BH 2014.6.169 I. A zaklatás törvényi tényállást kimerítő magatartás jogellenességét nem zárja ki az, hogy az elkövető egyben a sértett korábbi ugyanilyen magatartásának szenvedő alanya is [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: Btk.) 176/A. § (1) bek.].

II. A magánindítvány megtételénél csak az abban felrótt cselekmény tekintetében válik érvényesítetté a büntetőjogi igény, az ismétlődő további - ugyanilyen - magatartások miatt a büntetőjogi igényt ismét érvényesíteni kell [Be. 173. § (3) bek.].

[1] A városi bíróság a 2012. április 25-én kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki zaklatás vétségében [Btk. 176/A. § (1) bek.]. Ezért őt 250 napi tétel, napi tételenként 400 forint, összesen 100 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról.

[2] A védelmi fellebbezések alapján eljárt törvényszék a 2013. február 28. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[3] A jogerős ítélet ellen a terhelt és védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt felülvizsgálati okként a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve, a bűnösség téves megállapítása miatt felmentésért.

[4] Álláspontjuk szerint - amit a Legfőbb Ügyészség átiratára tett észrevételekben is megismételtek - a zaklatás tényállási elemek hiányában nem valósult meg. A terhelt magatartásában nem nyilvánult meg önkényesség, nem állapítható meg a sértett akarata ellenére való háborgatás, továbbá kétséget kizáróan nem bizonyított a törvényben előírt célzat sem. Önkényes csak olyan magatartás lehetne, ami a sértett akarata elleni, a terhelti üzenetek trágársága pedig nem alapja az önkényesség megállapításának.

[5] Ténybelileg arra hivatkoztak, hogy 2007-ben a sértett vette fel a terhelttel a kapcsolatot. Az üzenetváltásokat illetően hangsúlyozták: az üzenetek egy része - oda-vissza - súlyosan becsületsértő volt, a sértett mégsem tett emiatt a terhelttel szemben feljelentést; ellenkezőleg, a sértett üzenetei tele voltak ún. smile (mosoly) jelekkel. 2008. február 25-én és 2008. november 5-én a terhelt tett a sértett ellen zaklatás miatt feljelentést; ezt követően a bíróság - a terhelt pótmagánvádja alapján - kétszer is bűnösnek mondta ki a sértettet a terhelttel szemben fenyegető, trágár e-mail és sms üzenetekkel megvalósított zaklatás miatt.

[6] A Btk. 176/A. § (1) bekezdése kapcsán ún. "viszonzaklatás" megállapítására törvényi lehetősége nincs. A sértett a terheltet abban a tudatban tartotta, hogy igényli a köztük lévő kapcsolatot, és üzeneteinek tartalma alapján is az állapítható meg, hogy nem ellenezte, hanem igényelte a terheltnek az övéhez hasonló magatartását.

[7] A terhelt az indítványában eljárási okra is hivatkozott: sérelmezte, hogy az eljárt bíróság a védelem bizonyítási indítványait elutasította, aminek nem adta indokát; a másodfokú bíróság mellőzött olyan megállapításokat, melyek kizárják a bűncselekmény megállapíthatóságát; a bűnösség megállapítása során figyelmen kívül hagyta - csupán enyhítő körülményként értékelte - a sértetti közrehatást.

[8] A Legfőbb Ügyészség átiratában és képviselője a nyilvános ülésen az indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta; és a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta.

[9] Álláspontja szerint az irányadó tényállástól eltérő tényekre hivatkozva, vagy a törvényi okon kívüli eljárási indok miatt a felülvizsgálat kizárt.

[10] A terhelt az irányadó tényállásban rögzített tartalommal az üzeneteit azért küldte, hogy a sértettel való rossz viszonyt fenntartsa, benne feszültséget keltsen, azok becsületsértő, obszcén tartalma miatt elküldésük tolakodó jellegű volt, ekként magában hordozta a terhelti magatartás önkényességét.

[11] A terheltnek a sértett emberi méltóságát sértő, valamint a sértett elleni büntetőeljárásokra vonatkozó üzenetei arra irányultak, hogy a sértettre pszichésen ható, huzamosan nyugtalanító, gyötrő, nyugtalanságot, hányatottságot eredményezzen.

[12] A terhelt üzeneteinek gyalázkodó jellegére tekintettel a kapcsolat fenntartása a sértett akarata ellenére történt.

[13] A Legfőbb Ügyészség hivatkozott arra is, hogy az elkövető által kezdeményezett párbeszéd sértett részéről való fenntartása önmagában nem zárja ki a zaklatás megállapítását.

[14] Mindemellett a terhelti magatartás - indítványban sem vitatott - rendszeressége folytán a felrótt cselekmény tényállásszerű.

[15] A Legfőbb Ügyészség kifejtette továbbá, hogy a Btk. 176/A. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény esetében természetes egységről és nem folytatólagos egységről van szó, ehhez képest az egyes részcselekmények önmagukban nem, csak - a rendszeresség folytán - együttesen valósítanak meg bűncselekményt. Ennélfogva az utolsó részcselekmény megvalósítását követő 30 napon belül előterjesztett magánindítvány esetén a magánindítvány előterjesztése előtt 30 napnál korábbi, és a magánindítvány megtételét követő részcselekményekre vonatkozóan is lefolytatható az eljárás.

[16] A terhelt észrevételeiben a korábbi előadásait ismételve kitért arra is, hogy a vádbeli 22 napból a sértett 12 napon kereste a terheltet, összesen 105 alkalommal, amire a terhelt csak 72 alkalommal reagált; továbbá a részéről nem volt fenyegetés a sértettel szemben, ő csupán a pótmagánvád tartalmát közölte vele tárgyilagosan.

[17] A terhelt szerint a vádirat tartalma számos helyen iratellenes, szintén sérelmezte, hogy az eljárt bíróság figyelmen kívül hagyta a védelem bizonyítási indítványait.

[18] A védő a nyilvános ülésen az indítványban foglaltakat változatlanul fenntartotta, hivatkozott továbbá az indokolási kötelezettség megszegésére. A terhelt felszólalásában védőjéhez csatlakozott.

[19] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[20] Felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat felülbírálata

- az indítványhoz [Be. 423. § (4) bek.],

- a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 423. § (1) bek.]

- és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. § (2) bek.]

kötött.

[21] Felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.]. A jogkövetkeztetések helyessége tehát kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.

[22] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bűnösség megállapítása a büntető anyagi jog megsértésével történt.

[23] A Btk. 176/A. § (1) bekezdésébe ütköző zaklatás vétségét követi el, aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen, ha mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, feltéve, hogy a magatartása folytán súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg.

[24] A bűncselekmény elkövetési magatartása tehát a rendszeres vagy tartós háborgatás.

[25] A háborgatás más nyugalma ellen irányuló magatartás.

[26] A nyugalom nem kizárólag eseménytelenség, illetve mozdulatlanság, hanem az érintett olyan fennálló (tehát kialakult, meglévő) állapota, ami - értelemszerűen - nem törvénybe ütköző. Ez az állapot származhat egyaránt az érintettet körülvevő (nemcsak tárgyiasult, hanem perszonális) környezet kölcsönös elfogadásából vagy az érintett egyéni döntéséből. Egyéni döntéskörbe tartozik a másik emberrel való magántermészetű, személyes kapcsolat teremtése, illetve tartása. Az ilyen állapot tiszteletben tartása a társadalmi - de akár hétköznapi - együttélés természetes feltétele.