BH 1995.5.284 Szövetkezeti vagyonnevesítés során hozott közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálatát az a tag is kérheti, akinek tagsági viszonya a sérelmezett határozat meghozatala előtt megszűnt [1992. évi I. tv. (Szvt.) 13. §, 1992. évi II. tv. 3. §, 11. § (4) bek., 1988. évi VI. tv. (Gt.) 44. § (1) bek.].

II. Nem állapítható meg a közgyűlési határozat jogszabálysértő volta, ha a kereset alapja a közgyűlés mérlegelési körébe tartozó vagyon nevesítési elvek támadása [1992. évi II. tv. 3. § (1) bek., 10. § (1) bek.].

Az I. r. felperes az alperes szövetkezet tagja, korkedvezményes nyugdíjas, míg a II-V. r., valamint VII-XVII. r. felperesek 1992. július 1. napját megelőzően több mint öt éven keresztül az alperes szövetkezet tagjai voltak, tagságuk azonban nyugdíjazás vagy kilépés folytán már megszűnt.

Az alperes 1992. április 10-én vagyonnevesítő közgyűlést tartott. A közgyűlés a II/3. számú határozatával elfogadta a vagyonnevesítésben részesülő személyek körét. A II/4. számú határozatával döntött a közgyűlés a vagyon elosztásának arányáról akként, hogy 50% erejéig a tagsági viszony időtartama alatti személyes közreműködés, 40% erejéig a vagyoni hozzájárulás mértéke, míg 10% erejéig a tagsági viszony időtartama az irányadó. A II/5. szám alatti közgyűlési határozat szerint az 1991. december 31-ig vagyon, amely 70 000 841 forint, két részre osztva kerül nevesítésre: egyrészt az 1985. december 31-ig képződött 29 000 384 forint, másrészt az 1986. január 1-jétől 1991. december 31 -ig képződött 41 457 000 forint. A közgyűlés II/6. sorszám alatti határozatával az üzletrész mértékére vonatkozó rendelkezéseket állapította meg akként, hogy azok a szövetkezeti tagok, akik a közgyűlés időpontjában munkaviszonyban állnak, teljes egészében jogosultak az üzletrészre; míg azok, akik 1992. január 20-án alkalmazottak voltak, de 1988 márciusában tagjai voltak a szövetkezetnek, 0,7 szorzóval csökkentett mértékű; akik korengedményes nyugdíjasokká váltak, azok 0,4 szorzóval csökkentett összegű, akik pedig nyugdíjba mentek, és igényüket 1992. február 20-ig írásban bejelentették, 0,5 szorzóval csökkentett összegű üzletrészre tarthatnak igényt. Azokat, akik egyik csoportba sem tartoznak, de legalább öt évig tagjai voltak a szövetkezetnek, és vagyonnevesítési igényüket bejelentették, 0,2 szorzóval csökkentett összegű vagyon illeti meg. A közgyűlés a II/7. szám alatti határozatával névre szólóan meghatározta a vagyonnevesítés alapján a felpereseket is megillető vagyon összegét.

A felperesek keresetükben a II/4-7. szám alatti közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérték - mert a határozatok nem felelnek meg az 1992. évi II. törvény (továbbiakban: Át.) 10. §-a (1) bekezdése előírásainak. A törvény ugyanis nem ad lehetőséget a nevesíthető vagyon kettéosztására, az alkalmazott szorzók pedig olyan helyzetet eredményeznek, hogy a vagyonból való részesedés nem tükrözi a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közrehatás mértékét.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezte az alperes közgyűlésének 1992. április 10. napján hozott II/5., II/6. és II/7. számú határozatait. Ezt meghaladóan - vagyis a II/4. számú határozat tekintetében - a keresetet elutasította. Álláspontja szerint egyrészt törvénysértő volt a nevesíthető vagyon kettéosztása a keletkezése idejére figyelemmel, másrészt a degresszív szorzók alkalmazása sértette az Át. 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vagyonfelosztási elveket, mert indokolatlanul csökkentette a nem aktív dolgozó tagok közreműködési arány szerinti részesedését. A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

Álláspontja szerint a támadott határozatok nem voltak törvénysértőek, ezzel szemben az eljárt bíróságok sértettek törvényt akkor, amikor a határozatok hatályon kívül helyezésével lényegében beleavatkoztak a kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozó differenciálásba. A törvényi kereteken belül ugyanis kizárólag a közgyűlés jogosult annak megállapítására, hogy a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés kinél milyen mértékű volt. Az alperes szerint törvényt sértettek az eljárt bíróságok akkor is, amikor a II-XVII. r. felperesek keresetét nem utasították el idézés kibocsátása nélkül a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján. Az 1992. évi I. törvény (Szvt.) 13. §-ának (1) bekezdése alapján ugyanis csak tag kérheti a bíróságtól a közgyűlési határozat felülvizsgálatát, a II-XVII. r. felperesek tagsági viszonya azonban már korábban megszűnt.

A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem alapos.