T/18296. számú törvényjavaslat indokolással - a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról
2017. évi CCI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról
1. §
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban Njtv.) 2. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 2. § a következő 16. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"15. nemzetiségi egyesület: alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület;
16. nemzetiségi alapítvány: az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítvány."
2. §
Az Njtv. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van)
"c) képviselője útján részt venni az Országgyűlés nemzetiségek érdekeit, jogait érintő törvényalkotási munkájában."
3. §
Az Njtv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége nyelvének szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.
(3) Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza."
4. §
Az Njtv. a 21. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
"IV/A. Fejezet
A nemzetiségek részvétele az Országgyűlés munkájában
21/A. §
A nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben:
a) nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselő,
b) nemzetiségi szószóló
láthatja el.
21/B. §
(1) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységét nemzetiségi közössége és a magyarországi nemzetiségek érdekében végzi.
(2) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenysége során együttműködik nemzetisége önkormányzataival, intézményeivel és szervezeteivel.
(3) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységével összefüggésben jogosult tájékoztatást kérni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökétől, közgyűlésétől és intézményeitől.
(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.
(5) Az országos nemzetiségi önkormányzat évente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosít a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló részére, hogy tájékoztatást nyújthasson az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének saját, és az Országgyűlés nemzetiségekkel kapcsolatos tevékenységéről, illetve döntéseiről."
5. §
(1) Az Njtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől függően - nemzetiségi anyanyelvű, vagy nemzetiségi kétnyelvű óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi kétnyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben jogosult részt venni. A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a roma nyelv (romani, illetve beás) oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor."
(2) Az Njtv. 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 22. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást - a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nyolc (gyermek) tanuló törvényes képviselője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető.
(6) Ha a tanulólétszám nem teszi lehetővé a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezését, az érintett országos önkormányzat kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a nevelés-oktatás megszervezését nem vállalja, azt az érintett térség egyik területi, ennek hiányában a települési nemzetiségi önkormányzata is megszervezheti."
6. §
Az Njtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény és többcélú intézmény vezetőjét az oktatásért felelős miniszter egyetértésével a fenntartó bízza meg, a munkáltatói jogokat a fenntartó gyakorolja. A miniszter az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg."
7. §
(1) Az Njtv. 25. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Állami, önkormányzati feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.
(2) A települési nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a települési nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét."
(2) Az Njtv. 25. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat - az oktatásért felelős miniszter engedélyével - átveheti az országos vagy térségi feladatot el nem látó, nemzetiségi anyanyelvű, illetve nemzetiségi két tanítási nyelvű intézmény, továbbá a roma nemzetiségi intézmény fenntartását, valamint az adott nemzetiség országos feladatot is ellátó nemzetiségi nyelvoktató intézményét. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény iskolaszékének, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. A miniszter az átadást akkor engedélyezi, ha
a) a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és
b) az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
(5) A nevelési-oktatási intézmény átadására az átadó és az átvevő között írásbeli megállapodás alapján kerülhet sor.
(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a köznevelési közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik."
(3) Az Njtv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A 24. § (1) bekezdés, az (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés szerinti, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartói jog átvétele esetén megkötött írásbeli megállapodást a felek a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az egyházi köznevelési intézményre vonatkozó szabályai szerinti tartalommal kötik meg."
8. §
Az Njtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont ingyenesen - a 125. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a kulturális közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik."
9. §
Az Njtv. a 49. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:
"VI. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzat"
10. §
Az Njtv. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A választópolgár
a) a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb öt települési képviselőjelöltre,
b) a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy területi listára, és
c) az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy országos listára
szavazhat."
11. §
(1) Az Njtv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével."
(2) Az Njtv. 80. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell)
"d) a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket."
12. §
(1) Az Njtv. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapírelszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, állami tisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője."
(2) Az Njtv. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, állami vezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapírelszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, állami tisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy."
(3) Az Njtv. 106. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényszéknél kezdeményezheti az elnök összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A törvényszék eljárására a (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a törvényszék döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az elnök, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a Kúria nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz."
13. §
Az Njtv. 109. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A települési nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap kétszerese, ha köznevelési intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, a területi nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, ha köznevelési intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hatszorosa, a természetbeni juttatás pedig az illetményalappal megegyező mértékű."
14. §
(1) Az Njtv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az országos önkormányzat által az elnök és elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizennyolcszorosánál."
(2) Az Njtv. 110. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb)
"a) elnök és elnökhelyettes esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizenkétszeresénél,"
15. §
Az Njtv. 113. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így)
"d) a használatába adott, tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vett, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy önkormányzati vagyon kezelésére, használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,"
16. §
Az Njtv. 114. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:)
"d) költségvetéséről és zárszámadásáról,"
17. §
Az Njtv. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 117. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:
a) amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat,
b) a megyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán - törvényben meghatározott - érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki,
c) ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét,
d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn.
(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1) bekezdésben felsorolt közfeladatokat is."
18. §
Az Njtv. 119. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala foglalkoztatottjainak jogviszonyára (ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."
19. §
(1) Az Njtv. 123. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, gazdaságtudományi, jogi, igazgatásszervezői, közigazgatási, államtudományi, vagy felsőoktatásban szerzett egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkező hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére. Az érvényesen pályázó jelöltek közül a hivatalvezető személyére az elnök tesz javaslatot. Amennyiben az elnök egyik pályázót sem támogatja, új pályázatot kell kiírni.
(2) A kinevezés vezetői megbízásnak minősül. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja."
(2) Az Njtv. 123. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatalvezető)
"a) vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, a hivatal munkavállalóival közszolgálati jogviszonyt, munkajogviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, szabályozza a hivatal belső működésének rendjét,"
20. §
Az Njtv. 125. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül)
"a) forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, a nemzetiségi önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,"
21. §
Az Njtv. 126. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt)
"a) a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához,"
22. §
Az Njtv. 127. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"127. §
A nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények - amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik - a költségvetési támogatások tekintetében az egyházi jogi személlyel azonos elbírálás alá esnek."
23. §
Az Njtv. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"128. §
(1) A 126. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak célja az, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatokhoz kapcsolódó kiadások fedezete.
(2) A központi költségvetésből nyújtott támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel."
24. §
Az Njtv. a 137. §-t követően a következő fejezetcímmel egészül ki:
"VIII. Fejezet
A nemzetiségi önkormányzat megszűnése"
25. §
Az Njtv. a következő 162. §-al egészül ki:
"162. §
Amennyiben a fenntartói jog átadása a 25. § (6) bekezdése vagy a 39. § (3) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzat számára a jelen módosítás hatályba lépése előtt már megtörtént, akkor a helyi önkormányzat legkésőbb a jelen módosítás hatályba lépését követő hat hónapon belül köteles a fenntartói jogot gyakorló nemzetiségi önkormányzattal a köznevelési vagy kulturális közfeladat ellátásához kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonra vagyonkezelési szerződést kötni, a korábban megkötött ingyenes használati megállapodás egyidejű megszüntetése mellett."
26. §
Az Njtv
1. 2. melléklet 1. a) pontjában a "helyi" szövegrész helyébe a "nemzetiségi", a "polgármester" szövegrész helyébe az "elnök", az "alpolgármester" szövegrész helyébe az "elnökhelyettes" szöveg,
2. 2. melléklet II. 9. pontjában a "mindenkori képviselői alapdíj" szövegrész helyébe a "közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap" szöveg
lép.
27. §
Hatályát veszti az Njtv.
a) 106. § (10) bekezdése,
b) 120. §-a.
28. §
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
29. §
Ez a törvény az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) legutóbbi, három évvel korábban végrehajtott, főként választási előírásokat érintő változtatása után egy szélesebb körű, a nemzetiségek érdekképviseleti szerveinek javaslatait figyelembe vevő és a napi gyakorlattal harmonizáló törvényi szabályozás szülessen.
Az Njtv. hatálybalépése óta jelentős mértékben változott a hazai nemzetiségi politika jogszabályi környezete és gyakorlati megvalósulása egyaránt.
A nemzeti köznevelési rendszer reformja következtében a nemzetiségi kulturális autonómia legfőbb letéteményesei, az országos nemzetiségi önkormányzatok mellett intézményfenntartóként megjelentek a helyi, főként települési nemzetiségi önkormányzatok, amelyek esetenként már jóval több nemzetiségi óvodát és iskolát tartanak fenn, mint az országos testületek. Az intézmények fenntartói jogának átadói sem csak a települési önkormányzatok - mint arról a hatályos törvény rendelkezik -, az iskolák átadása esetében megjelent az állami intézményfenntartó.
Az időközben módosított nemzeti köznevelésről szóló törvény részletesen szabályozza a kiegészítő nemzetiségi oktatás megszervezésének feltételeit. Ennek lehetőségét a törvényjavaslat az illetékes helyi nemzetiségi önkormányzatra is ki kívánja terjeszteni abban az esetben, ha arra az adott nemzetiség országos testülete nem vállalkozik.
A törvényjavaslat a nemzetiségi köznevelési intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat részére ugyanúgy vagyonkezelői jogot kíván biztosítani a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyonra, ahogyan ez az állami intézményfenntartó esetében is fennáll.
A tizenhárom magyarországi nemzetiség rendkívül sokrétű közösségi és kulturális érdekképviseletét, valamint jogérvényesítését biztosító törvény módosításának folyamatában az előterjesztő első számú szakmai partnerének az országos nemzetiségi önkormányzatokat tekintette, azok szervezeti rendszerével, gyakorlati tapasztalataival és elvárásaival. A nemzetiségi önkormányzati rendszer működése vonatkozásában továbbra is meghatározónak kívánjuk tekinteni az Njtv. 153. §-át, mely szerint ahol a törvény eltérően nem rendelkezik, ott a nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat.
Az Njtv. a nemzetiségi önkormányzati testületek és képviselők választásának szabályairól is rendelkezik. A gyakorlat nem igazolta, ezért a módosító javaslat hatályon kívül kívánja helyezni azt a korlátozást, mely szerint egy jelölt a települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati szint közül csak két testületben vállalhat képviselői és egyéb tisztséget.
A települési nemzetiségi önkormányzatok számottevő része jelenleg négy tagú lehet. E testületek működésének biztonságát kívánja erősíteni a módosító javaslat a képviselők számának öt főre való növelésével.
A hatályos Njtv. csak egyetlen esetben, a nyelvhasználat vonatkozásában tesz utalást a nemzetiségek országgyűlési jelenlétére. Az előterjesztő fontosnak tartja a nemzetiségi képviselő, a nemzetiségi szószóló és a nemzetiségeket képviselő bizottság fogalmának bevezetését az Njtv-be is, összhangban az Országgyűlésről szóló törvénnyel. Az új IV/A. fejezet rendelkezéseket tartalmaz a magyarországi nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való részvételéről, továbbá a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat együttműködéséről.
A törvényjavaslat tartalmaz technikai jellegű és nyelvhelyességi korrekciókat is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A 15. pont nyelvhelyességi pontosítást tartalmaz.
A 16. pontban az előterjesztő a törvény hatálya alá tartózó nemzetiségi civil szervezetek körét ki kívánja bővíteni a nemzetiségi célra létrehozott alapítványokkal is, összhangban az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel.
2. §
A nemzetiségek alapvető jogai című fejezet 4. § (1) bekezdésének c) ponttal történő kiegészítése, az Alaptörvénnyel összhangban, új rendelkezésként határozza meg a nemzetiségek részvételének jogát az Országgyűlés munkájában.
3. §
A hatályos Njtv. csak ebben a szakaszában használja a "nemzetiségi nyelv" kifejezést, amely nem egészen helytálló, hiszen a magyarországi nemzetiségek túlnyomó többségének anyanyelve egyben az anyaországaik nemzeti nyelve.
A módosítás összhangot kíván teremteni a törvény korábbi fogalomhasználatával.
Ehhez kapcsolódóan az előterjesztő el kívánja hagyni az Njtv. 16. § (2) bekezdésének utolsó mondatát, tekintettel arra, hogy a nem latin írásmóddal történő bejegyzés esetén a kötelező, fonetikus, latin betűs írásmód egyidejű alkalmazását az új szabályozás szerint már nem tartja indokoltnak.
4. §
Az előterjesztő egy új fejezetben kívánja bevezetni az Országgyűlésről szóló törvényben bevezetett új jogintézményeket, amelyeken keresztül megvalósul a magyarországi nemzetiségek részvétele az Országgyűlés munkájában.
Az új fejezetcímhez tartozó 21/A. § a nemzetiségek országgyűlési képviseletének jelenlegi megvalósulási formáját rögzíti a nemzetiségi listán mandátumot szerzett képviselő és a nemzetiségi szószóló nevesítésével.
Az új fejezet 21/B. §-a a nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat együttműködésének módozatait tartalmazza.
5. §
A rendelkezés a szülő kifejezés helyett a törvényes képviselő fogalmát vezeti be. A különböző nemzetiségi nevelési-oktatási formák pontosítása összhangban áll a 17/2013. számú EMMI rendeletben kiadott nemzetiségi irányelvekkel.
A törvényjavaslat a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésének lehetőségét -adott feltételek mellett - kiterjeszti a területi, vagy települési nemzetiségi önkormányzatokra is.
6. §
Az új (2) bekezdés kiterjesztő hatályú rendelkezést tartalmaz minden szintű nemzetiségi önkormányzatra.
7. §
Az (1) bekezdésben az önkormányzati feladatot ellátó intézményre való kiterjesztés - a hatályos jogszabályi környezettel összhangban - a nemzetiségi óvodák fenntartói jogának átvételét is magában foglalja.
Szintén új rendelkezés, hogy a települési nemzetiségi önkormányzatok - az országos testületekhez hasonlóan - olyan köznevelési intézmény fenntartói jogát is átvehetik, ahol már nemcsak minden gyermek, illetve tanuló vesz részt nemzetiségi nevelésben, vagy nevelés-oktatásban, hanem ehhez elegendő azok legalább hetvenöt százaléka is. Új előírás továbbá, hogy ebben az esetben az intézményi szervezetek mellett ki kell kérni az illetékes területi nemzetiségi önkormányzat véleményét is.
A javaslat szerint az átadó és átvevő a korábbi köznevelési megállapodás helyett írásbeli megállapodást köt.
Az előterjesztő fontosnak tartja az átadó intézményfenntartó vagyonának kezelésére vonatkozó új szabályozás bevezetését. Az átvevő nemzetiségi önkormányzat - hasonlóan az állami fenntartók törvényi szabályozásához - jogosulttá válik a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon vagyonkezelésére.
8. §
Az előterjesztő szabályozni kívánja a köznevelési intézmények mellett a nemzetiségi kulturális intézmények vagyonkezelői jogát is. A nemzetiségi kulturális intézmény fenntartói jogának átvétele esetén az átvevő nemzetiségi önkormányzatot szintén megilletné a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon vagyonkezelői joga. Ennek érvényesítésére az igénybejelentést követő hat hónapon belül az átadó és átvevő kölcsönös együttműködésével kerülne sor.
9. §
Technikai jellegű és szövegpontosító módosítás. A hatályos törvénynek nem volt VI. fejezete és az előterjesztő pontosítani kívánja az alcímet is.
10. §
A törvényjavaslat szerint azokon a településeken, ahol a választások kitűzésének napján a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma legalább száz fő, a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma négy fő helyett öt fő. A módosítást a testület biztonságosabb működésének feltétele, valamint a helyi nemzetiségi közösség számbeli jelentősége indokolja.
11. §
A módosítás a települési önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok együttműködésében jelentkező, az Állami Számvevőszék számos jelentésében feltárt problémák csökkentése érdekében tartalmaz javaslatokat, a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelyén ingyenesen biztosítandó helyiség havi óraszámának kétszeresére, harminckét órára való emelésével, továbbá az adatszolgáltatási és a belső ellenőrzési feladatok nevesítésével.
12. §
Az összeférhetetlenségi szabályozást tartalmazó első két bekezdés módosításai az egyes tisztségek jogszabályi harmonizálásával és a (10) bekezdés hatályon kívül helyezésével vannak összefüggésben. A (10) bekezdés hatályon kívül helyezése megszüntetni kívánja a korábbi korlátozást, mely szerint egy nemzetiségi jelölt legfeljebb két nemzetiségi önkormányzati szinten lehet képviselő, illetve tisztségviselő.
A továbbiak szövegcserés és technikai jellegű módosítások.
Az előterjesztő orvosolni kívánja a (8) bekezdésben a korábbi elírási hibát. A (7) bekezdés foglalkozik a törvényszéki eljárással és nem a (9) bekezdés, amely az összeférhetetlenségre vonatkozik.
13. §
A módosítás a települési és területi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának lehetséges felső határát kívánja növelni száz, illetve ötven százalékkal abban az esetben, ha a testület köznevelési intézményt tart fenn. A megítélhető természetbeni juttatás mértékét a javaslat egységesen emelné az illetményalapra.
14. §
A paragrafus az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese részére megállapítható illetmény, illetve tiszteletdíjuk javasolt, megemelt összegéről rendelkezik.
15. §
A rendelkezés az intézményfenntartói feladatok ellátása során a nemzetiségi önkormányzatok vagyongazdálkodásában bekövetkezett változásokat kívánja rögzíteni.
16. §
A d) pontból a szövegrész elhagyását egyrészt az indokolja, hogy nem döntési jogkört tartalmaz, másrészt olyan adatszolgáltatási kötelezettségről rendelkezik, amelyet más törvény szabályoz.
17. §
Az országos nemzetiségi önkormányzatok sokrétű tevékenységében a nyilvánvaló hivatali, intézményfenntartói, érdekvédelmi, közösségszervezői, stb. gyakorlat ellenére gyakran okoz adminisztratív konfliktust az a körülmény, hogy a hatályos törvény nem nevesíti az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladatait. A rendelkezés módosítása ezt kívánja pótolni, kiegészítve a szakaszt az egyéb, (egyes önként vállalt) közfeladatokkal.
18. §
A javaslat fogalmi korrekciókat tartalmaz egyrészt arra vonatkozóan, hogy nem az országos nemzetiségi önkormányzatnak, hanem az önkormányzat hivatalának vannak foglalkoztatottjai, másrészt a vonatkozó törvény megnevezését pontosítja.
19. §
A Njtv. hivatalvezetőről szóló 120. §-a nem tartalmi, hanem jogszabály-szerkesztési szempontok miatt veszíti hatályát, mivel a megfelelő alcímet három szakasszal megelőzve rendelkezik a hivatalvezetőt illetően.
A módosítás nyomán "Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetője" alcímet viselő 123. § már kettőződés nélkül szabályozza a hivatalvezető kiválasztásának és kinevezésének módját azzal a korábban is hatályos kiegészítéssel, hogy a folyamat az elnök javaslata alapján történne. Az elnök által támogatott pályázó hiányában új pályázatot kell kiírni.
Az előterjesztő fontosnak tartja, hogy a törvény maga szabályozza a hivatalvezető végzettségére vonatkozó előírásokat.
20. §
Nyelvhelyességi módosítás.
21., 23. §
A javaslat elhagyni kívánja a feladatfinanszírozási rendszer fogalmát, mivel a nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtott központi költségvetési támogatás, tekintettel azok sajátos működésére, nem feladatfinanszírozási rendszerű.
22. §
A rendelkezés az intézményi működtetők körét valamennyi szintű nemzetiségi önkormányzatra kívánja kiterjeszteni. A javaslat a pénzügyi jogi szabályozással összhangban a normatív helyett a költségvetési hozzájárulás fogalmát vezeti be.
24. §
A hatályos Njtv. nem tartalmazott VI. és VIII. fejezetet. Az előterjesztő ezt a hiányosságot kívánja pótolni az új fejezetcímek beiktatásával.
25. §
Szükséges átmeneti rendelkezés beiktatása azokra az esetekre, amikor a fenntartói jognak a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti átadása már a jelen módosítás hatálybalépése előtt megtörtént. Ez esetben a törvényjavaslat szerint a korábban megkötött ingyenes használatba vételi megállapodás megszűnik és a helyi önkormányzat legkésőbb a törvény módosítás hatályba lépését követő 6 hónapon belül köteles a fenntartói jogot gyakorló nemzetiségi önkormányzattal a köznevelési vagy kulturális közfeladat ellátásához kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonhoz vagyonkezelési szerződést kötni.
26. §
Szövegcserés rendelkezések.
27. §
A paragrafus a hatályukat vesztő rendelkezéseket tartalmazza.
28. §
Hatályba léptető rendelkezés.
29. §
Sarkalatossági záradék.