58/1992. (XI. 6.) AB határozat
Budapest Zugló Képviselőtestületének a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 2/1991. számú rendelete, továbbá Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületnek a közterület-használat díjairól szóló 4/1991. (IV. 23.) számú rendelete felülvizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeletek felülvizsgálatára és részbeni megsemmisítésére irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Zugló Képviselőtestületének a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 2/1991. számú rendelete 4. §-a, továbbá Budapest Főváros Terézváros Önkormányzat Képviselőtestületnek a közterület-használat díjairól szóló 4/1991. (IV. 23.) számú rendelete 6. § (1) bekezdésében a polgármester előzetes egyetértésére utaló hatásköri korlátozás törvénysértő. Ezért a zuglói rendelet 4. §-át teljes egészében, a terézvárosi rendelet 6. § (1) bekezdéséből pedig "a polgármester előzetes egyetértése mellett" szövegrészben foglalt rendelkezést megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezések e határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele napján vesztik hatályukat.
Az Alkotmánybíróság a két önkormányzati rendelet egyéb rendelkezéseinek megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.
INDOKOLÁS
1. A főváros XIV. (Zugló) kerületi képviselőtestülete 2/1991. sz. alatt (a továbbiakban: KÖr. Z.) - 1991. április 1-jei hatállyal -rendeletet alkotott a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról. A főváros VI. (Terézváros) kerületi képviselőtestülete pedig 4/1991. (IV. 23.) szám alatt (a továbbiakban: KÖr. T.) - 1991. április 23-i hatállyal - meghozta a közterület-használat díjairól szóló rendeletét.
A köztársasági megbízott a KÖr. Z. 4. §-át és a KÖr. T. 6. § (1) bekezdését törvénysértőnek minősítette, s miután felülvizsgálati felhívásait a képviselőtestületek nem fogadták el, ezért e rendelethelyek megsemmisítését kezdeményezte. A kifogásolt rendelkezések ugyanis elvonják, illetőleg korlátozzák a jegyző döntést hozó hatáskörét.
A köztársasági megbízott a rendeletek törvényességét magasabb szintű jogszabályokkal való ellentétességük miatt is támadta. Későbbi beadványaira tekintettel azonban ez az indítványa meghaladottá, illetve - visszavonása folytán - tárgytalanná vált.
2. A KÖr. Z. 4. § (1) bekezdése szerint - a)-f) pontokban taxatíve felsorolt esetekben - a területhasználati engedélyek kiadásához. "Zugló Önkormányzata Településfejlesztési és Gazdasági Bizottsága együttes hozzájárulása szükséges"; a (2) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy "Zugló Képviselőtestületének jóváhagyása szükséges a telepítési terv beépítési terve alapján létesülő paviloncsoportok építési engedélyezésével együttjáró közterület-használati engedélyek kiadásához".
A másik rendelet, a KÖr. T. 6. § (1) bekezdése viszont olyan szabályozást tartalmaz, hogy a rendeletileg megállapított közterület-használati díj megfizetése alól "Terézváros jegyzője a polgármester előzetes egyetértése mellett részben vagy egészben felmentést adhat".
3. Az Alkotmány 44/B. § (3) bekezdése szerint "törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek...". Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvénynek - az 1991. évi XX. törvény 79. §-ával beiktatott - 24. §-a akként rendelkezik, hogy az építésügyi hatósági feladatokat - a műemlékvédelem kivételével - "ha a törvény vagy törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a jegyző látja el". [Ugyanez a törvény - a 2. § i) pontjában - mondja ki, hogy "a közterületek használatára vonatkozó szabályok megállapítása, érvényesítése és alkalmazásának ellenőrzése" az építésügyi igazgatás hatáskörébe tartozik.] Az építésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a 25/1992. (I. 28.) Korm. rendelet 5. §-ával megállapított 15. § (1) bekezdése sem állapít meg eltérő szabályt, hanem ugyanazt mondja ki: "Az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat - a műemlékvédelem kivételével - a) a települési önkormányzatoknál a jegyző..... látja el." A fentieket - általános érvénnyel - megerősíti a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja, mely szerint a jegyző "dönt a hatáskörébe utalt ügyekben". Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 4. § (2) bekezdésének félreérthetetlen rendelkezése pedig kimondja: "Az államigazgatási szervtől a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el."
Mind a KÖr. Z. 4. §-a, mind pedig a KÖr. T. 6. § (1) bekezdésének megszorító intézkedése a jegyző törvényes döntési hatáskörét korlátozza, mert azt testületi szervek hozzájárulásához, jóváhagyásához, illetőleg a polgármester előzetes egyetértéséhez köti. Ezért e rendeleti szabályokat az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie. A megsemmisített rendelkezéseket - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 40-43. §-aiban foglalt fő szabálya szerint - "az erről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzététele napjától nem lehet alkalmazni".
5. A KÖr. Z. és a KÖr. T. magasabb szintű jogszabályokkal való ütközésére hivatkozó eredeti indítvány vizsgálatával az Alkotmánybíróságnak ebben az eljárásban nem kellett foglalkoznia. A 44/1992. (VII. 23.) AB határozatában ugyanis már megállapította, hogy a főváros kerületi képviselőtestületek feladat és hatáskörükben járnak el, amikor a helyi közterületek használatának engedélyezésével összefüggően a hatáskörükbe tartozó anyagi és eljárási jogi kérdéseket rendeleteikben szabályozzák. Ezért a magasabb szintű jogszabálynak vélt, a fővárosi közgyűlésnek a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 1/1984. számú rendeletét, továbbá az ugyanebben a tárgykörben kiadott 22/1970. (XI. 18.) ÉVM-KPM együttes rendeletnek a fővárosi közgyűlés részére hatáskört megállapító rendelkezéseit az Alkotmánybíróság megsemmisítette. E tekintetben tehát "res iudicata" indokolja a jelenlegi eljárás megszüntetését.
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kilényi Géza s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró