Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

7900/1946. ME rendelet

a lakóházak tetőzetének és egyéb szerkezeti részeinek helyreállitása tárgyában

A minisztérium az 1946: VI. tc. 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

I. Helyreállitásra jogosultak

1. § (1) A lakóházaknak a háborús események következtében megsérült tetőzetét, továbbá olyan szerkezeti részeit, amelyeknek sürgős helyreállitása fennálló veszély elháritása végett szükséges, valamint a lakók közös használatára szolgáló épületrészeket vagy helyiségeket a tulajdonoson, illetőleg az ingatlannal ebben a vonatkozásban rendelkezni jogosult személyen kivül - a jelen rendelet korlátai között - a tulajdonostárs vagy harmadik személy is jogosult helyreállitani. Ugyanez a jogosultság a tetőzet helyreállitása tekintetében a bérlőt is megilleti.

2. § (1) A gyámhatóság által az 1877: XX. tc. 28. §-ának d) pontja alapján vagy a háboru folytán ügyeik ellátásában akadályozott személyek érdekeit védő rendelkezések kiegészitéséről és módositásáról szóló 2260/1943. ME rendelet (Rendeletek Tára 274. lap) 10. §-a alapján, valamint az épületek helyreállitása érdekében szükséges gondnokkirendelés szabályozásáról szóló 5920/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 119. szám) alapján kirendelt gondnok a távollevő tulajdonos helyett a jelen rendeleten alapuló minden eljárásra jogosult.

(2) Az 1924: XII. törvénycikk hatálya alá eső társasházak tulajdonostársainak képviseletében a jelen rendeleten alapuló minden telekkönyvi hatósághoz bejelentett bármelyik közös képviselő jogosult Egyéb tulajdonközösségek esetében valamely tulajdonostársnak a többi tulajdonostárs nevében való eljárására, illetőleg a tulajdonostársak jogviszonyára - az 1. §-ban megjelölt kiegészitésekkel - a 6630/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 131. szám) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

II. Országos Épületjavitási Alap

3. § A jelen rendeletben megállapított épitkezési munkálatok elősegitésére az 5120/1945. ME rendelettel (Magyar Közlöny 83. szám) létesitett Budapesti Épületjavitási Alapot, illetőleg a 20260/1945. UM rendelettel (Magyar Közlöny 120. szám) létesitett Vidéki Épületjavitási Alapot "Országos Épületjavitási Alap" elnevezés alatt) a továbbiakban: Alap) egyesiteni kell, felette céljának megfelelően az ujjáépitési miniszter rendelkezik.

4. § (1) Az Alap pénzügyi fedezetének biztositásáról az ujjáépitési miniszterrel egyetértésben a pénzügyminiszter gondoskodik.

(2) A 4000/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 62. szám) 17. §-a alapján létesitett Ujjáépitési Közmunkaváltság Alap bevételei az Alap céljaira is felhasználhatók.

III. Helyreállitási kölcsönök

A kölcsönök folyósitása

5. § (1) Az Alap az 1. §-ban meghatározott helyreállitási munkálatok elvégeztetése céljából a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban: P. K.) közvetitésével a pénzintézetek és hitelszövetkezetek utján adópengőben meghatározott 6%-os kamatozásu kölcsönöket folyósit.

(2) Az 1. §-ban meghatározott helyreállitásokon kivül - az ujjáépitési miniszter által rendelettel megállapitott keretek között - a községekben a lakóházaknak és gazdasági épületeknek és városokban a dolgozók családi házainak a nagyobb mértékü háborus rongálódások folytán szükséges egyéb helyreállitási munkálataira, esetleg ilyen jellegü uj épületek épitésére is folyósitható kölcsön.

(3) A községekben lévő épületek helyreállitására, illetőleg épitésére szolgáló kölcsönök nemcsak pénzben, hanem épitési anyagban, vagy valamely épitési munka elvégeztetésével is folyósithatók.

6. § A kölcsönök engedélyezésénél és az ezzel kapcsolatos intézkedéseknél különös figyelemmel kell lenni a közérdekü és szociális szempontokra, ehhez képest elsősorban azoknak az épületeknek a helyreállitását kell biztositani, amelyeknél a már megkezdett helyreállitás félbenmaradása anyag- vagy munkaveszteséggel járna, továbbá, amelyekben a lakók lélekszáma a legnagyobb, illetőleg amelyekben a helyreállitás révén kevés anyag- és munkaerő felhasználásával aránylag nagyobb számu lakás állaga menthető meg, ugyszintén, amelyekben közérdekü tevékenység folyik.

A kölcsönök visszafizetése

7. § (1) A kölcsönt az 1947. évi augusztus hó 1. napjától kezdve az adópengőnek a fizetés napjára megállapitott jelzőszáma szerint átértékelve 10 év alatt negyedévi egyenlő részletekben kell visszafizetni, de az előbb is visszafizethető.

(2) Az Alap által nyujtott kölcsönnek nem rendeltetésszerüen felhasználása esetében a kölcsön visszafizetése azonnal esedékessé válik.

A kölcsönkövetelés engedélyezése és átszállása

8. § Az Alap által nyujtott kölcsönből eredő követelést csak közhatóság kezelésében álló alapra lehet engedélyezni. Ha a kölcsöntartozást az adós helyett harmadik személy egyenliti ki, a követelés ennekfolytán a harmadik személyre csak akkor száll át, ha az adós a harmadik személy teljesitésének a hitelező (az Alap) által való elfogadásához hozzájárul, vagy ha a harmadik személy a követelést annak birói érvényesitése esetében váltja magához (1927: XXXV. tc. 49. §-ának (2) bek.). Egyébként az adós a teljesítő harmadik személynek csak, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint tartozik megtéritéssel.

Telekkönyvi bekebelezés

9. § (1) Az Alap által nyujtott kölcsön biztositására a telekkönyvbe jelzálogjogot kell bekebeleztetni a PK javára. Ez a jelzálogjog az ingatlant terhelő minden más követelést megelőz, kivéve a törvényes kielégitési elsőbbséggel biró házadót és járulékait. A jelzálogjognak, ezt a jogi természetét a telekönyvi bejegyzésben fel kell tüntetni.

(2) Az (1) bekezdés alapján bejegyzett jelzálogjog az ingatlant terhelő haszonélvezeti jogot is megelőzi és az ilyen jelzálogjog bejegyzésének, valamint a bejegyzett követelés behajtására irányuló végrehajtásnak az ingatlanra bejegyzett elidegenitési és terhelési tilalom vagy az ennek megfelelő tartalmu más korlátozás - igy különösen az utóöröklési jog - nem akadálya.

Kölcsön folyósítása telekkönyv hiányában

10. § (1) Ha az ingatlanra vonatkozó telekkönyvi betét (telekjegyzőkönyv) elveszett vagy megsemmisült, a jelen rendelet értelmében kölcsön folyósitható annak a részére, akinek tulajdonosi minőségét helyhatósági bizonyitvány tanusitja.

(2) Az előbbi bekezdés alapján felvett kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjog telekkönyvi bejegyzését és a jelzálogból való kielégitést nem akadályozza, ha utólag megállapitást nyer, hogy a kölcsönvevő nem a tulajdonos volt, feltéve, hogy a kölcsön összege az ingatlan helyreállitására fordittatott.

Végrehajthatóság, illetékmentesség

11. § (1) A jelen rendelet alapján a PK. által a hitelintézetek utján nyujtott kölcsönökről az adós részéről kiállitott kötelezvények, továbbá a kölcsönök tekintetében a hitelintézetek által kiállitott főkönyvi kivonatok végrehajtható okiratok.

(2) Az ilyen kölcsönről kiállitott kötelezvény, valamint a követelés biztositására irányuló jelzálogjog alapitásába beleegyező nyilatkozatról kiállitott okirat, végül a jelzálogjog törlésére szolgáló okirat illetékmentes.

Részletes szabályozás

12. § Az 5. §-on alapuló kölcsönök engedélyezésének, folyósitásának és törlesztésének egyéb feltételeit és módozatait a pénzügyminiszterrel egyetértve az ujjáépitési miniszter rendelettel állapitja meg.

IV. Helyreállitás tulajdonközösség esetében

13. § (1) Tulajdonközösség esetében a jelen rendelet 1. §-ában megjelölt, valamely helyreállitási munkálat elvégeztetésére jogosult tulajdonostárs (2. § (2) bek.) a többi tulajdonostársnak szóló értesitéshez (6630/1946. ME rendelet 1. §) a tervezett helyreállitási munkálatok műszaki leirását is csatolni köteles.

(2) Ha a tulajdonostársak valamelyike a tervezett helyreállitás műszaki terve vagy a kivitelezés módja ellen kifogást emel, ezt - esetleges javaslataival együtt - a helyreállitást tervező tulajdonostárssal nyolc nap alatt közölnie kell. Amennyiben ez a tulajdonostárs ezeket a kifogásokat és javaslatokat nem veszi figyelembe, az ebből eredő vita eldöntése a törvény rendes utjára tartozik, ez azonban, a tervezett helyreállitás elvégzését nem gátolja.

14. § (1) A helyreállitási költségek megállapitását a helyreállitást végző tulajdonostárs az országos épitésügyi kormánybiztostól (a továbbiakban: kormánybiztos) kérheti.

(2) A kormánybiztos a költségek összegét adópengőben állapitja meg; az erről szóló határozat meghozatala előtt a tulajdonostársak közös képviselőjét (6630/1946. ME rendelet 7. §-a) meg kell hallgatni.

(3) A kormánybiztos határozatában a költségek összegét valamennyi tulajdonostárs tulajdoni illetőségének arányában megosztva állapitja meg.

(4) A kormánybiztos határozata telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat.

15. § A helyreállitást végző tulajdonostárs a többi tulajdonostárstól - tulajdoni illetőségük aránya szerint - a helyreállitási költségek megállapitott ősszegének megtéritését követelheti és ennek az összegnek a biztositására az ingatlanra a többi tulajdonostárs hozzájárulása nélkül is jelzálogjogot jegyeztethet be. A követelés esedékességére a 7. § (1) bekezdése, a jelzálogjog rangsorára pedig a 9. § megfelelően irányadó a 9 § (1) bekezdésében megállapitott ranghelyelsőbbség azonban a jelzálogjogot csak akkor illeti meg, ha a helyreállitást végző tulajdonostárs a bekebelezés iránti kérvényét a kormánybiztos határozatának keltétől számitott két hónapon belül az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyujtja.

16. § (1) Az 5. §-ban meghatározott kölcsönt a helyreállitásra jogosult valamely tulajdonostárs (2. § (2) bek.) is felveheti. A kölcsönre ebben az esetben is az 5-12. § rendelkezései irányadók s a kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot ilyenkor is az egész ingatlanra kell bejegyezni. Ha valamelyik tulajdonostárs a kölcsönnek a tulajdonostársak egymásközti viszonyában őt terhelő részét viszafizeti, a jelzálogjog részleges törlésével egyidejüleg azt is fel kell jegyezni, hogy ennek a tulajdonostársnak az illetőségét a tulajdonostársak egymásközti viszonyában a jelzálogjog nem terheli.

17. § (1) Társasháztulajdon esetében a 13-16. § rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy helyreállitásra jogosult tulajdonostársnak csak a közös képviselő tekinthető, több közös képviselő esetében azonban ezek bármelyike ilyennek minősül.

(2) A kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot társasháztulajdon esetében teljes összegében a törzsbetétbe kell bekebelezni, az albetétekbe pedig azt kell feljegyezni, hogy a törzsbetétbe bejegyzett követelés az egyes tulajdoni illetőségeket egymásközti viszonyukban milyen arányban terheli. Ha valamelyik tulajdonostárs a tulajdoni illetőségének megfelelő kölcsönhányadot visszafizeti, az albetétből az emlitett feljegyzést törölni kell, a törzsbetétben pedig a megfelelő összegü résztörlést kell bejegyezni.

(3) Késedelem esetében a hitelező csak a késedelmes tulajdonostárs illetőségéből és csak a kölcsönnek a tulajdoni illetőségek egymásközti viszonyában ezt az illetőséget terhelő öszszege erejéig kereshet kielégitést. A végrehajtás utján való ilyen részleges kielégités esetében az előbbi bekezdésnek a részleges visszafizetés esetére szóló rendelkezését kell megfelelően alkalmazni.

V. A bérlő által végzett helyreállitás

18. § (1) Valamely ház tetőzetét a bérlő, illetőleg a bérlők (a továbbiakban: bérlő) saját költségükön is helyreállithatják.

(2) A bérlő a helyreállitásra irányuló szándékát a tulajdonosnak ajánlott levélben vagy átvételi elismervény ellenében kézbesitett irásbeli értesitésben bejelenteni köteles. Tulajdonközösség esetében a bérlő a 6.G30/1946. M. E. számu rendelet 7-8. §-a szerint járhat el. A bejelentéshez a tervezett helyreállitás műszaki leirását is csatolni kell.

19. § (1) Ha a tulajdonos a bérlő bejelentésére nyolc nap alatt nem válaszol, vagy- írásbeli válaszában kijelenti, hogy a helyreállitást nem vállalja, avagy vállalja ugyan, de harminc nap alatt nem kezdi meg, vagy a megkezdéstől számitott hatvan nap alatt nem fejezi be, a bérlő a helyreállitási munkálatokat a tulajdonos hozzájárulása nélkül elvégeztetheti.

(2) Amennyiben a tulajdonos csak a tervezett helyreállitás műszaki terve vagy a kivitelezés módja ellen emel kifogást, ezt - esetleges javaslataival együtt - nyolc nap alatt a bérlővel közölnie kell, ha a bérlő a tulajdonos kifogásait és javaslatait nem fogadja el, köteles azokat döntés végett a kormánybiztos elé terjeszteni. A kormánybiztos a műszaki követelményeknek és a ház helyreállitásához füződő követelményeknek megfelelően határoz. A kormánybiztos határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

20. § Amennyiben a ház tetőzetét több bérlő együttesen állitja helyre, a helyreállitási költségek megoszlására a bérlők közötti megállapodás irányadó. Ilyen megállapodás hiányában a költségek a helyreállitó bérlők között az egyes bérlemények legutóbbi bérének arányában oszlanak meg.

21. § (1) A helyreállitási költségek összegének megállapitását a bérlő a kormánybiztostól kérheti.

(2) A kormánybiztos a költségek összegét adópengőben állapitja meg.

22. § (1) A tetőzet helyreállitásával felmerült és a kormánybiztos által megállapitott költségek megtéritését a bérlő a tulajdonostól a 7. § (1) bekezdésének megfelelően követelheti.

(2) A bérlő a tetőzet helyreállitására forditott költségeinek a 21. § alapján való megállapitását és a jelen § (1) bekezdésének megfelelő megtéritését akkor is követelheti, ha a tetőzetet az 1945. évi február hó 1. napját követően, de a jelen rendelet hatálybalépése előtt állittatta helyre.

23. § A bérlő követelésének biztositására a kormánybiztosnak a helyreállitási költségek összegét megállapitó határozata alapján a tulajdonos ingatlanára jelzálogjogot lehet bejegyezni. Ha a bérlő a jelzálogjog bejegyzésére irányuló kérvényét a kormánybiztosi határozat keltétől számitolt két hónap alatt az illetékes telekkönyvi hatósághoz benyujtja, a jelzálogjogot a 9. §-ban megállapitott ranghelyelsőbbség illeti meg.

24. § (1) A bérlő a jelen rendelet 22. §-ában részére biztositott jog helyett a helyreállitási költségek tőkeösszegének és évi 6%-os kamatának a lakbérbe való beszámitását követelheti, ha erről a tulajdonost a kormánybiztos határozatának keltétől számitott két hónap alatt ajánlottan megküldött vagy átvételi elismervény ellenében átadott nyilatkozattal értesiti. A jelen rendelet 23. §-ában biztositott jog a bérlőt ebben az esetben is megilleti.

(2) Az (1) bekezdés esetében a tulajdonos a bérleti jogot a bérlő követelésének teljes kiegyenlitése előtt rendes felmondással csak akkor szüntetheti meg, ha a felmondással egyidejüleg a helyreállitási költség még hátralékos tőkeösszegét és annak időközi kamatait a bérlőnek egy összegben megfizeti.

(3) Ha a tulajdonos a bérleti jogviszonyt rögtöni hatállyal jogosult megszüntetni, a bérlőt a jelen rendelet 22. §-ában meghatározott jog illeti meg.

VI. Harmadik személy által végzett helyreállitás

25. § Ha az 1. § (1) bekezdésében meghatározott helyreállitási munkálatokat a tulajdonossal létrejött megállapodás alapján harmadik személy végezteti el, ez a harmadik személy a helyreállitási költségek összegének megállapitását a kormánybiztostól kérheti s a helyreállitásnak a kormánybiztos által megállapitott költségei erejéig a kormánybiztos határozata alapján az ingatlanra a tulajdonos bekebelezési engedélye nélkül is jelzálogjogot jegyeztethet be.

26. § A bérlő a ház tetőzetének, helyreállitására vonatkozó jogát harmadik személy utján is gyakorolhatja. A jelen rendelet 18-23. §-ai ebben az esetben is megfelelően irányadók.

VII. Hatósági helyreállítás

27. § (1) Ha a háborus események következtében megsérült épület még át nem adott hagyatékhoz tartozik, avagy tulajdonosának tartózkodási helye ismeretlen az ujjáépitési miniszter vagy a kormánybiztos elrendelheti a tetőzet hatósági helyreállitását. A fennálló életveszély elháritása végett szükséges munkálatok elvégeztetését az ujjáépitési miniszter, illetőleg a kormánybiztos akkor is elrendelheti, ha a tulajdonos tartózkodási helye ismeretes. A helyreállitás módját az ujjáépitési miniszter, illetőleg a kormánybiztos állapitja meg s azt saját közegeivel vagy az általa kirendelt vállalkozókkal hajthatja végre.

(2) A hatósági helyreállitáshoz szükséges kölcsönnek az Alaptól való felvételéről a tulajdonos terhére a kormánybiztos gondoskodik. Az ekként felvett kölcsön biztositására szolgáló jelzálogjogot a telekkönyvi hatóság a kormánybiztos, által kiállitott bekebelezési engedély alapján jegyzi be a telekkönyvbe.

VIII. Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

28. § Azt, hogy a jelen rendelet alkalmazásában milyen költségeket lehet a tetőzet helyreállitásával felmerült költségeknek tekinteni, az ujjáépitési miniszter rendelettel állapitja meg.

29. § Tulajdonostársak vagy bérlő által végzett helyreállitás esetében a tulajdonostársak, illetőleg a tulajdonos és a bérlő a 3-24. §-okban foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.

30. § A sikkasztásra megállapitott szabályok szerint büntetendő:

a) az, aki az Alaptól igényelt kölcsönt nem rendeltetésszerüen használja fel,

b) a vállalkozó, ha annak ellenére, hogy a helyreállitási munkálatok elvégzésére a tulajdonostól, a bérlőtől, vagy harmadik személytől előleget vett fel, a megfelelő munkálatokat nem kezdi meg vagy nem végzi el.

31. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba és ezzel egyidejüleg az 5120/1945., 8520/1945. és 2350/1946. ME rendeletek (Magyar Közlöny 83., 133. és 52. szám) hatályukat vesztik.

(2) Az 5120/1945. MEu rendelet alapján folyósitott kölcsönöknek a jelen rendelet hatálybalépését követő 15. napon, de az adós által ezt megelőzően előterjesztett kérelem esetén a kérelem előterjesztésének napján fennálló az emlitett rendelet rendelkezéseihez képest pengőértékben kiszámitott összegét az adópengőnek erre a napra megállapitott jelzőszáma szerint adópengőre kell átszámitani. Az ekként adópengőben meghatározott kölcsönre a továbbiakban a jelen rendelet rendelkezései irányadók.

(3) A jelen rendelet végrehajtásáról az ujjáépitési miniszter gondoskodik.

Budapest, 1946. évi julius hó 11-én.

Nagy Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Tartalomjegyzék