32012D0094[1]

2012/94/Euratom: A Tanács határozata ( 2011. december 19. ) az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012-2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról

A TANÁCS HATÁROZATA

(2011. december 19.)

az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012-2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programról

(2012/94/Euratom)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottságnak a Tudományos és Műszaki Bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1) Az együttes tagállami és európai erőfeszítések a kutatás és a képzés területén alapvető fontosságúak az európai gazdasági növekedés és a polgárok jólétének biztosítása szempontjából.

(2) Az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjáról (2012-2013) szóló, 2011. december 19-i 2012/93/Euratom tanácsi határozatnak (3) megfelelően a keretprogramot (a továbbiakban: a keretprogram) olyan egyedi programokon keresztül kell végrehajtani, amelyek részletes szabályokat állapítanak meg a végrehajtásra vonatkozóan, rögzítik időtartamukat és előírják a szükségesnek ítélt eszközöket.

(3) A keretprogram kétféle tevékenységet foglal magában: egyrészt a fúziósenergia-kutatás, valamint az atommaghasadás, a nukleáris biztonság és a sugárvédelem kutatása területén végzett közvetett cselekvéseket, másrészt pedig a Közös Kutatóközpont (JRC) tevékenységeihez kapcsolódó közvetlen cselekvéseket a nukleáris hulladék kezelése, a környezeti hatások, valamint a biztonság és a védelem területén, különösen nukleáris eseményekkel összefüggésben, és figyelembe véve a korábbi tapasztalatokból levont tanulságokat. A közvetett cselekvések végrehajtására ezen egyedi program révén kerül sor.

(4) Erre az egyedi programra alkalmazni kell a keretprogramnak a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére és a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályait.

(5) A Szerződés 101. cikkének megfelelően a Közösség nemzetközi megállapodásokat kötött a nukleáris kutatás területén, és a Közösségnek a nemzetközi kutatóközösségen belüli további integrálása érdekében továbbra is törekedni kell a nemzetközi kutatási együttműködés megerősítésére. A kétoldalú nemzetközi együttműködés a Közösség és harmadik országok között létrejött együttműködési megállapodások alkotta szilárd jogi kereten alapul. A keretprogram alapvető fontosságú e megállapodások végrehajtása szempontjából. Ezért indokolt, hogy ez az egyedi program nyitva álljon azon országok részvétele előtt, amelyek erre a célra megállapodásokat kötöttek, továbbá a projektek szintjén, a kölcsönös előnyök elve alapján nyitva álljon harmadik országok szervezeteinek és a tudományos együttműködést szolgáló nemzetközi szervezetek részvételére is.

(6) Ez az egyedi program várhatóan hozzájárul a fenntartható fejlődés előmozdításához és a megfelelő biztonsági kultúra fenntartásának biztosításához.

(7) Ezen egyedi program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint e program végrehajtásáról hatékonyan és felhasználóbarát módon kell gondoskodni, egyúttal jogbiztonságot és a programhoz valamennyi résztvevőnek hozzáférést nyújtva, összhangban az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelettel (4) és az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettel (5).

(8) A szabálytalanságok és a csalás megelőzése érdekében megfelelő - az Unió pénzügyi érdekeivel arányos - intézkedéseket kell hozni mind az odaítélt pénzügyi támogatás, mind felhasználása hatékonyságának nyomon követésére. Az 1605/2002/EK, Euratom rendelettel, a 2342/2002/EK, Euratom rendelettel, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelettel (6), az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel (7), valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) összhangban meg kell tenni a szükséges lépéseket az elveszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegek visszaszerzésére.

(9) Az Unió általános költségvetésében ezen egyedi program minden egyes tématerületéhez külön költségvetési tételnek kell tartoznia.

(10) Az ezen egyedi program keretében végzett kutatási tevékenységek során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartájában szereplőket is,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Tanács a 2012. január 1-jétől2013. december 31-ig tartó időszakra elfogadja az Európai Atomenergia-közösség nukleáris kutatási és képzési tevékenységekre vonatkozó keretprogramjának (2012-2013) végrehajtására irányuló, közvetett cselekvések útján megvalósuló egyedi programot (a továbbiakban: az egyedi program).

2. cikk

Az egyedi program a nukleáris energiával kapcsolatos kutatási és képzési tevékenységeket támogatja, a következő tématerületeken végzett közvetett kutatási cselekvések teljes körére kiterjedően:

a) fúziósenergia-kutatás (ideértve a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktort (ITER) is);

b) az atommaghasadás, a nukleáris biztonság és a sugárvédelem területén végzett kutatás.

Az e cikkben említett tevékenységek célkitűzéseit és irányvonalait a melléklet tartalmazza.

3. cikk

A 2012/93/Euratom határozat 3. cikkével összhangban az egyedi program végrehajtására fordítható maximális összeg 2 327 054 000 EUR, amelyből legfeljebb 15 % a Bizottság igazgatási kiadásait fedezi. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a) fúziósenergia-kutatás 2 208 809 000 EUR;

b) az atommaghasadás, a nukleáris biztonság és a sugárvédelem területén végzett kutatás 118 245 000 EUR.

4. cikk

Az egyedi program keretében valamennyi kutatási tevékenységet az etikai alapelveknek megfelelően kell végrehajtani.

5. cikk

(1) Az egyedi programot a 2012/93/Euratom határozat II. mellékletében meghatározott finanszírozási rendszerek igénybevételével kell végrehajtani.

(2) Erre az egyedi programra alkalmazni kell az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012-2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2011. december 19-i 139/2012/Euratom rendeletben (9) foglalt, a közvetett cselekvések tekintetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételét és a kutatási eredmények terjesztését szabályozó rendelkezéseket.

6. cikk

(1) A Bizottság az egyedi program végrehajtására éves munkaprogramot dolgoz ki, amelyben részletesebben meghatározza a mellékletben kitűzött célokat és tudományos és technológiai prioritásokat, a pályázati felhívások egyes témái esetében alkalmazandó finanszírozási rendszereket, valamint a végrehajtás ütemezését.

(2) A munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult államok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

(3) A munkaprogramban elő kell írni az egyes finanszírozási rendszerek alapján benyújtott, közvetett cselekvésekre irányuló pályázatok elbírálásának és a projektek kiválasztásának kritériumait. Ezeknek a kritériumoknak a következőkre kell irányulniuk: a kiválóság, a hatás és a végrehajtás. A munkaprogram ezeket a követelményeket részletesebben is meghatározhatja és kiegészítheti, továbbá súlyokat és küszöbértékeket állapíthat meg.

(4) A munkaprogram megjelölhet:

a) olyan szervezeteket, amelyek tagdíjat kapnak;

b) konkrét jogalanyok tevékenységének támogatására irányuló cselekvéseket.

7. cikk

(1) Az egyedi program végrehajtásáért a Bizottság felelős.

(2) A Bizottságot az egyedi program végrehajtásában egy tanácsadó bizottság segíti. E bizottság tagjai a bizottság napirendjén szereplő különböző témáknak megfelelően változhatnak. A maghasadással összefüggő kérdésekben a bizottság összetételére, valamint a rá vonatkozó működési és eljárási szabályokra a közösségi kutatási, fejlesztési és demonstrációs tevékenységek igazgatásával és összehangolásával kapcsolatos struktúrákról és eljárásokról szóló, 1984. június 29-i 84/338/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi határozatban (10) foglaltak az irányadók. A magfúzióval összefüggésben az említett kérdésekre a fúziós program tanácsadó bizottságának felállításáról szóló, 1980. december 16-i tanácsi határozatban (11) foglaltak az irányadók.

(3) A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a bizottságot az egyedi program végrehajtásának előrehaladásáról, és kellő időben tájékoztatást ad az ezen egyedi program keretében javasolt vagy finanszírozott valamennyi cselekvésről.

8. cikk

A Bizottság az egyedi program alá tartozó területeken végrehajtott tevékenységek tekintetében intézkedik a 2012/93/Euratom határozat 6. cikkében előírt független nyomon követés, értékelés és felülvizsgálat elvégzéséről.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2011. december 19-én.

a Tanács részéről

az elnök

M. KOROLEC

(1) 2011. november 15-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(2) HL C 318., 2011.10.29., 127. o. Nem kötelező konzultációt követően adott vélemény.

(3) Lásd e Hivatalos Lap 25 oldalát.

(4) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(5) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

(6) HL L 312., 1995.12.23., 1. o.

(7) HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

(8) HL L 136., 1999.5.31., 1. o.

(9) Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(10) HL L 177., 1984.7.4., 25. o.

(11) Nem került közzétételre.

MELLÉKLET

TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI CÉLKITŰZÉSEK, A TÉMÁK ÉS A TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYVONALAI

I. KUTATÁSI TÉMATERÜLETEK

I.A. Fúziósenergia-kutatás

Általános célkitűzés

Megteremteni az olyan reaktor-prototípusok létrehozásához szükséges tudásalapot, amelyekre építve biztonságos, fenntartható, környezetbarát és gazdaságilag életképes erőművek hozhatók létre, és ennek egyik jelentős lépéseként megvalósítani az ITER-t.

Tevékenységek

1. Az ITER megvalósítása

A Közösség, mint az ITER-nek otthont adó fél, különleges felelősséget visel a nemzetközi ITER-szervezeten belül, és vezető szerepet tölt be különösen a szervezet irányítása, az igazgatás és a munkaerő-felvétel, valamint az általános technikai és igazgatási támogatás tekintetében.

A Közösség félként való részvétele az ITER-ben kiterjed az ITER telephelyén szükséges felszerelés és berendezések felépítéséhez való hozzájárulásra és a projektnek az építés közbeni támogatására.

Az ITER megépülését lehetővé tevő K+F-tevékenységekre a fúziós társulások keretében, európai ipari vállalkozások részvételével kerül sor. E tevékenységek magukban foglalják a komponensek és a rendszerek kifejlesztését és tesztelését is.

2. K+F az ITER üzemének előkészítéséhez

A fizika és a technológia területére vonatkozó célzott program szolgálja majd az ITER-rel kapcsolatos döntések végleges formába öntését és az ITER gyors üzembe állításának előkészítését. A program végrehajtására összehangolt kísérleti, elméleti és modellezési tevékenységek révén, a JET létesítményei és egyéb releváns kísérleti és számítástechnikai eszközök alkalmazásával kerül sor. A program biztosítani fogja, hogy Európa kellő befolyással legyen az ITER-projektre, és elő fogja készíteni azt a jelentős szerepet, amelyet Európa az ITER hasznosításában be hivatott tölteni. A programnak része:

- az ITER működéséhez szükséges kulcsfontosságú speciális technológiák értékelése a JET-továbbfejlesztések hasznosításán keresztül (az ITER-hez készített első fal, fűtőrendszerek, diagnosztika),

- az ITER üzemi forgatókönyveinek meghatározása a JET-en és egyéb létesítményeken végzett célzott kísérletek és összehangolt modellezési tevékenységek segítségével.

3. Korlátozott terjedelmű technológiai tevékenység a DEMO előkészítéséhez

A DEMO erőmű engedélyezéséhez, felépítéséhez és üzeméhez szükséges kulcsfontosságú technológiákat és anyagokat a fúziós társulások és az ipari szereplők továbbfejlesztik annak érdekében, hogy az ITER-ben teszteljék őket, és hogy az európai ipart képessé tegyék a DEMO felépítésére és a jövőbeli fúziós erőművek kifejlesztésére. A következő tevékenységek végrehajtására kerül sor:

- a műszaki validálási és műszaki tervezési tevékenységekkel (EVEDA) foglalkozó speciális projektcsoport munkájának folytatása a fúziós erőmű anyagainak tesztelésére szolgáló nemzetközi fúziósanyag-besugárzó berendezés (IFMIF) megépítésének előkészítése érdekében,

- alacsony aktivitású és a sugárzásnak ellenálló anyagok kifejlesztése, besugárzásvizsgálata és modellezése; a fúziós erőmű működéséhez szükséges kulcsfontosságú technológiák, többek között a köpenyek kifejlesztése; a DEMO-hoz kapcsolódó koncepciótervek elkészítésére irányuló tevékenységek, beleértve a biztonsági és a környezeti vonatkozásokat is.

4. Hosszabb távú K+F-tevékenység

Azokra a tevékenységekre építve, amelyek kifejezetten az ITER-hez és a DEMO-hoz kapcsolódnak, az egyedi program fejleszteni fogja a szakértelmet és bővíteni fogja a tudásbázist a jövő fúziós erőművei szempontjából stratégiailag fontos területeken. Ezek a kutatási tevékenységek növelni fogják a fúziós energia műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági életképességét. A keretprogram egyedi cselekvései keretében az alábbi területeken kerül sor korlátozott terjedelmű tevékenységre:

- a mágneses plazmaösszetartás továbbfejlesztett koncepcióinak tanulmányozása, beleértve a sztellarátorokét is. A munka a Wendelstein 7-X sztellarátor üzemeltetésének előkészítésére, a meglévő eszközöknek a kísérleti adatbázisok bővítése érdekében történő felhasználására és e konfigurációk jövőbeli perspektíváinak értékelésére fog összpontosulni,

- végső célként a fúziós reaktorplazma mélyreható megértésére irányuló kísérleti, elméleti és további modellezési tevékenység,

- a fúziós energiatermelés társadalomtudományi vetületeinek és gazdaságtanának tanulmányozása, valamint a fúzióval kapcsolatos lakossági tudatosság és tájékozottság növelésére irányuló cselekvések.

5. Humánerőforrás, oktatás és képzés - az "ITER-nemzedék" létrehozása

Az ITER azonnali és középtávú igényeit és a fúziós folyamatok fejlesztését egyaránt szem előtt tartva a megfelelő humánerőforrás és a fúzió tématerületén belüli magas szintű együttműködés az alábbiak révén lesz biztosítva:

- az egyedi programban részt vevő szervezetek közötti kutatói mobilitás támogatása a kutatási tevékenységek közötti együttműködés és integráció fokozása, valamint a nemzetközi együttműködés elősegítése érdekében,

- mérnökök és kutatók posztgraduális és posztdoktori szintű, magas színvonalú képzése, beleértve a létesítmények képzési platformként való használatát, célirányos szemináriumok és műhelytalálkozók szervezését, valamint a felsőoktatási intézmények közötti együttműködés elősegítését is.

6. Infrastruktúra

Az ITER Európában történő - az ITER-szervezet adta nemzetközi kereten belüli - megvalósításával bővülni fognak az új, jelentős európai dimenzióval rendelkező kutatási infrastruktúrák.

7. Technológiaátadás, vállalkozások részvétele és innováció

Az ITER új, rugalmasabb szervezeti struktúrát igényel annak érdekében, hogy az általa előidézett innováció és technológiai fejlődés hamar alkalmazásra találhasson az iparban, és ezáltal az európai ipar versenyképesebbé válhasson. Ezt a célt a következők fogják szolgálni:

- az innováció és az érintett egyetemekkel, kutatóintézetekkel és ipari vállalkozásokkal való know-how csere előmozdítása, beleértve az ITER-szervezettel és a Fusion for Energy európai közös vállalkozással megvalósított megfelelő együttműködést is (az ágazati partnereknek a vonatkozó uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően egyenlő részvételi lehetőséget biztosítva),

- új szabadalmak létrehozásának ösztönzése,

- a fúziós technológiai útiterv és a humánerőforrás-fejlesztési kezdeményezések kidolgozásán dolgozó - az innovációval és az új termékek létrehozására és új szolgáltatások nyújtására kínálkozó lehetőségekkel kiemelten foglalkozó - Fúziósenergia-ipari Innovációs Fórum előmozdítása.

I.B. Atommaghasadás, nukleáris biztonság és sugárvédelem

Általános célkitűzés

Szilárd tudományos és műszaki alapokat teremteni a hosszú élettartamú radioaktív hulladék biztonságosabb kezelésére vonatkozó gyakorlati fejlesztés felgyorsítása érdekében, a nukleáris energia erőforrás- és költséghatékony hasznosításához való hozzájárulás mellett fokozni a biztonságot, és megbízható és társadalmilag elfogadott rendszert biztosítani az embernek és a környezetnek az ionizáló sugárzással szembeni védelmére.

Tevékenységek

Az atommaghasadást, a biztonságot és a sugárvédelmet érintő közvetett cselekvésekre az alábbiakban részletezett öt főbb területen kerül sor. Tekintve, hogy a nukleáris biztonságra helyezett fokozott hangsúly hozzájárul a nukleáris kutatás új irányának meghatározásához, a lehető legnagyobb figyelmet kapja majd a létesítménybiztonság, a sugárvédelem (az orvosi alkalmazásokat is beleértve) és a kockázatértékelés területe. Fontos összefüggések vannak az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007-2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (1) elfogadott hetedik uniós keretprogram keretében folytatott kutatással, különösen az energiaügy, az európai szabványok, az oktatás és a képzés, a környezetvédelem, az egészségügy, az anyagtudomány, az irányítás, a közös infrastruktúrák, valamint a biztonsági és védelmi kultúra területén. A nemzetközi együttműködés a kutatási tevékenységek számos területén ösztönzést kap majd - különös tekintettel a nukleáris létesítmények biztonságára -, méghozzá azon releváns technikai, illetve az érdekelt feleket bevonó fórumokkal együttműködésben, amelyeket a 2012/93/Euratom határozat I. mellékletének I.B. pontja az atommaghasadással, nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos tevékenységeihez tartozó indokolásban tartalmaz.

1. A végső radioaktív hulladék kezelése

A mélységi tárolók tervezésével kapcsolatos műszaki tanulmányok és demonstrációk a végrehajtás előkészítése érdekében és az üzembiztonság garantálása mellett. A hulladék keletkezésétől az elhelyezésig történő hulladékkezeléshez kapcsolódó legfontosabb kérdésekről kialakítandó közös európai álláspont alátámasztása érdekében: tanulmányok készítése, melyek jobb ismeretekkel szolgálnak a hulladékról, és arról, hogy miként viselkednek a hulladékok az idő múlásával; átfogó módszertanok kidolgozása a teljesítmény és a biztonság értékelésére; a lakossági fogadtatáshoz kapcsolódó politikai és társadalmi kérdések vizsgálata és egyéb tevékenységek.

2. Reaktorrendszerek

Az általános célt tiszteletben tartva, az Európában működő valamennyi reaktorrendszer (beleértve az üzemanyag-ciklusú létesítményeket is), illetve - amennyiben a nukleáris biztonsággal kapcsolatos széles körű európai szakértelem biztosítása érdekében szükséges - a jövőben esetlegesen alkalmazásra kerülő reaktortípusok biztonságos működését biztosítani hivatott kutatások, kizárólag a biztonsági szempontokra összpontosítva. Ebbe beletartozik az erőművek élettartambecslése és irányítása, a biztonsági kultúra (az emberi és a szervezési hiba kockázatának minimálisra csökkentése), a fejlett biztonságértékelési módszerek, a numerikus szimulációs eszközök, a műszerek és vezérlés, valamint a súlyos balesetek megelőzése és hatásainak enyhítése, a tudásmenedzsment optimalizálására és a szakértelem fenntartására irányuló kapcsolódó tevékenységekkel kiegészítve.

A tevékenységek között szerepelnek alapkutatási és kulcsfontosságú horizontális kutatási tevékenységek (például az anyagtudomány területén) (2), továbbá a jövő reaktorainak és az üzemanyagciklus valamennyi szempontjának - például a particionálásnak és a transzmutációnak - a tanulmányozása, mégpedig a biztonsági szempontokra való kizárólagos összpontosítás mellett.

3. Sugárvédelem

E területen az alábbiak állnak majd a tevékenységek középpontjában:

- a hosszan tartó alacsony sugárterhelés egészségi kockázatainak az egyéni variabilitásra is kiterjedő jobb számszerűsítése epidemiológiai tanulmányok és a mechanizmusoknak sejtbiológiai és molekuláris biológiai kutatásokkal való jobb megértése révén,

- a sugárzás orvosi alkalmazásai biztonságának és hatékonyságának fokozása új technológiai fejlesztésekkel és az alkalmazások előnyei és kockázatai közötti megfelelő egyensúly elérésével,

- a vészhelyzetek és a baleseteket követő helyzetek kezelése következetességének és integrációjának javítása Európában közös eszközök és stratégiák kifejlesztése és hatékonyságuk működési körülmények közötti demonstrálása révén,

- amennyiben szükséges, az egyéb területeken végzett nemzeti kutatási tevékenységek hatékonyabb integrálása.

4. Infrastruktúra

Amennyiben ez főként a kritikus tömeg elérése érdekében egyértelmű értéktöbbletet jelent Európának, a fenti tématerületek bármelyikében szükséges kulcsfontosságú kutatási infrastruktúrák tervezésének, átalakításának, építésének és/vagy üzemeltetésének támogatása, beleértve a meglévő és a majdani infrastruktúrákhoz való megfelelő hozzáférésnek az egyes kutatók és a kutatócsoportok számára történő megkönnyítését is.

5. Humánerőforrás és képzés (3)

A nemzeti programok összehangolása, továbbá a nukleáris tudomány és technológia általános képzési igényeinek különféle eszközökkel - köztük a rövid távon eredményeket hozó és versenyképességi jellegű eszközökkel - való kielégítése a humánerőforrások valamennyi tématerületen történő általános támogatásának részeként. Ennek része a kurzusok és képzési hálózatok támogatása, az olyan intézkedések ösztönzése, amelyekkel az ágazat vonzóbbá tehető a fiatal tudósok és mérnökök számára, valamint az uniós oktatási intézmények közötti koordináció javítása, amivel biztosítható a képesítések egyenértékűsége valamennyi tagállamban.

II. ETIKAI SZEMPONTOK

Ezen egyedi program és a belőle eredő kutatási tevékenységek végrehajtása során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket. Ide tartoznak többek között az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt elvek, beleértve a következőket: az emberi méltóság és az emberi élet védelme, a személyes adatok és a magánélet védelme, valamint az állatok és a környezet védelme a közösségi jognak és a vonatkozó nemzetközi egyezmények, útmutatások és magatartási kódexek - köztük a Helsinki Nyilatkozat, az Európa Tanácsnak az emberi jogokról és a biogyógyászatról szóló, 1997. április 4-én Oviedóban aláírt egyezménye és kiegészítő jegyzőkönyvei, az ENSZ gyermekjogi egyezménye, az UNESCO által elfogadott, az emberi génállományról és az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat, a biológiai és toxinfegyverek betiltásáról szóló ENSZ-egyezmény, az élelmiszer- és mezőgazdasági felhasználású növényi genetikai erőforrásokról szóló nemzetközi szerződés és az Egészségügyi Világszervezet vonatkozó határozatai - legújabb változatának megfelelően.

Figyelembe kell venni továbbá a biotechnológia etikai vonatkozásaival foglalkozó európai tanácsadó csoport véleményeit (1991-1997), valamint a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport véleményeit (1998-tól).

A szubszidiaritás elvének megfelelően és a megközelítések Európában tapasztalható sokféleségére figyelemmel a kutatási projektek résztvevői kötelesek betartani azon országok hatályos jogszabályait, előírásait és etikai szabályait, amelyekben a kutatást végzik. A nemzeti rendelkezéseket minden esetben alkalmazni kell, és amennyiben egy kutatás egy tagállamban vagy egy másik országban tilos, közösségi forrásból nem támogatható ilyen kutatás végzése e tagállamban vagy országban.

Ahol ez előírás, a kutatási projekteket megvalósító személyek a KTF-tevékenységek megkezdése előtt kötelesek megszerezni az illetékes nemzeti vagy helyi etikai bizottságok jóváhagyását. A Bizottság következetesen etikai szempontú felülvizsgálatnak veti alá az etikailag érzékeny kérdésekre irányuló, illetőleg az etikai vonatkozásokkal nem kielégítő módon foglalkozó pályázatokat. Egyedi esetekben etikai felülvizsgálat a projekt végrehajtása idején is végezhető.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 13. cikke előírja, hogy az Uniónak és a tagállamoknak az uniós politikák, és ezen belül a kutatáspolitika kialakítása és végrehajtása során teljes mértékben figyelembe kell vennie az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket. A kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1986. november 24-i 86/609/EGK tanácsi irányelv (4) megköveteli, hogy a kísérleteket úgy tervezzék meg, hogy ezek során a kísérleti állatok ne szenvedjenek nélkülözést, és hogy e kísérletek ne okozzanak szükségtelen fájdalmat és szenvedést; hogy minél kevesebb állat használatát igényeljék; hogy a neurofiziológiailag legkevésbé érzékeny állatokat vegyék igénybe; és a lehető legkevesebb fájdalmat, szenvedést, nélkülözést vagy maradandó károsodást okozzák. Állatok genetikai örökségének megváltoztatása és állatok klónozása csak etikailag indokolt célok érdekében és az állatok kíméletét, valamint a biológiai sokféleség alapelveinek tiszteletben tartását biztosító körülmények között mérlegelhető. Ezen egyedi program végrehajtása során az esetleges fejlemények figyelembevétele érdekében a Bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a tudományos előrehaladást, valamint a nemzeti és nemzetközi rendelkezéseket.

(1) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(2) Szem előtt tartva, hogy a felderítő kutatás támogatása a tudomány és a technológia valamennyi területén az Európai Kutatási Tanács feladata.

(3) Szem előtt tartva, hogy a kutatói mobilitást a tudomány és a technológia valamennyi területét tekintve az uniós keretprogram "Emberek" programja hivatott biztosítani.

(4) HL L 358., 1986.12.18., 1. o.