A Szegedi Törvényszék G.40134/2005/56. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 200. §, 201. §, 236. §, 237. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 150. §, 208. §, 234. §] Bíró: Komáromi Zoltán
Csongrád Megyei Bíróság
1.G.40.134/2005/56.
A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !
A Csongrád Megyei Bíróság az ifj. dr. Könczöl László ügyvéd (6720 Szeged, Széchenyi tér 5.) által képviselt felperes Kft. .... sz. alatti székhelyű felperesnek - a dr. Mudra Zoltán ügyvéd (6722 Szeged, Kálvária sgt. 19.) által képviselt alperes Rt. ..... sz. alatti székhelyű alperes ellen - mely perbe az ifj. dr. Könczöl László ügyvéd (6720 Szeged, Széchenyi tér 5.) által képviselt beavatkozó1 .... sz. alatti lakos, beavatkozó2 .... sz. alatti lakos, beavatkozó3 .... sz. alatti lakos beavatkozók a felperes pernyertessége érdekében beavatkoztak - szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult ügyben meghozta az alábbi
Í T É L E T E T :
A bíróság megállapítja, hogy a felperes 2005. május 13-án kelt, a peres felek között 2005. május 11-én kelt apportálási szerződés megtámadási jogáról való lemondó nyilatkozata é r v é n y t e l e n .
A bíróság megállapítja, hogy a peres felek között 2005. május 11-én Szegeden kötött, a ...helység, ... u. .. sz. alatt található 1329 m2 területű üzem megjelölésű ingatlan 112/200-ad tulajdoni hányadára létrejött apportálási szerződés érvénytelen és azt a bíróság érvényessé nyilvánítva kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - az ítélet jogerőre emelkedését követően 15 napon belül - 52.505.544,- (Ötvenkettőmillió-ötszázötezer-ötszáznegyvennégy) Ft-ot és ennek 2005. május 11-től a kifizetésig minden naptári félév teljes idejére, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt összegét.
Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .
A peres felek és a beavatkozók költségeiket maguk viselik.
Megkeresi a bíróság a .... Körzeti Földhivatalt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a ... helység, ... kerület ....hrsz. alatt felvett 1329 m2 területű, ... helység, .... u. ... sz. alatti ingatlan 112/200-ad tulajdoni hányadára jelen per megindítása tényének feljegyzését törölje; továbbá - az ítéletben meghatározott vételár hitelt érdemlő igazolását követően - a alperes Rt. alperes javára történt tulajdonosváltozás tényét jegyezze be.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Csongrád Megyei Bíróságnál öt példányban előterjesztendő, a Szegedi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.
A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el a fellebbezést, ha
- ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közösen kérték,
- ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását.
- ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást indokoltnak tartja.
Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésben, akár a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri, a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.
I N D O K O L Á S :
A bíróság a peres felek előadása, a csatolt iratok, továbbá tanú1 és tanú2 tanúk tanúvallomása, .... ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő 36. sorszám alatti írásbeli szakértői véleménye és annak 41. sorszámú írásbeli kiegészítése alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A felperes tulajdonát képezte a ... helyiség, ... kerület .... hrsz. alatt felvett 1329 m2 alapterületű üzem megnevezésű ingatlan 112/200-ad eszmei hányada, amely valóságban a ... helység, .... u. ... sz. alatt található.
A peres felek 2004. szeptember 12. napján opciós szerződést kötöttek, amelynek alapján a felperes, mint tulajdonos a fent körülírt ingatlanra 50.000.000,- Ft + áfa, azaz 62.500.000,- Ft vétel ellenében 2004. szeptember 12. napjától 2009. szeptember 12. napjáig terjedő ötévi határozott időtartamra az alperes részére vételi jogot engedett.
A peres felek, továbbá a ... Bt. között 2005. április 5. napján létrejött háromoldalú megállapodás alapján a vételi jog gyakorlására az alperes a .... Bt-t jelölte ki 2.000.000,- Ft ellenérték alperes részére történő megfizetés fejében, és a felperes a megállapodásban hozzájárulását adta, hogy az ingatlan tulajdoni illetőségre bejegyzett vételi jog jogosultjaként a ... Bt. kerüljön feltüntetésre az ingatlan-nyilvántartásban. A ... Bt. a fenti ingatlanra bejegyzett vételi jogáról 2.000.000,- Ft + áfa alperes által történő megfizetése fejében 2005. június 20. napján lemondott, mely összeg kifizetésre került.
A peres felek között 2005. május 11. napján létrejött apportálási szerződés alapján a tényállásban rögzített ingatlan tulajdonjogát apport jogcímén az alperes átruházta. A szerződő felek a szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőség forgalmi értékét 57.800.000,- Ft + áfa, azaz mindösszesen bruttó 72.500.000,- Ft-ban határozták meg azzal, hogy az ellenérték kifizetése az alperes részéről 30 db 1.000.000,- Ft névértékű és 1.926.666 Ft kibocsátási értékű névre szóló elsőbbségi részvény útján történt.
Az opciós szerződést és az apportálási szerződést a felperes nevében aláíró tanú2 a felperesi gazdasági társaság tagja, 1995. december 31. - 2005. május 17. közötti időszakban ügyvezetője és képviseletre jogosultja.
A felperes képviseletében tanú2 ügyvezető 2005. május 13. napján tett egyoldalú nyilatkozatával a 2005. május 11. napján létrejött apportálási szerződés feltűnő nagy értékkülönbség, továbbá tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés jogcímén történő megtámadási jogáról lemondott. A felperes ezen nyilatkozata érvénytelen.
A perbeli ingatlan forgalmi értéke az apportálási szerződésben megjelölt 57.800.000,- Ft + áfa összeg helyett a szerződés megkötésekor ténylegesen 145.078.000,- Ft + áfa volt.
A felperes keresetében a 2004. szeptember 12. napján kelt opciós szerződés, továbbá a 2005. május 11. napján kelt apportálási szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte. Egyrészről a törvényes határidőn belül létrejött apportálási szerződést és opciós szerződést feltűnő aránytalanság címén megtámadta.
Hivatkozott továbbá az opciós szerződés és apportálási szerződés semmisségére az azt a felperes nevében aláíró tanú2 ügyvezető képviseleti jogának hiánya miatt.
Kérte továbbá az apportálási szerződés jogszabályba ütközés miatti semmisségének megállapítását, ugyanis álláspontja szerint a fenti szerződésben rögzített ingatlan szerződés megkötésekor hatályos Gt.208.§ (2) bekezdése szerint - a ... Bt. vételi joga miatt - nem volt apportálható; továbbá álláspontja szerint az apportálási szerződés megkötéséhez szükséges lett volna a felperes Kft. taggyűlésének Gt.150.§ (2) bekezdés j./ pontja szerinti hozzájárulása, illetve álláspontja szerint az ellenérték meghatározása az 1992. évi LXXIV. tv. (áfa törvény) rendelkezéseit sérti. Hivatkozott továbbá arra, hogy a alperes Rt. 2005. május 11. napján megtartott közgyűlése összehívásra nem szabályszerűen került, így a közgyűlés az apportálási szerződés tárgyában érvényes határozatot a Gt.234.§ (6) bekezdése alapján nem hozhatott volna.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!