9590/1945. (X. 18.) ME rendelet

a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás miatt egyes személyeket ért hátrányok megszüntetése tárgyában

A minisztérium az Ideiglenes Nemzetgyűlés által az 1945. évi szeptember hó 13. napján adott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § Szocialista (kommunista, szociáldemokrata), antifasiszta vagy demokratikus politikai meggyőződésük, magatartásuk vagy tevékenységük miatt - ideértve az 1918-1919. évi forradalmak érdekében kifejtett tevékenységet is - egyes személyeket ért hátrányok a jelen rendelet rendelkezései szerint megszűnnek.

2. § (1) Ha az 1. § alá eső politikai meggyőződés, magatartás vagy tevékenység miatt bűnvádi eljárás van folyamatban és az ügy még a nyomozás szakában van, az államügyészség a nyomozást a jelen rendeletre utalással megszünteti, egyéb esetben pedig a törvényszéknél, mint itélőbiróságnál tesz indítványt az eljárás megszüntetése iránt. Az államügyészség határozatát, illetőleg indítványát a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott hatvan nap alatt köteles meghozni, illetőleg megtenni. Az eljárás megszüntetése tárgyában az itélőbiróság végzéssel határoz.

(2) Az előbbi bekezdés rendelkezéseit a járásbíróság és a felsőbíróságok előtt elintézés alatt álló ügyekben is megfelelően alkalmazni kell. A járásbíróság az eljárás megszüntetése iránt hivatalból intézkedik. A felsőbíróságoknál a megfelelő indítványt a főállamügyész, illetőleg a legfőbb államügyész teszi meg. Az eljárás megszüntetése esetében a felsőbíróság az ügyben hozott alsófoku ítéletet (ítéleteket) egyúttal hatályon kívül helyezi.

(3) Ha az eljárás ugyanazon személy ellen - a 13. és 14. § alá nem tartozó - más bűncselekmény miatt is folyik, az igazságügyminiszter dönti el, hogy az eljárás folytatásának a közönséges bűncselekmény miatt helye van-e. Evégből az államügyészség (a járásbiróság) indítványtétel (határozat hozatal) előtt az ügy iratait az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.

3. § (1) Az 1. §-ban említett politikai meggyőződés, magatartás vagy tevékenység miatt való elitélést meg nem történtnek kell tekinteni. Az ilyen jogerős büntető ítélethez semmiféle hátrányos jogkövetkezmény sem fűződik.

(2) Ennek megállapítását az elitélt - ha pedig az elitélt már meghalt, házastársa vagy egyeneságbeli rokona - az ügyben eljárt elsőfokú bíróságnál kérheti. Az elsőfokú biróság - mégpedig a törvényszék az államügyészség meghallgatása után - a kérelem tárgyában végzéssel határoz; a megtagadó határozat ellen egyfokú felfolyamodásnak van helye. A jogerős helytadó határozatot a kérelmezőn felül közölni kell az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatallal és a törvényszéki eljárásban az államügyészséggel is. Az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal a bíróság végzése alapján az ítéletre vonatkozó feljegyzést törli: a törölt feljegyzésről értesítést senkinek sem adhat.

4. § A 2. és 3. §-ok rendelkezéseit a honvéd büntetőbiráskodásban azzal az eltéréssel kell megfelelően alkalmazni, hogy a folyamatban levő bűnvádi eljárást abban az esetben is a honvédbíróság szünteti meg, ha az ügy a nyomozás szakában van, továbbá hogy közönséges bűncselekménnyel való összefüggés esetében az eljárás folytatása tárgyában a döntés a honvédelmi minisztert illeti.

5. § A 2-4. §-ok esetében az előzetes letartóztatást (vizsgálati fogságot) azonnal meg kell szüntetni. Jogerős ítélet esetében a büntetés végrehajtását mellőzni kell, a szabadságvesztésbüntetés megkezdett végrehajtását azonnal félbe kell szakítani, a már behajtott pénzbüntetést és vagyoni elégtételt pedig az elitéltnek, illetőleg örökösének vissza kell téríteni.

6. § A 2., 3. és 5. §-ok rendelkezései megfelelően irányadók a fegyelmi, úgyszintén a közigazgatási eljárásra, illetőleg az annak során hozott határozatokra is.

7. § (1) Azokat a volt magyar állampolgárokat, akik az 1. §-ban említett politikai meggyőződés, magatartás vagy tevékenység miatt akár a hátrányos jogkövetkezmények elkerülése végett önként, akár hatósági intézkedés folytán Magyarországról eltávoztak, ha már visszatértek vagy a békekötés után egy éven belül visszatérnek, magyar állampolgároknak kell tekinteni akkor is, ha egyébként az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében állampolgárságukat elvesztették.

(2) Ugyanez áll az eltávozottnak visszatérő feleségére és gyermekeire is, ha abból az okból vesztették el állampolgárságukat, mert férjükkel, illetőleg szülőjükkel együtt eltávoztak.

8. § (1) Az 1. §-ban említett politikai meggyőződés, magatartás, vagy tevékenység miatt a közszolgálatból elbocsátott vagy az előlépésben mellőzött személyek a jelen rendelet hatálybalépésétől számitott három éven belül kérhetik a közszolgálatba való visszavételüket vagy ehelyett nyugdíjjogosultságuk megállapítását, illetőleg a mellőzés időpontjára visszaható hatállyal való megfelelő előléptetésüket.

(2) A kérelmezőt abba a fizetési osztályba kell besorozni, amelyet a közszolgálatban és szolgálaton kívül eltöltött idejének figyelembevételével elért volna, ha a közszolgálatból való elbocsátása, illetőleg az előlépésben való mellőzése nem történt Volna meg. Az ilyen személyt létszámcsökkentés cimén sem a közszolgálatból elbocsátani, sem pedig nyugállományba helyezni nem lehet.

(3) A közszolgálatba való visszavételnek (a (a nyugdijjogosultság megállapításának) nincs helye, ha a kérelmező olyan alkalmazásban van, amelyből eredő javadalmazása (nyugdíja) eléri a közszolgálatba való visszavétele (nyugdíjjogosultságának megállapítása) esetében őt megillető illetményeket (nyugellátás). Ha azonban az ilyen személy szolgálati viszonya nyugdíjjogosultság nélkül megszűnik, az (1) bekezdésben megállapított határidő eltelte után is kérheti köszolgálati nyugdíjjogosultságának megállapítását.

(4) Az (1) bekezdés alá eső személy elhalálozása esetében az ott megszabott határidőn belül ellátásra jogosított hozzátartozói kérhetik ellátási igényük megállapítását. A kérelem tekintetében az előző bekezdések rendelkezései megfelelően irányadók.

9. § (1) A 8. § rendelkezéseire alapított kérelmet az illető közszolgálati ág szerint illetékes miniszterhez kell benyújtani. A kérelem tárgyában az illetékes miniszter előterjesztésére jogorvoslat kizárásával a minisztérium határoz.

(2) Az (1) bekezdés nem érinti a 4550/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 76. szám) rendelkezéseit.

10. § A magánalkalmazás körében hátrányt szenvedett személyek tekintetében a 4800/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 76. szám) rendelkezései irányadók

11. § (1) Azt, aki az 1. §-ban említett politikai meggyőződés, magatartás vagy tevékenység miatt a közszolgálat, illetőleg a magánalkalmazás körén kívül jelentős vagyoni hátrányt szenvedett, az eset összes körülményeinek mérlegelésével az államkincstár terhére méltányos kártalanításban lehet részesíteni.

(2) Az (1) bekezdés alá eső személy elhalálozása esetében a kártalanítást az elhunyt tartásra jogosult hozzátartozói részére lehet megállapítani.

(3) A kártalanításra irányuló kérelmet a jelen rendelet hatálybalépésétől számított három éven belül az igazságügyminiszterhez kell benyújtani. A kártalanítás tárgyában az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes előterjesztésére jogorvoslat kizárásával a minisztérium határoz.

12. § A 8. §, illetőleg a 11. § rendelkezéseire alapított kérelem teljesítését meg kell tagadni, ha teljesítésére a hátrányt szenvedett személy a hátrány elszenvedése után tanúsított antidemokratikus vagy egyébként súlyos erkölcsi kifogás alá eső magtartása miatt méltatlanná vált.

13. § (1) A jelen rendelet 2-9., 11. és 12. §-ainak rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az 1. §-ban említett politikai meggyőződésük, magatartásuk vagy tevékenységük, úgyszintén nemzetiségük vagy vallásuk miatt üldözött azokra a személyekre is, akik olyan bűncselekményt, fegyelmi vétséget vagy közigazgatási eljárás alapjául szolgáló cselekményt követtek el, amely az üldözés következtében őket fenyegető hátrány elhárítására szükséges volt.

(2) Ugyanez áll azokra a személyekre is, akik az (1) bekezdésben említett üldözöttek érdekében követtek el az üldözötteket fenyegető hátrány elhárítására szükséges bűncselekményt, fegyelmi vétséget vagy közigazgatási eljárás alapjául szolgáló cselekményt. Az ilyen személyeknek a 8., illetőleg a 11. § rendelkezéseire alapitott kérelmét a 12. §-ban meghatározott eseteken felül akkor is el kell utasitani, ha a cselekményt nyereségvágyból követték el.

14. § A jelen rendelet 2-6. §-ainak rendelkezéseit a 200/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 9. szám) 3. §-a és a 46293/1945. IM rendelet (Magyar Közlöny 12. szám) 1. §-a alá tartozó esetekben is megfelelően alkalmazni kell.

15. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba.

(2) A 285/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 7. szám), valamint a 753/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 26. szám) 1. és 2. §-a hatályát veszti. Ahol valamely jogszabály a 285/1945. ME rendelet valamely rendelkezésére hivatkozik, ehelyett ezentúl a jelen rendelet megfelelő rendelkezését kell érteni.

Budapest, 1945. évi október hó 15-én.

Miklós Béla s. k.,

miniszterelnök