32003R1177[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1177/2003/EK rendelete (2003. június 16.) a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1177/2003/EK RENDELETE

(2003. június 16.)

a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslataira ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében ( 3 ) megállapított eljárásnak megfelelően,

(1)

A Bizottságnak - a számára különösen a 2000 márciusában, 2000 decemberében, 2001 márciusában, illetve 2001 decemberében megrendezett lisszaboni, nizzai, stockholmi és laekeni európai tanácsi ülést követően kijelölt feladatok ellátása érdekében - folyamatos tájékoztatást kell kapnia a tagállamokon belüli jövedelemeloszlásról, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés szintjéről és összetételéről.

(2)

A társadalomba való beilleszkedés területén végzendő koordináció újfajta, nyitott módszere, valamint az éves összefoglaló jelentéshez elkészítendő szerkezeti mutatók - a tagállamok közötti megbízható és megfelelő összehasonlítás érdekében - növelik a jövedelem megoszlására, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére vonatkozó összehasonlítható és aktuális keresztmetszeti, valamint longitudinális adatok szükségességét.

(3)

A tagállamok társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet szolgáló együttműködése ösztönzésére szolgáló közösségi cselekvési programról szóló, 2001. december 7-i 50/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 4 ) a "társadalmi kirekesztés elemzéséről" szóló 1. intézkedési terület 1.2. intézkedése alapján megalkotta az összehasonlítható statisztikai adatok gyűjtésére és terjesztésre vonatkozó intézkedések finanszírozásához és különösen a szegénység és társadalmi kirekesztés felmérésének és elemzésének támogatásához szükséges feltételeket.

(4)

A jövedelemmel, szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos helyzet felmérésének legjobb módszere a harmonizált módszereket és meghatározásokat alkalmazó közösségi statisztikák készítése. Egyes tagállamoknak további időre lehet szükségük ahhoz, hogy rendszereiket hozzáigazítsák ezekhez a harmonizált módszerekhez és meghatározásokhoz.

(5)

Ahhoz, hogy a statisztikák kellően tükrözzék a jövedelemmegoszlásnak, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés szintjének és összetételének változásait, azokat évente frissíteni szükséges.

(6)

A legfontosabb társadalmi témájú kérdések, különösen az egyedi kutatást igénylő új kérdések vizsgálatához a Közösségnek a háztartások és egyének szintjén keresztmetszeti és longitudinális mikroadatokra van szüksége.

(7)

Elsőbbséget kell biztosítani a jövedelmekre, a szegénységre és a társadalmi kirekesztésre vonatkozó aktuális és összehasonlítható éves keresztmetszeti adatok elkészítésének.

(8)

Ösztönözni kell az adatforrások, különösen a meglévő nemzeti adatforrások akár felmérési, akár nyilvántartási célú felhasználásának rugalmasságát, valamint a nemzeti mintavételi tervek készítését, és támogatni kell az új adatforrás(ok)nak a nemzeti statisztikai rendszerekbe való beillesztését.

(9)

A bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében a közösségi statisztikáról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2002. május 17-i 831/2002/EK bizottsági rendelet ( 5 ) - annak érdekében, hogy tudományos célra statisztikai következtetéseket lehessen levonni - megteremtette azokat a feltételeket, amelyek értelmében a közösségi hatóságok részére átadott bizalmas adatokhoz hozzáférés biztosítható.

(10)

A közösségi statisztikák elkészítésére a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendeletben ( 6 ) megállapított szabályok vonatkoznak.

(11)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni.

(12)

A statisztikai programbizottsággal (SPB) a 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat ( 8 ) 3. cikkével összhangban konzultációra került sor,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

oE rendelet célja egységes keret létrehozása a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó, a nemzeti és európai szintű jövedelmekre, valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés szintjére és összetételére vonatkozó összehasonlítható és aktuális keresztmetszeti és longitudinális adatokat felölelő közösségi statisztikák (a továbbiakban: EU-SILC) módszeres előállításához.

Alapvető célkitűzés az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatósága, amelyet az EU-SILC adatgyűjtésének kezdetétől a tagállamok és az Eurostat közötti szoros együttműködésben végzett módszertani tanulmányok készítésével kell megvalósítani.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "közösségi statisztikák": a 322/97/EK rendelet 2. cikkében meghatározottak szerint értendő;

b) "statisztikák előállítása": a 322/97/EK rendelet 2. cikkében meghatározottak szerint értendő;

c) "a felmérés éve": az az év, amelyben a felvételt, illetve annak nagyobb részét végzik;

d) "a terepmunka időszaka": az az időszak, amely alatt a felmérés folyik;

e) "referencia-időszak": az az időszak, amelyre egy bizonyos információ vonatkozik;

f) "magánháztartás": egy egyedül élő személy vagy ugyanabban a magánlakásban együtt élő olyan egyének csoportja, akik megosztják a kiadásokat, és ezen belül közösen biztosítják a létfenntartáshoz szükséges eszközöket;

g) "keresztmetszeti adatok": adott időpontra vagy meghatározott időszakra vonatkozó adatok. A keresztmetszeti adatok rotációs mintával vagy anélkül végzett keresztmetszeti felméréssel, vagy tiszta panelvizsgálattal nyerhetők (feltéve, hogy a keresztmetszeti reprezentativitás biztosított); az ilyen adatok nyilvántartási adatokkal (egyénekről, háztartásokról vagy lakóhelyekről egységszintű közigazgatási vagy statisztikai nyilvántartásból összeállított adatok) is kombinálhatók;

h) "longitudinális adatok": meghatározott időközönként megfigyelt, az egyén szintjén bizonyos időintervallum alatt bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok. A longitudinális adatok származhatnak rotációs mintával végzett keresztmetszeti mérésből, ahol a már kiválasztott egyéneket kísérik figyelemmel, vagy pedig tiszta panelvizsgálatból; ez nyilvántartási adatokkal is kombinálható;

i) "mintaszemélyek": a longitudinális vizsgálat első hullámában mintába kiválasztott egyének. Ez a minta vagy a kiindulási háztartási mintához tartozó összes személyből áll, vagy személyi minta esetén a személyek egy reprezentatív mintája alkotja;

j) "elsődleges célterületek": olyan témák területe, amelyekre vonatkozóan évente kell adatokat gyűjteni;

k) "másodlagos célterületek": olyan témák területe, amelyekre vonatkozóan négyévente vagy annál ritkábban kell adatokat gyűjteni;

l) "bruttó jövedelem": a háztartás által egy meghatározott "jövedelmi referencia-időszak" alatt realizált monetáris és nem monetáris jellegű jövedelmek összessége a személyi jövedelemadó, a vagyoni típusú adók, a munkavállalók, önálló vállalkozók és munkanélküliek (adott esetben) kötelező társadalombiztosítási járulékainak, valamint a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásainak levonása előtt, azonban a háztartások közötti transzferek beszámításával;

m) "rendelkezésre álló jövedelem": bruttó jövedelem a személyi jövedelemadó, a rendszeres vagyoni típusú adók, a munkavállalók, önálló vállalkozók és a munkanélküliek (adott esetben) kötelező társadalombiztosítási járulékainak, a munkáltatók társadalombiztosítási hozzájárulásainak, valamint a háztartások közötti transzferek levonásával.

3. cikk

Hatály

Az EU-SILC hatálya a jövedelmekre, a szegénységre, a társadalmi kirekesztésre és az egyéb, életkörülményekre vonatkozó keresztmetszeti adatokra, valamint a jövedelmekre, a munkaerőre és a társadalmi kirekesztés korlátozott számú, nem monetáris jellegű mutatójára korlátozódó longitudinális adatokra terjed ki.

4. cikk

Időbeli vonatkozások

(1) A keresztmetszeti és longitudinális adatokat 2004-től kezdődően évente kell nyújtani. Az adatgyűjtés időzítésének a tagállamokban lehetőség szerint azonosnak kell lennie minden évben.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Cseh Köztársaság, Ciprus, az Egyesült Királyság, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Németország, Szlovákia és Szlovénia az éves keresztmetszeti és longitudinális adatgyűjtést 2005-ben kezdheti meg.

Ez csak azzal a feltétellel engedélyezhető, ha e tagállamok 2004-re összehasonlítható adatokat szolgáltatnak azon egységes európai uniós keresztmetszeti mutatók meghatározásához, amelyeket a Tanács a nyílt koordinációs módszerrel összefüggésben 2003. január 1. előtt fogadott el, és amelyek az EU-SILC okmánya alapján származtathatók.

(3) A jövedelmi referencia-időszak 12 hónap. Ez lehet egy rögzített 12 hónapos időszak (mint például az előző naptári vagy adóév) vagy egy mozgó 12 hónapos időszak (mint például az adatfelvételt megelőző 12 hónap), vagy pedig egy, a korábbiakkal összehasonlítható referencia-időszakon is alapulhat.

(4) Ha rögzített jövedelmi referencia-időszakot alkalmaznak, a jövedelmek és az aktuális változók közötti időeltolódás minimalizálása érdekében a terepmunkát a jövedelmi referencia-időszakhoz vagy az adóbevallási időszakhoz a lehető legközelebb eső korlátozott időszakon keresztül kell elvégezni.

5. cikk

Az adatok jellemzői

(1) Annak érdekében, hogy a háztartások és személyek szintjén, és különösen a legfontosabb, új és egyedi kutatást igénylő társadalmi témájú kérdések vizsgálata során többdimenziós elemzést lehessen készíteni, a keresztmetszeti komponensen belül a háztartásokra és az egyénekre vonatkozó valamennyi adatnak egymással összekapcsolhatónak kell lennie.

Ugyanígy a háztartásokra és az egyénekre vonatkozó valamennyi adatnak a longitudinális komponensen belül is egymással összekapcsolhatónak kell lennie.

A longitudinális mikroadatoknak nem kell összekapcsolhatóknak lenniük a keresztmetszeti mikroadatokkal.

A longitudinális komponens legalább négy évet fog át.

(2) A válaszadási terhek csökkentése, a jövedelemimputálási eljárások segítése és az adatminőség vizsgálata érdekében a nemzeti hatóságoknak a 322/97/EK rendelettel összhangban hozzáféréssel kell rendelkezniük a vonatkozó adminisztratív adatforrásokhoz.

6. cikk

Szükséges adatok

(1) Az elsődleges célterületeket, valamint a megfelelő keresztmetszeti és longitudinális komponensek által lefedett referencia-időszakokat az I. melléklet határozza meg.

(2) A másodlagos célterületek 2005-től kezdve minden évben csak keresztmetszeti komponensben szerepelnek. Minden egyes évben le kell fedni egy másodlagos területet. Az e másodlagos célterületeket meghatározó, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

Adatgyűjtési egység

(1) Az EU-SILC keretében a referencianépességet az összes magánháztartás, valamint azoknak az adatgyűjtés időpontjában a tagállam területén élő tagjai alkotják.

(2) A legfontosabb adatok a következőkre vonatkoznak:

a) a magánháztartások, ezen belül a háztartás méretére, összetételére, valamint az adott időpontban ott élő tagjainak fő jellemzőire vonatkozó adatok;

b) 16. életévet betöltött személyek.

(3) Az adatgyűjtési egységet, valamint a háztartásra és egyénekre vonatkozó információgyűjtés módját az I. melléklet határozza meg.

8. cikk

Mintavételi és követési szabályok

(1) A keresztmetszeti és longitudinális adatoknak országosan reprezentatív valószínűségi mintákon kell alapulniuk.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően Németország első alkalommal a 2008. évre vonatkozóan szolgáltat országos szintű reprezentatív valószínűségi mintán alapuló keresztmetszeti adatokat. Németország a 2005. évre olyan adatokat szolgáltat, amelyek 25 %-a valószínűségi mintavételen, 75 %-a pedig kvóta szerinti mintákon alapszik, amely utóbbi vizsgálati módszert fokozatosan véletlenszerű kiválasztási módszerrel kell felváltani, oly módon, hogy 2008-ra teljes mértékben reprezentatív valószínűségi mintavételt érjenek el.

A longitudinális komponens tekintetében Németország 2006-ra a longitudinális adatok egyharmadát (a 2005. és 2006. évre vonatkozó adatok) valószínűségi mintavétel alapján, kétharmadát pedig kvóta szerinti minták alapján szolgáltatja. A 2007. év tekintetében a 2005., 2006. és 2007. évre vonatkozó longitudinális adatok felének valószínűségi mintavételen, a másik felének pedig kvóta szerinti mintákon kell alapulnia. 2007 után valamennyi longitudinális adatnak valószínűségi mintavételen kell alapulnia.

(3) A longitudinális komponens keretében a kiindulási mintában szereplő egyéneket, nevezetesen a mintaszemélyeket, a panel teljes időtartama alatt figyelemmel kísérik. Minden olyan mintaszemélyt, aki az ország határain belül más magánháztartásba költözött át, a Bizottság által meghatározandó követési szabályokkal és eljárásokkal összhangban az új lakóhelyre is követni kell. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Mintaméretek

(1) A különféle statisztikai és gyakorlati szempontok, valamint a legkritikusabb változók pontossági követelményei alapján elkészített minimum effektív mintanagyságot, amelyet a megvalósuló mintáknak el kell érniük, a II. melléklet táblázata mutatja be.

(2) A longitudinális komponens mintamérete - bármely egymást követő évpár tekintetében - olyan, az első évben sikerrel megkérdezett háztartások számára vonatkozik, amelyekben a 16. életévüket betöltött tagok mindegyikét vagy legalább többségét mindkét évben sikerrel kérdezték ki.

(3) A jövedelmekre és egyéb adatokra közigazgatási nyilvántartásokat felhasználó tagállamok az adatfelvétel során a teljes háztartásokból álló minta helyett személyekből álló mintát használhatnak. A részletes adatfelvételnek alávetni kívánt, 16. életévüket betöltött személyek száma tekintetében a legkisebb érvényes mintaméretnek a II. melléklet táblázatának 3. és 4. oszlopában feltüntetett számadat 75 %-át kell venni, a keresztmetszeti és longitudinális komponensre értelemszerűen vonatkoztatva.

A háztartásokra és azok összes tagjára vonatkozó jövedelmi és egyéb adatokat természetesen ekkor is be kell gyűjteni az összes kiválasztott alany háztartásaiban.

10. cikk

Adattovábbítás

(1) A tagállamok mikroadat-állományok formájában továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak) azokat a súlyozott keresztmetszeti és longitudinális adatokat, amelyeket teljes mértékben ellenőriztek, összeállítottak és a jövedelmek tekintetében imputáltak.

A tagállamok az adatokat a 14. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadandó, megfelelő technikai formátumnak megfelelő elektronikus formában továbbítják.

(2) A keresztmetszeti komponens tekintetében a tagállamok az N. vizsgálati évre vonatkozó mikroadat-állományokat lehetőleg az adatgyűjtés befejezésétől számított 11 hónapon belül továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak). A mikroadatok Eurostat részére történő továbbításának legvégső határideje november 30-a (N + 1. év) azon tagállamok számára, amelyekben az adatokat N. év végén vagy folyamatos felmérés, vagy nyilvántartások útján gyűjtik, más tagállamok számára pedig október 1-je (N + 1. év).

A tagállamok a mikroadat-állományokkal együtt az N. évi keresztmetszeti mintán alapuló társadalmi kohéziós mutatókat is továbbítanak, amely az Európai Tanácsnak szóló (N + 2. évi) éves tavaszi jelentés részét képezi.

Az egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókra vonatkozó összehasonlító adatok továbbítására az adattovábbításra vonatkozó időpontokat kell alkalmazni azon tagállamok esetében is, amelyek éves adatfelvételüket a 4. cikk (2) bekezdésének megfelelően 2004 után kezdik meg.

(3) A longitudinális komponens tekintetében a tagállamok az N. vizsgálati évig felvett mikroadat-állományokat lehetőleg a terepmunka befejezésétől számított 15 hónapon belül továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak). A mikroadatok Eurostat részére történő továbbításának kötelező határideje az EU-SILC második évétől kezdődően minden évben március vége (N + 2. év) lesz.

A nyomon követés módszerével összekapcsolt adatokra kiterjedő adatok első továbbítása az alábbiak szerint történik:

- azon tagállamok esetén, amelyek az éves adatfelvételt 2004-ben kezdik el, a 2004. és 2005. felmérési évre vonatkozó adatok továbbítására 2007. március végéig kerül sor,

- azon tagállamok esetén, amelyek az éves adatfelvételt 2005-ben kezdik el, a 2005. és 2006. felmérési évre vonatkozó adatok továbbítására 2008. március végéig kerül sor.

A következő adattovábbítás az első három vizsgálati évre, 2004-2006 közötti (illetve 2005-2007 közötti) időszakra terjed ki, és arra 2008., illetve 2009. március végéig kerül sor.

Ezt követően a longitudinális adatokat úgy kell szolgáltatni, hogy az a megelőző négy felmérési évre terjedjen ki (szükség esetén az előző kiadáshoz képest bekövetkezett módosításokkal).

11. cikk

Közzététel

A keresztmetszeti komponensre vonatkozóan a Bizottság (Eurostat) az N. év folyamán gyűjtött adatok alapján az N + 2. év június végéig közösségi szintű éves keresztmetszeti jelentést ad ki.

Azon tagállamok esetében, amelyek a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban 2004 után kezdik el az éves adatgyűjtést, az egységes európai uniós keresztmetszeti mutatók a 2004. évre vonatkozó keresztmetszeti jelentés részét képezik.

2006-tól kezdve a keresztmetszeti jelentésnek tartalmaznia kell a 16. cikkben említett módszertani tanulmányok rendelkezésre álló eredményei is.

12. cikk

Tudományos célú hozzáférés az EU-SILC bizalmas adataihoz

(1) A közösségi hatóság (Eurostat) helyiségeiben tudományos célból, és a 831/2002/EK rendeletben megállapított feltételekkel hozzáférést biztosíthat a bizalmas adatokhoz, vagy az EU-SILC forrásából származó névtelen mikroadat-sorozatokat hozhat nyilvánosságra.

(2) A keresztmetszeti komponens tekintetében az N. év folyamán gyűjtött adatokra vonatkozó közösségi szintű mikroadat-állományokat az N + 2. év februárjának végéig rendelkezésre kell bocsátani tudományos célokra.

(3) A longitudinális komponens tekintetében az N. évig gyűjtött adatokra vonatkozó közösségi szintű mikroadat-állományokat az N + 2. év júliusának végéig rendelkezésre kell bocsátani tudományos célokra.

A longitudinális mikroadat-állományok első kibocsátása azon tagállamok esetében, amelyek az adatgyűjtést 2004-ben kezdik el, a 2004. és 2005. évre terjed ki, és arra 2007. július végéig kerül sor.

A 2008. júliusi második kiadás azon tagállamok esetében, amelyek az adatgyűjtést 2004-ben kezdik el, a 2004-2006 közötti időszakra, azon tagállamok esetében pedig, amelyek 2005-ben kezdik el az adatgyűjtést, a 2005. és 2006. évre terjed ki.

A 2009. júliusi harmadik kiadás azon tagállamok esetében, amelyek az adatgyűjtést 2004-ben kezdik el, a 2004-2007 közötti időszakra, azon tagállamok esetében pedig, amelyek 2005-ben kezdik el az adatgyűjtést, a 2005-2007 közötti időszakra terjed ki.

Ezt követően a júliusi kibocsátás azon legutolsó négy évre vonatkozó közösségi szintű longitudinális adatokra terjed ki, amelyek tekintetében adatok rendelkezésre állnak.

(4) A Tudományos Közösség által az N. év folyamán felvett adatokra vonatkozó keresztmetszeti mikroadat-állományok alapján készített jelentések az N + 2. év júliusa előtt nem terjeszthetők.

A tudományos közösség által az N. felmérési évre vonatkozó longitudinális mikroadat-állományok alapján készített jelentések az N + 3. év júliusa előtt nem terjeszthetők.

13. cikk

Finanszírozás

(1) Az adatgyűjtés első négy évére minden tagállam pénzügyi hozzájárulást kap a Közösségtől az ezzel kapcsolatos munka költségeinek fedezetére.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzügyi hozzájárulásra évenként juttatott előirányzatokat az éves költségvetési eljárás részeként kell meghatározni.

(3) Az egyes évekre rendelkezésre álló előirányzatokat a költségvetési hatóság biztosítja.

(4) Az (1) bekezdéstől eltérve Észtország a 2005-ben kezdődő négyéves adatgyűjtési munka költségeinek fedezésére a Közösségtől pénzügyi hozzájárulást kap.

(5) A 2007. évre vonatkozó finanszírozást egy jövőbeni közösségi programnak még biztosítania kell.

14. cikk

A bizottság

(1) A Bizottságot a 89/382/EGK, Euratom határozattal létrehozott statisztikai programbizottság segíti.

(2) Ha erre a bekezdésre hivatkozás történik, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel 8. cikkének rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében megállapított időszak három hónap.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

15. cikk

Végrehajtási intézkedések

(1) Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket, ideértve a gazdasági és műszaki változások figyelembevételére vonatkozó intézkedéseket, ----- a felmérési év kezdete előtt legalább 12 hónappal meg kell hozni.

(2) Ezek az intézkedések a következőket érintik:

a) a keresztmetszeti komponens egyes területeibe bevonni kívánt elsődleges célváltozók listájának meghatározása és a longitudinális komponensben foglalt célváltozók, ezen belül a változók kódjainak részletezése, valamint az Eurostat részére történő adattovábbítás technikai formátuma;

b) mind a közbenső, mind a végső minőségi jelentések részletes tartalma;

c) a fogalommeghatározások és a fogalommeghatározások frissítése, és különösen a 2. cikk l) és m) pontjában megadott jövedelemfogalmak (beleértve a különböző komponensek bevonásának menetrendjét) átvétele;

d) a mintavételi szempontok, beleértve a követési szabályokat;

e) a terepmunka szempontjai és az imputálási eljárások;

f) a másodlagos célterületek és változók listája.

(3) Kivételképpen az e rendeletnek a 2004. évi adatgyűjtéssel kapcsolatos végrehajtásához szükséges gazdasági és műszaki változásokat figyelembe vevő intézkedéseket is tartalmazó intézkedések csak a (2) bekezdés a)-e) pontjára vonatkoznak, és azokat a felmérési év kezdete előtt legalább hat hónappal meg kell hozni.

(4) A keresztmetszeti komponens elsődleges és másodlagos célváltozóira vonatkozó adatfelvétel időtartama, beleértve a háztartások és egyének kikérdezését, átlagosan nem haladhatja meg az egy órát.

(5) Az (1) és (2) bekezdésben említett, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek többek között kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket a 14. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni, a felmérési év kezdete előtt legalább 12 hónappal.

16. cikk

Jelentések és tanulmányok

(1) A tagállamok az N. évi keresztmetszeti komponens alapján az N + 1. év végére időközi minőségi jelentést készítenek az egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókra vonatkozóan.

A tagállamok a belső pontosságra összpontosítva, az N + 2. év végéig minőségi zárójelentést készítenek, amely az N. felmérési év tekintetében a keresztmetszeti és longitudinális komponensre egyaránt kiterjed. A 2004. évi jelentés (azon tagállamok esetében, amelyek 2004-ben kezdik el az adatgyűjtést), valamint a 2005. évi jelentés (azon tagállamok esetében, amelyek 2005-ben kezdik el az adatgyűjtést) kivételképpen csak a keresztmetszeti komponensre terjed ki.

Az egységes fogalommeghatározásoktól való kisebb eltérések, például a magánháztartások és a jövedelmi referencia-időszak tekintetében megengedettek, feltéve hogy azok az összehasonlíthatóságot csak minimálisan érintik. Az összehasonlíthatóságra való hatásról a minőségi jelentésekben kell beszámolni.

(2) A Bizottság (Eurostat) az N. évi egységes európai uniós keresztmetszeti mutatókra vonatkozóan az N + 2. év végéig időközi összehasonlító minőségi jelentést készít.

A Bizottság (Eurostat) az N + 3. év június 30-ig összehasonlító minőségi zárójelentést készít, amely az N. felmérési év tekintetében mind a keresztmetszeti, mind a longitudinális komponensre kiterjed. A 2004. évi jelentés (azon tagállamok esetében, amelyek 2004-ben kezdik el az adatgyűjtést) és a 2005. évi jelentés (azon tagállamok esetében, amelyek 2005-ben kezdik el az adatgyűjtést) kivételképpen csak a keresztmetszeti komponensre terjed ki.

(3) A Bizottság legkésőbb 2007. december 31-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e rendelet alapján elvégzett munkáról.

(4) A Bizottság (Eurostat) 2004-től kezdve módszertani tanulmányokat szervez a felhasznált nemzeti adatforrások összehasonlíthatóságára gyakorolt hatás felmérése, valamint a követendő legjobb gyakorlat meghatározása érdekében. E tanulmányok eredményeit belefoglalják a (3) bekezdésében említett jelentésbe.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

1. MELLÉKLET

A KERESZTMETSZETI KOMPONENS ALÁ TARTOZÓ ELSŐDLEGES TERÜLETEK ÉS A LONGITUDINÁLIS KOMPONENS ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEK

1. Háztartásokkal kapcsolatos adatok

2. Személyekre vonatkozó adatok

II. MELLÉKLET

LEGKISEBB ÉRVÉNYES MINTAMÉRETEK

( 1 ) HL C 103. E, 2002.4.30., 198. o., valamint a 2002. november 15-i módosított javaslat.

( 2 ) HL C 149., 2002.6.21., 24. o.

( 3 ) Az Európai Parlament 2002. május 14-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé), a Tanács 2003. március 6-i közös álláspontja (HL C 107. E, 2003.5.6., 26. o.) és az Európai Parlament 2003. május 13-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 10., 2002.1.12., 1. o.

( 5 ) HL L 133., 2002.5.18., 7. o.

( 6 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 8 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.