EH 2014.11.K40 Zálogjogosulti követelés végrehajtása érdekében kért végrehajtási jog bejegyzését a jelzálogjog rangsorában kell elintézni attól függetlenül, hogy ki az ingatlan tulajdonosa [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 21. § (3) bek.].[1]

[1] A felperesi jogelőd mint hitelező és a perben nem álló I. R. Kft. 2006. június 13-án devizakölcsön-szerződést kötött, amelynek biztosítékaként a hitelfelvevő tulajdonában álló, budapesti ... hrsz.-ú ingatlanra keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötöttek. Az ingatlanra a felperesi jogelőd javára a jelzálogjog 2006. július 3-án bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba (a tulajdoni lap III/8. száma alatt).

[2] Az ingatlantulajdonos az ingatlanát 2008. december 10-én érkeztetett adásvételi szerződéssel a P. Z. K. és Sz. Kft.-re ruházta, a tulajdonjog változás az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került.

[3] Végrehajtás során az önálló bírósági végrehajtó az ingatlant lefoglalta. A zálogjogosult felperes a lefoglalásról értesülve a zálogjogból fakadó igényének érvényesítése érdekében kérelmet terjesztett elő a Pécsi Városi Bíróságnál. A bíróság - a kérelemnek helyt adva - a 2011. szeptember 1-jén kelt és 29-én jogerőre emelkedett végzésével megállapította, hogy a felperesi zálogjogosultnak a hitelszerződés alapján kielégítési joga a végzésben meghatározott összegű követelésre megnyílt és engedélyezte, hogy a P. Z. Kft. adós ellen az önálló bírósági végrehajtó előtt folytatott végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék.

[4] Az önálló bírósági végrehajtó a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatalhoz a 2012. február 8-án keltezett és 14-én iktatott megkeresést küldött a végrehajtási jog bejegyzése iránt. A végrehajtó a Pécsi Városi Bíróság által kiállított végrehajtható okirat alapján kérte a felperes javára az adós tulajdonában álló, budapesti ... hrsz.-ú ingatlanra zálogjogosulti követelés jogcímén a végrehajtási jog bejegyzését.

[5] A felperes - időközben - a 2006. június 13-án kötött devizakölcsön szerződésből eredő követelését az adós ellen a Fővárosi Törvényszéken indított perben érvényesítette, a perindítás ténye a perbeli ingatlanra feljegyzésre került a 2010. június 1-jén kelt határozattal. Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan 2011. december 29-én érkeztetett adásvételi szerződés alapján egy perben nem álló gazdasági társaság, mint vevő javára a tulajdonjog bejegyzését kérték. Az ingatlan egy 2012. február 6-án érkeztetett újabb adásvételi szerződéssel továbbértékesítésre került. A tulajdonjog változások a feljegyzett per kimenetelétől függő hatállyal kerültek bejegyzésre.

[6] Az elsőfokú földhivatal - megismételt eljárásban - a 2012. július 31-én kelt határozatával a bírósági végrehajtói megkeresést elutasította, az elutasítás tényének feljegyzését elrendelte.

[7] Az elutasítás indokaként arra hivatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 49. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként szerepel. Mivel az ingatlannak nem az adós a tulajdonosa, ezért a megkeresés nem teljesíthető.

[8] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2012. szeptember 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

[9] Az elutasítás indokát azzal egészítette ki, hogy a megkeresés nem tartalmazta, hogy a végrehajtási jog a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére irányul, ezért azt az érkezés sorrendjében kellett elintézni. A rangsor elvének megfelelő intézkedés során az ingatlannak már nem az adós volt a tulajdonosa, ezért az Inytv. 49. § (1) bekezdésére figyelemmel az elutasítás jogszerű volt. Amennyiben a megkeresés tartalmazta volna, hogy a végrehajtási jog a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére irányul, az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 21. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásának a jogszabályi hierarchiára figyelemmel csak abban az esetben lett volna helye, ha az ingatlannak a megkeresés benyújtásakor az adós a tulajdonosa.

[10] A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát kérte arra való hivatkozással, hogy a tulajdoni állapotra alapított elutasítási ok törvénysértő. Álláspontja szerint a földhivatalnak a végrehajtási jogról rangsorban a tulajdonjog változást megelő­zően kellett volna döntenie a Vhr. 21. § (3) bekezdése értelmében. A tulajdonjog változási kérelmek a perfeljegyzés folytán a per kimenetelétől függő hatállyal eredményezhettek tulajdonjog változást. Mivel a pert a 2012. január 10-én kelt és február 18-án jogerős ítélettel megnyerte a Fővárosi Törvényszéken, a perfeljegyzésre tekintettel a függő hatályú tulajdonosváltozások hatálytalanok.

[11] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

[12] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtó megkeresésének az elsőfokú hatóság nem tehetett eleget, hiszen a megkeresésben megjelölt adós nem volt az ingatlan tulajdonosa. Az ingatlan-nyilvántartásba a megkeresést megelőző rangsorban más gazdasági társaságok tulajdonjogának bejegyzése iránt nyújtottak be kérelmet. Az Inytv. 49. § (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként szerepel.

[13] Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy az Inytv. 64. § (1) bekezdés e) pontja és a Vhr. 29. §-a értelmében a perfeljegyzés ténye nem érinti a megkeresés rangsorát. A megkeresés nem tartalmazta, hogy jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére irányult. Ezzel összefüggésben a Vhr. 21. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásának is csak akkor van helye - fejtette ki a bíróság -, ha a megkeresés benyújtásakor az adós az ingatlannak bejegyzett tulajdonosa. A megkeresésnek a földhivatalhoz való megérkezésekor az adós az ingatlannak nem volt tulajdonosa, ezért a végrehajtási jog bejegyzésének nem volt helye, az alperes helytállóan döntött a megkeresés elutasításáról.

[14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak "megváltoztatásával" elsődlegesen a keresetének helyt adó döntés hozatalát, másodlagosan a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte.

[15] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet törvénysértő, mert figyelmen kívül hagyta az Inytv. 49. § (1) bekezdés értelmezésekor a Vhr. 29. §-át, az Inytv. 64. § (1) bekezdés e) pontját. A perfeljegyzés kihatott a tulajdonjog változás iránti kérelmekre, mivel a jogokat csak a per kimenetelétől függő hatállyal lehetett feljegyezni. Álláspontja szerint ennek következtében a tulajdonosváltozás a felperessel szemben hatálytalan, ezért a végrehajtási jog bejegyzésének nem volt akadálya. Az Inytv. 49. § (1) bekezdése nem szolgálhatott elutasítási okként.

[16] A Vhr. 21. § (3) bekezdését a bíróság tévesen értelmezte, amikor a megkeresés időpontját vetette össze a tulajdonjog változásra irányuló kérelem időpontjával. Jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ezért a jelzálogjog rangsorát tekintve a jelzálogjog bejegyzését követő változások nem akadályozzák a végrehajtási jog bejegyzését. A végrehajtási jogot a jelzálogjog ranghelyén kellett volna bejegyezni. E ranghely keletkezésének időpontjában az adós volt az ingatlan tulajdonosa.

[17] Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

[18] A felülvizsgálati kérelem alapos.

[19] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, de tévesen, iratellenesen rögzítette ítéletének indokolásában azt a tényt, hogy a végrehajtói megkeresés nem tartalmazta azt, hogy a végrehajtási jog a jelzálogjoghoz kapcsolódik. Az iratellenes ténymegállapításból és az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves értelmezése és alkalmazása miatt a bíróság törvénysértő következtetésre jutott az alábbiakban kifejtettek indokok szerint.

[20] Az Inytv. 49. § (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. A végrehajtói megkeresés érkeztetésének időpontjában az adós ingatlanára már más személy tulajdonjogának bejegyzése iránt nyújtottak be és iktattak kérelmet, azaz a megkeresés érkezéskori időpontjának rangsorában már a végrehajtási jog nem volt bejegyezhető, mert az adós az ingatlannak már nem volt tulajdonosa. A perfeljegyzés ténye az Inytv. 44. § (1) bekezdése értelmében a rangsor elve szerinti intézés sorrendjét nem érintette.

[21] A fenti megállapítás azonban a perben rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint az ügyben nem releváns, mert a megkereséséhez a végrehajtó csatolta a Pécsi Városi Bíróság végrehajtható okiratát, amely a felperesi zálogjogosultnak megengedte az adóssal szemben zálogjogosulti követelés jogcímén a megjelölt összeg vonatkozásában a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását. A végrehajtói megkeresés jelzálogjoggal biztosított követeléssel kapcsolatos végrehajtási jog bejegyzésére irányult, mert a megkeresésben egyértelműen megjelölésre került, hogy zálogjogosulti követelés jogcímén kéri a végrehajtási jog bejegyzését.

[22] Téves és iratellenes mind az alperes, mind a bíróság ezzel ellentétes ténymegállapítása. Ingatlant terhelő zálogjoghoz kapcsolódó végrehajtási jog bejegyzésének kérése miatt a Vhr. 21. § (3) bekezdése értelmében vizsgálni kellett, hogy a megkeresésnek milyen rangsorban kell eleget tenni. Törvénysértő az alperesnek az esőfokú bíróság által elfogadott az az álláspontja, hogy a jogszabályi hierarchiára figyelemmel a végrehajtási jog akkor jegyezhető be, ha a benyújtáskor alapított ranghelyen induló eljáráskor az adós az ingatlannak tulajdonosa.

[23] A Vhr. 21. § (3) bekezdését az alperes és az elsőfokú bíróság is tévesen értelmezi, mert ez a rendelkezés a végrehajtási jognak a jelzálogjog rangsorában - és nem a megkeresés érkezésekor alapított rangsorban - történő bejegyzését, elintézését írja elő, ezért a jelzálogjog bejegyzés rangsorában kell a végrehajtási jogot bejegyezni. A végrehajtási jog bejegyzése független attól, hogy a megkeresés időpontjában ki az ingatlan tulajdonosa. A Vhr. 21. § (3) bekezdés rendelkezését az Inytv. 49. § (1) bekezdése az alperes által értelmezett módon nem írja felül.

[24] Mindebből következően a perfeljegyzés tényének a végrehajtási jog bejegyzése szempontjából nem volt jelentősége. A jogviszonyra irányadó és akkor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 251. § (1) bekezdése, 255. § (1) bekezdése, 256. § (1) bekezdése, 262. § (1) bekezdése, 263. § (2) bekezdése rendelkezéseiből következően a jelzálogjog bejegyzését követően történt tulajdonjog változások a jelzálogjogot nem érintik, a későbbi jogszerzők jelzálogjoggal terhelten szerezték az ingatlan tulajdonjogát, a jelzálogjog az ingatlanhoz, nem a tulajdonoshoz kötődik. A jelzálogjoggal terhelten ingatlant szerző adós az ingatlannal felel a jelzálogjoggal biztosított követelésért.

[25] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Vhr. 21. § (3) bekezdését megsértette, ezért azt a Pp. 275. § (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a közigazgatási határozatokat a Pp. 339. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

(Kúria Kfv. II. 37.799/2013.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda által képviselt C. Bank Zrt. felperesnek a dr. Kiss Tibor Zoltán ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indult perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. szeptember 27. napján kelt 5.K.29.638/2013/17. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 18. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.29.638/2013/17. számú ítéletét és az alperes 2012. szeptember 20-án kelt 31224/1/2012. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az felperesnek 70 000 (hetvenezer) forint elsőfokú és 70 000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A 30 000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesi jogelőd mint hitelező és a perben nem álló I.- R. Kft. 2006. június 13-án devizakölcsön szerződést kötött, amelynek biztosítékaként a hitelfelvevő tulajdonában álló, budapesti ... hrsz-ú ingatlanra keretbiztosítéki jelzálogszerződést kötöttek. Az ingatlanra a felperesi jogelőd javára a jelzálogjog 2006. július 3-án bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba (a tulajdoni lap III/8. száma alatt).

Az ingatlantulajdonos az ingatlanát 2008. december 10-én érkeztetett adásvételi szerződéssel a P. Z. K. és Sz. Kft.-re ruházta, a tulajdonjog változás az ingatlan-nyilvántartáson átvezetésre került.

Végrehajtás során az önálló bírósági végrehajtó az ingatlant lefoglalta. A zálogjogosult felperes a lefoglalásról értesülve a zálogjogból fakadó igényének érvényesítése érdekében kérelmet terjesztett elő a Pécsi Városi Bíróságnál. A bíróság - a kérelemnek helyt adva - a 2011. szeptember 1-jén kelt és 29-én jogerőre emelkedett végzésével megállapította, hogy a felperesi zálogjogosultnak a hitelszerződés alapján kielégítési joga a végzésben meghatározott összegű követelésre megnyílt és engedélyezte, hogy a P. Z. Kft. adós ellen az önálló bírósági végrehajtó előtt folytatott végrehajtási eljárásba bekapcsolódjék.

Az önálló bírósági végrehajtó a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatalhoz a 2012. február 8-án keltezett és 14-én iktatott megkeresést küldött a végrehajtási jog bejegyzése iránt. A végrehajtó a Pécsi Városi Bíróság által kiállított végrehajtható okirat alapján kérte a felperes javára az adós tulajdonában álló, budapesti ... hrsz-ú ingatlanra zálogjogosulti követelés jogcímén a végrehajtási jog bejegyzését.

A felperes - időközben - a 2006. június 13-án kötött devizakölcsön szerződésből eredő követelését az adós ellen a Fővárosi Törvényszéken indított perben érvényesítette, a perindítás ténye a perbeli ingatlanra feljegyzésre került a 2010. június 1-jén kelt határozattal. Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanra vonatkozóan 2011. december 29-én érkeztetett adásvételi szerződés alapján egy perben nem álló gazdasági társaság mint vevő javára a tulajdonjog bejegyzését kérték. Az ingatlan egy 2012. február 6-án érkeztetett újabb adásvételi szerződéssel továbbértékesítésre került. A tulajdonjog változások a feljegyzett per kimenetelétől függő hatállyal kerültek bejegyzésre.

Az elsőfokú földhivatal - megismételt eljárásban - a 2012. július 31-én kelt határozatával a bírósági végrehajtói megkeresést elutasította, az elutasítás tényének feljegyzését elrendelte. Az elutasítás indokaként arra hivatkozott, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 49.§ (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként szerepel. Mivel az ingatlannak nem az adós a tulajdonosa, ezért a megkeresés nem teljesíthető.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2012. szeptember 20-án kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az elutasítás indokát azzal egészítette ki, hogy a megkeresés nem tartalmazta, hogy a végrehajtási jog a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére irányul, ezért azt az érkezés sorrendjében kellett elintézni. A rangsor elvének megfelelő intézkedés során az ingatlannak már nem az adós volt a tulajdonosa, ezért az Inytv. 49.§ (1) bekezdésére figyelemmel az elutasítás jogszerű volt. Amennyiben a megkeresés tartalmazta volna, hogy a végrehajtási jog a jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére irányul, az Inytv. végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 21.§ (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásának a jogszabályi hierarchiára figyelemmel csak abban az esetben lett volna helye, ha az ingatlannak a megkeresés benyújtásakor az adós a tulajdonosa.

A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát kérte arra való hivatkozással, hogy a tulajdoni állapotra alapított elutasítási ok törvénysértő. Álláspontja szerint a földhivatalnak a végrehajtási jogról rangsorban a tulajdonjog változást megelőzően kellett volna döntenie a Vhr. 21.§ (3) bekezdése értelmében. A tulajdonjog változási kérelmek a perfeljegyzés folytán a per kimenetelétől függő hatállyal eredményezhettek tulajdonjog változást. Mivel a pert a 2012. január 10-én kelt és február 18-án jogerős ítélettel megnyerte a Fővárosi Törvényszéken, a perfeljegyzésre tekintettel a függő hatályú tulajdonosváltozások hatálytalanok.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtó megkeresésének az elsőfokú hatóság nem tehetett eleget, hiszen a megkeresésben megjelölt adós nem volt az ingatlan tulajdonosa. Az ingatlan-nyilvántartásba a megkeresést megelőző rangsorban más gazdasági társaságok tulajdonjogának bejegyzése iránt nyújtottak be kérelmet. Az Inytv. 49.§ (1) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba jog csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként szerepel.

Megjegyezte az elsőfokú bíróság, hogy az Inytv. 64.§ (1) bekezdés e) pontja és a Vhr. 29.§-a értelmében a perfeljegyzés ténye nem érinti a megkeresés rangsorát. A megkeresés nem tartalmazta, hogy jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére irányult. Ezzel összefüggésben a Vhr. 21.§ (3) bekezdésében foglaltak alkalmazásának is csak akkor van helye - fejtette ki a bíróság -, ha a megkeresés benyújtásakor az adós az ingatlannak bejegyzett tulajdonosa. A megkeresésnek a földhivatalhoz való megérkezésekor az adós az ingatlannak nem volt tulajdonosa, ezért a végrehajtási jog bejegyzésének nem volt helye, az alperes helytállóan döntött a megkeresés elutasításáról.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak "megváltoztatásával" elsődlegesen a keresetének helyt adó döntés hozatalát, másodlagosan a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet törvénysértő, mert figyelmen kívül hagyta az Inytv. 49.§ (1) bekezdés értelmezésekor a Vhr. 29.§-át, az Inytv. 64.§ (1) bekezdés e) pontját. A perfeljegyzés kihatott a tulajdonjog változás iránti kérelmekre, mivel a jogokat csak a per kimenetelétől függő hatállyal lehetett feljegyezni. Álláspontja szerint ennek következtében a tulajdonosváltozás a felperessel szemben hatálytalan, ezért a végrehajtási jog bejegyzésének nem volt akadálya. Az Inytv. 49.§ (1) bekezdése nem szolgálhatott elutasítási okként.

A Vhr. 21.§ (3) bekezdését a bíróság tévesen értelmezte, amikor a megkeresés időpontját vetette össze a tulajdonjog változásra irányuló kérelem időpontjával. Jelzálogjoggal biztosított követelés érvényesítésére vonatkozó végrehajtási jogot a jelzálogjog rangsorában kell bejegyezni. Ezért a jelzálogjog rangsorát tekintve a jelzálogjog bejegyzését követő változások nem akadályozzák a végrehajtási jog bejegyzését. A végrehajtási jogot a jelzálogjog ranghelyén kellett volna bejegyezni. E ranghely keletkezésének időpontjában az adós volt az ingatlan tulajdonosa.

Az alperes a felülvizsgálati tárgyaláson a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem alapos.

A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megfelelő alapossággal feltárta az ügyben irányadó tényállást, de tévesen, iratellenesen rögzítette ítéletének indokolásában azt a tényt, hogy a végrehajtói megkeresés nem tartalmazta azt, hogy a végrehajtási jog a jelzálogjoghoz kapcsolódik. Az iratellenes ténymegállapításból és az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések téves értelmezése és alkalmazása miatt a bíróság törvénysértő következtetésre jutott az alábbiakban kifejtettek indokok szerint.

Az Inytv. 49.§ (1) bekezdése szerint az ingatlan-nyilvántartásba jog és tény csak azzal szemben jegyezhető be, aki ott jogosultként már szerepel, vagy akit egyidejűleg jogosultként bejegyeznek. A végrehajtói megkeresés érkeztetésének időpontjában az adós ingatlanára már más személy tulajdonjogának bejegyzése iránt nyújtottak be és iktattak kérelmet, azaz a megkeresés érkezéskori időpontjának rangsorában már a végrehajtási jog nem volt bejegyezhető, mert az adós az ingatlannak már nem volt tulajdonosa. A perfeljegyzés ténye az Inytv. 44.§ (1) bekezdése értelmében a rangsor elve szerinti intézés sorrendjét nem érintette.

A fenti megállapítás azonban a perben rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint az ügyben nem releváns, mert a megkereséséhez a végrehajtó csatolta a Pécsi Városi Bíróság végrehajtható okiratát, amely a felperesi zálogjogosultnak megengedte az adóssal szemben zálogjogosulti követelés jogcímén a megjelölt összeg vonatkozásában a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódását. A végrehajtói megkeresés jelzálogjoggal biztosított követeléssel kapcsolatos végrehajtási jog bejegyzésére irányult, mert a megkeresésben egyértelműen megjelölésre került, hogy zálogjogosulti követelés jogcímén kéri a végrehajtási jog bejegyzését. Téves és iratellenes mind az alperes, mind a bíróság ezzel ellentétes ténymegállapítása. Ingatlant terhelő zálogjoghoz kapcsolódó végrehajtási jog bejegyzésének kérése miatt a Vhr. 21.§ (3) bekezdése értelmében vizsgálni kellett, hogy a megkeresésnek milyen rangsorban kell eleget tenni. Törvénysértő az alperesnek az esőfokú bíróság által elfogadott az az álláspontja, hogy a jogszabályi hierarchiára figyelemmel a végrehajtási jog akkor jegyezhető be, ha a benyújtáskor alapított ranghelyen induló eljáráskor az adós az ingatlannak tulajdonosa. A Vhr. 21.§ (3) bekezdését az alperes és az elsőfokú bíróság is tévesen értelmezi, mert ez a rendelkezés a végrehajtási jognak a jelzálogjog rangsorában - és nem a megkeresés érkezésekor alapított rangsorban - történő bejegyzését, elintézését írja elő, ezért a jelzálogjog bejegyzés rangsorában kell a végrehajtási jogot bejegyezni. A végrehajtási jog bejegyzése független attól, hogy a megkeresés időpontjában ki az ingatlan tulajdonosa. A Vhr. 21.§ (3) bekezdés rendelkezését az Inytv. 49.§ (1) bekezdése az alperes által értelmezett módon nem írja felül. Mindebből következően a perfeljegyzés tényének a végrehajtási jog bejegyzése szempontjából nem volt jelentősége. A jogviszonyra irányadó és akkor hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 251.§ (1) bekezdése, 255.§ (1) bekezdése, 256.§ (1) bekezdése, 262.§ (1) bekezdése, 263.§ (2) bekezdése rendelkezéseiből következően a jelzálogjog bejegyzését követően történt tulajdonjog változások a jelzálogjogot nem érintik, a későbbi jogszerzők jelzálogjoggal terhelten szerezték az ingatlan tulajdonjogát, a jelzálogjog az ingatlanhoz, nem a tulajdonoshoz kötődik. A jelzálogjoggal terhelten ingatlant szerző adós az ingatlannal felel a jelzálogjoggal biztosított követelésért.

Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt Vhr. 21.§ (3) bekezdését megsértette, ezért azt a Pp. 275.§ (4) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, a közigazgatási határozatokat a Pp. 339.§ (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

Az új eljárás során a földhivatalnak a Vhr. 21.§ (3) bekezdése alapján a végrehajtói megkeresésnek a jelzálogjog rangsorában kell eleget tennie.

A Kúria az alperest a Pp. 270.§ (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 78.§ (1) bekezdése szerint kötelezte a felperesnek az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére.

Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és felülvizsgálati illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a értelmében az állam viseli.

A pernyertes felperes a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán szükségtelenül lerótt harmincezer forint kereseti és hetvenezer forint felülvizsgálati illetéket az adóhatóságtól visszaigényelheti.

Budapest, 2014. április 23.

Dr.Buzinkay Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó sk. bíró

(Kúria Kfv.II.37.799/2013.)