BH+ 2011.8.347 A létre nem jött szerződés alapján nyújtott pénzszolgáltatást a jogalap nélküli gazdagodás szabályai alapján kell visszatéríteni [Ptk. 361. §, Pp. 3. §].

Az alperes 2005. évben elhatározta, hogy értékesíti az M. Kft.-ben fennálló 51%-os üzletrészét. A felperes és az alperesi beavatkozó (mint a Kft. tagjai) bejelentették, hogy élni kívánnak elővásárlási jogukkal, utóbbi oly módon, hogy annak gyakorlására egyik leányvállalatát, a MA. Kft.-t jelölte ki. Ezután az alperes a beavatkozó leányvállalatával kötött üzletrész-átruházási szerződést.

A felperes ezt követően keresetet indított a megkötött szerződés vele szembeni hatálytalanságának, valamint annak megállapítása iránt, hogy a szerződés közte és az alperes között jött létre. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság azonban az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az üzletrész átruházási szerződés 2005. október 15-i hatállyal a felperes és az alperes között jött létre.

A jogerős ítélet alapján a felperes az üzletrész ellenértékeként 2007. június 12-én megfizetett az alperes részére 600 000 000 forintot, az alperes pedig átutalt a felperesnek 9 000 000 forint perköltséget.

A Legfelsőbb Bíróság azonban a jogerős ítéletet a 2008. február 14-én kelt határozatával hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ezt követően az alperes 2008. április 14-én a visszajáró 9 000 000 forint perköltség beszámításával visszautalta a felperes részére az üzletrész vételárát.

A felperes keresetében 38 522 630 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest megfizetni. Arra hivatkozott, hogy a részére visszautalt 591 000 forintot elsődlegesen a jogalap nélkül teljesített vételár 2007. június 12. és 2008. április 11. között felmerült kamataira számolta el, így tőkeköveteléséből 38 522 630 forint változatlanul fennmaradt.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperest 38 552 630 forint és járulékai megfizetésére kötelezte, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó, a keresetlevélben és az elsőfokú ítéletben hivatkozott szabályok nem alkalmazhatók, a felperes azonban a Ptk. 301. § (1) bekezdése alapján késedelmi kamat jogcímén igényt tarthat az általa megjelölt, összegszerűségében nem is vitatott pénzkövetelés megfizetésére.

A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - az alperes és a beavatkozó éltek felülvizsgálati kérelemmel.

Kifejtették, hogy a másodfokú bíróság szerintük lényeges eljárási szabályt sértett akkor, amikor a keresetlevélben, és az elsőfokú ítéletben megjelölttől eltérő jogcímen rendelkezett a felperes által követelt összeg megfizetéséről. Erre ugyanis a véleményük szerint csak akkor kerülhetett volna sor, ha a másodfokú bíróság előzetesen eleget tesz a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének, és így lehetőséget biztosít a számukra, hogy a megváltozott kereseti jogcímmel kapcsolatos álláspontjukat részletesen kifejtsék. A keresetben megjelölt jogcímtől való eltérés szerintük egyébként is a kereseten való túlterjeszkedésnek minősül.

A késedelmi kamatra vonatkozó szabályok az álláspontjuk szerint az ügyben nem is alkalmazhatók, az alperes ugyanis nem esett fizetési késedelembe, szerződésszegést nem követett el. A perbeli esetben szerintük abból kell kiindulni, hogy a létre nem jött szerződés alapján a felek kölcsönösen egyenértékű szolgáltatást nyújtottak egymásnak, így az ezek használata miatt elvileg felszámítható kamat, illetve használati díj kiegyenlítik egymást. Ezért ilyen igényeket a szerződő felek egymással szemben megalapozottan nem támaszthatnak.

Az alperes annak igazolására, hogy a felperes a létre nem jött szerződés alapján megszerzett üzletrészt "használta", egy taggyűlési jegyzőkönyvet is mellékelt, melyet a felülvizsgálati kérelme elbírálása során kért figyelembe venni.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.