28200/1946. (XII. 3.) ÉKM rendelet
a háborus események következtében megsérült épületek helyreállitásával kapcsolatos egyes épitésrendészeti szabályok megállapitása tárgyában
Az épitésügyi, városrendezési és közmunkaügyi igazgatás szabályozásáról szóló 1946. évi XXIV. tc. 1. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a következőket rendelem:
1. §
Bejelentés és építési engedély nélkül elvégezhető munkák
Sem építési engedélyre (5. §), sem bejelentésre (2. §) nincsen szükség az épitményeknek, illetőleg azok egyes részeinek (lakásainak) helyreállitásához abban az esetben, ha az épület, illetőleg épületrész semmiféle szerkezeti, vagy csupán olyan jelentéktelen szerkezeti károkat szenvedett, amelyek az épület állékonyságát nem érintik és egyszerű iparosmunkával kijavíthatók, s az előző - az épitésügyi hatóság által annak idején engedélyezett - állapot helyreállitását célozzák. Ilyenek a kőműves munkák közül a vakolás, meszelés, a homlokzat javitása (állványzat igénybevétele esetében is), a válaszfalak javitása, továbbá a tartószerkezetet nem érintő kisebb sérülések javitása, a sérült tetőszerkezet helyreállitása (kivéve a tetőszerkezettel kapcsolatos torony vagy más olyan tetődiszitmény javitását, amely az épület esztétikai megjelenését érinti), a tetőhéjjavitás, valamint az ajtók és ablakok helyreállitása.
2. §
Bejelentési kötelezettség alá eső munkák
Azokon az épitményeken, vagy azok egyes részein (lakásain), amelyek bár az épület szerkezetét érintő, de az épület (épületrész) állékonyságát nem veszélyeztető károkat szenvedtek, a helyreállitás egyszerű irásbeli bejelentés után minden továbi eljárás nélkül elvégezhető. Ilyenek pl. a válaszfalaknak az előző engedélyezett állapot szerinti helyreállitása, a födémszerkezetekben okozott kisebb sérülések kijavitása, kémények kijavitása, keritéseknek, támfalaknak az előző engedélyezett állapot szerinti helyreállitása.
3. §
A bejelentés és melléktetei. A bejelentés mintája
(1) A 2. §-ban emlitett bejelentést Budapesten a kerületi előljáróhoz, egyéb városokban a polgármesterhez, községekben a községi előljárósághoz kell két példányban benyujtani és abban fel kell tüntetni az épület helyét és jellegét (pl. lakóház, bérház, gyár), a tulajdonos nevét és lakcimét, valamint a tervezett munkálat végrehajtását végző (kivitelező) iparos, illetőleg iparosok nevét és lakcimét vagy telephelyét és az esetleges tervező (ellenőrző) mérnök nevét és lakcimét.
(2) A bejelentéshez két példányban mellékelni kell:
a) rövid műleírást annak előadásával, hogy az épület milyen károkat szenvedett és az építtető az épületnek melyik részét, milyen módon kivánja helyreállitani;
b) a helyszinrajzi vázlatot a beépítés és sérülés feltüntetésével.
(3) A bejelentés mintája a következő: Bejelentem, hogy a Budapest, XII., Városmajor-u. 62. szára alatti háromemeletes bérházat helyreállitani kivánom. A helyreállitást Kovács János kőművesmester (XII., Maros-u. 52.) végzi. A ház tulajdonosa dr. József Péter (Budapest, XII., Csaba-u. 7).
Műleírás.
Az épület tetőhéjjazata a légnyomás következtében részben elpusztult, ablakai betörtek, néhány belső válaszfal kidőlt, azonkívül az épületet ért aknák az utcai főfalon kisebb rést ütöttek, az egyik kémény megsérült, az I. és II. emelet közötti födémet egy akna átütötte.
Kovács István
gondnok
4. §
A bejelentéssel kapcsolatos eljárás
(1) A kerületi előljáró, a polgármester, illetőleg a községi előljáróság a bejelentésnek és mellékleteinek egy-egy példányát a tudomásulvételt tanusitó záradékkal és aláirásával ellátva a bejelentőnek visszaadja, egy példányát pedig irattárában helyezi el.
(2) A bejelentés tudomásulvétele tárgyában hozott megtagadó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs; ebben az esetben a tervezett munkára épitési engedélyt kell kérni. A bejelentés tudomásulvétele előtt az épitési munkát megkezdeni nem szabad.
(3) Ha a hatóság a bejelentés benyujtásától számitott 5 nap alatt - annak tudomásulvétele tárgyában - nem határoz, a bejelentést tudomásulvettnek kell tekinteni és kérelemre erről igazolást kell adni.
5. §
Építési engedély alá eső helyreállitási munkák
(1) Az épitkezés körébe eső és az 1. és 2. §-ban nem emlitett helyreállitási munkálatokra épitési engedélyt kell kérni.
(2) Olyan helyreállitási munkálatok engedélyezése tárgyában, amelyek valamely életveszélyes állapot megszüntetését célozzák, az épitésügyi hatóság soronkivül határozni köteles.
6. §
Az épitési engedélyezéssel kapcsolatos eljárás
(1) A helyreállitást célzó épitést engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az épület helyét, emeletszámát, jellegét (pl. lakóház, bérház, gyár) és épitési évét, továbbá lehetőleg az eredeti épitési engedélynek, valamint az esetleges korábbi átalakitásokra vonatkozó engedélyeknek a számát is;
b) rövid műleirást az épület szerkezetéről, az épületet ért kárról és a tervezett helyreállitás módjáról.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) helyszinrajzi vázlatot a beépités és a sérülés feltüntetésével;
b) az épületnek a tervezett munkálattal érintett részeit feltüntető, 1: 100 méretarányu terveit, amelyekben az épületet ért károkat is meg kell jelölni és az eredeti állapottal szemben esetleg tervezett átalakitásokat is fel kell tüntetni; a károkat és az esetleg tervezett átalakitásokat a homlokzati rajzon is fel kell tűntetni;
c) az erőtani számitást igénylő szerkezetekre vonatkozó erőtani számitásokat, továbbá - kicserélendő, illetőleg átépitendő szerkezetek esetében - a kiváltás, illetőleg az átépités menetét és módját feltüntető munkatervet (pl. megrokkant pillérek kiváltása esetében az ideiglenes alátámasztó szerkezetek tervét és azok erőtani számitását stb.), valamint erőtani szakértő nyilatkozatát arról, hogy a ház szerkezetei szilárdsági szempontból megfelelőek, illetőleg a tervezett helyreállitás után megfelelőek lesznek.
(3) A kérvényt és a terveket a tulajdonosnak és a helyreállítási munkálat tervezőjének is alá kell irnia.
7. §
A helyreállítás engedélyezése
(1) A hatóság a helyreállítási munkálatokra akkor adhatja meg az épitési engedélyt, ha
a) a tervezett helyreállitás az épitésügyi szabályzat, illetőleg a helyi épitési szabályrendelet rendelkezéseinek megfelel,
b) a helyreállitási munkálattal érintett lakásokat a telek előtti közterületen, illetőleg a szomszéd telken már kiépített közművekbe - amennyiben még nem voltak bekapcsolva - bekapcsolják, feltéve, hogy a bekapcsolás költsége a helyreállitás költségével arányban áll.
(2) Épitési engedélyt lehet adni olyan épület helyreállitására is, amely a városrendezési terv alapján a fennálló jogszabályok szerint kisajátitható volna, feltéve, hogy a tulajdonos kisajátitás esetére, a helyreállitás folytán előálló értéktöbblet tekintetében az őt egyébként megillető kártalanításról - telekkönyvi bejegyzésre alkalmas okiratban - lemond. Ha utóbb az így helyreállitott épület kisajátításra kerül, a helyreállitás során beépitett anyagokat és berendezéseket a tulajdonos a saját költségén lebontathatja és elviheti.
(3) Bérházaknak, a munkásság elhelyezésére alkalmas, a szociális és az egészségügyi követelményeknek megfelelő lakásokká való átépítése esetében a hatóság a jelen rendeletben meghatározott korlátozó rendelkezésektől eltérést engedélyezhet, ha az átépítés folytán;
a) a lakás hasznos alapterülete legalább 35 m2 lesz;
b) minden lakást előszobával, fürdőszobával, vagy zuhanyfülkés mosdóhelyiséggel, konyhával, esetleg lakókonyhával és vízöblítéses árnyékszékkel látnak el;
c) a lakások szárazak, kellően hőszigeteltek, megfelelően füthetők és szellőztethetők lesznek;
d) a lakóhelységek és a konyha ablakainak világitófelülete a helység alapterületének legalább 10%-a lesz;
e) a házban a lakások számához képest elegendő mosókonyha készül.
(4) A városrendezés érdekelnek fokozottabb védelme céljából a Fővárosi Közmunkák Tanácsa azokon a területeken, melyekre hatásköre kiterjed - az épités- és közmunkaügyi miniszter előzetes hozzájárulásával - meghatározhatja azokat a területeket, amelyeken minden épitési engedélyt és meghatározhatja azokat a különleges épitkezéseket, melyeknek épitési engedélyét - az épitkezés helyére tekintet nélkül - másodfoku elbirálás végett a Fővárosi Közmunkák Tanácsához hivatalból fel kell terjeszteni. Az ilyen ügyekben hozott és a helyreállitást engedélyező elsőfoku határozatot a jogorvoslati határidő eltelte után másodfoku elbirálás végett jogorvoslat hiányában is fel kell terjeszteni a Fővárosi Közmunkák Tanácsához. Ilyen esetben a véghatározatban az érdekeltek figyelmét feltűnő módon fel kell hivni arra, hogy a határozat csak a Fővárosi Közmunkák Tanácsa másodfoku döntéséhez képest hajtható végre.
8. §
Építési munkanapló
(1) A jelen rendelet 5. §-a alá eső helyreállítás esetében az épitési munkáról a helyszinen munkanaplót kell vezetni. A helyreállitás természetére tekintettel, vagy más fontos okból munkanapló vezetését a hatóság a 2. § alá eső helyreállitás esetében is elrendelheti.
(2) Munkanapló céljára a kerületi előljáró (polgármester, községi előljáróság) által láttamozott, lapszámozott füzetet kell felhasználni, amely az eredeti lapokkal azonos sorszámozásu, könnyen kivehető, legalább két további lapot is tartalmaz, hogy a naplóról átirásos másolatokat lehessen késziteni. A munkanapló a másolati lapok kivételével az épitésügyi hatóságok hivatalos irataihoz tartozó okirat. A másolati lapok az épittetőt és az épitési munka ipari vállalóját illetik. A munkanapló megőrzéséért a munka folyamán az építési munka ipari vállalója felelős. A munkanaplót a munka folyamán állandóan a helyszinen és pedig könnyen hozzáférhető helyen kell tartani, hogy a hatósági közegeknek és egyéb jogosultaknak is bármikor rendelkezésére álljon.
(3) A munkanapló célja, hogy a hatóság, továbbá az épittető, az épitési munka ipari vállalója és az épités egyes részeit végző iparosok abba jegyezzék be az építési munkára vonatkozó rendelkezéseiket és intézkedéseiket; célja továbbá a munkanaplónak az is, hogy feltüntesse a munka menetét, valamint a végrehajtás és az ellenőrzés minden olyan jelentős mozzanatát, amelyet enélkül utóbb már csak nehezen vagy egyáltalában nem lehetne megállapitani. Az érdekelt felek a kötelező bejegyzéseken felül bejegyezhetik a munkanaplóba a közöttük lévő jogviszonyt érintő tényeket, továbbá a munkára vonatkozó adataikat és megjegyzéseiket, valamint egymáshoz intézett jogi nyilatkozataikat is. A bejegyzéseket kelettel és névaláirással kell ellátni, szövegük pedig rövid és világos legyen.
(4) Az épitési munka ipari vállalója köteles a munkanaplóba még a munka megkezdése előtt bejegyezni: a) a telek fekvését, közigazgatási kerület, ut, házszám és helyrajzi szám szerint; b) az épitési engedély keltét, számát és tárgyát; e) az engedélyesnek s ha más a telektulajdonos, annak is a nevét és lakását; d) a tervező nevét, foglalkozását és lakását vagy irodáját; e) az épitési munka ipari vállalójának, valamint esetleges helyettesének nevét, jogosultságát és lakását vagy irodáját, illetőleg műhelyét. Késedelem nélkül be kell jegyezni továbbá a bejegyzett adatokban beállott minden változást is. Az építési munka ipari vállalója, nemkülönben esetleges helyettese köteles a személyi adataira vonatkozó bejegyzést sajátkezüen aláirni.
(5) A munkanaplóba az épitési munka ipari vállalója köteles naponta bejegyezni a munkáslétszámot; a munkahelyre érkezett, valamint a felhasznált és az elszállitott épitőanyagok mennyiségét; a teljesitett munkákat annak pontos megjelölésével, hogy azokat az épitménynek, illetőleg a munkahelynek melyik részén végezték.
(6) A munkanaplóba esetről-esetre be kell jegyezni: a munkahelyről vett vizsgálati minták megnevezését, jelét és darabszámát, a mintavétel időpontját, módját, pontos helyét és egyéb körülményeit, valamint a mintavevő személyét és végül a vizsgálati minta esetleges elküldésére vonatkozó rendelkezést. Ezeket az adatokat az köteles a munkanaplóba bejegyezni, aki a vizsgálatot elrendelte. A vizsgálat eredményéről szóló okiratot a munkanaplóhoz kell csatolni.
(7) Esetről-esetre be kell jegyezni a munkanaplóba a helyszinén tartott ellenőrző vizsgálat időpontját, tárgyát, módját és eredményét. Ezeket az adatokat az köteles a munkanaplóba bejegyezni, aki a vizsgálatot tartotta. A hatósági ellenőrző mérnők, valamint az épitési munka ipari vállalója köteles a munkanaplóba bejegyezni a munkán észlelt esetleges hibát vagy hiányt és az annak megszüntetése végett tett vagy a munkára vonatkozó egyéb rendelkezését, valamint annak foganatositását.
(8) Az épitési munka ipari vállalója köteles a munkanaplót legkésőbb a munka befejezésétől, illetőleg a használati engedély megadásától számitott harmadik munkanapon esetleges mellékleteivel együtt beszolgáltatni a kerületi előljárónak (polgármesternek, községi előljáróságnak), aki a naplót lezárja és az épitési ügy irataihoz csatolja.
9. §
A helyreállításhoz felhasználható anyag
(1) A helyreállitási, tatarozási és az életveszély elháritására irányuló munkáknál lehetőleg rom- és bontási, illetőleg romtörmelékből készitett adalékanyagot kell felhasználni.
(2) Budapesten, Ujpesten, Rákospalotán, Pestujhelyen, Kispesten, Pestszenterzsébeten, Pestszentlőrincen, Csepelen, Albertfalván és Budafokon az (1) bekezdésben emlitett munkáknál tilos a következő anyagokat felhasználni:
a) az égetés utján előállitott összes uj agyagipari építőanyagokat, a tetőcserép kivételével;
b) folyami homokot és folyami kavicsot, bányahomokot és bányakavicsot, amennyiben
azok nem az építkezés helyén, vagy annak közvetlen közelében nyerhetők és felhasználásukhoz géperejü, vagy fogatolt szállitóeszközök igénybevétele szükséges.
(3) A (2) bekezdésben foglalt tilalom alól indokolt esetben az elsőfoku épitésügyi hatóság felmentést adhat.
10. §
A helyreállitás módja és kivitelezése
A helyreállitás módjára vonatkozóan általában a következő irányelvek kötelezők:
a) a szerkezetek méretei szempontjából nem a korábbi állapot, hanem az ujabb erőtani számitások alapján megállapitott szükséglet az irányadó; lehetőleg az erőtanilag legjobban kihasznált és leggazdaságosabb szerkezeteket kell alkalmazni;
b) a fedélszéket, annak lécezését és általában a faszerkezeteket lehetőleg lebontott, de egészséges faanyaggal kell helyreállítani;
c) az ablakokat csak egyrétü üvegezéssel szabad ellátni;
d) ha valamely utvonalon az épitési szabályzat vagy a beépítési tervek szerint az épületek homlokzatára a városkép szempontjából különlegesen meghatározott kiképzés, szinezés, vagy burkoló anyag kötelező, az erre vonatkozó követelményeknek az épület helyreállitási munkájánál is eleget kell tenni.
11. §
Kéménytisztitó nyilások készítése a padlástérben
(1) Azokon az épületeken, ahol a kémény vagy tetőzet sérülése folytán a kémény tisztítását a szokásos módon a tetőzetről elvégezni nem lehet, a padlástérben kell tisztitónyilást késziteni.
(2) Az (1) bekezdés alapján készitendő tisztitónyilást 1.5 mm vastag vaslemezből vagy egyéb éghetetlen anyagból készitett, jól záródó, kettős ajtóval kell felszerelni.
(3) Ha az épület kéményének vagy tetőzetének kijavitása folytán a kéménytisztitás a szokásos módon ismét a tetőzetről elvégezhető, a padlástérben készitett tisztitónyilásokat be kell falazni.
12. §
Közterület foglalás és romeltakaritás
(1) Budapesten, Ujpesten, Rákospalotán, Pestujhelyen, Kispesten, Pestszenterzsébeten, Pestszentlőrincen, Csepelen, Albertfalván és Budafokon közterületnek bontási és romanyagokkal való elfoglalására engedélyt adni, vagy a jelen rendelet hatálybalépése előtt megadott engedélyeket meghosszabbitani általában nem szabad.
(2) Az előbbi bekezdésben foglalt tilalom nem zárja ki a telek homlokvonala előtt fekvő közterületnek bontási és romanyagokkal való elfoglalását, ha a felhalmozott törmelékeket nyolc nap alatt eltávolitják. Ennek a kötelezettségnek a megszegése vagy a megengedettnél nagyobb közterület elfoglalása esetében a bontási és romanyagot az illetékes épitésügyi hatóság szállittatja el. Az ezzel felmerülő költségeket közadók módjára kell behajtani és ezekért elsősorban a bontási munka ipari vállalója, másodsorban az épittető és ha más a telek tulajdonosa, az is felelős.
(3) Az épitésügyi hatóság engedélyt adhat közterületnek a (2) bekezdésben meghatározott mértéken tulmenő igénybevételére is, feltéve, hogy egyidejüleg a kitermelt bontási anyagoknak a helyszinen való fel- vagy átdolgozását is engedélyezi.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a nem bontási, illetőleg a nem romanyagoknak, hanem egyéb épitési anyagoknak közterületen való ideiglenes tárolására: ebben az esetben továbbra is a budapesti épitésügyi szabályzat 493. §-ának 1. pontja, illetőleg a helyi épitési szabályrendeletek megfelelő rendelkezései irányadók.
(5) Nem alkalmazhatók az (1) bekezdés rendelkezései azokban az esetekben sem, amikor közvetlenül vagy közvetve a háborus rongálódások következtében összeomlott épületek romanyaga közterületet is elfoglal, valamint abban az esetben sem, amikor a közterületet elfoglaló romanyag eltávolítása valamely épület állékonyságát veszélyeztetné.
(6) A bontási, illetőleg romanyagok elhelyezésére vagy összegyüjtésére szolgáló helyeket a polgármester (községi előljáróság) jelöli ki. A gyüjtőhelyeken felhalmozott anyagoknak a lehetőséghez képest a legrövidebb időn belül való eltávolitásáról a polgármester (községi előljáróság) köteles gondoskodni.
13. §
Vegyes és életbeléptető rendelkezések
(1) Amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a jelen rendelet 2., 4., 5., 8., 9. és 12. §-ában foglalt rendelkezéseket megszegi vagy kijátssza.
(2) A pénzbüntetésre az 1928: X. törvénycikk és az ezt kiegészítő és módosító jogszabályok rendelkezései az irányadók. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntetőbiróság hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. tc. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek az épités- és közmunkaügyi minisztert kell tekinteni.
14. § A budapesti épitésügyi szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) 67. §-ának 4. pontjában, -68. §-ának 5. pontjában, 70. §-ának 4. pontjában foglalt korlátozás - a közcsatornával is ellátott utvonalak mentén fekvő és már meglévő épületeknél - a lakások számának, a lakások megosztásával, illetőleg átalakitásával való növelését további rendelkezésig nem akadályozza.
(2) A szabályzat 119. §-ától eltérően - további rendelkezésig - az ott meghatározott helyiségeket nemcsak a házfelügyelő, vagy a házhoz tartozó egyéb személyek, hanem bárki más is használhatja lakás céljaira.
(3) A jelen § (1) és (2) bekezdése alapján lakások létesitése, illetőleg használatba vétele csak akkor engedélyezhető, ha az egyes lakásokhoz tartozó lakóhelyiségek együttes alapterülete legalább 30 m2.
(4) A jelen § alapján végzett épitési munkákra a szabályzat 450. §-ának megfelelő építési, illetőleg az 532. §-ának megfelelő használati engedélyt kell kérni.
(5) A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket egyéb városokban és községekben is értelemszerüen alkalmazni kell.
15. § .
(1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és azzal egyidejüleg hatályukat vesztik:
a Budapest székesfőváros területén a háborus események folytán megsérült épitmények helyreállitásával kapcsolatos épitésrendészeti szabályokról szóló 2481/1945. OÉK (Magyar Közlöny 68. szám),
az épitési munkák megkezdésének engedélyhez kötése tárgyában kiadott 4900/1945. OÉK (Magyar Közlöny 106. szám),
a Budapest székesfőváros területére vonatkozóan egyes épitésrendészeti szabályok átmeneti megállapitásáról szóló 5040/1945. OÉK (Magyar Közlöny 113. szám),
a helyi épitési szaktanácsok alakitásáról szóló 10200/1945. OÉK (Magyar Közlöny 169. szám),
a helyi épitési szaktanácsok kiegészitéséről szóló 4900/1946. OÉK (Magyar Közlöny 54. szám),
a bontási és romanyagok felhasználásának előmozditásáról és közterületen való tárolásáról szóló 10500/1946. OÉK számu (Magyar Közlöny 125. szám),
a Budapest székesfőváros területén a háborus események folytán megsérült épitmények helyreállitásával kapcsolatban kiadott 2481/1945. OÉK rendelet kiegészitéséről és módositásáról szóló 13100/1946. OÉK (Magyar Közlöny 155. szám) rendeletek.
(2) A budapesti épitési szabályzatnak a helyi épitési szabályrendeleteknek vagy más jogszabálynak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezéseit a jelen rendeletnek: hatálybanléte alatt alkalmazni nem lehet.
Budapest, 1946. évi november hó 22-én.
Mistéth Endre s. k.,
Az építés- és közmunkaügyi miniszter