62014CJ0404_SUM[1]

A Bíróság ítélete (harmadik tanács), 2015. október 6. Az eljárást indította: Marie Matoušková. A Nejvyšší soud České republiky (Cseh Köztársaság) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban - 2201/2003/EK rendelet - 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont - Tárgyi hatály - A túlélő házastárs és a gyám által képviselt kiskorú gyermekek közötti, hagyaték felosztásáról kötött egyezség - Minősítés - Az ilyen egyezség bíróság általi jóváhagyásának szükségessége - Szülői felelősségre vonatkozó intézkedés vagy öröklésre vonatkozó intézkedés. C-404/14. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2015. október 6. ( * )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés - Joghatóság, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban - 2201/2003/EK rendelet - 1. cikk, (1) bekezdés, b) pont - Tárgyi hatály - A túlélő házastárs és a gyám által képviselt kiskorú gyermekek közötti, hagyaték felosztásáról kötött egyezség - Minősítés - Az ilyen egyezség bíróság általi jóváhagyásának szükségessége - Szülői felelősségre vonatkozó intézkedés vagy öröklésre vonatkozó intézkedés"

A C-404/14. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Nejvyšší soud (legfelsőbb bíróság, Cseh Köztársaság) a Bírósághoz 2014. augusztus 25-én érkezett, 2014. június 25-i határozatával terjesztett elő a

Marie Matoušková, hagyatéki gondnokként eljárva,

által indított eljárásban,

A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, A. Ó Caoimh, C. Toader (előadó), E. Jarašiūnas és C. G. Fernlund bírák,

főtanácsnok: J. Kokott,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a cseh kormány képviseletében M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében M. Wilderspin és M. Thomannová-Körnerová, meghatalmazotti minőségben

a főtanácsnok indítványának a 2015. június 25-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 338., 1.o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 243. o.) 1. cikke (1) bekezdése b) pontjának és (3) bekezdése f) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a kiskorú gyermekek nevében gyámjuk által hagyaték felosztásáról kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó joghatóság megállapítása tárgyában a hagyatéki gondnokként eljáró M. Matoušková által indított eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 2201/2003 rendelet

3 E rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik: "(1) Ezt a rendeletet a bíróság jellegétől függetlenül az alábbiakkal kapcsolatos polgári ügyekben kell alkalmazni: [...] (2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett ügyek különösen a következőkkel foglalkoznak: [...] [...] (3) Ez a rendelet nem alkalmazható: [...] [...]"

b) a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése.

b) gyámság, gondnokság és hasonló intézmények;

c) a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket;

e) gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával [helyesen: vagy a vagyonról való rendelkezéssel] kapcsolatban.

f) a célvagyonra (trust) és az öröklésre;

4 Az említett rendelet 2. cikke értelmében: "E rendelet alkalmazásában: [...] [...]"

7. »szülői felelősség«: egy gyermek személyével, illetve vagyonával kapcsolatos valamennyi jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály hatálya, illetve jogilag kötelező megállapodás útján gyakorol. A szülői felelősség magában foglalja a felügyeleti jogot és a láthatási jogot is;

8. »szülői felelősség gyakorlója«: olyan személy, aki szülői felelősséget gyakorol egy gyermek felett;

5 Ugyanezen rendelet "Általános joghatóság" című 8. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Egy tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek olyan gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, aki a bíróság megkeresésekor [helyesen: a bírósághoz forduláskor] az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik."

6 A 2201/2003 rendelet 12. cikke a következőket tartalmazza: "(1) A házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése iránti kérelemben [helyesen: kérelem tekintetében] [...] joghatósággal rendelkező tagállam bíróságai akkor rendelkeznek joghatósággal az adott kérelemmel összefüggő, szülői felelősségre vonatkozó ügyekben is [...] [...] (3) Valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek a szülői felelősséggel kapcsolatban az (1) bekezdésben említett eljárásoktól eltérő eljárások esetében is, amennyiben:

a) a gyermeket szoros kötelék fűzi az említett tagállamhoz, különösen ha a szülői felelősség jogosultjainak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik az adott tagállamban vagy a gyermek az adott tagállam állampolgára;

és

b) az eljárás valamennyi részes fele kifejezetten vagy egyéb egyértelmű módon elfogadta a bíróságok joghatóságát a bíróság megkeresésének [helyesen: a bírósághoz fordulás] időpontjában, és az a gyermek érdekeit [helyesen: a gyermek mindenekfelett álló érdekét] legjobban szolgálja."

A 650/2012/EU rendelet

7 Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről szóló, 2012. július 4-i 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 201., 107. o.) (9) preambulumbekezdése a következőket tartalmazza:

"E rendelet hatályának ki kell terjednie a hagyaték öröklésének valamennyi polgári jogi szempontjára, azaz a vagyontárgyak, jogok és kötelezettségek haláleset miatti átszállásának valamennyi formájára, akár végintézkedés szerint megvalósuló átruházás, akár törvényes öröklés révén történő átszállás útján."

8 E rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében: "E rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre: [...]"

a) a természetes személyek személyi állapotára, valamint a családi kapcsolatokra és az ilyen kapcsolatokra alkalmazandó jog szerint hasonló joghatásúnak tekintett kapcsolatokra;

b) a természetes személyek jogképességére és cselekvőképességére, a 23. cikk (2) bekezdése c) pontjának, valamint a 26. cikk sérelme nélkül;

9 Az említett rendelet 23. cikke a következőképpen rendelkezik: "(1) A[z ugyanezen rendelet] 21. cikk[e] vagy a 22. cikk[e] alapján meghatározott jog az öröklés egészére irányadó. (2) Ez a jog az irányadó különösen a következőkre: [...] [...]"

c) az öröklési képesség;

10 E rendeletnek "A végintézkedések tartalmi érvényessége" című 26. cikke a következőképpen rendelkezik: "(1) A 24. és a 25. cikk alkalmazásában az alábbiak kapcsolódnak a tartalmi érvényességhez: [...]"

a) a végintézkedést megtevő személy képessége a végintézkedés megtételére;

11 Mivel ezt a rendeletet 84. cikkének megfelelően 2015. augusztus 17-től kell alkalmazni, időbeli hatálya nem terjed ki az alapeljárásra.

A cseh jog

12 A polgári perrendtartás alapeljárás tényállása idején hatályos változatának 179. cikke a következőkről rendelkezik:

"Ha a kiskorú nevében hozott jognyilatkozat érvényessége bírósági jóváhagyást igényel, a bíróság megadja a jóváhagyást akkor, ha ez a kiskorú érdeke."

13 A polgári törvénykönyv 2013. december 31-ig hatályban lévő 28. cikke alapján a törvényes képviselőnek kell a gyermek nevében minden vagyonkezelésre vonatkozó jognyilatkozatot megtennie. A vagyonról való rendelkezéssel összefüggő azon jognyilatkozatok tekintetében azonban, amelyek nem tartoznak a napi szintű gazdálkodás körébe, az illetékes bíróság jóváhagyása szükséges.

14 A 94/1963. sz. családjogi törvény 36. cikkének (1) bekezdése értelmében "a gyermeket azokban a jognyilatkozatokban, amelyek tekintetében nem rendelkezik teljes cselekvőképességgel, a szülők képviselik".

15 E törvény 37. cikkének (1) bekezdése értelmében a szülő nem képviselheti gyermekét olyan kérdések tekintetében, ahol felmerülhet a szülők és a gyermek érdekei vagy az azonos szülőtől származó gyermekek érdekei közötti ellentét.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

16 2010. április 27-i határozatával a Městský soud v Brně (brnói fellebbviteli bíróság) hagyatéki eljárást indított a 2009. május 8-án Hollandiában elhunyt G. Martinus hagyatéka ügyében. A hagyatéki eljárás lefolytatására M. Matoušková közjegyzőt rendelték ki hagyatéki gondnoknak. Ő megállapította, hogy az elhunyt cseh állampolgár volt, akinek lakóhelye halálának időpontjában Brnóban, a Cseh Köztársaságban volt. Az elhunyt házastársa és két kiskorú gyermekük (a továbbiakban: örökösök) Hollandiában éltek.

17 Az örökösök esetleges érdekellentéteire tekintettel a Městský soud v Brně (brnói fellebbviteli bíróság) a cseh jogszabályoknak megfelelően eseti gyámot rendelt ki a kiskorú gyermekek képviseletére. Az eljárásban részt vevő felek kijelentették, hogy Hollandiában nem folytattak le hagyatéki eljárást.

18 2011. július 14-én az örökösök egyezséget kötöttek a hagyaték felosztásáról. 2011. augusztus 10-i határozatával a Městský soud v Brně (brnói fellebbviteli bíróság) megállapította az elhunyt vagyonának piaci értékét, a tartozások összegét és a hagyaték nettó értékét.

19 2012 augusztusában a túlélő házastárs új tényt adott elő a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban: az elhunyt lakóhelye halálának időpontjában valójában a Holland Királyságban volt, a Cseh Köztársaságban pedig csak egy nyilvántartott lakóhellyel rendelkezett, amely nem felelt meg a valódi helyzetnek. A túlélő házastárs ezen túlmenően arról is tájékoztatást adott, hogy Hollandiában már folyamatban van egy hagyatéki eljárás, és erről egy 2011. március 14-én kiállított igazolást is benyújtott.

20 M. Matoušková a hagyaték felosztásáról kötött egyezséget a gyámügyi bíróság elé terjesztette, mivel az egyezségben részt vevő felek közül kettő kiskorú volt.

21 Az említett bíróság érdemi elbírálás nélkül visszaküldte az ügy aktáját M. Matouškovának azzal az indokolással, hogy a kiskorú gyermekek hosszabb ideje a Cseh Köztársaság területén kívül tartózkodnak, és közölte, hogy nem határozhat sem saját joghatóságának hiányáról, sem pedig arról, hogy az ügyet a joghatóság, illetve az illetékesség megállapítása céljából a Nejvyšší soud (legfelsőbb bíróság) elé utalja.

22 E körülmények fennállása mellett M. Matoušková 2013. július 10-én közvetlenül a Nejvyšší soudhoz (legfelsőbb bíróság) fordult, és az alapeljárásban szereplő hagyatéki egyezség jóváhagyása tekintetében joghatósággal, illetve illetékességgel rendelkező bíróság kijelölését kérte.

23 E bíróság szerint a 2201/2003 rendelet Bíróság általi értelmezésére van szükség, mivel a szóban forgó jóváhagyás kiskorúak érdekeinek védelmére irányuló intézkedés, és e rendelet hatálya alá tartozhat. A hagyatéki eljárás keretében hozott ilyen intézkedés azonban öröklésre vonatkozó intézkedésnek is minősíthető, és mint ilyenre a rendelet az 1. cikke (3) bekezdésének f) pontja alapján nem alkalmazható.

24 Ezért a Nejvyšší soud (legfelsőbb bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:

"Ha a kiskorú nevében eseti gyámja által kötött hagyatéki egyezség érvényességéhez bírósági jóváhagyás szükséges, akkor a bíróság részéről meghozott ilyen határozat a [...] 2201/2003 [...] rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti vagy 1. cikke (3) bekezdésének f) pontja szerinti intézkedés?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

25 A Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, hogy az örökösök között létrejött egyezség nem egy jövőbeni öröklésre vonatkozó megállapodás, hanem egy már megnyílt hagyaték felosztására vonatkozó egyezség.

26 Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérdése lényegében arra irányul, hogy a 2201/2003 rendeletet úgy kell-e értelmezni, hogy a kiskorú gyermekek nevében gyámjuk által kötött hagyatéki egyezség jóváhagyása a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, szülői felelősség gyakorlására vonatkozó intézkedésnek minősül, és ezáltal a rendelet hatálya alá tartozik, vagy pedig az említett rendelet 1. cikke (3) bekezdésének f) pontja értelmében vett, öröklésre vonatkozó intézkedésnek minősül, és ezért nem tartozik a rendelet hatálya alá.

27 A Bírósághoz benyújtott iratokból kitűnik, hogy az alapeljárásban M. Matoušková mint hagyatéki gondnok a gyámügyi bíróság előtt eljárást indított a hagyaték felosztásáról kötött egyezség jóváhagyása iránt, mivel az egyezséget a gyám a korlátozott cselekvőképességű, kiskorú gyermekek nevében kötötte, akik a cseh jogszabályok alapján csak olyan jognyilatkozatot tehetnek, amely megfelel a koruknak megfelelő értelmi és mentális érettségüknek. Az egyéb jognyilatkozatokat nevükben a törvényes képviselők teszik meg.

28 A hagyaték felosztásáról szóló egyezség jóváhagyása ezért a kiskorú cselekvőképességére tekintettel hozott olyan intézkedés, amely a gyermek mindenekfelett álló érdekének védelmére irányul, és amely a cseh jogszabályok alapján minden olyan vagyonkezelésre vonatkozó jognyilatkozat esetben kötelező, amely nem tartozik a napi szintű gazdálkodás körébe.

29 Az ilyen intézkedés közvetlenül kapcsolódik a természetes személy cselekvőképességéhez (lásd analógia útján: Schneider-ítélet, C-386/12, EU:C:2013:633, 26. pont), és jellegénél fogva olyan eljárás keretébe illeszkedik, amelynek célja a kiskorú gyermekek védelmére és támogatására vonatkozó szükségletek kielégítése.

30 A jogképességet és az ahhoz kapcsolódó képviseleti kérdéseket ugyanis - miként erre a főtanácsnok indítványának 41. pontjában rámutatott - önállóan kell értékelni, és nem a kapcsolódó jognyilatkozatoktól függő, előzetes kérdésekként kell kezelni. Meg kell tehát állapítani, hogy a kiskorú gyermekek részére történő gyámrendelés és a gyám tevékenységének ellenőrzése annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy nem lehet rájuk nézve az adott jognyilatkozat tárgyától függően eltérő joghatósági szabályokat alkalmazni.

31 Következésképpen az, hogy az alapeljárásban szereplő jóváhagyást hagyatéki eljárás keretében kérték, nem tekinthető döntő szempontnak annak megállapításához, hogy ez az intézkedés az öröklési jog körébe tartozik-e. A gyámügyi bíróság jóváhagyásának szükségessége közvetlenül a kiskorú gyermekek helyzetéből, illetve cselekvőképességéből ered, és a 2201/2003 rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdésének e) pontja értelmében vett, a szülői felügyelet gyakorlása keretében a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy a vagyonról való rendelkezéssel kapcsolatos, a gyermek védelmét célzó intézkedésnek minősül.

32 Ezt az értelmezést megerősíti P. Lagarde-nak a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996-os hágai egyezményről - amelynek hatálya a szülői felelősség terén megegyezik a 2201/2003 rendelet hatályával - szóló jelentése is. Ez a jelentés amellett, hogy kifejti, hogy az öröklés főszabály szerint nem tartozik az egyezmény hatálya alá, azt is kiemeli, hogy ha az öröklésre alkalmazandó jog az öröklő gyermek törvényes képviselőjének fellépését írja elő, akkor a törvényes képviselőt az említett egyezményben foglalt szabályok alapján kell kijelölni, mivel ez az eset a szülői felelősség területére tartozik.

33 Ezt az értelmezést az időbeli hatályánál fogva az alapeljárásban nem alkalmazható 650/2012 rendelet is megerősíti, amelyet a (9) preambulumbekezdése szerint a hagyaték öröklésének valamennyi polgári jogi szempontjára kiterjedően fogadtak el, és amely 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja kizárja a rendelet hatálya alól a természetes személyek cselekvőképességének kérdését. Ez a rendelet ugyanis csak azokat a kérdéseket szabályozza, amelyek kifejezetten - a rendelet 23. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján - az öröklési képességgel, valamint - a rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján - a végintézkedést megtevő személy végintézkedés megtételére való képességével függenek össze.

34 A 2201/2003 és a 650/2012 rendelet hatályára vonatkozó ezen értelmezés megfelel továbbá a Bíróság ítélkezési gyakorlatának is, amely arra törekszik, hogy elkerülhető legyen az e szövegekben foglalt jogszabályok közötti átfedés és bármiféle joghézag (lásd analógia útján: Nickel & Goeldner Spedition ítélet, C-157/13, EU:C:2014:2145, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35 A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy a Nejvyšší soud (legfelsőbb bíróság) részéről az a kérdés is felmerült, hogy nem sérti-e a gyermek mindenekfelett álló érdekét, ha egy öröklési jogi ügyben a döntéshozatali folyamatot megosztanák két különböző tagállam, egyrészt a hagyatéki eljárás megindításának tagállama, másrészt - a 2201/2003 rendelet 8. cikkének (1) bekezdése alapján - a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam között.

36 E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a 2201/2003 rendelet 12. cikkének (3) bekezdése szerint valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek a szülői felelősséggel kapcsolatban az e cikk (1) bekezdésében említett eljárásoktól eltérő eljárások esetében is, amennyiben egyrészt a gyermeket szoros kötelék fűzi az említett tagállamhoz, különösen ha a szülői felelősség jogosultjainak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik az adott tagállamban vagy a gyermek az adott tagállam állampolgára, és másrészt az eljárás valamennyi részes fele kifejezetten vagy egyéb egyértelmű módon elfogadta a bíróságok joghatóságát a bírósághoz fordulás időpontjában, és az a gyermek mindenekfelett álló érdekét legjobban szolgálja.

37 Az alapeljárásban - miként erre az Európai Bizottság hivatkozik - a 2201/2003 rendelet 12. cikkének (3) bekezdése a fent említett feltételek teljesülése esetén akkor is megalapozhatja öröklési jogi ügyben a hagyaték felosztásáról kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó joghatóságot, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye nem ebben a tagállamban van.

38 A fenti megfontolásokra tekintettel a feltett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2201/2003 rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a kiskorú gyermekek nevében gyámjuk által kötött hagyatéki egyezség jóváhagyása a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, szülői felelősség gyakorlására vonatkozó intézkedésnek minősül, és ezáltal a rendelet hatálya alá tartozik, nem pedig az említett rendelet 1. cikke (3) bekezdésének f) pontja értelmében vett, öröklésre vonatkozó intézkedésnek, amely nem tartozik a rendelet hatálya alá.

A költségekről

39 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:

A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendeletet úgy kell értelmezni, hogy a kiskorú gyermekek nevében gyámjuk által kötött hagyatéki egyezség jóváhagyása a rendelet 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett, szülői felelősség gyakorlására vonatkozó intézkedésnek minősül, és ezáltal a rendelet hatálya alá tartozik, nem pedig az említett rendelet 1. cikke (3) bekezdésének f) pontja értelmében vett, öröklésre vonatkozó intézkedésnek, amely nem tartozik a rendelet hatálya alá.

Aláírások

( * ) Az eljárás nyelve: cseh.