BH 2022.8.219 A megismételt eljárás nem teremt új ügyet, így a jogvitát a bíróság által meghatározott keretek között kell véglegesen lezárni. Az alperes nem változtathatja meg alapvetően a megismételt eljárásban az értékelés keretrendszerét, új körülmények hiányában eltérő jogalapon álló döntést nem hozhat, nem üresítheti ki a jogerős ítélet iránymutatásában foglaltakat [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 86. § (4) bek., 97. § (4) bek.; 2011. évi CXC. törvény (Nktv.) 31. § (2) bek.].

Pertörténet:

Győri Törvényszék K.700922/2021/12., Kúria Kfv.35057/2022/5. (*BH 2022.8.219*), Kúria Jpe.60031/2022/3.

***********

A felülvizsgálat szempontjából releváns tényállás

[1] A felperes mint nem állami intézményfenntartó a 2017/2018. tanévben a kerettantervnek megfelelően alapfokú komplex csoportos művészeti oktatást biztosított az általa fenntartott intézmény tanulóinak 10 000 Ft térítési díj ellenében. A fenntartásában lévő köznevelési intézményben és annak telephelyén ellátott feladatok alapján Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv. 2017.) és Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (a továbbiakban: Kvtv. 2018.) alapján költségvetési támogatást vett igénybe. Az alperes a központi költségvetési támogatások igénybevétele és felhasználása elszámolásának rendje tárgyában hatósági ellenőrzést végzett, mely alapján a felperes terhére a GYŐR-ÁHI/212-12/2019. és a GYŐR-ÁHI/184-12/2019. számú végleges határozataival a 2017. évre 4 863 158 Ft finanszírozási különbözetet, 94 533 Ft igénybevételi kamatot, míg a 2018. évre 4 759 517 Ft finanszírozási különbözetet és 40 584 Ft igénybevételi kamatot írt elő.

Az első kereset és az első ítélet

[2] A felperes a végleges határozatok bírósági felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (a továbbiakban: KMB) címezve. A KMB a külön-külön keresetlevéllel indított pereket egyesítette és a 9.K.27.481/2019/13. számú ítéletében (a továbbiakban: az első ítélet) az alperesi határozatokat az elsőfokú határozatokra kiterjedően megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint az alperes perben támadott határozatai nem voltak alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, mert szerkezetükben, közérthetőségükben nem feleltek meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 2. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt egyszerűségre és szakszerűségre vonatkozó követelményeknek, így sérült az ügyfél tisztességes hatósági eljáráshoz való joga.

Az első megismételt eljárás

[3] Az alperes a megismételt eljárásban hozott GYŐR-ÁHI/37-2/2020. számú végleges határozatában a felperes terhére a 2017. évre 4 863 458 Ft finanszírozási különbözetet állapított meg, azonban fizetési kötelezettséget nem írt elő, mert a felperes a korábbi döntésben megállapított finanszírozási különbözetet az igénybevételi kamattal együtt visszafizette. A GYŐR-ÁHI/152-4/2020. számú végleges határozatában a felperes terhére a 2018. évre az alapfokú művészeti oktatásban részt vevő pedagógusok bértámogatása jogcímen 2 936 667 Ft finanszírozási különbözetet, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bértámogatása jogcímen 1 698 600 Ft finanszírozási különbözetet állapított meg.

A második kereset és a második ítélet

[4] A felperes a végleges határozatok bírósági felülvizsgálata iránt keresetet nyújtott be a szervezeti jogutódként eljáró Győri Törvényszékhez címezve, melyben kérte, hogy a bíróság a GYŐR-ÁHI/37-2/2020. számú határozatot változtassa meg, és a felperest terhelő finanszírozási különbözet összegét 1 050 646 Ft-ra mérsékelje és kötelezze az alperest 3 907 045 Ft visszafizetésére, továbbá a GYŐR-ÁHI/152-4/2020. számú határozat megváltoztatásával a felperest terhelő finanszírozási különbözet összegét 124 250 Ft-ra mérsékelje és kötelezze az alperest 4 675 847 Ft visszafizetésére. A felperes teljes kereseti kérelme összességében 8 582 892 Ft visszafizetésére irányult.

[5] A Győri Törvényszék a 2020. augusztus 27. napján kelt 9.K.700.584/2020/9. számú ítéletével az alperes támadott határozatait az "alapfokú művészeti oktatásban résztvevő pedagógusok bértámogatása" és "a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bértámogatása" jogcímek vonatkozásában a 2017. és a 2018. elszámolási években egyaránt megalapozatlannak találta; e rendelkezések tekintetében a határozatokat megsemmisítette és az alperest ebben a körben új eljárásra kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a Kvtv. 2017. és a Kvtv. 2018. 7. melléklet VI.14. és 15. pontja alapján a felperes mint a kötelező feladatellátásban részt nem vevő szervezet köteles a szolgáltatás igénybevételét fizetési kötelezettséghez kötni és azt beszedni oly módon, hogy a fizetési kötelezettség elérje legalább az állami alapfokú művészeti iskolára vonatkozó, jogszabályban meghatározott térítési díj összegének alsó határát. A térítési díj számítására vonatkozó szabály olyan szakmai szabálynak minősül, amelynek betartása a költségvetési forrást felhasználó szervezetek számára kötelező, de annak megszegése csak abban az esetben vezethet finanszírozási különbözet megállapítására, ha a helyesen figyelembe vehető költségek számításával megállapított térítési díj mértéke a jogszabályi minimum alatt maradt. Ezt a megfelelést az alperesnek azért is vizsgálnia kell, mert ha a felperes által fenntartott szervezet a jogszabályban meghatározott minimális összegű térítési díjat kirótta és beszedte, akkor az alperes azon eljárása, amely a figyelembe vehető tanulólétszámot nulla főben állapítja meg, sérti az Alaptörvény tisztességes eljárásra vonatkozó előírásait. Megállapította, hogy az alperes közigazgatási tevékenysége a Kvtv. 2017. és a Kvtv. 2018. 7. melléklet VI.14. és 15. pontjába ütközik, ezért nem mellőzhető az új eljárásra kötelezés. A megismételt eljárásra adott iránymutatásában előírta, hogy az alperes köteles vizsgálni, hogy a térítési díjnak az euritmia tantárgy költségeinek figyelmen kívül hagyásával számított összege eléri-e a jogszabályban meghatározott minimális mértéket, és e vizsgálat alapján kell eldönteni, hogy a költségvetési támogatás célja teljesült-e. Előírta az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének az arányos szankcióalkalmazás körében történő megtartását (Indokolás [74]).

[6] "A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bértámogatása" jogcím tárgyában megállapította, hogy a megjelölt munkakörű alkalmazottak létszámának meghatározása nem függ a művészeti oktatásban foglalkoztatott pedagógusok bértámogatására vonatkozó szabályok alapján figyelembe vehető tanulói létszámoktól. A Kvtv. 2017. 7. mellékletének VI.22. pontjában megállapított szabályok önálló előírások, amelyek alapján az elismert létszám megegyezik a Korm. rendelet 4. számú mellékletében meghatározott finanszírozott létszámmal, amely jelmez- és viselettáros munkakörben 200 tanuló felett egy főt jelent. Az alperes e jogszabályi előírást tévesen kapcsolta össze az ellenőrzés más megállapításaival. Az alperest kötelezte a felperes által megfizetett finanszírozási különbözet és kamat visszafizetésére.