Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

EH 2012.07.P7 I. Az elévülést megszakító perindítást követően az eljárás szünetelése esetén az elévülés a per szünetelés folytán történő megszűnésével kezdődik [Ptk. 327. §].

II. Vagyonbiztosítási szerződés alapján történt térítés miatt a díjfeltöltés joga a biztosítottat a folyó biztosítási évben illeti meg, és azt a bíróság ítélete sem pótolhatja [Ptk. 554. §].

A perbeli személygépkocsi a felperes tulajdonában áll. A felperes élettársa, a jármű korábbi tulajdonosa 2000. május 20-án sajáthibás közúti közlekedési baleset alapján korábbi Casco biztosítása terhére az alperestől 216 218 forint biztosítási összeget vett fel.

A felperes 2000. szeptember 14-ei kockázatviselési kezdettel Casco biztosítási szerződést kötött az alperessel. A szerződéskötéskor a felperes nem tett említést a korábbi káreseményről. A felperes által okozott balesettel összefüggésben az alperes 2000. december 21-én a Casco biztosítás terhére 2 806 045 forintot térített a felperes részére.

A felperes tulajdonát képező és élettársa által vezetett gépjármű 2001. június 14-én egy sáros földúton egy megbillent csatornafedélnek ütközött. Ennek következtében a motor felfüggesztése és a motorolaj teknője megsérült, a motorolaj elfolyt. A felperes a járművet megjavíttatta, majd eladta. A káresemény következtében sérült alkatrészek javítási költsége nettó 1 230 129 forint. A felperes a javításról nem rendelkezett számlával.

A felperes módosított keresetében 1 383 895 forint és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alperes a kereset elutasítását kérte elsődlegesen elévülésre, másodlagosan a biztosítási szerződés érvénytelenségére hivatkozással. Harmadlagosan a díjfeltöltés hiányára, illetve arra hivatkozott, hogy számla hiányában a felperest a javítási költség áfa-vonzata nem illeti meg.

A bíróság a megismételt eljárásban hozott jogerős ítéletével kötelezte az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 1 337 661 forintot és kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, megismételve a perben már előadott védekezését.

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az alábbiak szerint alaposnak találta, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a felperes keresetét elutasította.

A Kúria nem értett egyet a felülvizsgálati kérelemnek az elévüléssel és a szerződés érvénytelenségével kapcsolatban kifejtett álláspontjával.

A Ptk. 327. § (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása, végül a tartozás kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést. A (2) bekezdés értelmében az elévülés megszakadása illetve az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

Mivel a jogosult a keresetlevél benyújtásával kifejezte azt az igényét, hogy követelését bírósági úton kívánja érvényesíteni, a keresetlevél benyújtásának [Pp. 121. §] anyagi jogi joghatása az elévülés megszakadása [Ptk. 327. § (1) bekezdés]. Az eljárás szünetelése a peres eljárás ideiglenes megakadását jelentette, melynek időtartama alatt a keresettel érvényesített követelés még nem került ki az igényérvényesítés állapotából. A Pp. 137. § (2) bekezdése szerint ugyanis bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Ebből következően a Ptk. 327. § (2) bekezdésében meghatározott elévülést megszakító eljárásnak tekintendő a Pp. 137. § (3) bekezdésben meghatározott permegszűnésig bezárólag. Ebből a szempontból nincs jelentősége a 137. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezésnek, amely szerint a szünetelés a határidők folyását nem érinti. Ez az elévülés anyagi jogi határidejére nyilvánvalóan nem vonatkozik, mivel a peres igényérvényesítés időtartama az elévülési idő számításánál figyelmen kívül marad. Ugyanígy a 137. § (3) bekezdésének rendelkezéséből, amely szerint hat hónap szünetelés után a per megszűnik, nem vonható le az a jogkövetkeztetés, hogy a keresetindítás (perindítás) anyagi jogi jogkövetkezményei elenyésznek. A keresetlevél beadásához (Pp. 132. §), illetve a perindításhoz (Pp. 161. §) fűződő joghatályok el­enyészése vagy fennmaradása az eljárásjogi joghatályra vonatkozik. A Pp. az anyagi jogi joghatások fennmaradását vagy elenyészését nyilvánvalóan nem szabályozza. Nem érinti tehát a Ptk. 327. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott anyagi jogi elévülési szabályokat, így azt sem, hogy a követelés bírósági úton való érvényesítése (a keresetlevél beadása, perindítás) az elévülést az igényérvényesítés időtartamára megszakítja.

A Kúria osztotta a másodfokú bíróságnak az alperes elévülési kifogásával kapcsolatban kifejtett jogi álláspontját is. A biztosítási szerződés megkötésekor a biztosított közlési kötelezettsége megsértésének speciális biztosítási jogi szankcióit a Ptk. 540. § (3) bekezdése szabályozza. Eszerint a közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A jogerős ítélet megalapozatlanul rögzítette, hogy az alperes a perbeli gépjármű korábbi káreseményéről tudott, hiszen arra térítést fizetett. Az alperes szerződéskötéskori ismereteivel kapcsolatban bizonyítás nem folyt. Feltételezhető azonban, hogy amennyiben az alperes a korábbi káreseményről tud, a perben hivatkozott Tarifakönyve rendelkezései alapján jár el. A Ptk. hivatkozott rendelkezése szerint a biztosító helytállási kötelezettség alóli szabadulásához nem elégséges annak megállapítása, hogy be nem jelentett körülményt ismerhette volna. A biztosító a Ptk. 540. § (1) bekezdése alapján hagyatkozhatott a biztosítottnak az írásban feltett kérdésre adott válaszára. Az azonban a perben nem volt kétséges, hogy a gépjármű előélete a biztosítási esemény bekövetkeztében nem játszott szerepet [Ptk. 540. § (3) bekezdés].

A szerződésnek a Ptk. 210. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott okból történt megtámadása folytán a bíróságnak a továbbiakban: a szerződés megtámadásának általános szabályai alapján kellett vizsgálnia a szerződés érvénytelenségét. A Legfelsőbb Bíróság eseti döntéseiben már több ízben kifejtette, hogy a tévedést állító félnek ez esetben azt kell bizonyítani, hogy a tévedés lényeges körülményre vonatkozott, és tévedése hiányában a szerződést nem, vagy más feltételekkel kötötte volna meg (pl. Pfv. VIII. 20.364/2011/4.).

Az alperes a perben nem bizonyította, hogy a biztosítási szerződést a más hasonló korú használt gépkocsiktól eltérő feltételekkel kötötte volna meg, illetőleg a szerződést meg sem kötötte volna. A szerződés részét nem képező, csak az alperest kötelező Tarifakönyv hivatkozott rendelkezése, mely adott esetben a szerződéskötést előzetes belső engedélyhez köti, az alperest terhelő fenti bizonyítási kötelezettséget nem pótolta.

A díjfeltöltés és a javítási költség áfa-vonzatának megtérítési kötelezettségével kapcsolatban a Kúria a felülvizsgálati kérelem indokaival értett egyet.

A díjfeltöltés szabályait a Ptk. 554. §-a tartalmazza. Eszerint a biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti. A Ptk. 205. § (2) bekezdése szerint a feleknek nem kellett megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket a jogszabály rendez. Ebből következően külön kikötés nélkül is a felek szerződésének a részévé vált a Ptk. díjfeltöltési szabálya, melyre az alperes szabályzata oly módon utalt, hogy az Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. 205. § (5) bekezdése értelmében csak abban az esetben kell a másik felet az Általános Szerződési Feltételről külön tájékoztatni, ha az a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ahogy arra a Legfelsőbb Bíróság az általánosan kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően (BH 2005/431. döntés) rámutatott, ez utóbbi jogszabályi feltételek hiányában a biztosítót a felperessel szemben a díjfeltöltéssel kapcsolatban külön tájékoztatási, felhívási kötelezettség sem a Ptk. 4. § (1) bekezdése, sem a 277. § (2) és (3) bekezdése alapján nem terhelte. A jogszabály rendelkezése alapján a díjfeltöltés körében a felperest választási jog illette meg. Amennyiben a folyó évi biztosítási díjat a kifizetett kártérítésre tekintettel kiegészíti, az eredeti biztosítási összeg fennmarad. Ennek hiányában a biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítés összegével csökkent. Választási joga alapján a felperesnek kellett volna a díjfeltöltést kezdeményezni, majd ezt követően a felek együttműködési kötelezettsége keretében az alperesnek a teljesítéshez szükséges tájékoztatást nyilvánvalóan meg kellett volna adnia.

A Ptk. rendelkezésével ellentétes, ezért téves a másodfokú bíróságnak az a jogi álláspontja, amely szerint a jogszabály nem ír elő határidőt a díjfeltöltésre. A jogszabály rendelkezéséből egyértelműen kitűnik, hogy a díjfeltöltés a biztosítottat megillető olyan jog, mellyel a folyó biztosítási évben élhet. A következő biztosítási évben ugyanis a biztosítási szerződés eredeti feltételei állnak helyre. Megalapozatlanul állapította meg a másodfokú bíróság azt is, hogy a felperest a folyó biztosítási évre megillető választási jog alapján a bíróság ítéletével utólag is rendelkezhetett a díjfeltöltésről, továbbá ez a perbeli esetben meg is történt, amikor az elsőfokú bíróság a felperes részére megállapított biztosítási szolgáltatást az adott biztosítási évre számított biztosítási díjjal csökkentette. Ez utóbbi megállapítás iratellenes is, mivel az elsőfokú bíróság a szakértői véleményben megállapított bruttó javítási költséget nem az arányos biztosítási díjjal, hanem a biztosítási szerződésben meghatározott 10% önrész 200 000 forint összegével csökkentette.

Mivel díjfeltöltés a perbeli esetben nem történt, a biztosítási összeget a 2000. december 21-én töréskárra kifizetett 2 806 045 forinttal csökkenteni kellett. Ebből következően a felperest az adott biztosítási évben bekövetkezett perbeli káresemény kapcsán további térítés nem illette meg.

A Kúria a másodfokú ítélet e körben adott indokaival kapcsolatban még megjegyzi, hogy a másodfokú bíróság alaptalanul hivatkozott a Ptk. 567. § (1) bekezdésének korlátozó szabályára is. Eszerint a jelen fejezet rendelkezéseitől a biztosítási szabályzat és a felek szerződése a biztosított, illetve a kedvezményezett hátrányára a törvény kifejezett engedélye nélkül nem térhet el. Mivel adott esetben a díjfeltöltés körében közvetlenül a Ptk. és nem a biztosítási szabályzat és a szerződés rendelkezései alkalmazandóak, a törvény rendelkezésétől a biztosított hátrányára történt eltérés nem értelmezhető.

A Kúria elbírálta a felülvizsgálati kérelemnek a javítási költség áfa-tartalmával kapcsolatos indokait is. A felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott állandó bírói gyakorlatnak megfelelően ismételten hangsúlyozza, hogy az általános forgalmi adó tartalom (mint kárelem) a számla kiállításával keletkezik. A kártérítés általános szabályainak megfelelően a kár felmerülését a károsultnak kell bizonyítani a Pp. 164. § (1) bekezdése alapján. Mivel adott esetben a felperes nem igazolta számlával, hogy áfát is tartalmazó javítási költsége merült fel, a kereseti kérelme e része sem volt megalapozott. Egyébként az alperes Általános Szerződési Feltételei 2. fejezet II/1. pontja is az igazolt költségek megfizetéséről rendelkezik.

(Kúria Pfv. VIII. 21.771/2011.)