10490/1945. (XI. 4.) ME rendelet
az elhagyott javak kormánybiztosáról és a kormánybiztosság elnöki tanácsáról
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a minisztérium a következőket rendeli:
Hatáskör
1. § Az elhagyott javak kormánybiztosa (a továbbiakban: kormánybiztosi hatáskörébe tartozik:
1. annak megállapítása, hogy valamely vagyontárgyai elhagyottnak kell-e tekinteni;
2. az elhagyott javak felkutatása és biztosítása;
3. az elhagyott javak tulajdonosai vagy jogszerű birtokosai (a továbbiakban: tulajdonos) részére kirendelt gondnokok közérdekű ellenőrzése;
4. az elhagyott ingatlanok és az egyéb elhagyott vagyontárgyak kezelése;
5. az elhagyott ipari, kereskedelmi és egyéb vállalatoknak a termelés rendjébe állítása és az ilyen vállalatok ügyeiben szükséges intézkedések megtétele;
6. az elhagyott lakberendezési tárgyak használatbaadása;
7. a háborús viszonyok következtében otthonukat vagyonukat és létfenntartási alapjukat vesztett személyek megsegítése:
8. az elhagyott javak tulajdonosaiként jelentkező személyek birtokbahelyezésre vonatkozó igényeinek elbírálása.
2. § Az 1. § szerint hatáskörébe utalt ügyekben más hatóságok kizárásával kizárólag a kormánybiztos jár el.
Az elhagyott javak és bejelentésük
3. § (1) Elhagyott javaknak kell tekinteni mindazokat a javakat, amelyek a háborús viszonyok következtében kikerültek a tulajdonosuknak vagy más jogszerű birtokosuknak birtokából vagy ellenőrzése alól. Ilyeneknek kell tekinteni azokat a javakat is, amelyeknek tulajdonosa, illetőleg jogszerű birtokosa ismeretlen.
(2) Az (1) bekezdésben említett javakat nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a tulajdonosnak egyenesági rokona vagy vele együttélt házastársa azokkal rendelkezni jogosult. Elhagyott lakberendezési és felszerelési tárgyak tekintetében ezeket a személyeket meghatalmazás vagy az 1945. évi június hó 8. napja előtt történi gyámhatósági gondnok kirendelése nélkül is rendelkezésre jogosultaknak kell tekinteni.
4. § (1) Jogi személy tulajdonában levő vállalat vagy egyéb vagyontárgy akkor tekintendő elhagyottnak, ha részvénytársaságnál vagy szövetkezetnél a vezetőknek (elnök, vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató), illetőleg az igazgatóság vagy felügyelöbizottság tagjainak többsége, korlátolt felelősségű társaságnál, közkereseti és betéti társaságnál pedig azoknak a tagoknak a többsége, akik a törzstőke, illetőleg a vagyonbetétek értékének több mint a felét képviselik, olyan személy, akinek javai a 3. § értelmében elhagyottnak tekintendők (a továbbiakban: háborús távollevő). Annak megállapításánál, hogy a többség háborús távollevő e, figyelmen kívül kell hagyni azokat a személyeket, akik az 1945. évi június hó 8. napja után kerültek a háborús távollevőknek a vállalatnál betöltött helyére.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előfeltételek fennállása esetén sem lehet elhagyottnak tekinteni valamely részvénytársaság vagy szövetkezet javait, ha a részvénytársaság részvényeseinek vagy a szövetkezet részjegytulajdonosainak többsége igazolja, hogy az 1944. évi március hó 19. napja előtt is vagy maga vagy - amennyiben öröklés jogcímén szerzett tulajdonjogot - jogelőde a jogi személynél szoros érdekeltséggel rendelkezett, továbbá, hogy az érdekeltségnek ma is tulajdonosa és háborús távollevőnek nem tekinthető.
(3) Elhagyottnak kell tekinteni az (1) bekezdésben meghatározott előfeltételek hiánya esetén is annak a részvénytársaságnak vagy szövetkezetnek tulajdonában levő vállalatot vagy egyéb vagyontárgyat, amelyre vonatkozólag a kormánybiztos hitelt érdemlő adatok birtokában, az érvényben levő jogszabályok alapján megállapítja, hogy a részvénytársaság részvényeseinek vagy a szövetkezet részjegytulajdonosainak többsége háborús távollevőnek tekintendő.
(4) A jogi személynek olyan részvényesei, részjegytulajdonosai, illetőleg tagjai, akik nem háborús távollevők, az érvényben levő szerződések és jogszabályok értelmében őket megillető jogokat abban az esetben is változatlanul gyakorolhatják, ha a jogi személy vállalatát az (1) vagy (3) bekezdés értelmében elhagyottnak kell tekinteni.
5. § (1) Azokat a javakat, amelyek a jelen rendeletnek az elhagyott javak bejelentéséről szóló 2190/1945. ME rendeletben (a továbbiakban: bejelentési rendelet), illetőleg az ahhoz tartozó 471/1945. E. J. K. számú végrehajtási utasításban (a továbbiakban: utasítás; Magyar Közlöny 46. szám) foglaltaktól eltérő rendelkezései folytán minősülnek elhagyottnak, a jelen rendelet hatálybalépésétől számítva Budapesten tizenöt, egyébként pedig harminc nap alatt be kell jelenteni.
(2) A bejelentést Budapesten a kormánybiztosnál (VI., Andrássy-ut 2.), a többi városban és községben pedig a területileg illetékes kormánybiztosi megbízottnál kell megtenni.
6. § A bejelentési rendelet 3. §-ában szabályozott bejelentési kötelezettség terheli azokat a jogi személyeket (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, alapítvány, stb.) is, amelyeknek javai a jelen rendelet 4. §-ának (1) és (3) bekezdése értelmében elhagyottnak tekintendők, vagy amelyeknek jelenlegi vezetői tudomással bírnak arról, hogy a vezetésük alatt álló jogi személynél valamely háborús távollevőnek tőkeérdekeltsége áll fenn.
7. § A 200/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 9. szám) 9. §-a értelmében megtámadható jogügyleteket bármely harmadik személy, aki ily megtámadható jogügyletről tudomással bír, a kormánybiztosnak bejelentheti, amennyiben a megtámadásra jogosult személy háborús távollevő. Ugyanígy be lehet jelenteni az olyan igények fennállását is, amelyek a háborús távollevőt az 1945. évi június hó 8. napja óta hatálybalépett valamely jogszabály alapján illetik meg (pl. az üzlethelyiségek visszabocsátásáról szóló 7590/1945. ME rendelet alapján, Magyar Közlöny 123. szám).
8. § (1) A bejelentési rendelet és az utasítás alapján bejelentett, valamint a jelen rendelet értelmében ezután bejelentendő, illetőleg egyébként a kormánybiztos tudomására jutott javak tekintetében a kormánybiztos állapítja meg. hogy azok a jelen rendelet 3. és 4. §-a értelmében az elhagyott javak fogalma alá esnek-e.
(2) A kormánybiztosinak az előbbi bekezdésben említett megállapítást tartalmazó határozata ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt bármely érdekelt személy által előterjeszthető panasznak van helye a kormánybiztosság Elnöki Tanácsához.
Az elhagyott javak biztosítása
9. § (1) Az elhagyott javaik és azok hasznai a kormánybiztos engedélye nélkül sem el nem idegeníthetők, sem meg nem terhelhetők
(2) Az előbbi bekezdés rendelkezésed alól a fennálló szerződések korlátai között menteseik azok a javak, amelyek a kormánybiztos korábbi rendelkezései alapján kerültek hatóságok, közületek vagy magánosok birtokába, illetőleg rendelkezése alá.
10. § (1) Az elhagyott javak megóvása érdekében szükséges biztosítási intézkedéseket a kormánybiztos teszi meg.
(2) A kormánybiztos közegei a be nem jelentett elhagyott javak felkutatása érdekében a rendőrhatóságot megillető jogkörben járnak el. A kormánybiztos nyomozó közegeit a kormánybiztos esetenként adott írásbeli felhatalmazása alapján a házkutatás joga is megilleti.
11. § (1) A bejelentési rendelet 3. §-ának (5) bekezdésében meghatározott esetekben az elidegenített javak ellenértékét a jelen rendelet hatálybalépésének napjától számított nyolc nap alatt a kormánybiztos számlájára be kell fizetni.
(2) A jelen rendelet 6. §-a alá eső értékpapírokat Budapesten a kormánybiztos letéti számlájára, a többi városban és községben pedig a polgármesternél, illetőleg a községi elöljáróságnál kell letétbe helyezni. E hatóságok a letéteket a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó valamely pénzintézetnél a kormánybiztos letéti számlájára helyezik el.
(3) Aki valamely háborús távollevő készpénzvagyonát őrzi vagy kezeli, tartozik azt nyolc nap alatt a kormánybiztos számlájára befizetni.
12. § Elhagyott ingatlanra vonatkozó telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) B. lapján a kormánybiztos megkeresése alapján a következőket kell feljegyezni: "A 10490/1945. ME rendelet 9. §-a értelmében az elhagyott javak kormány biztosának engedélye nélkül el nem idegeníthető". Az elidegenítési és terhelési tilalom azonban e feljegyzés nélkül is mindenkivel szemben hatályos.
13. § Az elhagyott javak hasznait vagy e javakból bármilyen címen befolyt ellenértéket - kivéve a 9. § 12) bekezdése értelmében a kormány, biztos korábbi rendelkezése alapján hasznosított javak hasznait, illetőleg az e javaikból befolyt ellenértéket, - a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt a kormánybiztos számlájára be kell fizetni. A befizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha valamely hatóvág (közület, stb.) jogszabálynál fogva gondoskodott elhagyott javak hasznosításáról és rendelkezett a hasznosításból befolyó jövedelmek felett.
A háborús távollevő gondnoka
14. § (1) A gyámhatóság a háborús távollevő részére gondnokot kirendelő vagy a háborús távollevő ügyében hozott egyéb határozatát mind a kormánybiztosnak, mind a területileg illetékes kormánybiztosi megbízottnak megküldi.
(2) A gyámhatóság a jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott olyan határozatait, amelyekkel háborús távollevők részére gondnokot rendelt ki, a jelen rendelet hatálybalépésétől számítolt harminc nap alatt a kormánybiztosnak ugyancsak megküldi.
(3) A kormánybiztos háborús távollevő ügyében hozott bármely gyámhatósági határozat ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt közérdekből jogorvoslattal élhet. A közérdekű jogorvoslatot az ügy bármely szakában a fellebbezés szabályai szerint a belügyminiszter bírálja el. Amennyiben a gyámhatósági határozat más jogorvoslattal is meg van támadva, a belügyminiszter a kormánybiztos jogorvoslalával egyült ezt is elbírálja
15. § (1) Háborús távollevő részére gondnok kirendelésének helye van akkor is, ha egyébként a fennálló jogszabályok szerint a távollevő részére nem lehelne gondnokot kirendelni.
(2) Háborús távollevő részére való gondnok kirendelésnél a gyámhatóságot az 1877. XX. tc. 40. §-ának és 43. § a) pontjának rendelkezései nem kötik. A háborús távollevő gondnokának kirendelésénél mégis elsőbbségben kell részesíteni az idézett törvénycikk 40. §-ában megjelölt rokonokat és a háborús távollevő ált I netán kirendelt meghatalmazottat, kivéve, ha közérdekből más személy kirendelése mutatkozik szükségesnek. Nem rendelhetők ki gondnokul olyan személyek, akik az 1945. VIII. tc. 5. §-a értelmében nem választójogosultak.
(3) A háborús távollevő részére a gyámhatóság az 1877. XX. tc. 32. §-ában megjelölteken kívül a kormánybiztos jelentkezésére is kiredel gondnokot. A kormánybiztos a gondnok személyére nézve is javaslatot tehet. A kormánybiztosnak a háborús távollevő részére kirendelt gondnok elmozdítása iránt közérdekből előterjesztett javaslatát a gyámhatóság haladéktalanul elbírálja. Amennyiben a kormánybiztos a gondnok személyére nézve javaslatot tesz, azt vagy egyidejűleg kirendeli a gyámhatóság, vagy amennyiben a javasolt személy kirendelése aggályosnak mutatkozik, három nap alatt a kormánybiztosnak is kézbesítendő indokolt jelentést terjeszt a gondnok kirendelés tárgyában a belügyminiszter elé, aki végérvényesen dönt.
16. § (1) A háborús távollevő gondnoka által kötött olyan ügyletek érvényességéhez, amelyek az 1877. XX. törvénycikk vagy egyéb jogszabályok értelmében csak a gyámhatóság jóváhagyásával érvényesek, a jóváhagyáson felül a kormánybiztos megerősítése is szükséges.
(2) A háborús távollevő gondnoka az 1877. XX. tc. 28. §-ának a) pontja alapján kirendelt gondnokot megillető jogkörben jár el.
17. § (1) A háborús távollevő gondnoka negyedévenkint részletes jelentést köteles a kormánybiztos elé terjeszteni. A gondnok a gyámhatósághoz benyújtott elszámolását a kormánybiztossal is közli.
(2) A háborús távollevőnek a gyámhatóság őrizetében levő készpénzvagyona felett a kormánybiztos rendelkezik.
Az elhagyott javaknak a termelés rendjébe állítása
18. § (1) Elhagyott ipari, kereskedelmi és egyéb vállalatok hasznosításáról a kormánybiztos azok bérbeadása utján gondoskodik. A bérleti szerződést a háborús távollevő részéről a kormánybiztos köti meg.
(2) Az elhagyott vállalatok bérbeadására vonatkozólag a kormánybiztos a Magyar Közlönyben és a szükséghez képest hírlapokban is hirdetményt tesz közzé, amely a vállalat közelebbi megjelölésén kívül az ajánlati határidőt is tartalmazza.
19. § (1) A kormánybiztosnak a 18. § alá eső vállalat bérbeadása tárgyában hozott határozata ellen a háborús távollevő gondnoka a határozat kézbesítésétől számított nyolc nap alatt a kormánybiztosnál előterjesztendő és a bérleti szerződés megkötésére halasztó hatályú panasszal élhet az Elnöki Tanácshoz. A kormánybiztosnak az ilyen vállalatra vonatkozó egyéb határozata vagy intézkedése ellen a háborús távollevő gondnoka nyolc nap alatt az Elnöki Tanácshoz felszólalással élhet.
(2) Az, akinek a meghirdetett vállalat bérbevételére vonatkozó ajánlatát a kormánybiztos elutasította vagy bármely más érdekelt nyolc nap alatt a bérleti szerződés megkötésére halasztó hatályú panasszal élhet az Elnöki Tanácshoz.
(3) A háborús távollevő gondnokának panasza, illetőleg felszólalása illeték- és díjmentes, az ajánlattevők vagy bármely más érdekeli részéről előterjesztett panasz azonban a beadványi illetéken felül a kormánybiztos által rendelettel szabályozott díj (költségátalány) alá esik.
20. § (1) A kormánybiztos az elhagyott ipari, kereskedelmi és egyéb vállalatokhoz vagyonkezelőt rendel ki, aki a vállalat bérbeadásáig a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a kormánybiztos rendelkezéseinek megfelelően megteszi. A vállalat bérbeadása után a vagyonkezelő mint a kormánybiztos ellenőrző szerve jár el. A vállalat olyan ügyeit, amelyeknek intézésére a bérlő nem jogosult, a bérbeadás után is a vagyonkezelő látja el.
(2) Az előbbi bekezdésben említett vállalatoknak a vagyonkezelő ügykörébe eső ügyeiben a kormánybiztos mint felperes felléphet és mint alperes perbevonható.
(3) A vagyonkezelőnek a kormánybiztos által megállapítandó díja és költsége a bérbeadás előtt a vállalatot, a bérbeadás után a bérlőt terheli.
21. § (1) Amennyiben valamely jogi személy elhagyottnak minősülő vállalata tekintetében a jelen rendelet 4. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személyek közül azok, akik nem háborús távollevők igazolják, hogy a vállalatnak a termelés rendjébe állítása tekintetében eddigi működésük aggálytalan és személyi megbízhatóságuk, valamint szakértelmük alapján a vállalat vezetésében való részvételük indokolt, a kormánybiztos mellőzheti a vállalat bérbeadását és csak ellenőrzés céljából rendel ki vagyonkezelőt.
(2) Ha valamely jogi személy vállalata elhagyottnak tekintendő, a kormánybiztos a szükséghez képest, közérdekből a jogi személy távollevő igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai vagy ügyvezetői helyett új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, illetőleg ügyvezetőket nevezhet ki, akiket tisztüktől bármikor felmenthet.
(3) A háborús távollevő gondnokát - ennek indokolt kérelmére - a kormánybiztos a jogi személy igazgatóságába vagy felügyelőbizottságába kinevezheti, ha a gondnokoltat is megillette ilyen tagság joga.
(4) A háborús távollevő gondnoka a kormánybiztosnak a jelen §-ban említett intézkedései ellen nyolc nap alatt felszólalással élhet az Elnöki Tanácshoz.
22. § A kormánybiztos az elhagyott javak közül a termelés rendjébe be nem állított kész- és félkész gyártmányokat, nyers- és segédanyagokat közérdekből a termelés céljára értékesítheti; erre a háborús távollevő gondnoka is tehet javaslatot.
23. § A háborús távollevőt megillető jövedelmeket a kormánybiztos a gondnok kezéhez folyósítja. A gondnok mind e jövedelmek, mind a háborús távollevő egyéb vagyona és jövedelme, nemkülönben az előző § értelmében értékesített javak ellenértéke tekintetében az 1877. XX. törvénycikk V. fejezetének a vagyonkezelésre nézve meghatározott rendelkezései szerint jár el. A kormánybiztos a gyámhatóság által kezelt javak felett közérdekből a gyámhatósági vagyonkezeléstől eltérő módon rendelkezhetik.
Kormánybiztosi megbízottak kirendelése
24. § Az egyes vármegyék és törvényhatósági jogú városok területére kiterjedő illetékességgel a kormánybiztos a szükséghez képest megbízottakat rendel ki, akiknek hatásköre a következő:
a) az elhagyott javak felkutatása;
b) a bejelentési rendeletben és az utasításban, valamint a jelen rendeletben megállapított bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése;
c) az elhagyott javak megóvása érdekében szükséges biztosítási intézkedések foganatosítása;
d) a háborús távollevők gondnokainak és az elhagyott vállalatokhoz kirendelt vagyonkezelőknek ellenőrzése;
e) a jelen rendelet 26. §-ában meghatározott intézkedések megtétele az elhagyott lakberendezési tárgyak használatbaadása tárgyában a kormánybiztos által meghatározott hatáskörben;
f) az elhagyott javak tulajdonosaiként jelentkező személyek birtokbahelyezése tárgyában való határozathozatal (34. §).
g) a kormánybiztos által hatáskörükbe utalt egyéb ügyek intézése a kormánybiztos rendelkezései alapján.
Az elhagyott lakberendezési tárgyak használatbaadása
25. § (1) Az elhagyott lakberendezési és felszerelési tárgyak használatbaadása a kormánybiztos hatáskörébe tartozik. Ezekben az ügyekben a háborús távollevő gondnokát csak a 26. § (2) bekezdése és a 27. § (1) bekezdése értelmében felszólalási jog illeti meg.
(2) A háborús viszonyok következtében kárt szenvedett, rászoruló személyek igénylési kérelmeiket Budapesten közvetlenül a kormánybiztoshoz, vidéken a területileg illetékes kormánybiztosi megbízotthoz nyújthatják be.
26. § (1) A kormánybiztos rendeletben szabályozza a 25. §-ra alapított igények elbírálásának módját és a kormánybiztosi megbízottaknak az ingóságok használatbaadására vonatkozó hatáskörét és eljárását.
(2) A kormánybiztosi megbízott határozata ellen halasztó hatályú felszólalásnak van helye a kormánybiztoshoz; a felszólalás a határozat kézhezvételétől számított nyolc nap alatt terjesztendő elő a kormánybiztosi megbízottnál.
(3) Mind a kormánybiztos, mind a kormánybiztosi megbízottak az igénylésnek elbírálásánál vizsgálni kötelesek, hogy az igénylő a háborús viszonyok következtében kárt szenvedett személy-e és az igényelt lakberendezési és felszerelési ingóságok használatára valóban rászorul-e.
27. § (1) A kormánybiztosnak a 25. § vagy 26 § alapján hozott akár első-, akár másodfokú határozata ellen annak kézbesítésétől számított nyolc nap alatt felszólalásnak van helye.
(2) A felszólalás folytán a kormánybiztos a népjóléti miniszter kiküldöttjének közreműködésével az ügyet felülvizsgálja és annak eredményéhez kénest határozatát fenntartja, módosítja vagy hatályon kívül helyezi.
Az elhagyott ingatlanok és a külön szabályok alá nem vont egyéb elhagyott vagyontárgyak
28. § (1) A kormánybiztos az elhagyott ingatlanoknak, valamint a jelen rendeletben külön szabályok alá nem vont vagyontárgyaknak kezelésére vagyonkezelőt rendelhet ki. A vagyonkezelő a kormánybiztos rendelkezései szerint jár el.
(2) A kormánybiztos a jelen § alá eső javakat a háborús távollevő érdekeinek lehető figyelembevételével a közérdeknek megfelelően hasznosítja; a kormánybiztost közérdekből e javak elidegenítésének és terhelésének joga is megilleti.
(3) A kormánybiztos a jelen § értelmében szándékolt intézkedéseiről a háborús távollevő gondnokát értesíti. A gondnok az értesítéstől számított nyolc nap alatt felszólalással élhet az Elnöki Tanácshoz. E felszólalásnak a vagyontárgyak elidegenítésére vagy megterhelésére nézve halasztó hatálya van.
Háborús károkat szenvedettek megsegítése
29. § (1) A pénzügyminiszter gondoskodik arról, hogy az állami költségvetésben a jelen rendelet 1. §-ának 7. pontjában meghatározott célokra a kormánybiztos részére kellő fedezet álljon rendelkezésre.
(2) Az előbbi bekezdés értelmében költségvetésileg megállapított összegek felhasználásának módját a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása alapján a kormánybiztos határozza meg.
Az elhagyott javak tulajdonosaiként jelentkező személyek igényei
30. § (1) Ha az elhagyott javak tulajdonosa jelentkezik, rendelkezési joga - a fennálló szerződések és az érvényben levő jogszabályok korlátai között - feléled.
(2) A tulajdonos rendelkezési jogának feléledése esetén a kormánybiztos megteszi az elhagyott javakra vonatkozólag a vagyonkezelés megszüntetésével és a végleges vagyonelszámolással összefüggő intézkedéseket.
31. § (1) A kormánybiztos a tényleges birtokhelyzetnek a tulajdonos jelentkezése folytan szükséges megváltoztatására vonatkozó intézkedéseit a termelés rendjének, illetőleg a szociális szempontoknak sérelme nélkül teszi meg. Intézkedése előtt a szükséghez képest az illetékes szociális gondozót környezettanulmányra hívhatja fel. A szociális gondozó jelentését haladéktalanul előterjeszteni köteles.
(2) A jelentkező tulajdonos a tulajdonjoga alapján őt megillető jogokat csak a kormánybiztos birtokbahelyező határozata alapján gyakorolhatja. Amennyiben a tulajdonosként jelentkező személy a tulajdonjogát megfelelően valószínűsíti, a kormánybiztos őt birtokba helyezi, ellenkező esetben a fennálló birtokhelyzetet változatlanul hagyja. Ilyenkor a tulajdonosként jelentkező személy a tulajdonjogát a kormánybiztossal szemben perrel érvényesítheti. A kormánybiztos a tulajdonosként jelentkező személy birtokbahelyezésére vonatkozó elutasító határozatát bármikor megváltoztathatja.
(3) A birtokbahelyezés iránti kérelmek tárgyában Budapesten közvetlenül a kormánybiztos, vidéken a kormánybiztosi megbízottak határoznak. Utóbbiak határozatai ellen nyolc nap alatt felszólalásnak van helye a kormánybiztoshoz. A tulajdonost birtokbahelyező határozat ellen csak birtokon kívül van helye felszólalásnak.
(4) Ha a tulajdonosként jelentkező személyre vonatkozólag a kormánybiztos olyan adatok birtokában van, amelyek valószínűvé teszik, hogy elhagyottként kezelt javai háborús vagy népellenes büncselekmények következtében elkobzás alá fognak kerülni, a kormánybiztos a jelen § (1) bekezdése értelmében a fennálló birtokhelyzetet fenntartja és haladéktalanul feljelentést tesz a népügyészségen a bűnvádi eljárás megindítására.
A kormánybiztosság alkalmazottai és költségvetése
32. § (1) A kormánybiztosság a kormánybiztos vezetése alatt áll. A kormánybiztost és helyettesét a miniszterelnök nevezi ki.
(2) A kormánybiztos és szervei felelt a felügyeletet a miniszterelnök gyakorolja.
(3) A kormánybiztosság alkalmazottai, mint közhivatalnokok hivatali esküt, illetőleg fogadalmat tesznek.
(4) A kormánybiztosság alkalmazottai részben más hatóságoktól berendelt tisztviselők, részben szerződéses alkalmazottak. A kormánybiztosnak és a kormánybiztosság alkalmazottainak fegyelmi felelőssége és a fegyelmi eljárás tekintetében az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályok irányadók.
33. § (1) Az állami költségvetésbe az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának költségelőirányzatát a miniszterelnökség fejezetében külön cím alatt kell felvenni.
(2) A kormánybiztosság kiadásainak fedezése céljából a kormánybiztos jogosult az elhagyott javak kezeléséért és ellenőrzéséért harmadik személyekkel szemben is dijakat felszámítani.
34. § (1) A kormánybiztos mellett Elnöki Tanács működik, amely az elnökön kívül legalább húsz és legfeljebb harminc tagból áll. Elnökét a miniszterelnök a kormánybiztosság fennállásának tartamára nevezi ki.
(2) A tagokai az Elnöki Tanács elnöke egy évi időtartamra hívja meg. A Tanács tagjai a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok, a Szakszervezeti Tanács, továbbá az elnök által megkeresett egyes minisztériumok és más hatóságuk egy-egy kiküldőitje, valamiül az elnök által meghívott szakértők. Állandó tagjai az Elnöki Tanácsnak a gyámhatóságok részéről Budapest székesfőváros árvaszékének elnöke és a belügyminisztérium gyámügyi osztályának vezetője.
(3) Az Elnöki Tanács a szükséghez képest tartja üléseit, összehívásáról az elnök gondoskodik és ülésein elnököl. Helyettesét a tagok közül jelöli ki. Az Elnöki Tanács ülésein a kormánybiztos és helyettese, valamint a szükséghez képest a szakelőadói is részt vesznek. A kormánybiztost tanácskozási jog illeti meg.
(4) Az Elnöki Tanács zárt ülésben tárgyal, a jegyzökönyvet a tanácskozásokról készült gyorsírói jegyzetek alapján kell vezetni. A jegyzőkönyvvezetőt az elnök jelöli ki. A jegyzőkönyvet az elnök és jegyzőkönyvvezető írják alá és a Tanács két tagja hitelesíti.
(5) Az Elnöki Tanács akkor határozatképes, ha ülésein legalább öt tag jelen van.
(6) Az Elnöki Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
35. § Az Elnöki Tanács tagjainak és résztvevőinek tiszteletdíjai a miniszterelnök állapítja meg.
36. § (1) Az Elnöki Tanács a kormánybiztos működésének közvetlen ellenőrzéséről az elnök által kijelölt tag vagy bizottság útján gondoskodik. Az ellenőrzés módját az Elnöki Tanács állapítja meg. Bármely tanácstag indítványozhatja valamely meghatározott ügy ellenőrzését, de az ellenőrzés joga az Elnöki Tanács minden tagját saját személyében is megilleti.
(2) A kormánybiztos az Elnöki Tanácsot a folyamatban levő ügyekről tájékoztatja.
37. § (1) A kormánybiztosság hatáskörébe tartozó ügyek intézésére vonatkozóan az Elnöki Tanács általános irányelveket állapíthat meg.
(2) A kormánybiztos jogosult bármely ügyel véleményezés céljából, döntés előtt az Elnöki Tanács elé terjeszteni.
38. § (1) Az Elnöki Tanács az általa ellenőrzött, valamint a kormánybiztos állal eléje terjesztett ügyekben véleményt nyilvánít és azt a kormánybiztossal írásban közli.
(2) Ha a kormánybiztos az Elnöki Tanács által megállapított irányelvektől vagy az egyes ügyekben vele között állásfoglalásától eltérni óhajt, ezt az Elnöki Tanácsnak írásban; késedelem nélkül bejelenteni köteles.
(3) Az Elnöki Tanács a jelen rendelet értelmében előterjeszteti felszólalások alapján új eljárást rendelhet el.
(4) Az Elnöki Tanács a jelen rendelet 8. §-ának (2) bekezdése értelmében az elhagyottság megállapítása tárgyában a kormánybiztos állal hozott határozat ellen, valamint a jelen rendelet 19. §-ának (1) és (2) bekezdése értelmében az elhagyott vállalatok bérbeadása tárgyában hozott határozatok ellen eléje terjesztett panaszuk ügyében végérvényesen határoz.
Vegyes és átmeneti rendelkezések
39. § A kormánybiztos a külföldi tulajdohban levő elhagyott javakra vonatkozó intézkedései előtt a viszonosság kérdésében köteles a külügyminiszter állásfoglalását beszerezni.
40. § A kormánybiztosság pénzügyi ellenőrzését a Legfőbb Állami Számvevőszék gyakorolja.
41. § A gyámhatóság a kormánybiztosnak bármely háborús távollevő ügyében tett intézkedése tekintetében észrevételeket terjeszthet az Elnöki Tanács elé.
42. § A 727/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 14. szám) és a 6190/1945. ME sz. rendelet (Magyar Közlöny 99. szám), továbbá bejelentési rendelet 1. §-ának (3) bekezdéséhez tartózó utasítás hatályát veszti; az ideiglenes nemzeti kormánynak és az egyes minisztereknek olyan rendeletei, amelyek elhagyott javakra is vonatkoznak, ebben a részükben ugyancsak hatályukat vesztik, amennyiben a bejelentési rendelet és az utasítás, valamint a jelen rendelet intézkedéseivel ellenkező rendelkezést tartalmaznak.
43. § A kormánybiztos a jelen rendeletben meghatározott alapelvek melleit a hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozólag rendeleteket bocsáthat ki. Az ügykörét érintő ügyek tárgyalásánál a minisztertanácson résztvesz.
44. § (1) A sikkasztásra megállapított szabályok szerint, büntetendő az, aki
a) a jelen rendelet 5. vagy 6. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;
b) a 9. §-ban meghatározott elidegenítési és terhelési tilalmat megszegi;
c) a 11. §-ban megszabott befizetést, illetőleg letétbe helyezést nem teljesíti.
(2) Az előbbi bekezdésben felsorolt esetekben közigazgatási (internálási) eljárásnak is helye van.
45. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A jelen rendelél végrehajtásáról a kormánybiztos gondoskodik.
(3) Mind a kormánybiztosnak, mind az Elnöki Tanácsnak a jelen rendelet hatálybalépése előtt hozott határozatait és az azoknak alapján tett intézkedéseket, amennyiben a jelen rendelet alapelveivel nem ellenkeznek, a minisztérium felhatalmazásán alapulóknak kell tekinteni.
Budapest, 1945. évi november hó 2-án.
Miklós Béla s. k.,
miniszterelnök