1/1999. OIT szabályzat

az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezeti és működési szabályzatáról

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban Szmsz.) megállapítja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. Tövény (a továbbiakban Bszi.) keretei között az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban OIT) tagjai megválasztásával és a tagság megszüntetésével kapcsolatos eljárást, az OIT üléseinek és döntéseinek előkészítését, az ülés és a döntéshozatal rendjét, az OIT tagjainak, tisztségviselőinek jog- és feladatkörét, továbbá az OIT és a Hivatala, valamint az OIT és a bíróságok közötti kapcsolat szabályait.

I. Fejezet

Az OIT bíró tagja és póttagja jelölésének és választásának egyes szabályai

1. § (1) Az OIT a Bszi. 36. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott határidők és küldöttek számának közlésével felhívja a Bszi. 36. § (1) bekezdésében említett bíróságok elnökeit a küldöttválasztó összbírói értekezlet összehívására.

(2) A felhívás alapján a bírák bíróságonként jelölőgyűlésen vagy az összbírói értekezlet által meghatározott más módon állítanak jelölteket. Az összbírói értekezlet az állítható jelöltek számát a - Bszi. 36. §-ának (2) bekezdésében meghatározott küldötti létszámra figyelemmel - előzetesen megállapíthatja.

(3) A jelölőgyűlést a bíróság elnöke vagy a szervezeti egység vezetője hívja össze, azon a rangidős bíró elnököl. A szavazatok összesítésének rendjéről a jelölőgyűlés dönt.

(4) A jelölőgyűlésen a résztvevők javaslatára a jelölés titkos szavazás útján is történhet.

(5) A jelölőgyűlésekről felvett jegyzőkönyveket vagy a más módon történő jelölést igazoló iratokat haladéktalanul meg kell küldeni a Bszi. 36. § (1) bekezdés szerinti bíróság elnökének, aki a jelöléseket összesíti, és az összesített adatokat tartalmazó jegyzőkönyveket az összbírói értekezlet elé terjeszti.

(6) Nem jelölhető az OIT tagjává az

a) akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

d) aki ítélkezési tevékenységét tartósan nem gyakorolja,

e) aki hozzátartozói kapcsolatban (Pp. 13. § (2) bek.) áll az OIT elnökével, a Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével.

2. § (1) A küldöttválasztó összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bíráknak több mint a fele megjelent.

(2) A küldöttválasztó összbírói értekezleten a jelenlévők egyharmadának javaslatára további jelöltek állíthatók.

(3) A szavazólapra a jelölőgyűlésen megválasztott és a (2) bekezdés szerintijelölteket kell felvenni.

3. § (1) Az OIT bíró tagjára és póttagjára a Legfelsőbb Bíróság elnöke a küldöttértekezlet előtt, a küldöttértekezleten pedig bármely küldött javaslatot tehet.

A Legfelsőbb Bíróság elnöke írásbeli javaslatát a küldöttértekezletet megelőző 8 nappal megküldi a küldötteknek.

(2) A küldöttértekezletet a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti és arról a Hivatal jegyzőkönyvet készít, melyet az elnök, a Hivatal vezetője, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A küldöttértekezlet határozatképes, ha azon a küldöttek több mint kétharmada jelen van.

(4) A szavazólapra azt kell felvenni, aki a jelölést elfogadja, és akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(5) A szavazólapra a jelölteket beosztásuk és szolgálati helyük megjelölésével, vezetéknevük abc sorrendjében kell felvenni.

(6) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem esik-e a Bszi-ben meghatározott, a választást kizáró szabály hatálya alá.

(7) A jelöltre a szavazatot a név aláhúzásával kell megtenni. Érvénytelen a szavazat aláhúzás hiányában, a választhatónál több név aláhúzása esetén, illetve ha a szavazó szándéka kétséget kizáróan nem állapítható meg.

(8) Megválasztott tagnak - a törvényben meghatározott számban - azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább a jelenlévők 50 %-át meghaladó szavazatot kapott.

(9)[1] A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú tagok a (8) bekezdés szerinti szavazatot meg nem kapják. A törvény szerint megválasztható tagok számát meghaladó jelölés esetén, amennyiben több jelölt egyenlő szavazatot kap (és ezzel valamennyien a 9. helyre kerülnek), ezen jelöltek személyéről újra szavazni kell.

(10)[2] A póttag választása az OIT tagjainak megválasztását követően a tag jelölésére és választására vonatkozó rendelkezések szerint történik azzal, hogy a tagnak meg nem választott küldöttet - amennyiben vállalja - újabb jelölés nélkül kell a szavazólapra felvenni.

(11) A küldöttértekezlet a választásnak a törvényben és az Szmsz-ben nem szabályozott egyéb kérdéseit szótöbséggel maga állapítja meg.

(12) A küldöttértekezlet előkésztését és technikai lebonyolítását a Hivatal végzi.

4. § Az OIT alakuló ülésén a választott tagok az elnöktől átveszik a megválasztásukat tanúsító okiratot.

5. § (1) A Bszi. 51. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában foglalt okok bekövetkezése esetén a tagság (póttagság) megszűnését bármely tagjának kezdeményezésére az OIT megállapítja, az (1) bekezdés d) pontja esetén az OIT a tagság (póttagság) megszűnéséről, az (1) bekezdés e) pontja esetén az OIT a tag kizárásáról dönt.

6. § A póttag az OIT választott tagja tisztségének megszűnése esetén annak helyébe lép. Azonos számú szavazatot kapott póttagok közül az OIT titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt az új tag személyéről.

II. Fejezet

Az OIT tagjának jogai és kötelességei

7. § (1) Az OIT tagja az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökétől a testületi munka ellátásához szükséges mértékben - így különösen a napirendi javaslatok előterjesztéséhez, elbírálásához - tájékoztatást és adatot kérhet.

(2) Az OIT tagja köteles az OIT ülésén részt venni vagy távolmaradását előzetesen az elnöknek bejelenteni. Akadályoztatása esetén a tag az ülés napirendjének megtárgyalásában írásbeli észrevétellel vehet részt.

8. § Az OIT választott tagja részére a feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket szolgálati helye alapján a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, illetve a megyei bíróság elnöke biztosítja.

9. § Az OIT elnökhelyettese az elnök akadályoztatása esetén az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti.

III. Fejezet

Az OIT üléseinek előkészítése

10. § (1) Az OIT-hoz előterjesztést, javaslatot és tájékoztatót lehet benyújtani.

(2) Az előterjesztés az OIT normatív vagy egyedi határozatainak írásba foglalt előkészítése.

(3) A javaslat az OIT hatáskörébe tartozó - az előterjesztés és a tájékoztató fogalomkörén kívüli - bármely ügyre vonatkozó indítvány.

(4) A tájékoztató az OIT feladatkörét érintő kérdésre vonatkozó információ összefoglalása.

11. § (1)[3] Előterjesztés benyújtására jogosult az OIT elnöke és tagja, valamint a Hivatal vezetője.

(2) Javaslat előterjesztésére és tájékoztató benyújtására jogosult az OIT elnöke és tagja, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke, valamint a Hivatal vezetője.

12. § (1) Az előterjesztés két részből áll, az indokolásból és a határozati javaslatból

Az indokolás tartalmazza a megalapozott döntéshez szükséges információkat, különösen a tervezett intézkedés indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, jogi indokolását, lehetséges költségkihatásait, az alkalmazhatóság feltételeit és javaslatot személyes meghallgatásra.

A határozati javaslat tartalmazza a döntés címét, teljes szövegét, a bevezetés időpontját és a végrehajtás határidejét.

(2)[4] Az előterjesztésben - amennyiben a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi - két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell döntésre előterjeszteni.

(3)[5] Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a titokvédelmi minősítésre, az előterjesztés megtárgyalásának időpontjára, az előterjesztés részletes vitára bocsátására vagy vita nélküli elfogadására, a döntés közzétételének módjára, a szükségessé váló jogszabály-módosítás kezdeményezésére, valamint a döntés következtében meghaladottá vált korábbi OIT határozatok hatályon kívül helyezésére vagy módosítására.

(4) Az előterjesztés része a döntéshez szükséges adatokat tartalmazó melléklet is.

(5)[6] Ha az OIT egyes kérdések vizsgálatával a tagjaiból álló bizottságot, tanácsadó testületet, szakértői bizottságot vagy szakértőt bízott meg, annak jelentését az előterjesztéshez csatolni kell.

(6)[7] A terjedelmesebb előterjesztéshez tömör összegzést kell csatolni, amely a sajtó tájékoztatására is alkalmas módon tartalmazza az ügy és a döntési javaslat lényegét és indokait.

13. § (1)[8] Ha az előterjesztést nem az OIT elnöke vagy a Hivatal vezetője nyújtja be, a Hivatal biztosítja az előterjesztő részére a 12.§-ban előírt követelmények teljesítéséhez szükséges támogatást.

(2)[9] Amennyiben az előterjesztést nem az OIT elnöke vagy a Hivatal vezetője nyújtja be, az előterjesztést az ülést megelőzően 15 nappal meg kell küldeni a Hivatalnak.

(3) A Hivatal az általa észlelt hiányokról az előterjesztőt haladéktalanul értesíti és javaslatot tesz azok pótlására. A Hivatal a hiányok pótlása után haladéktalanul, egyébként 15 nap elteltével az előterjesztést továbbítja az OIT elnökének, aki gondoskodik az előterjesztés napirendre tűzéséről.

13/A. §[10] Az OIT meghatározott feladatok előkészítésére, vagy meghatározott előterjesztések előzetes véleményezésére a tagjaiból álló bizottságot hozhat létre. A bizottság munkája során szakértőt is igénybe vehet. A bizottság feladatának ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Hivatal biztosítja.

14. § A döntések előkészítése és a döntéshozatal többszakos eljárásban is történhet. Legalább kétszakaszos eljárásban kell tárgyalni a Bszi. 39. § b) pontjában szabályozott jogkörbe tartozó előterjesztéseket.

IV. Fejezet

Az OIT ülése

15. § (1) Az OIT feladat- és hatáskörét testületként gyakorolja.

(2) Az OIT alakuló ülést és ülést tart.

(3) Az ülés nem nyilvános, kivéve, ha az OIT nyilvános ülés tartását rendeli el.

(4)[11] Az OIT bármelyik ítélőtáblán vagy megyei bíróságon kihelyezett ülést tarthat.

(5)[12] Az ülésen az OIT tagjain és a Hivatal vezetőjén kívül eseti meghívottak is részt vehetnek.

(6)[13] Az eseti meghívottak személyére az OIT elnöke és bármely tagja, valamint a Hivatal vezetője tehet indítványt, meghívásukról az elnök, illetve az OIT dönt.

Az OIT - rövid úton - ülésén is határozhat eseti meghívásról.

(7)[14] Az OIT elnöke minden év decemberében, illetőleg júniusában - az OIT tagjainak és a Hivatal vezetőjének javaslatait figyelembe véve - félévre szóló üléstervet terjeszt az OIT elé. Az ülésterv elfogadásával egyidejűleg az OIT dönt az ülések nyilvánosságáról, a kihelyezett ülésekről, valamint - amennyiben ez lehetséges - az eseti meghívottak személyéről.

(8)[15] Az OIT évente legalább két alkalommal az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeivel konzultatív tanácskozást tart. A konzultatív tanácskozáson - az OIT döntése alapján - az érdekképviseleti szervezetek képviselői is részt vehetnek. A konzultatív tanácskozás napirendjét az OIT határozza meg. Konzultatív tanácskozás különösen akkor indokolt, ha a napirendre tűzött előterjesztés vagy javaslat alapvetően érinti a bíróságok igazgatását és az ezzel összefüggő feladatok kijelölését, illetve lényegesen kihat a bírák tevékenységére.

(9)[16] Az ülés összehívását bármely OIT tag kezdeményezheti a Bszi. 42. § (3) bekezdésében megkívánt egyharmados támogatás mellett. Ez esetben az ülést a javaslat benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra kell összehívni. A tagok által kezdeményezett ülés esetén a kezdeményező javaslatot tesz a napirendre és az előterjesztést csatolja az indítványhoz. A jogosultak a rendkívüli ülésre további előterjesztéseket is tehetnek.

15/A. §[17]

16. §[18] (1) Az OIT minden hónapban legalább egy alkalommal ülést tart. A havi ülésnapok egyike általában a hónap első keddje.

(2) Az ülés megnyitása után az elnök megállapítja, hogy az ülés határozatképes-e, és azt az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi.

17. §[19] (1) Az elnök által jóváhagyott napirendi javaslatot és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket, javaslatokat és tájékoztatókat a Hivatal az ülés előtt legalább 8 nappal megküldi a résztvevőknek, továbbá az ülést megelőzően - a személyi előterjesztések kivételével - az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeinek. A halaszthatatlanul sürgős ügyek írásos anyaga az elnök engedélyével az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétosztható. A soron kívüli napirend kitűzésére, a testület elnöke tesz javaslatot. Kivételesen - halaszthatatlan esetben - az ülésen szóban is lehet előterjesztést tenni. A napirendről az ülés megnyitása után az OIT dönt.

(2) Az ülés napirendjének elfogadását követően az elnök, illetve a Hivatal vezetője rövid tájékoztatást ad a két ülés közötti, az OIT-ot érintő intézkedésekről.

(3) A Hivatal vezetőjének szóbeli tájékoztatása különösen a beruházások alakulására, a közbeszerzési eljárások menetére, a lényegesebb pénzügyi kihatású intézkedésekre, valamint a Hivatal által szervezett rendezvények fontosabb eseményeire és a külföldi utak eredményeire terjed ki.

(4) A Hivatal vezetője minden hónap első ülésén írásban tájékoztatja az OIT-ot a bíróságok bér- és létszám helyzetéről, az OIT üléstervében az adott hónapban esedékes, valamint a korábban lejárt határidejű, még nem teljesített feladatok végrehajtásának helyzetéről, továbbá a bíróságok és a Hivatal következő havi rendezvényeiről (esemény-naptár).

18. § (1)[20] Az írásban benyújtott előterjesztések tárgyalása a jóváhagyott napirend szerint történik.

(2)[21] Az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket, javaslatokat és tájékoztatókat az előterjesztők a szükséges terjedelemben ismertetik az esetleges írásbeli észrevételekkel együtt. Ezután az írásbeli észrevételeket tevő OIT tagok nyilatkozhatnak az észrevétel kiegészítése céljából.

(3)[22] Az OIT elnöke az egyes előterjesztéseket vitára bocsátja, a részletes vitát nem igénylő előterjesztések esetében azonnal szavazást rendel el. A vita megkezdése előtt az elnök meghatározhatja a hozzászólások időtartamát.

19. § (1) Az OIT személyes meghallgatást tarthat.

(2) A személyes meghallgatás szükségességéről - az érintett meghívásával - az ülést megelőzően az OIT elnöke határoz.

(3) A Bszi. 40. § (2) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt állásokra pályázókat, illetve azok betöltőit kinevezésüket és felmentésüket megelőzően az OIT meghallgatja.

20. § (1) Ha az előterjesztés alapján döntés nem hozható vagy az OIT az előterjesztés tárgyában nem kíván döntést hozni, az előterjesztést - a Bszi. 42. § (3) bekezdésében szabályozott eset kivételével - leveszi napirendről és egyidejűleg az előterjesztőt kiegészítésre vagy módosításra hívhatja fel.

(2) Ha a döntés előzetes kérdés tisztázásától vagy valamely eljárás befejezésétől függ, az OIT az előterjesztés tárgyalását felfüggesztheti.

(3) Az előterjesztés a döntéshozatalig visszavonható, a visszavonás az OIT-ot nem köti.

21. § (1)[23] Az elnök a napirendi pont feletti vitát berekeszti, ha az Szmsz. 18. § (2)-(3) bekezdésében és 19. §-ában foglalt rendelkezések teljesültek, és a további vitától eredmény nem várható.

(2) Ha bármely tag a vita berekesztését kifogásolja, erről az OIT határoz.

21/A. §[24] A soros ülésen az OIT elnöke tájékoztató jelleggel előterjeszti a következő ülés napirendjére vonatkozó javaslatot. Az előzetes napirenddel kapcsolatban az OIT állást foglal az eseti meghívottak személyéről is.

22. §[25] (1) Az OIT üléséről hangfelvétel készül. Az ülésen elhangzottakról a Hivatal emlékeztetőt, továbbá a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő döntésekről, azok indokairól és az ezzel összefüggő feladatokról összefoglalót készít.

(2) Az OIT tagja az ülésről készült hangfelvételt a Hivatalban meghallgathatja.

(3) Az OIT tagjának kérésére a Hivatal az ülésnek a tag által megjelölt napirendi pontjáról vagy annak meghatározott részéről a hangfelvétel alapján szó szerint leírt kivonatot készít, melyet 15 napon belül megküld a kérelmet előterjesztő tagnak és az OIT elnökének.

(4) Az emlékeztető a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét és kérésére álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazók nevének feltüntetésével a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

(5) Az emlékeztetőt az elnök és az emlékeztető készítője írja alá, az összefoglalót az elnök hagyja jóvá.

(6) Az emlékeztető helyesbítését vagy kiegészítését bármely tag az elnöktől a kézbesítéstől számított 8 napon belül írásban kérheti. Az elnök a kérelemről a hangfelvétel alapján dönt. Ha az elnök a kérelmet nem teljesíti, arról következő ülésén az OIT határoz.

23. § (1) Az emlékeztető mellékleteként meg kell őrizni az alábbi iratok eredeti aláírással ellátott egy-egy példányát

a) az előterjesztéseket, a javaslatokat, a tájékoztatókat,

b) az OIT tagjainak megküldött jelentéseket,

c) az OIT tagjainak az előterjesztésekre tett írásbeli észrevételeit.

(2)[26] A hangfelvételt rögzítő kazettát az emlékeztető egy példányával együtt kell megőrizni.

(3)[27] Az emlékeztetőt és az összefoglalót az OIT tagjai részére az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni.

(4)[28] Az emlékeztető eredeti példányát és mellékleteit, az összefoglaló eredeti példányát, valamint az ülésről készült hangfelvételt a Hivatal őrzi. Az iratok kezelése a Hivatal ügyviteli szabályzata, a titkos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályzat, valamint az ügyiratok selejtezéséről szóló szabályzat rendelkezései szerint történik azzal, hogy az ülésről készült hangfelvételt rögzítő kazettát az ülés napjától számított 1 évig kell megőrizni.

V. Fejezet

Az OIT döntései

24. § (1) Az OIT nyílt szavazással dönt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) Az OIT zárt ülésen, titkos szavazással dönt a Bszi. 40. § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdése és a 70. § (1) bekezdésében meghatározott véleménynyilvánítási, a 40. § (2) bekezdésében rögzített kinevezései, a 46. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt kizárási jog gyakorlása esetén.

(3) A tagok egyharmadának indítványára az OIT titkos szavazással határoz.

(4)[29] A titkos szavazás a 3. § (7) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával, az ülésen kiosztott vagy - amennyiben ezt a jelölt személyek magas száma indokolja - az ülés napját megelőzően megküldött, és az ülésen zárt borítékban személyesen leadott szavazólapon történik. A szavazólapokat az erre a célra rendszeresített urnában kell elhelyezni. Titkos szavazás esetén a szavazatokat az elnök által felkért két tag együttesen összesíti.

(5) Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben az elnök kezdeményezésére - a (2) és a (3) bekezdésben, valamint a Bszi. 39. § b) pontjában foglalt kivételekkel - az OIT az ülés mellőzésével is hozhat döntést úgy, hogy tagjai írásban vagy távbeszélőn közlik állásfoglalásukat. Nincs helye ilyen eljárásnak, ha azt a tagok legalább egyharmada ellenzi.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott eljárásról és annak eredményéről a Hivatal feljegyzést készít, és azt a tagoknak soron kívül megküldi.

25. § (1) Az OIT szabályzatát, határozatát, ajánlását az OIT hivatalos lapjában kell közzétenni.

(2)[30] Nem kell a hivatalos lapban közzétenni az OIT saját működése során a döntések és azok végrehajtásának előkészítése körében hozott határozatait.

(3) Az OIT döntéseinek nyilvántartásáról a Hivatal gondoskodik.

26. §[31] (1) Az OIT üléséről és a testület munkájáról az elnök vagy az általa felkért tag, illetve az OIT szóvivője tájékoztatja a sajtó munkatársait.

(2) Az OIT szóvivője a Hivatal Tájékoztatási és Sajtófőosztályának a vezetője.

VI. Fejezet

Az OIT tevékenységét segítő testületek és személyek

27. § (1) Az OIT meghatározott feladatok ellátására tanácsadó testületet és szakértői bizottságot hozhat létre, szakértőt bízhat meg.

(2) A tanácsadó testületek és a szakértői bizottságok az OIT munkáját támogató döntés-előkészítő szervek. Munkájukról az OIT számára esetenként jelentést készítenek.

(3)[32] Az OIT elnökének munkáját az Elnöki Kabinet segíti. Az Elnöki Kabinet létszámát az OIT határozza meg. Az Elnöki Kabinet vezetőjének és munkatársainak tevékenységét az OIT elnöke irányítja. Az Elnöki Kabinet közreműködik az elnök hatáskörébe tartozó döntések, illetőleg feladatok előkészítésében és végrehajtásában, továbbá ellátja, vagy végrehajtás céljából továbbítja az elnök által meghatározott feladatokat. Az Elnöki Kabinet megszervezi az OIT elnökének és tagjainak hivatalos külföldi útjait és a külföldi vendégek programjait, segíti az OIT és az OIT elnöke kapcsolatépítését a külországi partnerekkel, továbbá a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletekkel és nemzetközi szervezetekkel.

VII. Fejezet

Az OIT Hivatalába beosztott bírákkal kapcsolatos munkáltatói jogkör gyakorlása

28. § (1) Az OIT Hivatalába beosztott bírák vonatkozásában az OIT az alábbi munkáltatói jogokat gyakorolja:

- beosztás,

- beosztás megszüntetése,

- a fegyelmi eljárás kezdeményezése,

- a soron kívüli előbbre sorolás és magasabb bírói cím adományozása.

Ezt meghaladó valamennyi munkáltatói jogkör gyakorlása a hivatalvezetőt illeti meg.

(2) A hivatalvezető vonatkozásában - aki hivatásos bíró - az OIT a következő munkáltatói jogokat gyakorolja:

- beosztja az OIT Hivatalába,

- pályázat útján kinevezi,

- beosztásából felmenti,

- ellene fegyelmi eljárást kezdeményez,

- soron kívül előbbre sorolja,

- illetve részére magasabb bírói címet adományozhat.

Ezt meghaladó valamennyi munkáltatói jogot az OIT elnöke gyakorolja. (Bszi. 59. § (1) bekezdés.)

(3) Az OIT Hivatalának vezető-helyettese vonatkozásában - amennyiben hivatásos bíró - az OIT az alábbi munkáltatói jogokat gyakorolja:

- beosztja az OIT Hivatalába,

- pályázat útján kinevezi,

- beosztásából felmenti,

- ellene fegyelmi eljárást kezdeményez,

- soron kívül előbbre sorolja,

- illetve részére magasabb bírói címet adományozhat.

Ezt meghaladó valamennyi munkáltatói jogkör gyakorlása a hivatalvezetőt illeti meg.

VIII. Fejezet

Az OIT ellenőrzési joga

29. § (1) A Hivatal vezetője az OIT ülésén rendszeresen beszámol a határidős feladatok végrehajtásáról, és külön felhívásra a meghatározott feladatok időarányos teljesítéséről. A határidő elmulasztásának okairól az OIT döntése alapján a végrehajtásért felelős írásbeli tájékoztatást ad.

(2)[33] Az OIT meghatározott feladatok végrehajtásának ellenőrzésére a tagjaiból álló bizottságot hozhat létre. A bizottság munkája során szakértőt is igénybe vehet. A bizottság feladatának ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Hivatal biztosítja.

(3)[34] A Hivatal vezetője évente beszámol az OIT-nak a Hivatal működéséről. A beszámoló elfogadásáról az OIT dönt.

30. § (1)[35] Az OIT, a Hivatal és a bíróságok belső ellenőrzésének közvetlen irányítását és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését a Hivatal Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztálya közreműködésével látja el.

(2)[36] A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály vezetője és az érdemi munkát végző alkalmazottak feletti munkáltatói jogokat az OIT elnöke gyakorolja azzal, hogy a kinevezéshez, a szolgálati jogviszony megszüntetéséhez és a fegyelmi eljárás megindításához az OIT egyetértése szükséges.

(3)[37] A Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály létszámát az OIT határozza meg.

(4)[38] Az OIT a közvetlen irányítás keretében jóváhagyja a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály éves ellenőrzési tervét, az éves ellenőrzési tervben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatban eseti, vagy rendszeres beszámolási kötelezettséget ír elő, megvitatja az ellenőrzési tevékenységről készült éves beszámolót és határoz annak elfogadásáról.

(5)[39] Az OIT az éves ellenőrzési tervet meghaladóan egyedi ellenőrzési feladatokat is előírhat, melyek végrehajtásáról a Pénzügyi Ellenőrzési Önálló Főosztály beszámol az OIT-nak.

(6) A (2) bekezdésben megjelölt alkalmazottak vonatkozásában a (2)-(5) bekezdésben foglalt munkáltatói jogkörön kívüli munkáltatói jogokat az OIT Hivatalának vezetője gyakorolja, egyéb alkalmazottak tekintetében valamennyi munkáltatói jogkört a hivatalvezető gyakorolja.

Záró rendelkezések

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata 1999. január 1. napján lép hatályba.