadványban, minden, a résztvevők által vagy nevében benyújtott szabadalmi bejelentésben és minden egyéb terjesztés során - akár vizuális eszközök útján is - hivatkozni kell arra, hogy a szóban forgó új információk és jogok a Közösség pénzügyi támogatása segítségével jöttek létre.

E hivatkozás szabályait a támogatási megállapodásban kell meghatározni.

45. cikk

Felhasználás és terjesztés

(1) A résztvevők kötelesek a tulajdonukban lévő új információkat és jogokat felhasználni vagy gondoskodni azok felhasználásáról.

(2) Az egyes résztvevők kötelesek gondoskodni a tulajdonukban lévő új információk és jogok lehető leggyorsabb terjesztéséről. Ennek elmaradása esetén a Bizottság a Szerződés 12. cikke értelmében jogosult az új információk és jogok terjesztésére.

A támogatási megállapodás erre vonatkozóan határidőket állapíthat meg.

(3) A terjesztést a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok oltalmával, a titoktartási kötelezettségekkel, az új információk és jogok tulajdonosának jogos érdekeivel és a tagállamoknak a Szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekeivel összeegyeztethető módon kell végezni.

(4) Minden egyes terjesztési tevékenységről előzetesen értesíteni kell a többi érintett résztvevőt.

Az értesítést követően bármely érintett résztvevő kifogással élhet, ha úgy véli, hogy az új vagy a meglévő információihoz és jogaihoz fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztési tevékenységre, ha megfelelő lépések történtek e jogos érdekek védelme érdekében.

2. SZAKASZ

Hozzáférési jogok a meglévő és az új információkhoz és jogokhoz

46. cikk

Meglévő információk és jogok

A résztvevők írásos megállapodásban meghatározhatják azokat a meglévő információkat és jogokat, amelyekre a közvetett cselekvés végrehajtásához szükség van, és adott esetben bizonyos meglévő információkat és jogokat kizárhatnak.

47. cikk

Alapelvek

(1) A hozzáférési jogokra vonatkozó igényeket írásban kell benyújtani.

(2) Az új információk és jogok, illetve a meglévő információk és jogok tulajdonosának beleegyezése nélkül a hozzáférési jogok nem jogosítanak használati engedély kiadására.

(3) Új vagy meglévő információkra és jogokra vonatkozóan kizárólagos engedély azzal a feltétellel adható, hogy az összes többi résztvevő írásban megerősíti, hogy lemond az azokra vonatkozó hozzáférési jogáról.

(4) A (3) bekezdés sérelme nélkül a résztvevők vagy harmadik felek számára új vagy meglévő információk és jogok tekintetében hozzáférési jogokat biztosító megállapodásnak gondoskodnia kell arról, hogy fennmaradjon a többi résztvevő hozzáférési jogának lehetősége.

(5) A 48. és a 49. cikk, valamint a támogatási megállapodás sérelme nélkül egy adott cselekvés résztvevői mihamarabb kötelesek tájékoztatni egymást minden, a meglévő információkra és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok biztosítását érintő korlátozásról, valamint minden egyéb olyan korlátozásról, amely lényegesen befolyásolhatja a hozzáférési jogok biztosítását.

(6) Ha egy közvetett cselekvésben valamely résztvevő részvétele megszűnik, az semmilyen módon nem érinti a kérdéses résztvevő arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a támogatási megállapodásban meghatározott előírások és feltételek szerint hozzáférési jogokat biztosítson az adott cselekvés többi résztvevője számára.

48. cikk

Közvetett cselekvés végrehajtását szolgáló hozzáférési jogok

(1) Az új információkra és jogokra vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van.

Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2) A meglévő információkra és jogokra vonatkozóan a közvetett cselekvés minden olyan résztvevőjének hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a közvetett cselekvés keretében végzendő munkájához szüksége van, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jog biztosítására.

Ha a támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás előtt az összes résztvevő eltérő értelmű megállapodást nem kötött, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

49. cikk

A felhasználást szolgáló hozzáférési jogok

(1) Ha saját új információik és jogaik felhasználásához szükséges, az ugyanazon közvetett cselekvés résztvevőit megilletik az új információkhoz és jogokhoz való hozzáférési jogok.

Ezeket a hozzáférési jogokat - megállapodás alapján - vagy méltányos és ésszerű feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

(2) Ha saját új információik és jogaik felhasználásához szükséges, az ugyanazon közvetett cselekvés résztvevőit megilletik a meglévő információkhoz és jogokhoz való hozzáférési jogok, feltéve, hogy az érintett résztvevő jogosult e hozzáférési jogok megadására.

Ezeket a hozzáférési jogokat - megállapodás alapján - vagy méltányos és ésszerű feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

(3) Ha a támogatási megállapodás vagy a konzorciummegállapodás másként nem rendelkezik, az új információkra és jogokra, illetve a meglévő információkra és jogokra vonatkozó, az (1) és a (2) bekezdés szerinti hozzáférési jogok a tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyokat is megilletik ugyanazon feltételek mellett, mint azokat a résztvevőket, amelyekkel fennálló jogviszonyuk alapján ezek a jogalanyok kapcsolt jogalanynak minősülnek.

(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés szerinti hozzáférési jogok legfeljebb egy évvel azt követően igényelhetők, hogy a következő események valamelyike bekövetkezett:

a) a közvetett cselekvés véget ért;

b) az adott meglévő információk és jogok vagy új információk és jogok tulajdonosának megszűnt a részvétele.

Az érintett résztvevők azonban eltérő időkorlát alkalmazásában is megállapodhatnak.

IV. FEJEZET

"A FÚZIÓSENERGIA-KUTATÁS" TEMATIKUSTERÜLETHEZ TARTOZÓ CSELEKVÉSEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

50. cikk

Tárgy

E fejezet rendelkezéseit az egyedi programban meghatározott, "A fúziósenergia-kutatás" elnevezésű tematikus területen végzett tevékenységekre kell alkalmazni. Ha e fejezet rendelkezései és a II. vagy a III. fejezet rendelkezései eltérő szabályt állapítanak meg, akkor az e fejezetben megállapított szabályt kell alkalmazni.

51. cikk

A fúziósenergia-kutatás végrehajtása

"A fúziósenergia-kutatás" tematikus területen folytatott tevékenységek végrehajthatók az alábbi keretek közt meghatározott terjesztési és felhasználási szabályok és eljárások alapján:

a) a Közösség és tagállamok vagy társult országok, illetőleg a Közösség és tagállamok vagy társult országok jogalanyai között létrejött társulási szerződések;

b) az egyrészről a Közösség, másrészről a tagállamokban és a társult országokban lévő vagy ilyen országok nevében eljáró szervezetek között létrejött európai fúziós fejlesztési megállapodás;

c) a Szerződés II. címének 5. fejezete alapján a Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktorral (ITER) összefüggésben létrehozott ITER Európai Közös Vállalkozás;

d) harmadik országokkal megkötött nemzetközi együttműködési megállapodások és az ilyen megállapodásokkal létrehozott jogalanyokkal megkötött nemzetközi együttműködési megállapodások, ideértve különösen az ITER-megállapodást és a tágabb megközelítés keretében létrejött megállapodást;

e) a Közösség és a társult szervezetek között létrejött bármely más többoldalú megállapodás, ideértve különösen a személyzet mobilitásáról szóló megállapodást;

f) a tagállamok vagy a keretprogramhoz társult harmadik országok társulási szerződésessel nem rendelkező szerveivel a fúziósenergia-kutatás előmozdítása és az ahhoz való hozzájárulás biztosítása érdekében folytatott, költségmegosztáson alapuló cselekvések.

52. cikk

A Közösség pénzügyi hozzájárulása

(1) Az 51. cikk a) pontjában említett társulási szerződésekben és az 51. cikk f) pontjában említett költségmegosztáson alapuló cselekvésekben meg kell határozni a hatályuk alá tartozó tevékenységekhez nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályait.

A Közösség pénzügyi hozzájárulásának a társulási szerződésben meghatározott éves összege nem lehet nagyobb a társulás azon kiadásainak 20 %-ánál, amelyek a társulás éves munkaprogramjában meghatározott tevékenységek kapcsán a Közösség hetedik keretprogramja és a keretprogram teljes időtartama alatt felmerülnek.

(2) A 2012/94/Euratom határozat 7. cikkében említett, a fúziós program céljára létrehozott tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság finanszírozhatja:

a) a társulási szerződések alapján, 40 %-ot meg nem haladó mértékben: a társulásban részt vevő felek részvételével működő olyan konkrét, együttműködésen alapuló projektek kiadásait, amelyeket a tanácsadó bizottság elsőbbségi támogatásra javasolt és a Bizottság jóváhagyott; az elsőbbségi támogatást elsősorban az ITER/DEMO szempontjából fontos cselekvésekre kell összpontosítani, kivéve a korábbi keretprogramok során már elsőbbségi projektté nyilvánított projektek esetében;

b) az európai fúziós fejlesztési megállapodás alapján (a beszerzéseket is beleértve) vagy az 51. cikk c) pontjában említett közös vállalkozás keretében végrehajtott cselekvéseket;

c) a személyzet mobilitásáról szóló megállapodás keretében végrehajtott cselekvéseket.

(3) A (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján pénzügyi hozzájárulásban részesülő projektek és cselekvések esetében az érintett berendezéseken végzett kísérletekben az 51. cikk a) és b) pontjában említett valamennyi jogalany jogosult részt venni.

(4) Az 51. cikk d) pontjában említett nemzetközi együttműködési megállapodások valamelyike alapján végzett cselekvésekhez a Közösség által nyújtott pénzügyi hozzájárulást a megállapodásban rögzített feltételekkel összhangban kell meghatározni vagy a megállapodással létrehozott jogalanynak kell meghatároznia. A megállapodásban való részvétel és a megállapodás alapján nyújtott pénzügyi hozzájárulás rendelkezésre bocsátása céljából a Közösség bármely arra alkalmas jogalanyon keresztül eljárhat.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Rendelkezéseit 2012. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. KOROLEC

(1) 2011. november 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(2) HL C 318., 2011.10.29., 127. o. Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 25 oldalát.

(4) Magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 74. o.

(5) Magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 145. o.

(6) HL C 323., 2006.12.30., 1. o.

(7) HL L 400., 2006.12.30., 60. o.

(8) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(9) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(10) Magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.

(11) Magyar nyelvű különkiadás 9. fejezet, 1. kötet, 303. o.

(12) HL L 75., 2005.3.22., 67. o.

(13) Lásd e Hivatalos Lap 33 oldalát.

MELLÉKLET

RÉSZTVEVŐI GARANCIAALAP

1. Az Alapot a Közösség kezeli, amelyet a támogatásimegállapodás-mintában meghatározandó feltételekkel a résztvevők nevében, azok végrehajtási megbízottjaként eljáró Bizottság képvisel.

A Bizottság az Alap pénzügyi igazgatásával vagy az Európai Beruházási Bankot, vagy - a 13. cikk b) pontjával összhangban - egy megfelelő pénzügyi szervezetet bíz meg (a továbbiakban: letéteményes bank). A letéteményes bank az Alapot a Bizottság iránymutatásának megfelelően kezeli.

2. A Bizottság a konzorciumnak kifizetendő előfinanszírozás első részletéből levonhatja a résztvevők által az Alapnak nyújtandó hozzájárulást, és azt a nevükben befizetheti az Alapba.

3. Ha egy résztvevő tartozik a Közösségnek, a Bizottság a kötelezettségét nem teljesítő résztvevővel szemben - a költségvetési rendelettel összhangban kiszabható szankciók sérelme nélkül - a következőképpen járhat el: A Bizottság az érintett résztvevővel szemben az Alap javára behajtási utasítást ad ki. A Bizottság e célból a költségvetési rendelettel összhangban behajtási határozatot fogadhat el.

a) ha a közvetett cselekvés még nem fejeződött be, és a többi résztvevő a 17. cikk (4) bekezdésével összhangban vállalja, hogy a közvetett cselekvést az eredeti célok megtartásával végrehajtja, akkor elrendelheti, hogy a letéteményes bank az esedékes összeget az Alapból közvetlenül átutalja a közvetett cselekvés koordinátorának. Ez esetben az Alapból átutalt összeg a Közösség pénzügyi hozzájárulásának minősül; vagy

b) ha a közvetett cselekvés megszűnik vagy már befejeződött, akkor a szóban forgó összeget az Alaptól ténylegesen behajthatja.

4. Az Alapból a 2012-2013-as keretprogram során behajtott összegek a költségvetési rendelet 18. cikke (2) bekezdésének értelmében a 2012-2013-as keretprogramhoz rendelt bevételnek minősülnek.

Amint a 2012-2013-as keretprogram keretében nyújtott valamennyi támogatás kifizetése befejeződött, a Bizottság - a következő keretprogrammal kapcsolatos határozatokra is figyelemmel - behajtja az Alapnak be nem fizetett összegeket, amelyeket be kell vezetni az Unió költségvetésébe.