4080/1945. ME rendelet

az igazolási ügyekben fellebbezési eljárás szabályozása és az 1080/1945. ME rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában

A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1944. évi december hó 22 napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. FEJEZET

Fellebbezési eljárás

1. §

(1) Az igazolási ügyekben bejelentett fellebbezéseket az ítélőtáblák székhelyén működő népbíróságok bírálják el. A népbiróság illetékességét az határozza meg, hogy az elsőfokon eljárt igazolóbizottság melyik ítélőtábla területén működik.

(2) A népbiróságnak azt a tanácsát, amelyik az igazolóbizottság határozata ellen bejelentett fellebbezés elbírálására van hivatva, az 1440/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 19. szám) 19. §-a szerint kell megalakítani.

2. §

(1) A fellebbezés beérkezése után a vezetőbiró (81/1945. ME rendelet 42. §-a) az ügy iratait indítványtétel végett haladéktalanul a népügyészséghez teszi át.

(2) A népügyészség az iratokat nyolc nap alatt írásbeli indítványával együtt visszaküldi a népbiróság tanácsához. Az indítványban a népügyészség megjelöli, hogy az iratok alapján milyen határozat hozatalát látja megokoltnak.

3. §

(1) Az igazolóeljárás fellebbezési szakában védő közreműködésének van helye.

(2) A védő az ügy iratait megtekintheti.

4. §

A vezetőbíró a népügyészség indítványának megérkezése után az ügyben a tanács valamely tagját előadóul jelöli ki. Az előadó az iratokat három nap alatt esetleges írásbeli észrevételeivel együtt bemutatja a vezetőbírónak. Ezt követöleg a vezetőbíró a tárgyalásra haladéktalanul határnapot tűz.

5. §

(1) A határnapról a népügyészséget, az igazolóeljárás alá vont személyt és védőjét értesíteni kell azzal, hogy távollétük a tárgyalás megtartásának nem akadálya.

(2) Ha a vezetőbíró az igazolóeljárás alá vont személy meghallgatását vagy tanú, illető-, leg szakértő kihallgatását látja szükségesnek, őket a tárgyalásra elővezetés terhével megidézi.

(3) Az igazolóeljárás alá vont személyt és védőjét akként kell értesíteni, illetőleg megidézni, hogy az értesítés, illetőleg az idézőlevél kézbesítése és a tárgyalás határnapja közé legalább nyolc napi időköz essék, ha a kézbesítés a népbiróság székhelyén és tizenöt napi időköz, ha azon kívül történik.

(4) Egyetemi nyilvános rendes és nyilvános rendkívüli tanárral, valamint egyetemi magántanárral szemben ebből a minőségéből kifolyólag folytatott igazolási ügyben a tárgyalás határnapjáról az illető egyetem tanácsát is értesíteni kell azzal a megkereséssel, hogy bíróság tanácsában való részvétel céljából küldje ki az egyetemnek egy olyan tanárát, akit igazolás során jogerős határozattal igazolt nak jelentettek ki. A megkeresésben közölni kell azt is, hogy a kiküldés mellőzése vagy a kiküldött távolléte a tárgyalás megtartásának és az ügy eldöntésének nem akadálya. A megkeresést akként kell az egyetemi tanács részére megküldeni, hogy annak kézbesítése és a tárgyalás határnapja közé legalább nyolc napi időköz essék.

6. §

(1) A fellebbező a tárgyalás megkezdéséi;, visszavonhatja fellebbezését.

(2) Ha az összes fellebbezéseket visszavonták, a vezetőbíró az ügy iratait felülvizsgálat nélkül visszaküldi az igazolóbizottságnak. Ebben az esetben a vezetőbíró az elsőfokú határozat eredeti példányára rávezetett záradékkal tanúsítja, hogy az jogerős.

7. §

(1) A tárgya!ás nyilvános.

(2) A tárgyalás megnyitása után a vezetőbíró felhívására az előadó előadja az ügy állását. Ezt követően a vezetőbíró, a tanács tagja, a népügyész, az igazolóeljárás alá vont személy és védője egyes iratok felolvasását kívánhatja. Majd felszólalhat a népügyész, a védő és az igazolóeljárás alá vont személy. Ezután a tanács zárt ülésben meghozza, a vezetőbíró pedig nyilvánosan kihirdeti a határozatot.

(3) Ha bizonyítékok felvétele válik szükségessé, a tanács azt az érdemi felszólalások előtt maga foganatosítja. A tanács evégből elrendezeti az igazolóeljárás alá vont szeméinek, a tanúnak vagy a szakértőnek a tárgyalásra elővezetés terhével megidézését.

(4) Egyetemi nyilvános rendes és nyilvános rendkívüli tanárral, valamint egyetemi magántanárral szemben ebből a minőségéből kifolyólag folytatott igazolási ügyben a népbiróság tanácsának tagjaként vesz részt az 5. § (4) bekezdése értelmében az egyetemi tanács által kiküldött egyetemi tanár is. A kiküldött egyetemi tanárnak szavazati joga nincs, az ügy iratait azonban közvetlenül megtekintheti s véleményét a határozathozatal előtt meg kell hallgatni.

8. §

(1) A népbíróság a fellebbezés tárgyában határozattal dönt. Minden határozatot tárgyalás alapján kell meghozni

(2) A népbiróság a következőkép határozhat;

a) a fellebbezést visszautasítja:

b) az igazolóbizottság határozatát helybenhagyja;

c) az igazolóbizottság határozatát megváltoztatja;

d) az igazolóbizottság határozatát megsemmisíti és új határozatot hoz; vagy

e) az igazolóbizoltság határozatát megsemmisíti és az igazolóeljárást megszünteti.

9. §

A népbiróság visszautasítja a fellebbezési, ha az elkésett, a jogszabályban kizárt vagy ha a fellebbezést arra nem jogosult személy terjesztette elő.

10. §

A népbíróság helybenhagyja az igazolóbizottság határozatát, ha azt helytállónak találja.

11. §

A népbiróság megváltoztatja az elsőfoku határozatot, ha álláspontja szerint az igazolóbizottság az 1080/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 20. szám) 20 §-ának megfelelő rendelkezéseit tévesen alkalmazta vagy nem alkalmazta, ideértve azt az esetet is, ha az igazolóbizottság olyan határozatot hozott, amilyent az 1080/1945. ME rendelet vagy az ezt kiegészítő jogszabály nem ismer.

12. §

A népbiróság megsemmisíti az igazolóbizottság határozatát és uj határozatot hoz, ha

a) az igazolóbízottság nem volt szabályszerűen megalakítva;

b) az igazolóbizottságban olyan tag szerepelt, aki az 1080/1945. ME rendelet 6. §-a szerint nem lehet az igazolóbizottság tagja, vagy akit az említett rendelet 8. § a az igazolóeljárásból kizár;

c) a nyilvánosságot kizárták: végül

d) az igazolás alá vont személyt elfogadható ok nélkül elzárták az elől, hogy a tárgyaláson a tanúhoz kérdést intézzen vagy a tanú vallomására észrevételeit megtegye és ez a szabálysértés a határozatra befolyással volt

13. §

(1) A népbiróság az elsőfoku határozat meg-ráltoztatása esetében az 1080/1945. ME rendelet 20 §-ában felsorolt határozatok valamelyikét hozza, egyszersmind megteheti az említett § utolsóelőtti és utolsó bekezdésében megjelölt intézkedéseket is.

(2) A népbiróság az elsőfoku határozatnak a 12. § alapján történt megsemmisítése esetében a szükséghez képest egészben vagy részben megismételheti az ügy elsőfokú tárgyalását is s tárgyalásának eredménye alapján az 1080/ 1945. ME rendelet 20 §-ában felsorolt határozatok valamelyikét hozza, egyszersmind megteheti az említett §- utolsóelőtti és utolsó bekezdésében megjelölt intézkedéseket is.

14. §

(1) A népbiróság megsemmisíti az igazoló-bizottság határozatát és az igazolóeljárást megszünteti, ha az igazolóbizottság

a) olyan személy ügyében hozott határozatot, akivel szemben nincs helye igazolóeljárásnak;

b) az 1080/1945. ME rendelet 25. §-a második bekezdésének esetéi kivéve olyan személy ügyében hozott határozatot, akivel szemben ugyanazon minőségében már jogerős határozatot hoztak;

c) az igazolási ügyben nem volt illetékes.

(2) Az előbbi bekezdés c) pontja esetében a népbiróság az ügy iratait az illetékes igazolóbizottsághoz teszi át.

15. §

(1) A népbiróság az igazolóbizottság határozatát egész terjedelmében bírálja felül.

(2) Az igazolóeljárás alá vont személy fer-hére akkor is lehet az elsőfoku határozatot súlyosbítani, ha egyedül ő fellebbezett.

16. §

Ha ugyanazon személy ellen más-más minőségéből kifolyólag több külön igazolóeljárást folytattak, a fellebbezési eljárásban is külön-külön határozatokat kell vele szemben hozni.

17. §

(1) A népbiróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A fellebbezési eljárás befejezése után a népbiróság irásbafoglalt határozatát a vezetőbíró az igazolás alá vont személy részére kézbesiti s egyszersmind megteszi azokat az intézkedéseket, amelyeket az 1.080/1945. ME rendelet szerint az igazolóbizottság köteles határozatának jogerőre emelkedése esetében megtenni

18. §

Amennyiben a jelen rendeletből más nem következik, a népbiróság eljárására egyébként a 81/1945. ME számú és az 1.440/1945, ME rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni,

II. FEJEZET

Az 1080/1945. ME rendelet módosítása

19. §

(1) Vezető állást betöltött közalkalmazottnak, úgyszintén itélőbírónak igazolási ügyében az eljárást soronkivül kell megindítani és folytatni, tekintet nélkül arra. hogy az igazolás alá vont személy szolgálati helyéről a vörös hadsereg bevonulása előtt eltávozott-e vagy sem (1080/1945. ME rendelet 12. §-a).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést az ügyvédekre is alkalmazni kell.

20 §

(1) Ha ugyanazon személlyel szemben különböző minőségében több igazolóbizottság előtt folyik eljárás, minden igazolóeljárást külön kell folytatni és azokban külön-külön határozatokat kell hozni.

(2) Az, hogy valakivel szemben egyik minőségében már jogerős határozatot hoztak, nem szolgálhat okul arra, hogy a másik minőségében vele szemben az igazolóeljárást megszüntessék vagy annak megindítását mellőzze:

21. §

(1) Az 1080/1945. ME száma rendelet 24. § ának első és negyedik bekezdése akként módosíttatik, hogy fellebbezéssel a jelen rendelet 1. §-ának (1) bekezdése értelmében illetékes népbirósághoz lehet élni, illetőleg a fellebbezést ehhez a népbirósághoz kell felterjeszteni.

(2) Az 1080/1945. ME rendelet 24. §-ának harmadik bekezdésé azzal egészíttetik ki, hogy az ott említettek fellebbezéssé! élhetnek az igazolóbizottság határozata ellen azonkívül, hogy:

a) az igazolóbizottság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy hogy az igazolóbizottság olyan határozatot hozott, amelyet az 1080/1945. ME rendelet vagy az ezt kiegészítő jogszabály nem ismer, - abból az okból is, hogy

b) az igazolóbizottságban olyan tag szerepelt, aki az 1080/1945. ME rendelet 6. §-a szerint nem lehet az igazolóbizottság tagja, vagy akit az említett rendelet 8. §-a az igazolóeljárásból kizár;

c) a nyilvánosságot kizárták,

d) az igazolás alá vont személyt elfogadható ok néikül elzárták az elől, hogy a tárgyaláson a tanúhoz kérdést intézzen vagy a tanú vallomására észrevételeit megtegye és ez a szabálysértés a határozatra befolyással volt,

e) az igazolóbizottság olyan személy ügyében hozott határozatot, akivel szemben nincs helye igazoló eljárásnak,

f) az igazolóbizottság - az 1080/1945. ME rendelet 25. §-a második bekezdésének esetét kivéve - olyan személy ügyében hozott határozatot, akivel szemben ugyanazon minőségében már jogerős határozatot hoztak,

végül

g) az igazolási ügyben olyan igazolóbizottság hozott határozatot, amelyik nem volt illetékes.

(3) A (2) bekezdés a)-g) pontjainak eseteiben a fellebbezést a határozat kihirdetésétől, illetőleg ha olyan igazolás alá vont él fellebbezéssel, aki a határozat kihirdetésekor nem volt jelen, az indokolt határozat kézbesítésétől számított három nap alatt írásban kell bejelenteni. Az 1080/1945. ME rendelet 24. §-ának első és második bekezdésében megjelölt okból használható fellebbezés bejelentése tekintetében ugyanannak a §-nak negyedik és hetedik bekezdése továbbra is irányadó marad, azzal a kiegészítéssel azonban, hogy a határozat kihirdetése után nyomban bejelentett fellebbezést a határozat kihirdetésétől számított három napon belül írásban indokolni lehet.

(4) A jelen rendelet hatálybalépése előtt az igazolóbizottság által befejezett ügyben a (2) bekezdés a)-g) pontjai alapján a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül írásbeli fellebbezés, beadásának van helye.

22. §

(1) Az írásbeli fellebbezést az ígazolóbizottságnál kell beadni. Az írásbeli fellebbezést ügyvéd utján, annak ellenjegyzésével is be lehet adni.

(2) Az igazolóbizottság a nála akár szóval előterjesztett, akár írásban beadott fellebbezést semmilyen cimen vissza nem utasíthatja, hanem azt minden esetben az ügy irataival együtt az illetékes népbirósághoz köteles felterjeszteni.

III. FEJEZET

Hatálybalépés

23. §

(1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; rendelkezéseit mind a közalkalmazottak igazolási ügyeiben, mind pedig azokban az egyéb igazolási ügyekben is alkalmazni kell, amelyekre nézve az irányadó jogszabály - a különleges jogszabályok megállapítása mellett - egyebekben a közalkalmazottak igazolásáról szóló 1080/1945. ME rendelet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását rendeli el.

(2) Az 1440/1945. ME rendelet 26. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

Budapest 1945. évi június hó 27-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök