7900/1946. ME rendelet

a lakóházak tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállitása tárgyában

A minisztérium az 1946: VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Helyreállitásra jogosultak

1. § (1) A lakóházaknak a háborús események következtében megsérült tetőzetét, továbbá olyan szerkezeti részeit, amelyeknek sürgős helyreállitása fennálló veszély elháritása végett szükséges, valamint a lakók közös használatára szolgáló épületrészeket vagy helyiségeket a tulajdonoson, illetőleg az ingatlannal ebben a vonatkozásban rendelkezni jogosult személyen kivül - a jelen rendelet korlátai között - a tulajdonostárs vagy harmadik személy is jogosult helyreállitani. Ugyanez a jogosultság a tetőzet helyreállitása tekintetében a bérlőt is megilleti.

2. § (1) A gyámhatóság által az 1877: XX. tc. 28. §-ának d) pontja alapján vagy a háboru folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek érdekeit védő rendelkezések kiegészitéséről és módositásáról szóló 2260/1943. ME rendelet (Rendeletek Tára 274. lap) 10. §-a alapján, valamint az épületek helyreállitása érdekében szükséges gondnokkirendelés szabályozásáról szóló 5920/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 119. szám) alapján kirendelt gondnok a távollevő tulajdonos helyett a jelen rendeleten alapuló minden eljárásra jogosult.

(2) Az 1924: XII. törvénycikk hatálya alá eső társasházak tulajdonostársainak képviseletében a jelen rendeleten alapuló minden telekkönyvi hatósághoz bejelentett bármelyik közös képviselő jogosult Egyéb tulajdonközösségek esetében valamely tulajdonostársnak a többi tulajdonostárs nevében való eljárására, illetőleg a tulajdonostársak jogviszonyára - az 1. §-ban megjelölt kiegészitésekkel - a 6630/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 131. szám) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

II. Országos Épületjavitási Alap

3. § A jelen rendeletben megállapított épitkezési munkálatok elősegitésére az 5120/1945. ME rendelettel (Magyar Közlöny 83. szám) létesitett Budapesti Épületjavitási Alapot, illetőleg a 20260/1945. UM rendelettel (Magyar Közlöny 120. szám) létesitett Vidéki Épületjavitási Alapot "Országos Épületjavitási Alap" elnevezés alatt) a továbbiakban: Alap) egyesiteni kell, felette céljának megfelelően az ujjáépitési miniszter rendelkezik.

4. § (1) Az Alap pénzügyi fedezetének biztositásáról az ujjáépitési miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A 4000/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 62. szám) 17. §-a alapján létesitett Ujjáépitési Közmunkaváltság Alap bevételei az Alap céljaira is felhasználhatók.

III. Helyreállitási kölcsönök

A kölcsönök folyósitása

5. § (1) Az Alap az 1. §-ban meghatározott helyreállitási munkálatok elvégeztetése céljából a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban: P. K.) közvetitésével a pénzintézetek és hitelszövetkezetek utján adópengőben meghatározott 6%-os kamatozásu kölcsönöket folyósit.

(2) Az 1. §-ban meghatározott helyreállitásokon kivül - az ujjáépitési miniszter által rendelettel megállapitott keretek között - a községekben a lakóházaknak és gazdasági épületeknek és városokban a dolgozók családi házainak a nagyobb mértékü háborus rongálódások folytán szükséges egyéb helyreállitási munkálataira, esetleg ilyen jellegü uj épületek épitésére is folyósitható kölcsön.

(3) A községekben lévő épületek helyreállitására, illetőleg épitésére szolgáló kölcsönök nemcsak pénzben, hanem épitési anyagban, vagy valamely épitési munka elvégeztetésével is folyósithatók.

6. § A kölcsönök engedélyezésénél és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknél különös figyelemmel kell lenni a közérdekü és szociális szempontokra, ehhez képest elsősorban azoknak az épületeknek a helyreállitását kell biztositani, amelyeknél a már megkezdett helyreállitás félbenmaradása anyag- vagy munkaveszteséggel járna, továbbá, amelyekben a lakók lélekszáma a legnagyobb, illetőleg amelyekben a helyreállitás révén kevés anyag- és munkaerő felhasználásával aránylag nagyobb számu lakás állaga menthető meg, ugyszintén, amelyekben közérdekü tevékenység folyik.

A kölcsönök visszafizetése

7. § (1) A kölcsönt az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdve az adópengőnek a fizetés napjára megállapitott jelzőszáma szerint átértékelve 10 év alatt negyedévi egyenlő részletekben kell visszafizetni, de az előbb is visszafizethető.

(2) Az Alap által nyujtott kölcsönnek nem rendeltetésszerüen felhasználása esetében a kölcsön visszafizetése azonnal esedékessé válik.

A kölcsönkövetelés engedélyezése és átszállása

8. § Az Alap által nyujtott kölcsönből eredő követelést csak közhatóság kezelésében álló alapra lehet engedélyezni. Ha a kölcsöntartozást az adós helyett harmadik személy egyenliti ki, a követelés ennekfolytán a harmadik személyre csak akkor száll át, ha az adós a harmadik személy teljesitésének a hitelező (az Alap) által való elfogadásához hozzájárul, vagy ha a harmadik személy a követelést annak birói érvényesitése esetében váltja magához (1927: XXXV. tc. 49. §-ának (2) bek.). Egyébként az adós a teljesítő harmadik személynek csak, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tartozik megtéritéssel.

Telekkönyvi bekebelezés

9. § (1) Az Alap által nyujtott kölcsön biztositására a telekkönyvbe jelzálogjogot kell bekebeleztetni a PK javára. Ez a jelzálogjog az ingatlant terhelő minden más követelést megelőz, kivéve a törvényes kielégitési elsőbbséggel biró házadót és járulékait. A jelzálogjognak, ezt a jogi természetét a telekönyvi bejegyzésben fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdés alapján bejegyzett jelzálogjog az ingatlant terhelő haszonélvezeti jogot is megelőzi és az ilyen jelzálogjog bejegyzésének, valamint a bejegyzett követelés behajtására irányuló végrehajtásnak az ingatlanra bejegyzett elidegenitési és terhelési tilalom vagy az ennek megfelelő tartalmu más korlátozás - igy különösen az utóöröklési jog - nem akadálya.

Kölcsön folyósítása telekkönyv hiányában

10. § (1) Ha az ingatlanra vonatkozó telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) elveszett vagy megsemmisült, a jelen rendelet értelmében kölcsön folyósitható annak a részére, akinek tulajdonosi minőségét helyhatósági bizonyitvány tanusitja.

(2) Az előbbi bekezdés alapján felvett kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjog telekkönyvi bejegyzését és a jelzálogból való kielégitést nem akadályozza, ha utólag megállapitást nyer, hogy a kölcsönvevő nem a tulajdonos volt, feltéve, hogy a kölcsön összege az ingatlan helyreállitására fordittatott.

Végrehajthatóság, illetékmentesség

11. § (1) A jelen rendelet alapján a PK. által a hitelintézetek utján nyujtott kölcsönökről az adós részéről kiállitott kötelezvények, továbbá a kölcsönök tekintetében a hitelintézetek által kiállitott főkönyvi kivonatok végrehajtható okiratok.

(2) Az ilyen kölcsönről kiállitott kötelezvény, valamint a követelés biztositására irányuló jelzálogjog alapitásába beleegyező nyilatkozatról kiállitott okirat, végül a jelzálogjog törlésére szolgáló okirat illetékmentes.

Részletes szabályozás

12. § Az 5. §-on alapuló kölcsönök engedélyezésének, folyósitásának és törlesztésének egyéb feltételeit és módozatait a pénzügyminiszterrel egyetértve az ujjáépitési miniszter rendelettel állapitja meg.

IV. Helyreállitás tulajdonközösség esetében

13. § (1) Tulajdonközösség esetében a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt, valamely helyreállitási munkálat elvégeztetésére jogosult tulajdonostárs (2. § (2) bek.) a többi tulajdonostársnak szóló értesitéshez (6630/1946. ME rendelet 1. §) a tervezett helyreállitási munkálatok műszaki leirását is csatolni köteles.

(2) Ha a tulajdonostársak valamelyike a tervezett helyreállitás műszaki terve vagy a kivitelezés módja ellen kifogást emel, ezt - esetleges javaslataival együtt - a helyreállitást tervező tulajdonostárssal nyolc nap alatt közölnie kell. Amennyiben ez a tulajdonostárs ezeket a kifogásokat és javaslatokat nem veszi figyelembe, az ebből eredő vita eldöntése a törvény rendes utjára tartozik, ez azonban, a tervezett helyreállitás elvégzését nem gátolja.

14. § (1) A helyreállitási költségek megállapitását a helyreállitást végző tulajdonostárs az országos épitésügyi kormánybiztostól (a továbbiakban: kormánybiztos) kérheti.

(2) A kormánybiztos a költségek összegét adópengőben állapitja meg; az erről szóló határozat meghozatala előtt a tulajdonostársak közös képviselőjét (6630/1946. ME rendelet 7. §-a) meg kell hallgatni.

(3) A kormánybiztos határozatában a költségek összegét valamennyi tulajdonostárs tulajdoni illetőségének arányában megosztva állapitja meg.

(4) A kormánybiztos határozata telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.

15. § A helyreállitást végző tulajdonostárs a többi tulajdonostárstól - tulajdoni illetőségük aránya szerint - a helyreállitási költségek megállapitott ősszegének megtéritését követelheti és ennek az összegnek a biztositására az ingatlanra a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül is jelzálogjogot jegyeztethet be. A követelés esedékességére a 7. § (1) bekezdése, a jelzálogjog rangsorára pedig a 9. § megfelelően irányadó a 9 § (1) bekezdésében megállapitott ranghelyelsőbbség azonban a jelzálogjogot csak akkor illeti meg, ha a helyreállitást végző tulajdonostárs a bekebelezés iránti kérvényét a kormánybiztos határozatának keltétől számitott két hónapon belül az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyujtja.

16. § (1) Az 5. §-ban meghatározott kölcsönt a helyreállitásra jogosult valamely tulajdonostárs (2. § (2) bek.) is felveheti. A kölcsönre ebben az esetben is az 5-12. § rendelkezései irányadók s a kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot ilyenkor is az egész ingatlanra kell bejegyezni. Ha valamelyik tulajdonostárs a kölcsönnek a tulajdonostársak egymásközti viszonyában őt terhelő részét viszafizeti, a jelzálogjog részleges törlésével egyidejüleg azt is fel kell jegyezni, hogy ennek a tulajdonostársnak az illetőségét a tulajdonostársak egymásközti viszonyában a jelzálogjog nem terheli.

17. § (1) Társasháztulajdon esetében a 13-16. § rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy helyreállitásra jogosult tulajdonostársnak csak a közös képviselő tekinthető, több közös képviselő esetében azonban ezek bármelyike ilyennek minősül.

(2) A kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot társasháztulajdon esetében teljes összegében a törzsbetétbe kell bekebelezni, az albetétekbe pedig azt kell feljegyezni, hogy a törzsbetétbe bejegyzett követelés az egyes tulajdoni illetőségeket egymásközti viszonyukban milyen arányban terheli. Ha valamelyik tulajdonostárs a tulajdoni illetőségének megfelelő kölcsönhányadot visszafizeti, az albetétből az emlitett feljegyzést törölni kell, a törzsbetétben pedig a megfelelő összegü résztörlést kell bejegyezni.

(3) Késedelem esetében a hitelező csak a késedelmes tulajdonostárs illetőségéből és csak a kölcsönnek a tulajdoni illetőségek egymásközti viszonyában ezt az illetőséget terhelő öszszege erejéig kereshet kielégitést. A végrehajtás utján való ilyen részleges kielégités esetében az előbbi bekezdésnek a részleges visszafizetés esetére szóló rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.

V. A bérlő által végzett helyreállitás

18. § (1) Valamely ház tetőzetét a bérlő, illetőleg a bérlők (a továbbiakban: bérlő) saját költségükön is helyreállithatják.

(2) A bérlő a helyreállitásra irányuló szándékát a tulajdonosnak ajánlott levélben vagy átvételi elismervény ellenében kézbesitett irásbeli értesitésben bejelenteni köteles. Tulajdonközösség esetében a bérlő a 6.G30/1946. M. E. számu rendelet 7-8. §-a szerint járhat el. A bejelentéshez a tervezett helyreállitás műszaki leirását is csatolni kell.

19. § (1) Ha a tulajdonos a bérlő bejelentésére nyolc nap alatt nem válaszol, vagy- írásbeli válaszában kijelenti, hogy a helyreállitást nem vállalja, avagy vállalja ugyan, de harminc nap alatt nem kezdi meg, vagy a megkezdéstől számitott hatvan nap alatt nem fejezi be, a bérlő a helyreállitási munkálatokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül elvégeztetheti.

(2) Amennyiben a tulajdonos csak a tervezett helyreállitás műszaki terve vagy a kivitelezés módja ellen emel kifogást, ezt - esetleges javaslataival együtt - nyolc nap alatt a bérlővel közölnie kell, ha a bérlő a tulajdonos kifogásait és javaslatait nem fogadja el, köteles azokat döntés végett a kormánybiztos elé terjeszteni. A kormánybiztos a műszaki követelményeknek és a ház helyreállitásához füződő követelményeknek megfelelően határoz. A kormánybiztos határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

20. § Amennyiben a ház tetőzetét több bérlő együttesen állitja helyre, a helyreállitási költségek megoszlására a bérlők közötti megállapodás irányadó. Ilyen megállapodás hiányában a költségek a helyreállitó bérlők között az egyes bérlemények legutóbbi bérének arányában oszlanak meg.

21. § (1) A helyreállitási költségek összegének megállapitását a bérlő a kormánybiztostól kérheti.

(2) A kormánybiztos a költségek összegét adópengőben állapitja meg.

22. § (1) A tetőzet helyreállitásával felmerült és a kormánybiztos által megállapitott költségek megtéritését a bérlő a tulajdonostól a 7. § (1) bekezdésének megfelelően követelheti.

(2) A bérlő a tetőzet helyreállitására forditott költségeinek a 21. § alapján való megállapitását és a jelen § (1) bekezdésének megfelelő megtéritését akkor is követelheti, ha a tetőzetet az 1945. évi február hó 1. napját követően, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt állittatta helyre.

23. § A bérlő követelésének biztositására a kormánybiztosnak a helyreállitási költségek összegét megállapitó határozata alapján a tulajdonos ingatlanára jelzálogjogot lehet bejegyezni. Ha a bérlő a jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérvényét a kormánybiztosi határozat keltétől számitolt két hónap alatt az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyujtja, a jelzálogjogot a 9. §-ban megállapitott ranghelyelsőbbség illeti meg.

24. § (1) A bérlő a jelen rendelet 22. §-ában részére biztositott jog helyett a helyreállitási költségek tőkeösszegének és évi 6%-os kamatának a lakbérbe való beszámitását követelheti, ha erről a tulajdonost a kormánybiztos határozatának keltétől számitott két hónap alatt ajánlottan megküldött vagy átvételi elismervény ellenében átadott nyilatkozattal értesiti. A jelen rendelet 23. §-ában biztositott jog a bérlőt ebben az esetben is megilleti.

(2) Az (1) bekezdés esetében a tulajdonos a bérleti jogot a bérlő követelésének teljes kiegyenlitése előtt rendes felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha a felmondással egyidejüleg a helyreállitási költség még hátralékos tőkeösszegét és annak időközi kamatait a bérlőnek egy összegben megfizeti.

(3) Ha a tulajdonos a bérleti jogviszonyt rögtöni hatállyal jogosult megszüntetni, a bérlőt a jelen rendelet 22. §-ában meghatározott jog illeti meg.

VI. Harmadik személy által végzett helyreállitás

25. § Ha az 1. § (1) bekezdésében meghatározott helyreállitási munkálatokat a tulajdonossal létrejött megállapodás alapján harmadik személy végezteti el, ez a harmadik személy a helyreállitási költségek összegének megállapitását a kormánybiztostól kérheti s a helyreállitásnak a kormánybiztos által megállapitott költségei erejéig a kormánybiztos határozata alapján az ingatlanra a tulajdonos bekebelezési engedélye nélkül is jelzálogjogot jegyeztethet be.

26. § A bérlő a ház tetőzetének, helyreállitására vonatkozó jogát harmadik személy utján is gyakorolhatja. A jelen rendelet 18-23. §-ai ebben az esetben is megfelelően irányadók.

VII. Hatósági helyreállítás

27. § (1) Ha a háborus események következtében megsérült épület még át nem adott hagyatékhoz tartozik, avagy tulajdonosának tartózkodási helye ismeretlen az ujjáépitési miniszter vagy a kormánybiztos elrendelheti a tetőzet hatósági helyreállitását. A fennálló életveszély elháritása végett szükséges munkálatok elvégeztetését az ujjáépitési miniszter, illetőleg a kormánybiztos akkor is elrendelheti, ha a tulajdonos tartózkodási helye ismeretes. A helyreállitás módját az ujjáépitési miniszter, illetőleg a kormánybiztos állapitja meg s azt saját közegeivel vagy az általa kirendelt vállalkozókkal hajthatja végre.

(2) A hatósági helyreállitáshoz szükséges kölcsönnek az Alaptól való felvételéről a tulajdonos terhére a kormánybiztos gondoskodik. Az ekként felvett kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot a telekkönyvi hatóság a kormánybiztos, által kiállitott bekebelezési engedély alapján jegyzi be a telekkönyvbe.

VIII. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

28. § Azt, hogy a jelen rendelet alkalmazásában milyen költségeket lehet a tetőzet helyreállitásával felmerült költségeknek tekinteni, az ujjáépitési miniszter rendelettel állapitja meg.

29. § Tulajdonostársak vagy bérlő által végzett helyreállitás esetében a tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonos és a bérlő a 3-24. §-okban foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.

30. § A sikkasztásra megállapitott szabályok szerint büntetendő:

a) az, aki az Alaptól igényelt kölcsönt nem rendeltetésszerüen használja fel,

b) a vállalkozó, ha annak ellenére, hogy a helyreállitási munkálatok elvégzésére a tulajdonostól, a bérlőtől, vagy harmadik személytől előleget vett fel, a megfelelő munkálatokat nem kezdi meg vagy nem végzi el.

31. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és ezzel egyidejüleg az 5120/1945., 8520/1945. és 2350/1946. ME rendeletek (Magyar Közlöny 83., 133. és 52. szám) hatályukat vesztik.

(2) Az 5120/1945. MEu rendelet alapján folyósitott kölcsönöknek a jelen rendelet hatálybalépését követő 15. napon, de az adós által ezt megelőzően előterjesztett kérelem esetén a kérelem előterjesztésének napján fennálló az emlitett rendelet rendelkezéseihez képest pengőértékben kiszámitott összegét az adópengőnek erre a napra megállapitott jelzőszáma szerint adópengőre kell átszámitani. Az ekként adópengőben meghatározott kölcsönre a továbbiakban a jelen rendelet rendelkezései irányadók.

(3) A jelen rendelet végrehajtásáról az ujjáépitési miniszter gondoskodik.

Budapest, 1946. évi julius hó 11-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök