A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló T/6770. számú törvényjavaslat indokolása
2009. évi LXI. törvény
Az Országgyűlés a jelentős gazdasági károkat okozó és a közszolgáltatások biztonságát fenyegető fémlopások és illegális fémkereskedelem visszaszorítása, valamint a kulturális javak védelme érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. §
(1) A törvény hatálya a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal a Magyar Köztársaság területén végzett fémkereskedelmi tevékenységre, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a Magyar Köztársaság területén teljesített értékesítésére, továbbá begyűjtésére és hasznosítására terjed ki.
(2) Az e törvényben foglalt rendelkezések megtartása nem mentesít a hulladékgazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítése alól.
2. §
E törvény alkalmazásában:
a) fémkereskedelmi engedélyköteles anyag: a fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személyek által előállított elsődleges alapanyagok és félgyártmányok kivételével az e törvény mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó tárgy, ideértve a hulladékot is,
b) fémkereskedelmi tevékenység: fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak a fémkereskedő által - a fémkereskedő vagy más személy által történő hasznosítás céljából - történő felvásárlása, tárolása raktározása és értékesítése,
c) fémkereskedő: a fémkereskedelmi engedély jogosultja,
d) begyűjtés: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag összegyűjtése és fémkereskedelmi tevékenységnek nem minősülő beszerzése,
e) felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ellenérték fejében történő üzletszerű beszerzése,
f) hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.
Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag begyűjtése
3. §
(1) Fémkereskedőnek nem minősülő személy külön engedély nélkül végezheti
a) elhagyott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag begyűjtését,
b) saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti begyűjtés és értékesítés kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján történhet.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően nem szükséges írásba foglalt megállapodás a közterületre a tulajdonos által az ellenérték fizetése nélküli begyűjtés lehetővé tételének szándékával kihelyezett tárgy begyűjtéséhez. A fémkereskedő az így begyűjtött fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a begyűjtéstől számított tizenöt napon belül veheti át.
Fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységek
4. §
(1) Fémkereskedelmi tevékenység kizárólag a fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: fémkereskedelmi engedély) rendelkező fémkereskedő folytathat. Az engedély a kérelmező nevére szól.
(2) A fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján szerezhet be.
(3) Ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedő természetes személytől vesz át, és a természetes személy a személyazonosságát igazolja, a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a természetes személynek az anyag jogszerű szerzésére vonatkozó nyilatkozata alapján is átvehető.
(4) A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kizárólag a fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározhatja és tárolhatja.
(5) A fémkereskedő az általa átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az oda történt beszállítást követő tizenhatodik napig tárolni köteles.
(6) A fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen a fémkereskedő saját tulajdonú fémkereskedelmi engedélyköteles anyagával folytatott engedélyköteles tevékenysége mellett
a) más személy tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedő általi, kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy termék előállításához való felhasználása,
b) nem a fémkereskedő tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag más személy általi, a fém kinyerésére irányuló feldolgozása vagy más anyag vagy termék előállításához való felhasználása,
c) más személy tulajdonát képező, betárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag raktározása is végezhető, feltéve, ha az a)-b) pont szerinti felhasználásról, tárolásról, raktározásról a felek írásban megállapodtak.
(7) Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő csak a külön jogszabályban meghatározott adattartalmú anyagkísérő okmánnyal együtt szállíthatja és raktározhatja. Az anyagkísérő okmányt más célra készített, az e törvény és a külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirat helyettesítheti.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott anyagkísérő okmány olyan bizonylat, amely a szállított fémkereskedelmi engedélyköteles anyag származásának, eredetének, valamint a fémkereskedő általi átvételének és értékesítésének, a kereskedő telephelyei közötti szállításnak igazolására szolgál. Az anyagkísérő okmányt a fémkereskedő más célra készített, az e törvény és a külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó okirattal helyettesítheti.
(9) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőkről, telephelyeikről, valamint a telephelyek nyitva tartásáról nyilvántartást vezet, amelyet honlapján közzétesz.
A fémkereskedő nyilvántartási és bejelentési kötelezettsége
5. §
(1) A fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként (címzettenként) az anyag jogszerű beszerzésének igazolása céljából külön nyilvántartást köteles vezetni, és a beszerzett és értékesített anyag értékét és mennyiségét naponta, a nap végén összesíteni. A fémkereskedő a nyilvántartásban szereplő adatokról külön jogszabályban meghatározott módon az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton adatot szolgáltat a fémkereskedelmi hatóságnak, amely azt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének ellenőrzésére használhatja fel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) eladónként és vevőnként a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét, és vámtarifaszámát, a számla számát, valamint az anyagkísérő okmány számát,
b) a jogi személy eladó és a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét és adóazonosító számát,
c) a természetes személy eladó és vevő (címzett) természetes személyazonosító adatait, valamint személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát,
d) a vásárlás és a teljesítés időpontját.
(3) A fémkereskedő és a fémkereskedelmi hatóság a nyilvántartásba felvett személyes adatokat
a) az ügylet évét követő ötödik év végén,
b) ha az a) pontban meghatározott határidőn belül a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagbeszerzésével összefüggésben bírósági vagy hatósági eljárás indult, és a határidő lejártakor az még folyamatban van,
az eljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul törli.
(4) Ha a fémkereskedő észleli, hogy számára jogellenesen szerzett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ajánlottak fel megvételre, erről a hatóságot értesíteni köteles.
A fémkereskedelmi engedély
6. §
(1) Fémkereskedelmi engedélyre olyan személy jogosult,
a) aki az e törvény szerinti nyilvántartási rendszerét úgy alakítja ki, hogy annak alapján az átvett, tárolt és raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető,
b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes települési önkormányzat felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn,
c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt,
d) aki a 8. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységi biztosítékot rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta,
e) aki a fémkereskedelmi tevékenység vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a fémkereskedelmi hatósággal az ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton teljesíti.
(2) Nem adható engedély, ha a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
7. §
(1) A kérelmező a 6. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a raktározásra, tárolásra használt telephelyre kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.
(2) A telephely (1) bekezdés szerinti feltételeit a fémkereskedelmi hatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.
(3) Egy fizikai hely telephelyként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot terhelő közterhekkel és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozást megfizették.
8. §
(1) A fémkereskedelmi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tevékenység megjelölését;
b) az éves szinten a működtetni kívánt kapacitás mellett begyüjthető, felvásárolható, raktározható és tárolható fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét;
c) a kérelmező nevét, megjelölését;
d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;
e) a telephely vagy telephelyek címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását;
f) az anyagkísérő okmány aláírására jogosultak körét;
g) a kérelmező nyilatkozatát az engedély érvényességi idejére felajánlott tevékenységi biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;
h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől pénzügyi mérlege hitelesítésének kötelezettséget;
i) a kérelmező nyilatkozatát az e törvény szerinti adatszolgáltatás feltételeinek ügyfélkapu nyitásához szükséges regisztrációs eljárást követően elektronikus úton történő kialakításáról.
(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerint felajánlott tevékenységi biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. Pénzügyi biztosítékként az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény fogadható el. A tevékenységi biztosíték összegét a fémkereskedelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint a fémkereskedelmi engedélyben állapítja meg.
(3) A tevékenységi biztosíték az esedékességkor
a) harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során a fémkereskedő által - az általa ismerten jogellenes forrásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítésével vagy hasznosításával okozott - kár,
b) végrehajtható bírságtartozás,
c) a fémkereskedőt terhelő költség
fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az engedélyes önkéntesen nem teljesít.
(4) A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül - a harmadik személyeknek a fémkereskedelmi tevékenység során okozott kár tekintetében jogerős bírósági ítélet alapján, ennek hiányában az engedélyes által írásban elismert kárösszeg erejéig - a fémkereskedelmi hatóság jogosult. A tevékenységi biztosítékot annak részben vagy egészben történő felhasználása esetén a fémkereskedő az engedélyben meghatározott összegig kiegészíteni köteles.
(5) Az engedélykérelemhez csatolni kell az előírt feltételek teljesítését igazoló, közigazgatási hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában nem szereplő eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát. A benyújtott kérelmet és a kiadott engedélyt a fémkereskedelmi hatóság - a csatolt iratok kivételével - honlapján nyilvánosságra hozza.
(6) Ha az engedélykérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel, a fémkereskedelmi hatóság az engedélyt a tevékenységi biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül kiadja.
(7) A fémkereskedő az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a fémkereskedelmi hatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli.
(8) Ha a fémkereskedő további telephely működtetését, vagy az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.
9. §
(1) A fémkereskedelmi engedély megszűnik, ha
a) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik,
b) az engedélyt visszaadják,
c) az engedélyt a fémkereskedelmi hatóság visszavonja.
(2) A fémkereskedelmi hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha
a) a fémkereskedő ellen felszámolási eljárás indult,
b) a fémkereskedő az e törvényben a tevékenységi biztosíték rendelkezésre bocsátásával vagy a fémkereskedelmi hatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatban fennálló kötelezettségét elmulasztja, és a hiányosság megszüntetésére a fémkereskedelmi hatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik,
c) a fémkereskedővel szemben egy éven belül harmadik alkalommal kell ugyanazon telephely tekintetében a 11. § alapján bírságot kiszabni.
Fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítása
10. §
(1) Fémkereskedőnek nem minősülő személy - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön engedély nélkül végezheti
a) saját tulajdonú, valamint
b) fémkereskedőtől beszerzett
fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hasznosítás céljára kizárólag írásba foglalt megállapodás alapján vehető át a fémkereskedőtől fémkereskedelmi engedélyköteles anyag.
Hatósági ellenőrzés és szankciók
11. §
(1) A fémkereskedelmi hatóság hatósági ellenőrzés keretében kérelemre vagy hivatalból ellenőrzi a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységét, valamint a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi begyűjtését, értékesítését és hasznosítását.
(2) A fémkereskedelmi hatóság bírsággal sújtja azt, aki
a) fémkereskedelmi tevékenységet fémkereskedelmi engedély nélkül, vagy a fémkereskedelmi engedélyben foglalt feltételektől eltérően végez,
b) megszegi a 3. § (2) bekezdésében vagy a 4. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét,
c) fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a 10. §-ban foglalt szabályokat megsértve hasznosít.
(3) Az (2) bekezdés szerinti bírság mértéke a jogsértéssel érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag piaci értékének, vagy - ha ez magasabb -
a) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggal gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet általi jogsértés esetén a jogsértés által okozott kár ötszöröse, de legalább 150 ezer forint,
b) az a) pont alá nem tartozó személy által elkövetett jogsértés esetén a jogsértés által okozott kár kétszerese, de legalább 30 ezer forint.
(4) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedőt 600 ezer forintig, a nevében eljáró természetes személyt 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtja, ha az e törvényben meghatározott
a) nyilvántartást nem vezeti, nyilvántartás-vezetési kötelezettségét valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, vagy abban az adatokat az előírásoktól eltérően vagy eltérő rendszerességgel rögzíti,
b) nyilvántartás havi zárását, összesítését, annak a fémkereskedelmi hatósághoz történő benyújtását késedelmesen vagy nem teljesíti.
(5) A fémkereskedelmi hatóság a (2) bekezdés a) pontja alapján bírsággal sújtott személyt eltiltja a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenység gyakorlásától. A hatóság e határozata fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
12. §
(1) A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül folytató személytől a jogsértéssel érintett anyagot, valamint az annak szállítására, tárolásra, raktározására és hasznosítására használt eszközt lefoglalja.
(2) A fémkereskedelmi hatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél - jogszabálysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a fémkereskedelmi hatóságnál. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) A lefoglalást meg kell szüntetni
a) ha a fémkereskedelmi hatóság eljárásában a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot nem szabott ki,
b) ha a jogsértéssel összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a fémkereskedelmi hatóságot megkereste,
c) a szállításra használt, nem a jogsértés elkövetőjének tulajdonában lévő eszközre, ha a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt jogsértés céljából használják fel.
(4) A lefoglalt anyag, dolog és eszköz - a (3) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével - annak adható ki, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja, vagy annak, akitől azt a fémkereskedelmi hatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A kiadás feltétele, hogy a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlésének napját követő nap és a kiadni rendelt anyag, dolog és eszköz kiadásának napja közötti időtartamra eső tárolási költséget a fémkereskedelmi hatóság részére igazoltan megtérítsék.
(5) A lefoglalt anyagot, dolgot és eszközt el kell kobozni, ha az ügyben jogerősen a 11. § (2) bekezdés a) pontja szerinti bírságot szabnak ki.
(6) A jogsértéssel érintett anyag szállítására, tárolására, raktározására és hasznosítására használt, a jogsértés elkövetőjének tulajdonát képező eszközt el kell kobozni, ha a jogerősen kiszabott adót, bírságot, illetve egyéb költséget az előírt határidőig nem fizették meg, és arra részletfizetést vagy fizetési halasztást - a fizetési kötelezettség esedékességétől számított öt munkanapon belül benyújtott kérelem alapján - nem engedélyeztek.
13. §
(1) A fémkereskedelmi hatóság nyilvántartást vezet az eltulajdonított fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok azonosításához szükséges adatokról, amelyet honlapján közzétesz.
(2) A fémkereskedelmi hatóság eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Felhatalmazó rendelkezések
14. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a fémkereskedelmi hatóság vagy hatóságok kijelölését,
b) a 4. § (2) bekezdése szerinti megállapodás, valamint a 4. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit,
c) a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag anyagkísérő okmányának adattartalmát, a fémkereskedő 5. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, valamint
d) a tevékenységi biztosíték összegére, rendelkezésre bocsátására és felhasználására vonatkozó részletes szabályokat,
e) fémkereskedő telephelye működésének részletes feltételeit rendeletben állapítsa meg.
Záró rendelkezések
15. §
(1) E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.
(2) E törvény 16-18. §-a a törvény kihirdetését követő negyedik hónap második napján hatályát veszti.
16. §
(1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 316. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást]
"e) nemesfémre, nemesfém ötvözetére, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére"
[követik el]
(2) A Btk. 324. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha]
"c) a rongálást szabálysértési értéket meg nem haladó nemesfémre, nemesfém ötvözetére, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére"
[követik el]
(3) A Btk. 326. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha az orgazdaságot]
"c) szabálysértési értéket meg nem haladó nemesfémre, nemesfém ötvözetére, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére"
[követik el]
(4) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 36. § (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A Vám- és Pénzügyőrség végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:]
"b) áru hamis megjelölése (Btk. 296. §), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett lopás (Btk. 316. §), fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyag ötvözetére elkövetett orgazdaság (Btk. 326. §), bitorlás (Btk. 329. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. §), szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. §), jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. §) és iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. §), ha azt a Vám- és Pénzügyőrség észleli, vagy a feljelentést a Vám- és Pénzügyőrségnél teszik meg,"
17. §
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény II. Része az alábbi alcímmel és 61/A. §-sal egészül ki:
"A kulturális javak feldolgozására vonatkozó korlátozás
61/A. § Kulturális javakat fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából kizárólag a hatóságnak az átvett tárgyakat egyedileg megjelölő engedélyével vehet át."
18. §
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás, valamint a külön törvényben meghatározott fémkereskedelmi engedély köteles tevékenység kivételével - a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki."
19. §
A törvény megalkotására irányuló törvényjavaslatnak a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
Melléklet a 2008. évi... törvényhez
A törvény 2. § a) pontjában megjelölt fémek felsorolása
1. Alumínium
2. Antimon
3. Bizmut
4. Cink
5. Cirkónium
6. Kadmium
7. Kobalt
8. Magnézium
9. Mangán
10. Molibdén
11. Nikkel
12. Ólom
13. Ón
14. Réz
15. Tantál
16. Titán
17. Vas
18. Wolfram
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a fémekkel kapcsolatos visszaéléseket ma lehetővé tevő kereskedelmi lánc egészére vonatkozó specifikus, önálló törvényben történő szabályozására tesz javaslatot. A kereskedelmi szabályozás anyagi jogi tilalmainak és eljárásjogi eszközeinek jelentős, számos elemében a jövedéki szabályozással azonos szigorú kiterjesztését, a Javaslat szerinti szigorítások összességét a fémekre elkövetett bűncselekmények nagy száma, illetve azok által okozott kár kiemelkedő nemzetgazdasági súlya indokolja.
A fémfeldolgozással foglalkozó vállalkozások száma évek óta stagnál. A nagyobb társaságok külföldről szerzik be a termeléshez szükséges alapanyagokat, csak a kisebb feldolgozók alapozzák tevékenységüket a felvásárló telepek, főként az engedéllyel nem rendelkezők által gyűjtött fémre. A fémlopások hátterét vizsgálva megállapítható, hogy a bűnelkövetők tevékenységét elsődlegesen az engedéllyel nem rendelkező felvásárlók gerjesztik, akik az általuk ismert gyűjtőtől csak olyan árut vesznek át, ami azonnal bekeverhető a telephelyen található hulladék közé, vagy a nagyon rövid időn belül elszállítandó készletbe. Ezen anyagokról bizonylat kiállítására csak ritkán kerül sor, ami nemcsak az áru eredetének elfedését szolgálja, hanem gazdasági érdekeket is, mivel azt a felvásárlási ár töredékéért veszik át. A telephelyek tételes ellenőrzését lehetetlenné teszi, hogy a bizonylatok egyenkénti vizsgálata és a telepen lévő készlet tételes összevetésének feltételei nem adottak.
A sértettek köre az elmúlt években szinte változatlan, jellemző a közterületen elhelyezett műtárgyak, berendezések - hőtáv-vezetékek, vasúti berendezések, trafóházak, elektromos elosztó szekrények, postai kábelek - fémburkolatainak, alkatrészeinek eltulajdonítása. így a legnagyobb kárt elszenvedők között a villamos energia-, gáz-, vízellátásban résztvevő vállalkozások találhatók, amely kört a vasúti szállítás és a távközlési társaságok egészítik ki. Jelentős értéket képvisel a kohászati termékek feldolgozását végző vállalkozások sérelmére elkövetett lopásokkal okozott kár is, szinte valamennyi feldolgozással, előállítással foglalkozó neves vállalkozás szerepel a sértettek között, ám a magánszemély sértettek száma is emelkedett a korábbi évekhez képest.
A Javaslat célja a fémhulladékok, fémtörmelékek és másodnyersanyagok piaca átláthatóságának, a feldolgozásra kerülő fémek nyomon követhetőségének, így a kötelezettségek számon kérhetőségének biztosítása.
A Javaslat szerint fémkereskedelmi tevékenységet - azaz a primer fémek és nyersanyagok kivételével minden fémtartalmú anyagnak a feldolgozás céljával történő felvásárlását és értékesítését - kizárólag fémkereskedő, azaz a fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes engedéllyel rendelkező személy folytathat. Ez az új engedély, illetve a Javaslatban meghatározott egyéb követelmények nem érintik a hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabályok alapján szükséges engedélyeket, azonban ebben a körben felváltják a telepengedélyezést és a kereskedelmi jogi szabályozás szerinti üzletengedélyezést.
A fémkereskedői tevékenységhez a Javaslat olyan feltételeket (így az engedély kiadásának személyi feltételei, tevékenységi biztosíték nyújtása, nyilvántartási kötelezettségek, anyagkísérő okmány alkalmazása, napi zárású online adatszolgáltatás a hatóság felé) kapcsol, amelyek az üzletszerű felvásárlás szakaszában áttekinthetővé teszik a beolvasztásra, átalakításra kerülő fémek kereskedelmének útját. Az ezt megelőző (begyűjtési), valamint ezt követő (hasznosítási) tevékenység ugyan a Javaslat szerint nem tárgya külön engedélynek, azonban a begyűjtő és a hasznosító közé a fémkereskedő szükségszerűen közbeiktatódik, emellett az írásbeliség a fémtermékekre vonatkozó minden ügylet esetében érvényességi kellék, a Javaslat szerinti hatósági szankciók pedig a begyűjtőre, a fémkereskedőre és a hasznosítóra egyaránt kiterjednek.
A Javaslat szerinti szabályozási rendszerben elsősorban a szürke- és feketekereskedelem visszaszorulásán, a lopott anyagok iránti kereslet szűkülésén át várható alappal a fémlopások visszaszorulása. A Javaslat ugyanakkor a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) módosítására is javaslatot tesz a tárgyban, biztosítva, hogy a fémekre elkövetett cselekmények az okozott kár mértékétől függetlenül büntetendőek legyenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
A Javaslat hatálya alá a Magyar Köztársaság területén végzett fémkereskedelmi tevékenység, valamint fémkereskedelmi engedélyköteles anyagnak az ország területén teljesített értékesítésére, illetve tárolására és raktározására vonatkozik. Az engedélyköteles anyagok köre a primer fémalapanyagok és félgyártmányok kivételével a Javaslat mellékletében meghatározott fémek és ötvözeteik összességére kiterjed, azonban ezek adásvétele nem minden esetben minősül fémkereskedelmi tevékenységnek. A Javaslat szerinti külön engedélyt megalapozó fémkereskedelmi tevékenység ugyanis csak a saját vagy más általi hasznosítás céljából történő felvásárlást foglalja magában, ezért nem engedélyköteles az egyéb célú üzletszerű beszerzés, így például: a késztermékként forgalomba hozott áruk (szögek, lemezek, stb.) beszerzése, raktározása, tárolása.
A 3. §-hoz
A Javaslat a fémek begyűjtésére irányuló szerződést a jogszerű származás bizonyíthatósága érdekében írásbeliséghez köti. Ez alól szükségszerű kivétel az uratlanná vált fémtárgyak esete, ahol - a hulladékként elhagyott anyagok összegyűjtése pozitív társadalmi és gazdasági hatásaira is tekintettel, ám az ellenőrizetlen forrásból begyűjtött anyagok körének szűkítését szem előtt tartva - a lomtalanításból származó vagy egyébként a közterületre kitett fémek begyűjtését nem kell írásbeli szerződéssel igazolni, ha azt a begyűjtő három napon belül átadja a fémkereskedőnek.
A 4. §-hoz
Fémkereskedelmi tevékenység kizárólag érvényes fémkereskedelmi engedéllyel folytatható, amelyet a fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedő nevére állít ki, egyben a honlapján a kereskedők nyilvántartását hozzáférhetővé teszi. A fémkereskedőt terhelő általános kötelezettség emellett, hogy fémet csak írásbeli szerződés vagy nyilatkozat alapján vesz át.
Az engedélyköteles fémek tárolása csak az engedélyben meghatározott, a hatóság által nyilvántartott telephelyen történhet, emellett a betárolt anyagot a fémkereskedő beszállítást követő tizenhatodik napig tárolni köteles. A telephelyek közötti szállítás anyagkísérő okmánnyal történhet, amelyet azonban más célra kiállított, ugyanazon adatok igazolására alkalmas okirat (pl. az ilyen tartalommal elkészített szállítólevél) helyettesíthet.
Az 5. §-hoz
A hatályos szabályokhoz képest többletfeladatot jelent a kereskedők számára, azonban az illegális tevékenységek kiszűréséhez nélkülözhetetlen az engedélyköteles anyag értékesítéséről eladónként és vevőnként vezetett, meghatározott rendszerességgel összesített nyilvántartás vezetése. A Javaslat ebben a körben az adatkör pontos megjelölésével a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének ellenőrzéséhez szükséges adatok tekintetében kötelező adatkezelést rendel el.
A 6-9. §-okhoz
A Javaslat a fémkereskedelmi engedély kiadásának feltételeit, a kérelem adattartalmát, valamint a határozatlan időtartamra érvényes engedély visszavonásának eseteit a jövedéki engedélyeztetéshez hasonló tartalommal állapítja meg. E feltételek a gazdálkodás tisztaságát és áttekinthetőségét (pl. köztehertartozás kizártsága, mérleghitelesítés), a központi költségvetés pénzügyi érdekeinek, a hitelezőknek és a lehetséges károsultaknak a védelmét (pl. tevékenységi biztosíték, csődvédelem és felszámolási eljárás alatt álló cégeknek nem adható ki engedély), valamint az ellenőrizhetőséget (pl. on-line kapcsolat a hatósággal) biztosítják.
Új jogintézményként jelenik meg a törvényjavaslatban a fémkereskedelmi engedély érvényességi idejére kötelezően felajánlandó biztosíték. A biztosíték összegét kizárólag a törvényben meghatározott esetben, módon, célból és eljárás alapján lehet felhasználni. A tevékenység gazdasági súlyához igazodva kormányrendeletben meghatározott összegű biztosíték a közterhek megfizetése mellett szűk körben, az illegális anyagnak a kereskedő általi tudatos átvétele esetén a harmadik személyek (így az anyag tulajdonosa) kárának megtérítésére is fedezetet nyújt.
A 10. §-hoz
A Javaslat nem köti külön engedélyhez a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok hasznosítását, azonban a hasznosító ezek közül csak a saját tulajdonú, valamint a fémkereskedőtől beszerzett anyagokat hasznosíthatja, begyűjtőtől tehát közvetlenül nem szerezhet be. Az írásbeliség ezen ügyletek esetében is érvényességi feltétel.
A 11-13. §-okhoz
A Javaslat a fémkereskedelmi tevékenység folytatására előírt jogszabályi feltételek elmulasztása, vagy nem megfelelő teljesítése esetére a jogsértéssel érintett anyag piaci értékéhez vagy a jogsértéssel okozott kárhoz igazodó mértékű bírság kiszabását helyezi kilátásba, amely önmagában is visszatartó erejű lehet, emellett az ismételt bírságolás az engedély visszavonását alapozhatja meg. A bírsággal párhuzamos, kifejezetten az engedély nélkül folytatott tevékenységhez kapcsolódó szankció a jogsértéssel érintett anyag, illetve a jogsértéshez felhasznált eszköz lefoglalása, bírság kiszabása esetén elkobzása.
A fémkereskedelmi hatóság a fémkereskedők jogkövető magatartását az ellopott fémanyagokra vonatkozó információk folyamatos közzétételével segíti, e közzététel azonban önálló joghatással nem rendelkezik.
A 14. §-hoz
A javaslat a törvény végrehajtásáért felelős hatóság kijelölése mellett az anyag nyomon követhetőségét segítő dokumentálási, nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek, a tevékenységi biztosítékra vonatkozóan, valamint a telephely működési feltételei tekintetében ad felhatalmazást a Kormány számára végrehajtási jogalkotásra.
A 15. §-hoz
A Javaslat négyhónapos hatálybalépési időközt határoz meg.
A 16. §-hoz
A javaslat a Btk. módosítása során a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló T/5121, számú - az előterjesztő Salamon László és Latorcai János országgyűlési képviselők által visszavont - törvényjavaslathoz benyújtott, a Kormány által támogatott módosító indítványok tartalmát veszi alapul, illetve korrigálja azt a Javaslat terminológiájának megfelelően. A lopás, a rongálás és az orgazdaság alapeseti tényállásainak kiegészítésével a fémkereskedelmi engedélyköteles fémekre, a nemesfémekre, valamint az ezen fémek valamelyikét tartalmazó ötvözetekre elkövetett cselekmények értékhatártól függetlenül bűncselekménynek minősülnének. Ezzel e tárgyak tulajdonjoga a kulturális javakkal azonos védelmet kap. A Javaslat a Vám- és Pénzügyőrség számára a fémkereskedelmi engedélyköteles termékre elkövetett lopás és orgazdaság tekintetében nyomozati jogkört biztosít a Vám- és Pénzügyőrség számára azokban az ügyekben, amelyeket e szerv észlelt, vagy amelyeknél a feljelentést nála tették meg.
A 17. §-hoz
A kulturális javak körébe tartozó tárgyak feldolgozásának szigorítása, az illegális tevékenységek megakadályozása érdekében a Javaslat szerint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 61/A. §-sal egészül ki, amelynek értelmében a jövőben a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenység céljából, kizárólag csak egyedi hatósági engedéllyel megjelölt tárgyat vehet át.
A 18-19. §-hoz
A Javaslat az e törvény hatálya alá tartozó fémkereskedelmi tevékenység egészét kiveszi a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény hatálya alól. A Javaslat tartalmazza az Európai Unió jogának megfelelő műszaki bejelentésről szóló klauzulát.